Új Kelet, 1997. május (4. évfolyam, 101-125. szám)

1997-05-15 / 112. szám

6 1997. május 15., csütörtök Panoráma Paraziták a múmiákban Kolumbiai, amerikai és olasz kutatók négyezer éves perui múmiákban olyan élősködőkre utaló nyomo­kat találtak, amelyek ma is pusztítanak Közép- és Dél-Amerikában. Mobil úszó légitámaszpont Néhány hónapon belül a Boeing új főnöke, Phil Condit példátlan fellendülést ért el az amerikai repülőgépgyártó és űrhajóépítő cégnél. Ebben az évben a Seattle-i szék­helyű Boeing Company az utassszállító repülőgépekre beérkezett megbízásözönnek köszönhetően árbevételét várhatóan a másfélszeresére, azaz 33 milliárd dollárra növeli. Az idén 340, jövőre pedig már 450 repülőgépet fog gyártani. A perui Atacama-sivatag- ban talált múmiák testében a nemzetközi kutatócsoport a Chagas-kórt terjesztő parazi­ták genetikai nyomait fedez­te fel. Kutatásaik eredményét a Lancet című orvosi lapnak írt levelükben ismertették.- Eredményeink azt mutat­ják, hogy a partvidéken la­kók már 4 ezer évvel ezelőtt is szenvedtek az úgynevezett Chagas-kórtól - írták. A Chagas-kór a Trypa­nosoma cruzi nevű élősködő A XIX. és a XX. században nagyrészt feledésbe merült, hogy elsősorban a barokk zeneszerzők hagytak nagy szabadságot partitúráikban a muzsikusoknak. Dzsesszmu­zsikusokra van tehát szük­ség, hogy a szükséges rög­tönzésekkel egészítsék ki a barokk kompozíciókat. Erre a sorsra jutott Antonio Vival­di Négy évszakja is, amelyet Jacques Loussier francia zongoraművész „vett ke­zelésbe”. Két évre volt szüksége a 62 éves művésznek ahhoz, hogy részleteire szedje szét a ve­lencei komponista remekmű­Azzal, hogy az idegenfor­galmi irodák által többnyire elhanyagolt negyedeken, mint Harlem és Bronx, viszi keresztül a külföldieket, a francia származású Weiss tényleges igényt elégít ki. „Ezek az emberek filmekből ismerik a bronxi bűnözést, s amikor szabadságon vannak, a saját szemükkel akarják lát­ni mindezt” - mondja Weiss, akinek ügyfelei 80 százalék­ban németek. Yves Weissnek, aki nyolc évvel ezelőtt még munkás­ként dolgozott bronxi lakó­házak renoválásán, jó szeme van a bűncselekmények meg­látására. „Ott jobbra - látják azokat a férfiakat? Vala­mennyi drogkereskedő” - mondja. - Igaz, lövöldözést fényes nappal, vagy feketék által körülállt égő szemetes­ládát Wciss nem képes a tu­ristáknak nyújtani. Dél-Bronx, amely valamikor egyetlen nagy szemetesláda volt, az elmúlt két évben minden vo­natkozásban tisztább lett. Az észak-hollandiai Gro­ningen egyetemén immár át kell építeni az előadóter­meket, mert a diákoknak az elmúlt évtizedekben „túl hosszú” lett a lábuk. A „hoz­záigazítás”, vagyis a kényel­mesebb ülőalkalmatosságok kialakítása 2,6 millió gul- denbe (mintegy 250 millió forintba) kerül. A jelenlegi által okozott betegség, ame­lyet más rovarok mellett, főként a szárnyas poloskák parazitákkal teli ürüléke ter­jeszt. A betegség évente min­tegy 45 ezer halálos áldoza­tot követel Latin-Ameriká- ban. Főként gyermekeket tá­mad meg, majd évtizedekig lappanghat a szervezetben nyelési, emésztési és szívmű­ködési zavarokat okozva. Végül az áldozatok általában szívelégtelenségben halnak meg. vét. Nem kevesebb mint tíz vázlat kötött ki a papírkosár­ban, mielőtt Loussier elké­szült volna a teljes művel. Az eredmény: gyönyörű kom­pozíció zongorára, basszus- gitárra és ütőshangszerre, amely „ötven százalékban tőlem, ötven százalékban pedig Vivalditól származik” - nyilatkozta a francia zon­goraművész. Loussier jelenleg hangver- senykörúton van Vincent Charbonnier-val (basszus- gitár) és André Appinóval (ütőshangszer), s már CD-fel- vétel is készült a dzsesszesí- tett Vivaldiról. De nemcsak az utcák let­tek tisztábbak, hanem a bűncselekmények száma is drasztikusan csökkent. Fo­lyamatosan csökken a gyil­kosságok, a nemi erőszak, a rablások és a lopások száma. Kedélyesnek azért Bronx még távolról sem mondha­tó, bőven akad dolga a rend­őrségnek, főleg a drogkeres- kcdőkkel és az autótolva­jokkal. A „legzűrösebb az élet” este nyolc és tíz óra között - tudható meg Thomas Irwin rendőrőrmestertől. Nappal ellenben — teszi hozzá büsz­kén -bármelyik turista gond- talanul töltheti az idejét Bronxban. És amit az idegen- vezető Weiss az East River partján elterülő városne­gyedről mond, az már szinte üzletrontásnak minősülhet: Dél-Bronx nappal veszélyte­lenebb, mint az előkelő Fifth Avenue Manhattan központ­jában. Ott nagyobb a való­színűsége annak, hogy meg­támadják az embert... berendezés még a hatvanas évekből származik, s azóta a nyugat-európaiak átlagma­gassága mintegy ^centimé­terrel nőtt. A holland fiatalok pedig a világ legmagasabb emberei. Egy 20 éves holland átlag 1,83 méter magas, s közöttük is kiemelkedően nagyra nőttek az északi te­rületekről származók. A harmadik negyedévben Condit nyélbe akarja ütni a konkurens McDonnell Doug­las megvásárlását 14 milliárd dollárért, ez további 15 milli­árd dollárral növeli majd a for­galmat. A Wall Streeten arra számítanak, hogy néhány év múlva a Boeing konszern árbe­vétele 60 milliárd dollár fölé emelkedik majd. A McDonnel Douglas-szel a Boeing főként fegyvergyártási profilját építi ki. A világcég néhány hónap­pal ezelőtt már 3 milliárd dol­lárért megvette a Rockwell International hadiipari céget, és szerzett néhány nagy hadimeg­rendelést. Ezenkívül a Boeing sokat ígérő különleges tervezetekbe is beszáll: így a partnere lesz a Microsoft-főnök Bili Gates-nek az egész világot átölelő műhol­das távközlő rendszernek, a 9 milliárd dollárba kerülő Tele- desic-nek a megvalósításában. A norvég Kvaerner hajógyártó céggel közösen a cég egy mo­bil úszó légitámaszpontot is tervez az amerikai haditenge­részet számára. Ennek költsé­gét 5 milliárd dollárra becsü­lik. A társaság a pilótaképzés­ben és a repülőgépek karban­tartásában is szerepet kíván vállalni. A világ mesze legnagyobb utasszállító repülőgép-gyártó­ja (piaci részesedése 60 száza­lék feletti) Condit vezetése alatt rendkívül agresszív ár- és piaci stratégiát folytat, hogy a rivális GIE Airbus Industrie-től (Toulouse) vevőket csábítson el. Az American Airlines-szal a Füstölgünk A szegények többet dohá­nyoznak, mint a gazdagok, és még a cigarettára kivetett magas adók sem rettentik vissza őket — erre a következ­tetésre jutottak amerikai ku­tatók, akik 240 ezer honfitár­suk 11 éven át tartó vizsgála­ta alapján vonták le következ­tetéseiket. A szegénységi küszöb alatt élők 40 százalékkal nagyobb arányban dohányoznak, mint gazdagabb társaik. Szociál­pszichológusok megállapítá­sai szerint a cigarettára kive­tett adó növelése - vagyis az áremelés — sem tántorítja el a szegényebb rétegeket a do­hányzástól. „A lelkiállapot, amely a dohányzás feladásá­ra késztethet, nem a remény­telenség, hanem a derűlátás. A szegények azonban igen kevés dologgal kapcsolatban lehetnek optimisták” - magya­rázzák a jelenség mögött felté­telezett lélektani hátteret a San Franciscó-i University of Cali­fornia kutatói, akik úgy vélik, hogy ezek a tények szinte bi­zonyosan vonatkoztathatók más országok polgáraira is. Ugyanakkor további vizs­gálatra szorul az a tény, hogy szegényebb rétegek körében a feketék és ázsiaiak miért do­hányoznak kevesebbet fehér társaiknál, vagyis az, hogy ezen csoportok eredeti kultúrája ho­gyan véd a dohányzástól. Boeing nagyvonalú árenged­ményekkel és rugalmas szállí­tási feltételekkel több mint 20 évre szóló hosszú távú szer­ződést írt alá több száz repü­lőgép leszállítására. A Conti­nental Airlines is mutat érdek­lődést ilyen hosszú távú üzletre. A rivális Airbus ugyanakkor tüzet okád a Boeing ilyen kü­lönleges szerződéseire, és tá­madja azokat Brüsszelben a A Hubble mindenekelőtt is­mét bizonyította, hogy léteznek a világegyetemben az úgyneve­zett fekete lyukak. Most egy ha­talmas, a mi napunk tömegét 300 milliószor meghaladó feke­te lyuk nyomára bukkant, amely 50 millió fényévre tőlünk, az M-84-es jelzésű galaxisban ta­lálható. Lefényképezni, a szó hétköznap értelmében azonban nem lehet, hiszen a fekete lyuk gravitációs ereje óriási, még a fényt is elnyeli. Az űrkutatók szerint fekete lyukak egykori óriáscsillagok tetemei. A Hubble teleszkópon éppen a februárban elhelyezett NICMOS elnevezé­sű (Near-Infrared Camera and Multi-Object Spectrometer rö­vidítése) spektográf színkép- elemzéssel a fekete lyukat körülvevő gáz- és porfelhő moz­gását vizsgálta, és ennek a meg­figyelésnek az alapján határoz­hatták meg a csillagászok a fe­kete lyuk helyét. A Hubble ezen kívül újabb csillagok születését és halálát fényképezte le azóta, hogy a télen újjászületett. A NASA Maryland államban léte­sített egyik tudományos köz­pontjának munkatársai elége­versenyfelügyelőségnél. Az EU-bizottság most azzal fenye­getőzik , hogy csak akkor járul hozzá a Boeing és a McDonnel Douglas fúziójához, ha azok a jövőben az ilyen jellegű szerző­désekről lemondanak. A Boe­ing kőkemény stílusára tekin­tettel az US A-ban már azon spe­kulálnak, hogy az Airbus és az amerikai repülőgépkonszern, a Lockheed középtávon egyesül­het. A legtöbb Wall Street- szakértő ezt nem tartja valószí­nűnek, sokkal inkább számít ehelyett arra, hogy a két vállalat egyedi tervezetekben, mint pél­dául a tervezett Airbus-óriásre- pülőgép (A-3XX) szorosabban együttműködik - írta a dpa. detten csettintettek a Hubble újabb produkciója láttán, hang­súlyozva, hogy az új műszerek jelentősen meggyorsítják észle­lési tevékenységüket. A Hubble űrteleszkóp már hét éve végzi munkáját a világűr­ben. Ezzel a 12,3 tonna súlyú, 13,1 méter hosszú, 4,3 méter átmérőjű monstrummal lát a legmesszebb­re a világegyetemben az ember. Az űrkutatók forradalmi jelen­tőséget tulajdonítanak neki, hi­szen működése révén a csillagá­szok néhány év alatt jóval több adathoz juttattak, mint az elmúlt évszázadokban összesen. A kezdeti időben azonban voltak problémák vele, miután kiderült, hogy egyik tükrét hi­básan csiszolták be. Ezért 1993- ban az Endeavour amerikai űr­hajó legénysége látogatta meg először az űrtávcsövet, kijavítot­ták az optikai hibát, és azóta a Hubble kifogástalan képeket küld a földi elemzőknek. Egyébként 3- 4 évenként mindenképpen szük­ség van a teleszkóp karbantartá­sára, az elhasználódott műszerek lecserélésére, és így ebbe a prog­ramba illeszkedett a Discovery idei februári küldetése is. Vivaldi és a dzsessz Kíváncsi turisták- „A mi buszunk golyóbiztos” - rendszerint ez az első kijelentés, amelyet nevetéssel fogadnak a turisták a 30 éves Yves Weiss városnéző autóbuszán. Minden nap pontban tíz órakor indul a busz Jelfedező körút­ra” New Yorkban. Kínaiak, franciák és németek érdek­lődéssel tekintenek ki a golyóálló ablaküvegek mögül: előbb Harlem, aztán Dél-Bronx - egy kis izgalom 30 dollárért a szürke autóbusz nyugalmából szemlélve. Hosszú lábú diákok Az űrteleszkóp hálája Máris meghálálta a vele való törődést és gondoskodást a Hubble űrteleszkóp. A hét elején a amerikai űrkutatási hivatal, a NASA ismertette azokat a kutatási adatokat, amelyeket a Föld felszíne fölött mintegy 600 kilométerre keringő űrtávcső először továbbított a csillagászoknak azóta, hogy februárban a Discovery amerikai űrhajó 7 tagú legénysége nagyjavítást végzett, illetve újabb tudo­mányos berendezéseket helyezett el rajta. Harangok hangversenye Egy spanyol zeneszerző Ljubljana harangjaira írt koncertje nyitja meg május 15-én — s zárja majd július 5-én - az Európai Kulturá­lis Hónapot a szlovén fő­városban. Délelőtt 11 óra­kor 12 ljubljanai templom­ban és a városházán szólal meg egyszerre 50 harang, hogy előadják az „Instabi- lis clAmor” című zenemű­vet, amelyet a spanyol Llorenc Barber komponált a szlovén főváros számára. A vezérszólamot három bel­városi templom és a város­háza harangjai viszik, míg a város többi harangja az „instrumentális” hátteret adja. A behemót hangsze­rekből egyszerre 60 muzsi­kus csiholja a dallamokat. Az 1972-es születésű Llorenc Barber, aki első­ként 1988-ban szülőváro­sában, a Valenciához köze­li Aielo de Malferitben fog­ta zenélésre a harangokat, már a világ 60 városában rendezett harangkoncertet. Sevillában egyszerre 350 harangot szólaltatott meg, a spanyolországi Carta­gena kikötővárosban 19 hadihajó szirénáját fogta zenélésre, míg murciai ha­rangkoncertjéhez 1700 ze­nészre volt szükség. „Me­mento vocis” nevű szerze­ményével nyitották meg és zárták az Európai Kulturá­lis Hónapot tavaly Kop­penhágában. Az 1998-as kulturális főváros három­órás kompozíciót rendeli a nyári napfordulóra Barber- től, aki 2000-ben Róma ha­rangjaiból csalja ki a dal­lamokat. A harangöntés mindig is az egyik legfon­tosabb mesterség volt Szlo­véniában. Kevés európai város büszkélkedhet annyi harangöntővel, mint Ljubl­jana. Ljubljana az egyetlen európai város, ahol a kez­detektől napjainkig fenn­maradt a harangöntés. Az első harangöntő Ljubljanai Gergely - Gregorius de Laibaco - volt, akinek 1467-ből származó harang­ját most a trieszti Szt. Jusz- tinián templomban őrzik. A legjelentősebb ljubljanai harangöntő dinasztia a Samassa család volt, amely­nek nyolc tagja foglalko­zott harangöntéssel 190 éven át, 1729-től 1919-ig. Ljubljanában van az egyik legrégibb szlovéniai ha­rang: a Belő és Vivenci öntőműhclyből 1328-ban kikerült harang ma a szé­kesegyház tornyában telje­sít szolgálatot. A ljubljanai Szt. Péter templomban ta­lálható a legnagyobb ha­rang, amely eredetileg a katedrális számára készült, de nem fért be annak tor­nyába. A helyiek szeretet­teljesen Ata (atya) néven emlegetik a 180 centimé­ter átmérőjű kolosszust. A különleges díszítésű haran­gok közül kiemelkedik a ferences-rendi templom 1720-ból származó harang­ja, amelynek felirata a ron­tó szellemek elűzésére hi­vatott. Ilyen nagy hagyo­mányok mellett talán nem meglepő, hogy a ljubljanai harangozás módja és szo­kásai csakis a városra, illet­ve Szlovéniára jellemzők. Az oldalt MTI-Panoráma anyagok segítségével állítottuk össze

Next

/
Thumbnails
Contents