Új Kelet, 1997. május (4. évfolyam, 101-125. szám)
1997-05-16 / 113. szám
1 1997. május 16., péntek Francia szenátorok MTI____________ Magyarország európai uniós csatlakozásával kapcsolatos várakozásairól tájékoztatta csütörtökön Göncz Árpád köztársasági elnök a francia Európai Társadalmi és Demokratikus Tömörülés (RDSE) szenátusi frakcióját. A Guy Cabanel vezette delegáció az Országgyűlés meghívására folytat tárgyalásokat Budapesten. A francia szenátorok Gulyás Andrásnak, a köztársasági elnök külpolitikai tanácsadójának tájékoztatása szerint a megbeszélésen elmondták: Magyarország a jogállamiság és a piacgazdaság működése terén jelentős lépéseket tett az uniós kritériumok teljesítése felé, ám a szociális biztonság területén további intézkedésekre van szükség. A francia szenátusi frakció tagjait Kovács László külügyminiszter is fogadta. A küldöttség csütörtökön délután Fazakas Szabolcs ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi minisztert is felkeresi. A kormány döntései MTI A jelenlegi 12-ről 9 hónapra csökken a sorkatonai szolgálat időtartama az 1997. február elseje után bevonult fiatalok számára, ha a parlament elfogadja a kormány erre irányuló törvényjavaslatát. Az előterjesztést Keleti György honvédelmi ninisz- ter ismertette a kormány csütörtöki ülését követő sajtó- tájékoztatón. A javaslat szerint hat hónapról három hónapra rövidülne a kétgyermekesek szolgálati ideje. A polgári szolgálat időtartama 18- ról 15 hónapra csökken. Kiss Elemér államtitkár bejelentette: a kormány jóváhagyta a Magyar Köztársaság és a Szentszék között született megállapodást. Az egyezmény véglegesen rendezi az egyházi ingatlanok problémáját. Kimondja továbbá, hogy az egyházi közoktatási intézmények a jövőben ugyanolyan központi támogatást élveznek, mint az állami és önkormányzati iskolák. A megállapodás szerint 1998-tól az adózók személyi jövedelemadójuk további egy százalékáról rendelkezhetnek a történelmi egyházak javára. Tiszták a „narancsok” MTI__________________ A Fidesz-frakció tagjai között az átvilágító bírói testülettől kapott határozatok és értesítések szerint nincs olyan személy, akinek múltját az ügynöktörvény pasz- szusai érintenék - jelentette be Szájer József, a Fidesz- Magyar Polgári Párt parlamenti képviselőcsoportjának vezetője csütörtöki sajtótájékoztatóján. A frakció minden tagja hozzájárult egyébként ahhoz, hogy a múltjáról szóló, az átvilágító bírók által jóváhagyott adatok nyilvánosságra kerüljenek. Szájer József azt mondta, hogy a jogszabály nagyon sokat késett, és ez a jelenlegi, illetve az előző kormánynak is hibájául róható fel. A politikus hangsúlyozta, hogy az ügynöktörvénynek közvetlenül a rendszerváltás után életbe kellett volna lépnie. A Fidesz-frakció 21 tagja már megjelent az átvilágító testület előtt, az ő kezükben már a végleges határozat van. Nyolcán még csak értesítést kaptak, amelyben arról tájékoztatták őket, hogy adataik nem szerepelnek az ügynöki nyilvántartásban. Kövér László véleménye szerint a koalíció a törvényt igyekszik lejáratni a közvélemény előtt. Az alelnök Horn Gyula miniszterelnök kijelentéseire reagálva azt mondta, hogy a törvény természetesen nem jó, de ebben a témában nem is lehet jó jogszabályt alkotni. Kövér László Csiba Juditnak azzal a nyilatkozatával kapcsolatban is véleményt mondott, amelyben a szocialista képviselő asszony ugyan elismerte, hogy mint korábbi PB-tag és miniszterelnökhelyettes, kapott tájékoztatást az ügynökök tevékenységéről, de nem szeretné, ha személyét összemosnák ezért a valódi, jelentéseket tévő ügynökökével. A Fidesz-Magyar Polgári Párt nevében Kövér László aláhúzta, hogy sem Csiha Juditnak, sem pedig az egykori rendszer elitjének nincsen morális alapja arra, hogy megkülönböztesse magát azoktól az ügynököktől, akiknek jelentéseire támaszkodva tartották fenn a rendszert. Kibédi Ervin temetése MTI _______________ Ki bédi Ervin színművésztől, a Vidám Színpad tagjától csütörtökön vettek végső búcsút pályatársai, kollégái, tisztelői, egykori diáktársai a Farkasréti temetőben. A Jászai Mari-díjas érdemes művész hetvenhárom éves korában - május 5-én — hunyt el. Pető Béla, a Fővárosi Operett Színház ügyvezető igazgatója búcsúztatójában egy három évvel korábbi áprilisi estet idézett fel. A népszerű művészt akkor köszöntötték hetvenedik születésnapja, valamint színpadra lépésének félévszázados jubileuma al- kalmábó. Pető Béla visszaemlékezésében utalt arra is, hogy Kibédi Ervin éppen a Nagymező utcai színházban lépett először a világot jelentő deszkákra. A Vidám Színpad közösségének nevében Bodrogi Gyula direktor, a literátor- ként és költőként is ismert Kibédi Ervintől Szeghalmi Elemér irodalomtörténész vett végső búcsúi. Hazai krónika Alkotmányozás, buktatókkal Berki Antal (Új Kelet)- A pártok programjában benne van az új alkotmány elkészítésének ígérete, cs tudományos érvek is szólnak amellett, hogy ideje lenne elkészíteni az új alaptörvényt, mert a mostaniban túl sok a véletlen- szerűség. Azt szokták mondani, hogy alkotmányos rendünkben sok a taposóakna, és nem lehet tudni, hogyan fognak viselkedni az új választások után. Például egy kisebb fölényű koalíció meg tud-c birkózni majd a kétharmados törvényekkel? A politikusok zöme azt mondja, hogy nincs alkotmányozási kényszerhelyzet, és ez valóban így van. A mostani, sokat módosított alaptörvény tökéletesen szolgálja a jogállamiság igényeit.- Az EU-hoz való csatlakozásnak nem feltétele egy EU- konform alaptörvény?- Nem, ilyen feltétele nincs az Európai Uniónak. Svájcban például már tíz éve próbálkoznak új alkotmányt létrehozni, de eddig egyetlen nekirugaszkodásuk sem sikerült. Vannak olyan történelmi alkotmányok, mint a Magna Charta, aminek módosítása egyszerűen ostobaság lenne. Az alkotmány lehet történelmi, lehet a korszaknak megfelelően karbantartott, viszont a különböző európai országok alaptörvényeit lehetetlen, és teljesen fölösleges is összhangba hozni. A politikai feltételek között felsorolták a többpártrendszert, a kisebbségi jogokat, az emberi jogok tiszteletben tartását, de ez a kérdés nem szerepelt a kikötések között.-Mi az oka annak, hogy nem sikerült az alkotmánykoncepció parlamenti végszavazása?- Egyszerűen az az oka, hogy a politikusok pártállásuktól függően másképpen látják az alapkoncepció lényegét. Kemény vitákban jutottak el a decemberi végszavazáshoz, és az MSZP az utolsó pillanatban kihátrált a megállapodásból. Maga az alkotmányelőkészítés nem szűnt meg. Most is működik az a bizottság, amelyik a normaszöveget gondozza, és remény van arra, hogy előbb- utóbb a kormány asztalára kerül a teljes szöveg. Az az elképzelés azonban, hogy a parlamenti voksolást népszavazás erősítse meg, ebben a ciklusban valószínűleg nem valósul meg. Végsősoron a régi, negyven- nyolcban bejelentett sztálinista alkotmány annyit módosult a rendszerváltás óta, hogy ténylegesen csak egy passzusa maradt meg: Magyarország fővárosa Budapest. Azt gondolom, nem kellene kierőszakolni az új alkotmány elfogadtatását, azért sem, mert új választások előtt áll az ország, és ilyenkor a politikusok hajlamosak az alkotmányos rendszer gyöngítésére, ami veszélyeztetheti eddigi tekintélyünket az Európai Unió tagállamai előtt. Ezzel együtt nem tartom elképzelhetetlennek, hogy ez a parlamenti gőzhenger könnyedén átpasszírozza majd az új alaptörvényt. Folyik a huzavona az alkotmányozás körül. A pártok egyszer már megállapodtak az alapelvekről, de az egyezséget az MSZP az utolsó pillanatban felmondta. Most nincs koncepció, csak alkotmánymódosítási tilalom van, de a kormányzó pártok ezt a gyakorlatot nem tartják folytathatónak. Lesz-e ebben az országgyűlési ciklusban új alkotmányunk, várható-e valamiféle megegyezés a politikusok között? Egyáltalán van-e szükség új alkotmányra? Ezekről a kérdésekről beszélgettünk dr. Kukorelli István alkotmányjogásszal, a téma országos hírű szakértőjével. Az új típusú érettségi vizsga- Gyere, anyu! Ilyen muris zombit még nem láttam... Lényegében teljessé vált a közoktatás tartalmi szabályozásának rendszere az új típusú érettségi vizsga- szabályzat, illetve a tantárgyak általános követelményrendszerének tervezetével. A dokumentumot Magyar Bálint művelődési és közoktatási miniszter az Országos Köznevelési Tanács véleményezését és javaslatát követően terjeszti a kabinet elé. így a kormány várhatóan május végén már jóváhagyhatja az új szabályozást, és az iskolákban megkezdődhet a pedagógiai programok és a helyi tantervek teljes körű kidolgozása. Minderről Báthory Zoltán közoktatási helyettes államtitkár számolt be csütörtökön a Művelődési és Közktatási Minisztériumban tartott sajtóbeszélgetésen. MTI ______________ Új ságírói kérdés kapcsán rámutatott: az idén a pedagógus tovább- és átképzésre rendelkezésre álló 3,4 milliárd forint 80 százalékát a felsőoktatás kapja meg, és a fennmaradó összeg jut majd a megyei pedagógiai intézeteknek, valamint a magánvállalkozásoknak. Egyúttal elismerte, hogy a tárca továbbképzési programja féléves késésben van, így csak szeptembertől indulhat be. Megjegyezte: eddig 360 helyről több mint négyezer továbbképzési programajánlat érkezett, amelyek között még szelektálni kell. A helyettes államtitkár részletesen szólt arról is, hogy a középiskolák milyen válaszokat adtak az új érettségi tervezetével kapcsolatban kibocsátott kérdőíveken. Elöljáróban kifejtette: véleménye szerint az emelt szintű érettségi vizsgának a jelenleginél nehezebbnek és „bonyolultabbnak” kell lennie annak érdekében, hogy a minőségi tudást vizsgálja, és a remények szerint kiváltsa a felvételi vizsgát. A középszintű érettséginek viszont köny- nyebbnek kell lennie a jelenleginél - tette hozzá. A kérdőívekre adott válaszokat ismertetve egyebek mellett kiemelte, hogy a túlnyomó többség szerint az idegen nyelvből teendő érettségi vizsgát továbbra is ki kell váltania a bármely idegen nyelvből szerzett C típusú közép- vagy felsőfokú állami nyelvvizsga-bizonyítványnak. Báthory Zoltán elmondta azt is, hogy történelemből a véleményüket közlők többsége az úgynevezett A verzió, azaz a kronologikus jellegű oktatás és követelményrendszer mellett voksolt. Ezt az álláspontot az MKM érvényre fogja juttatni - tette hozzá. Megjegyezte azt is, hogy a válaszadók a matematika kivételével szinte minden tantárgyból szorgalmazták a szóbeli vizsgákat. Igazodás! De merre? Bürget Lajos jegyzete Mint a rekruták a hajnalpírban mosdás után, úgy so- rakozgatnak fel a magyar pártok a választások előtt egy évvel. A sorakozás igazodással is jár, hiszen nem mindegy, ki kivel, hol, miért és hányszor. Nézi az ember ezt a lökdösődéssel egybekötött akciót, és egyre jobban megtelik bizonytalansággal, kit is lehet ezek közül választani? Itt van a pethőtlenített SZDSZ. Mi lenne jobb? Az alapítóatyák egykori konzekvens antikommunista magatartása? Netán a koalícióban szerzett új szövetséges megtartása? Vagy egy csendes kifarolás, ami után majd lehet jövőre ide is, oda is ajánlkozni? Vagy nézzük a különben jellegtelen kereszténydemokratákat. Jobbra is igazodnának, de ezt Európa nem szereti. Meg talán az őket többnyire rejtve támogató egyház sem. Balra? Mi az a bal? Egy lépés a közép felé? Jó, fent legyen így, de lent?! Jobbra igazodik a Fidesz—MPP is. Nehezen. Mert a bevallottan liberális értekeket kell összehangolni a nemzeti keresztény ideológiával. A fiúk brillíroztak a programtézisekben, egy lépés jobbra, egy balra, egy gesztus az egyházaknak és nemzetieknek, egy a liberális eszméknek. A szocik! Nos, ez külön dolog. Legyen teljes fiatalítás és őrségváltás, aztán próbálkozzanak a szoedemseg- gel? Persze, azért nem volna rossz a Demokrata Néppárttal egy kicsit szorosabbra, hiszen ha három hatalomra vágyó erő... De hát a Magyar Demokrata Néppárt sincs rózsás helyzetben. A korábbi anyapártnak nem kellenek. A kisgazdákról nem is szólva. A szocik felé? Furcsa nyitás lenne, kétségtelen. De egyedül nem megy, mondja a nóta, és ezt ők tudják a legjobban. Igazodás balra? Az MDF porából éledni akaró főnixként nem akar igazodni, ő a közepet favorizálja. De kikkel? Torgyán nem kell. Szabó Iván nem kell. A KDNP halovány. Egy azonban bizonyos, a sok kicsi csak együtt tudja elképzelni a következő választás sikerét, ami azért tisztességes, mert így mindegyik bevallja, hogy gyengécske, erőtlen. Képzeljük most el, hogy egy elerőtle- nedett szocipárl, egy gyenge jobbközép. És itt jön a nem igazodó FKGP. Ök eleve jobbra álltak. Igaz, kirohanásokon és szólamokon kívül eddig nem mondtak semmit, de ez láthatóan meghatotta az elégedetleneket. Akik aztán rájönnek majd, hogy sok beszédnek sok az alja. így járt a múlt ciklusban a Fidesz is. Addig viszont: kilógni a sorból, egyedül neki a vakvilágnak. Hogy mindez szórakoztató vagy szomorú? Vagy talán természetes? Ha a tét nem lenne olyan nagy, akár szatírának is felfoghatnánk. Egy cseperedő demokrácia persziflázsának. így azonban inkább bizonytalanul tartózkodunk. Még jó, hogy a döntésig van idő. Talán addig világosabbak lesznek a frontok. Dr. Kukorelli István Fotó Racskó
