Új Kelet, 1997. május (4. évfolyam, 101-125. szám)
1997-05-17 / 114. szám
Téglafészkek árbombája Ingatlan tájékoztató Helység Méret/négyzetméter Típus Ár/millió Nyíregyháza Vasvári Pál u. 54 III. cm. 2+1 sz. lakás 1,9 Rákóczi Ferenc u. 62 II. em. 2+1 sz. lakás 3,2 Ferenc körút 54 ill. cm. 1 + 1 sz. lakás 1,85 Szent István u. 78 11. cm. 2+1 sz. lakás 2,9 Fgyház u. 90 2+2 sz. családi 3,2 Fazekas János tér 54 IX. em. 2+1 sz. lakás 1,9 Toldi u. 52 111. cm. 2+1 sz. lakás 1,75 Kisvárda Petőfi u. 75 2 sz. családi+kcrt 2 Nagykálló Kossuth u. 69 1. cm. 2+1 sz. lakás+garázs 2,5 Széchenyi u. 110 2+1 sz. családi+kert 4,9 Ibrány Arany János u. 60 1+1 sz. családi+kert 0.99 Nyírmada Petőfi u. 90 2 sz. családi+kert 1,75 Napkor 98 2+2 sz. családi+kert 3 A téli, tél végi holt szezont követően beindult a lakáspiac. A kellemessé váló időjárás nem csupán az építkezési, lakásvásárlási kedvet lendítette meg, hanem az árakat is. Az ingatlantulajdonlás mindig is az egyik legjobb befektetési torna volt, s ezt támasztja alá az, hogy az utóbbi időszakban átlagosan mintegy 150-200 ezer forinttal emelkedtek az árak. V. P. (Új Kelet) _____ Ny íregyházán továbbra is jól elkülöníthető a bel-, a külváros, valamint a megyeszékhelyet körülölelő „alvóváros” ingatlanjainak árfekvése. Általánosságban tapasztalható, hogy hála az 1990 óta megkezdett infrastrukturális fejlesztési törekvéseknek, az eladásra kerülő családi házak és lakások többsége összkomfortos fokozatú. Ettől csak a nagyváros melletti „zöldövezeti” települések nagyobbrészt családi házainak hiányosabb komfortja tér el. Nyíregyházán a belvárosban szokás szerint magasak a lakásárak. Az Egyház utcán egy beépítésre váró ingatlan 12 milliót taksál, amíg nem messze tőle egy 90 négyzetméteres családi jellegű ház, kicsi, de zárt udvarral 4,5 millió forintot ér, amelyet az épület lepusztult- ságából ítélve 4—500 ezer forinttal is lejjebb lehet alkudni. Emeletes, tömbösített lakó- közösségre vágyóknak is mélyen kell a zsebükbe nyúlniuk, ha a belvárost választják a meleg családi fészek kialakítására. Példának okáért a Vasvári Pál utcában a tágasnak semmiképpen sem mondható, de egykét személyes család számára még épphogy elfogadható méretű, 51 négyzetméteres, harmadik emeleti lakásért közel hárommilliót kell kifizetni. A Szent István utcán, amely egy cseppet sem nevezhető csendesebbnek, egy hasonló paraméterekkel rendelkező lakás már 4,5 millió forintba kerül. Kissé kijjebb, a belvárost övező körúton egy második emeleti, 54 négyzetméteres összkomfortos lakás 1,85 milliót ér, a 65 négyzetméteresek sem kerülnek többe 2,2-2,5 milliónál. A megyeszékhely külterületein, például Örökösföldön, a szélfútta Fazekas János téren a lakásárak megálltak 2 millió forint körül, természetesen a felülről lefelé haladó emeletenkénti 50-70 ezer forintos felárak figyelembevételével. A közbiztonság szempontjából nem kimondottan preferált, az Arany János utcán túlnyúló Toldi utcán is tapasztalható, hogy mintegy 170-250 ezer forinttal emelkedtek a többnyire 50-60 négyzetméteres panelek árai. Jó becsléssel a lakásvétei árak e környéken 1,75 millió forint körül ingadoznak. A megyei városokban tapasztalható ingatlanárak alig maradnak el a nyíregyházi átlagáraktól. A különbség az, hogy a vidéki városokban keveseb a tömblakás, s inkább a családi jellegű otthonok dominálnak a lakáspiacon. Például Kisvárdán egy 75 négyzetméteres, összkomfortos családi ház 2, Nagykállóban egy 69 négyzet- méteres, 2+1 szobás lakás, ugyan némi garázstulajdoni felárat hozzászámítva mintegy 2,5 milliót ér, s egy 98 négyzetméteres, 2+2 szobás összkomforos családi ház 3-3,2 millió. A szabályt és az általánosságot erősítő kivételek között megemlíthető például Ibrány, ahol egy 60 négyzetméteres, 2 szobás, felújításra váró családi ház mindössze 990 ezerbe kerül. Persze nem az ingatlanokkal van baj, hanem a környezettel: magas a munkanélküliség, kevés az álláshely, valamint megkezdődött a városból a lakosság elvándorlása. Olyannyira meglepően olcsók az ibrányi kínálati piaci ingatlanok, hogy a hozzá képest porszemnek tűnő Nyírmadán közel a dupláját érik a családi házak. Kereskedők F. T. (Új Kelet) ____ I Barátom építkezik (mar vagy három éve), és öl - szerző kőrútjai során látott már sok mindent. A §| legutóbbi esetre azonban még ő is rácsodálkozott. Ő így mesélte cl: Készülő házunk tetejéhez kellett vásárolnom ezl-azl. A nagyobb tételeket már korábban megvettem, és csak apróságok hiányoztak, ami nélkül azért nincs tetőszerkezet. Mivel nem nagy mennyiségről volt szó, úgy gondoltam, saját kocsimmal is elhozom, nem kell teherautót fogadnom. Először Nyíregyházán a Tünde utca egyik fakereskedésébe mentem, ahol tetőlécet kínáltak kedvező áron. Megnéztem, és az áru tetszett. Döntöttem, megveszem. Már a számlázás is esi- galassúsággal ment, de 4 még ekkor azt gondoltam, ez a dolgok rendje. Fizetés után kegyesen megengedték, hogy be- ‘ állhatok, gépkocsimmal a telepre, és távolról megmutatták, hol lehet rakodni. Mivel egyetlen \ segítségem a feleségem 1 volt, ketten próbáltuk meg a hatméteres kötc- gg geket felerőlködni a te- j tőcsomagtartóra. Idétlen- j kedésünket látva meg- I sajnált bennünket egy arra tébláboló ember, és kivette nejem kezéből a ä köteg egyik végét. Innen- f tői már ment minden, mint a karikacsapás. Alkalmi segítőtársam még a borravalót sem várta meg, csendben odébb- álll. Ezután egy vasáruboltba vezetett utunk, ahol horganyzott lemezt akar- i lünk venni. Az üzletvezető felhívta a figyelmünket, hogy kétféle vastag- I Ságban kapható, és az öt- f tized milliméterrel véko- | nyabb is legalább olyan jó, viszont jelentősen ke- f vesebbc kerül. Amíg fizettünk, megmutogatta a kiállított fűtőtesteket cs mindenféle szerelvényt, ami egy ház fűtésrendszeréhez szükséges. Ráadá- | sül ismeretlenül is megsúgta, hogy a legközelebbi vásáron még négy százalékos kedvezményt is I adnak a megrendelőknek. 1 Mire végeztünk a számlázással, a bolt egyik alkalmazottja összetekerle 1 a lemezt és egy jó erős | madzaggal meg is-kötöz- | te. Végül megkérdezték, 1 hol parkolok, és megkér- lek, nyissam lel a csomag- ! tartót, majd ők kiviszik az l! árut. Lehel így is. Barátmotól utólag tud- 1 tam meg, hogy a fake- 1 rcskcdőnél tízszer annyit V fizetett, mint a vasas bolt- ban, mégis ez utóbbiban voltak segítőkészebbek. 1 Még egy lényeges kii- '$ lönbség, hogy a vasáru- J boltban mosolyogtak is. I Egy keleti mondás úgy j tartja, aki nem tud moso- 4 lyogni, az ne legyen ke- | reskedő. Én még hozzá- 1 tenném, hogy akiben az || illemtan szikrája sem mu- V, tatkozik, az pláne ne le- ja irriMáíí ..........ff A tető a legdrágább Számítógépes vezetékezés Amikor az építkezés odáig jutott, hogy már állnak a tám- és a közfalak, tető alatt van a ház, akkor következik a veze- tékezési probléma, hogy hova, milyen és mennyi elektromos vezetéket, víz-, gáz-, esetleg padlófűtést szolgáló csövet szükséges lefektetni. A tervezés anjiatt fontos, hogy ne a belső burieolás elkészülése után derüljön ki: újra kell vésni a falakat. Ebben a számítógépes tervező- és megjelenítőprogramok idő- és pénzkímélő segítséget nyújtanak. A minimális informatikai alapismeretekkel kezelhető programmal körülbelül tíz perc alatt méretarányosan megrajzolható a lakás, amelyet térhatásban lehet megjeleníteni. Gazdag eszköztárával mintegy előtervezve berendezhető az épület. A vezetékigényes lakásfelszerelési tárgyak, valamint az belső vagy külső elosztások, csatlakozási pontok helye egy kiegészítő programmal megjelölhetők, s menüből kiválasztva az adott hálózat típusát a gép optimálisan bevezetékezi a lakást úgy, hogy a szükséges beépítési méretet és hosszot is meghatározza. A szarufákat már lehet fenyőből is vásárolni. A 12x12 cm-es, vagy a 8x12 cm-es méret a legelterjedtebb, és köny- nyű tetőszerkezetnek megfelel. A betoncserép már kiment a divatból, de a Bramac cserepeknek sem felelnek meg a hagyományos gerenda- és szarufaméretek. Ugyanígy a kereskedőknél is külön kapható a nehezebb cserepek alá való léc. A tetőléc általában nem köbméteres áron nyilvántartott áru. Folyómétere jelenleg 300-350 forint között változik. Ugyanannyiért adják a négyméteres szálakat, mint a hatmétereseket. A szálhossz megválasztása előtt érdemes kalkulálni, hogy minél kevesebb legyen a hullóanyag. Ma már elterjedt szokás, hogy a tetőfedő anyag alá agrofóliát raknak. Ez részben védi egy esetleges átázástól az épületet, illetve a pala, a cserép, vagy más borítóanyagok közötti hézagokat kiküszöböli. Kevésbé fúj át a szél a cserepek között, és ezzel is nő az épület hőszigetelése. Az anyag megvásárlása előtt ügyelni kell arra, hogy ne a nyeregmagassággal, hanem a szarufa hosszával számoljunk. Az agrofóliát nem célszerű tol- dozgatni, ha lehetőségünk van rá, akkor egy darabban vegyük meg. Naptól védett helyen sokkal lassabban öregszik a fólia anyaga, ezért kevésbé lényeges a vastagsága. Nem csak a tetőtér-bcépíté- ses házaknál használatos az üveggyapotpaplan, vagy a perlitpaplan. A hagyományos deszkamennyezetű házaknál a két deszkaréteg közé rakják a szigetelőanyagot, a tetőteres lakásoknál pedig közvetlenül a tető alá kell a szigetelés. Öt és tíz centis vastagságban forgalmazzák, és van hagyományos, illetve alufóliás borítású változata is. Ez utóbbi nem annyival drágább, mint ameny- nyivel többet tud. Azon kívül, hogy visszaveri a hősugarakat, még átnedvesedés ellen is védi a szigetelőanyagot. Érdemes külön is megemlíteni a tetőtéri ablakokat. Az összes nyílászáró közül ezek a legdrágábbak, azonban nem érdemes nagyon takarékoskodni a pénzzel, mert ez később többe kerülne. Az még csak a kisebbik baj, hogy némelyik gyengébb kivitelűnek rossz a hőszigetelése. A nagyobb bosszúság akkor következik be, amikor beázik az ablak. Minimálisan elvárható, hogy vákuumüvegezésű legyen és legalább két soros gumitömítő- szalaggal zárjon a peremnél. Ezenkívül nem árt, ha árnyékoló- és hővédőréteg is van rajta. Fekete Tibor (Új Kelet) Sokan készítenek előzetesen számításokat arról, hogy mibe kerül majd családi há- ú zuk felépítése. A pénzintéze- tek is csak úgy adnak hitelt, || ha az igénylők részletesen megtervezik, mi mennyibe kerül majd. Ezek a pénzügyi j! tervek általában nem tartalmazzák a várható infláció ^ mértékét, mindig napi áron I számolnak. Ezekben a költségvetési tervekben általában a legnagyobb letel a tetőfedés. Az utóbbi néhány év alatt | annyit emelkedett az építési 1 faanyagok ára, mint előtte W húsz év alatt összesen. A . KGST összeomlását követő- I cn áttértünk a dollárclszámo- 3 Iásra, és a világpiaci árak bc- I vezetésére. Az addig olcsó ukrán fa hirtelen nagyon drá- ■ ga lett. A hazai feldolgozó- ! ipar - különösen megyenk- ■ ben - az import alapanyagból dolgozott és dolgozik j ma is. Jelenleg 28 és 32 ezer ji forint között mozog a fali anyagok köbméterára. A fcl- t dolgozók és a kereskedők I ettől nagyon nem tudnak cl- s térni éppen a magas alap- i anyagár miatt. Árkedvez- i ményt jobbára akkor tudnak I adni, amikor a vevő nem kér I számlát, ijlctve az ingyenes | házhoz szállítással kedvez- | nek a vevőknek. A közelmúltban alkal- | műnk nyílt szétnézni az építőanyag-piacon. Mcgyc- i szerte jellemző, hogy a köti rábbi nagy tüzéptclepck I mellett mind több kismére- I tű és gyenge árukészletű I maszek tüzép nyílt. Az árak I a már említett határok kö- I zött mozognak, sőt inkább I a felső határt közelítik meg. I Érdemes számolni egy ki- csit, mert mind több helyen | nem köbméterre, hanem Ibii lyóméterre adják a faanya- 11 got. Az elsőre kecsegtetőnek I tűnő árat visszaszámolva kiderülhet, hogy drágább az olcsóbb. Például a normál tetőléc viszonylag kis keresztmetszetű, és a folyóméterára lényegesen magasabb, mint a térfogatár. A gerendáknál is lényeges az eltérés. Sokan berzenkednek az akácgerendával szemben, pedig a jól kiszáradt akácfa teherbírása nagyobb, mint a fenyőgerendáé. Arra kell csak ügyelni, hogy háncsmentes és görcs nélküli legyen. Akácfából nagyon nehéz kiszabni a 15x 15 cm-es, hat méter hosszú gerendát. Éppen ezért a hosszabb darabokat érdemesebb más keményfából szabatni.
