Új Kelet, 1997. május (4. évfolyam, 101-125. szám)

1997-05-15 / 112. szám

1997. május 15., csütörtök Hazai krónika Mikor legyen népszavazás? Megalapozott vélemény a NATO-tagságról Magyarországon akkor kell népszavazást tartani a NATO-csat lakozás kérdéséről, amikor annak valamennyi feltétele már ismert, s ezekről az ország lakossága is ki tudja alakítani megalapozott véleményét. Ezt Somogyi Ferenc, a Külügyminisztérium integrációs államtitkára jelentette ki szerdán Miskolcon, az Európai Újságírók Szövetsége Magyar Tagozatának regionális konferen­Alkotmány­módosítás Az Országgyűlés alkot­mány- és igazságügyi bizott­sága szerdai ülésén 13 támo­gató és 8 ellenző szavazattal általános vitára alkalmasnak minősítette az alkotmány módosítására előterjesztett kormánycsomagot. A testü­let többsége támogatásáról biztosította az igazságügyi reform jegyében kidolgozott öt törvényjavaslatot, vala­mint a kormánytagok és az államtitkárok jogállásáról és felelősségéről szóló előter­jesztést is. Ugyanakkor - pártállástól függetlenül - számos ponton aggályosnak minősítették az Alkotmány- bíróságról szóló törvény megváltoztatását kezdemé­nyező kormányjavaslatot. Ezt az előterjesztést végül le­vették a bizottság napirend­jéről, hogy módot adjanak a további egyeztetésekre és megakadályozzák a javaslat parlamenti tárgyalását. A kábítószer ellen A Büntető törvénykönyv drogokkal kapcsolatos ré­szeit érintő kormányzati mó­dosító javaslatokat vitatta meg szerdai ülésén az Or­szággyűlésnek a kábítószer­fogyasztás visszaszorítása érdekében létrehozott eseti bizottsága. A testület úgy határozott: támogatja a ká­bítószerrel való visszaélés­re szolgáló bűnszervezet lét­rehozásának, irányításának, valamint az abban való tag­ságnak, illetve a csoport te­vékenységéhez szükséges Palotai istván (Új Kelet) Úgy látszik, valóban köze­lednek a választások. A kor­mánykoalíció kisebbik párt­ja ismét különvéleményét fejezi ki, nem értvén egyet a kormánnyal a tb-önkor- mányzatok ügyében. Gon­dolom, az mindenki előtt nyilvánvaló, hogy ez a mind gyakrabban megismétlődő eset azt a célt szolgálja, hogy világosabbá tegye az SZDSZ önálló elképzeléseit, hadd érezzék a választók a párt különutas politikáját. Az SZDSZ nincs megelé­gedve a jelenlegi tb-önkor- mányzatok munkájával - adta hírül a párt kommuni­kációs titkársága. Az SZDSZ ezért nem támo­gatja a jelenlegi státus fenn­tartását célzó előterjeszté­seket, de nem ért egyet a kor­mánynak az önkormányza­tokkal kapcsolatos javaslatá­val sem - hangzott el a sza­baddemokraták legutóbbi frakcióülését követő sajtótá­jékoztatón. Szolnoki Andrea ország- gyűlési képviselő elmondta, hogy pártja kompromisszu­mos javaslatként kívánja kibővíteni a tb-önkormány- zatokba delegálok körét úgy, hogy kilenc tagot, mint leg­nagyobb munkaadók, a tele­pülési önkormányzatok, to­vábbi kilencet pedig a beteg­anyagi eszközök szolgálta­tásának bűntetté minősíté­sét, és az e cselekményekre javasolt büntetési tételeket. Ugyanakkor jelezte: szüksé­gesnek tartja, hogy a terve­zet egészüljön ki a büntet­hetőséget bizonyos esetek­ben kizáró passzussal. Tá­mogatták emellett a bi­zottság tagjai a csekély ká­bítószer-mennyiséggel való visszaélés vétség büntetési tételének megváltoztatását is. A testület továbbá úgy döntött: arra kéri a kabine­tet, hogy a kormány által be­terjesztett módosító indítvá­nyokon kívül más javasla­tot ne támogasson a helyzet átfogó áttekintéséig, azaz a bizottság szeptember végé­re elkészülő helyzetjelen­tésének országgyűlési vitá­jáig­Tudomány, technika Oláh György, Amerikában élő kémiai Nobel-díjas pro­fesszor szerint Magyaror­szágnak jó híre van a tudo­mány, a technika és a tech­nológia világában, s ezt, mint hangoztatta, a jövőre nézve is meg kell őrizni. Vélemé­nye szerint azt kell eldönte­ni, hogy melyek azok a terü­letek, ahol viszonylag sze­rény anyagi befektetéssel és eszközökkel eredményeket lehet elérni. A Magyarorszá­got 1956-ban elhagyó neves tudós minderről szerdán, az Országgyűlés Oktatási, Tu­dományos, Ifjúsági és Sport- bizottságának ülésén tett lá­togatása alkalmával beszélt. szervezetek delegálhatná­nak. Kijelentette továbbá, hogy pártja nem ért egyet a tb-önkormányzatok jog- és hatáskörének kibővítésével sem. * * * Az SZDSZ „újdonsült” frakcióvezetője, Szent-Ivá- nyi István megtartotta első - igazán szakmai jellegű - saj­tótájékoztatóját. Elmondta, hogy Eörsi Má­tyás megüresedő külügyi bi­zottsági elnöki helyére - el­lenszavazat nélkül - őt jelöl­ték, miután Rácskay Jenő képviselő visszalépett a jelöléstől. A frakcióvezető elmondta, hogy Rácskay Jenő az SZDSZ-frakció kül­ügyi munkacsoportjának vezetője lesz. Szent-Iványi kijelentette: a szabaddemok­raták szerint szükség van bi­zonyos területeken az alkot­mány módosítására. Ilyennek nevezte egyebek mellett az igazságszolgáltatás reform­ját is. Kiemelte: az alaptör­vény módosítása természete­sen csak megfontoltan, az ország érdekeit szem előtt tartva lehetséges. Végül hangsúlyozta, hogy az alkot­mányozással kapcsolatos korábbi megállapodás poli­tikailag az ellenzék miatt vesztette érvényét, amikor az MDF és a KDNP nem szavaz­ta meg a normaszöveget az elmúlt év decemberében. ciajan. MTI Mint ismeretes a közelmúlt­ban Mécs Imre, az Országgyű­lés Honvédelmi Bizottságának elnöke azt javasolta, hogy a népszavazást a jövő évi parla­menti választásokkal egy idő­ben tartsák meg. Az államtitkár véleménye szerint ebben az időszakban még minden bi­zonnyal tartani fognak a tárgya­lások a csatlakozás konkrét Kormányülés­előzetes MTI A kormány csütörtöki ülésén első olvasatban tár­gyal a rendőrség középtá­vú fejlesztési programjáról. A mintegy 35 milliárd fo­rintos program kiemelt cél­ja a bűnüldözés hatéko­nyabbá tétele. Ennek érde­kében többek között csak­nem 4 ezerrel tervezik nö­velni a rendőrség létszámát, sok űj rendőrőrsöt hozná­nak létre, és sor kerülne a technikai eszközök fejlesz­tésére is. Az előterjesztés egyebek közt megállapítja, hogy a bűncselekmények száma alapján Magyaror­szág - európai viszonylat­ban - közepesen fertőzött ország. A kabinet várhatóan jó­váhagyja, hogy ez év no­vemberétől - 1997 elejéig visszamenőlegesen - 12-ről 9 hónapra csökkenjen a sorkatonai szolgálati idő, azaz, akik februárban vo­nultak be, azok már novem­berben leszerelhetnének. Ehhez azonban a parla­mentnek kétharmados több­séggel módosítania kell a honvédelmi törvényt. A kormány módosítani kívánja az őstermelői iga­zolványról szóló rendeletét. Eszerint bevezetnék a közös őstermelői igazolványt. Az ebben bejegyzettek pedig személyenként lesznek jo­gosultak a kedvezmények igénybe vételére. Szó lesz még a mille- centenáriumi rendezvé­nyek tapasztalatainak érté­keléséről is. Fekete Tibor (Új kelet) A Kereskedelmi Alkalmazot­tak Szakszervezete második kongresszusát tartja május 28- 29-én Budapesten. Megyénk kereskedelmi dolgozóit 12 kül­dött képviseli majd a kong­resszuson. A vitaanyagot már kézhez kapták az érintettek, és május 15-én, csütörtökön dél­előtt 10 órától a szakszerveze­tek megyei székházában kiala­kítják álláspontjukat. feltételeiről. Szükségesnek ítél­te, hogy a lakossság a népsza­vazás idejére már pontosan is­merje a NATO-tagságból az or­szágra háruló kötelezettsége­ket, az esetleges anyagi terhe­ket. Ugyanakkor azokat az előnyöket is a közvélemény elé kell tárni, amelyeket az atlanti szövetség tagsága jelent - hangsúlyozta. Somogyi Ferenc szóit arról is: folynak a felmérések, ezért MTI A Pénzügyminisztériumban, valamint az Ipari-, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium­ban az MTI érdeklődésére el­mondták: a fennmaradó 3 száza­lék lebontásának üteméről a kor­mány dönt. A kabinet már több­ször kinyilvánította, hogy a vám­pótlékot július elsejéig teljes mértékben megszünteti. A vámpótlékot 1995. március 20-án, a stabilizációs program, az úgynevezett Bokros-csomag egyik elemeként vezették be. A szándék akkor az volt, hogy az importra kivetett 8 százalékos, később azonban fokozatosan le­bontásra kerülő vámpótlékkal mérsékeljék a behozatalt, így az import drágulása révén javítsák a hazai gyártók versenyképessé­A legégetőbb gondok között szerepel a munkahelyi kollek­tív szerződések tartalma, tár­gyalnak továbbá a béralku al­kalmazásának megyei tapasz­talatairól, a jogsértések elleni közös fellépés lehetőségeiről és a szakszervezeti érdekvé­delemről. A küldöttek üzene­tet fogalmaznak meg a munka- védelmi állapotokról, melynek lényege, hogy legalább a szük­séges minimumot tartsák be a munkaadók. Az üzlettulajdo­jelenleg nem lehet pontos ada­tokkal szolgálni a csatlakozás anyagi terheiről. Az viszont már most nyilvánvaló, hogy a hon­védelem amúgy is elkerülhetet­len korszerűsítése többszöröse lenne annak, amit például a semleges státus kimondása je­lentene. Ezt bizonyítja, hogy a semlegességet megtartó Svájc és Ausztria védelmi kiadásai egy lakosra számítva jóval ma­gasabbak, mint amennyit a NATO-országok fordítanak vé­delmi célokra. Magyarország számára mindenekelőtt a kom­munikáció korszerűsítése, a NATO szabványokhoz történő igazítása, valamint a légtér­ellenőrzés átalakítása jelenti az egyébként is megvalósítandó sürgős feladatokat. gét. A PM képviselője szerint ezt a feladatát a vámpótlék betöltöt­te. A vámpótlék egyben a költ­ségvetés bevételeit is növelte: 1995- ben 68 milliárd forinttal, 1996- ban pedig 99 milliárd fo­rinttal. A számítások szerint az elmúlt évben a vámpótlékból csaknem akkora összeg folyt be, mint a vám- és vámjellegű tételekből összesen. Ez utóbbi­ak egyébként a nemzetközi megállapodásokban vállalt kötelezettségekből adódóan fokozatosan mérséklődnek. A 8 százalékos vámpótlékot 1996 júliusában 1 százalékkal, ugyanezen év októberében to­vábbi egy százalékkal csök­kentették. Ez év márciusában - folytatva a fokozatos leépí­tést - újabb 2 százalékkal csök­kentették mértékét. nosoknak érdekük, hogy minél tovább legyenek nyitva bolt­jaik. A szakszervezetek képviselői szeretnék megtalálni azt az ará­nyos középutat, amikor a vevő is jól jár, a tulajdonosnak is megéri nyitva tartani, ugyanak­kor a dolgozói érdekek sem sé­rülnek. Ezenkívül foglalkoz­nak még a feketegazdaság és a leltárhiány kérdéseivel is. Az értekezlet végén kitüntetéseket adnak át. Bürget Lajos Az utóbbi időben - két éven belül - tanúi lehet­tünk annak, hogy a demok­rácia működésének vannak zavarai. Most csupán egy olyan jelenséget emelnék ki, mely teljesen sztálinis­ta-leninista. És ez az elnö­ki túlsúly jelentkezése. Mindegy, hogy karitatív szervezet, párt, biztosítási szerv legyen a színhely, folyamatosan tetten érhető, hogy az elnököknek kelle­metlen a testületi demok­rácia. Nem is tétováznak, fittyet hányva a törvények­re, az etikára, a demokrácia írott és íratlan szabályaira, következetesen küzdenek annak érdekében, hogy el­távolítsák a számukra kel­lemetleneket. hogy meg­törjék a testületek ellenál­lását, és érvényre juttassák saját - talán nem is önzet­len - céljaikat és elképze­léseiket. Fantasztikus lelemény­nyel, a szabályok, műkö­dési szabályzatok, törvé­nyek félremagyarázásával teremtenek kétes és kínos helyzeteket, játszanak em­beri sorsokkal, döntenek kizárólagos joggal, ame­lyet maguknak teremtet­nek megfélemlített vagy félrevezett testületi embe­rek közreműködésével. Mindez látható, dehát vannak szervezeti autonó­miák, vannak önállóságot garantáló leírások, ame­lyek mögé el lehet bújni. Igaz, egy-egy bírósági döntés már született gőzös elnök megfékezésére, de hát ettől a dolgok lényege nem változott, az általa okozott kárt a szervezet fi­zeti ki. Van-e törvényi felügye­let? Van-e olyan szerv, szer­vezet. testület, mely hiva­tott vigyázni az alapsza­bályszerű működéseket? Vannak-e korrekt intézmé­nyek, melyek képesek az egyesületi törvény vagy más hatályos jogszabály alapján figyelmeztetni a túlkapásra hajlamos elnö­köket, hogy lépéseik a de­mokráciát sértik? Remélhe­tően igen. Csak az a baj, hogy nem látszik tevé­kenységük, az elnökök egy része kiskirálynak képzeli, képzelheti magát. A demokrácia - Bibó megfogalmazása szerint - a félelem hiánya. Márpe­dig ahol az elnök túlha- talma fejnehézzé tesz egy- egy szervet, szervezetet, mozgalmat, ott előbb- utóbb a félelem lesz úrrá, hiszen a mindentudó el­nök, a mindenható ember eszközeiben nem váloga­tós, levált, elküld, dönt, szólni pedig senki nem mer. És itt a baj: Jó lenne a demokráciát nemcsak em­legetni. Meg is kellene ta­nulni, tanítani. Túl hosszú ideig voltak ebben az or­szágban is jószerével kor­látlan hatalmú helyi és párt-kiskirályok, akik vé­leményével Szembeszegül­ni nem volt célirányos. Ma sem maradéktalanul kar­nevál az élet. Időszerű len­ne az emberek kicserélése után a gondolkodás re­formját is elkezdeni. SZDSZ-háztáji- A miniszter úr válaszát, miszerint a káposztáskocka igenis csak cukorral jó, az országgyűlés 72%-kal 28 ellenében elfogadta Csökken a vámpótlék További egy százalékkal csökken csütörtöktől az import­vámpótlék, így mértéke a jelenlegi négy százalékról három százalékra mérséklődik. Mindezt a Magyar Köz­löny 35. számában megjelent IKIM-PM együttes rende­let írja elő. Kereskedők kongresszusa

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents