Új Kelet, 1997. május (4. évfolyam, 101-125. szám)

1997-05-13 / 110. szám

1997. május 13., kedd NEMZETKÖZI ___^ Ma gyar Távirati Iroda Négy pokolgépes merényletet követlek el va­sárnap az algériai fővárosban, illetve körzetében: a robbantássorozatban hat ember vesztette éleiét, s legalább hetvenen megsebesültek. Az algériai biztonsági szolgálat közlése szerint a negyedik merényletet is autóba rejtett po­kolgéppel követték el vasárnap este, Algírtól 18 kilométerre keletre, Bordj el Kiffanban. A detonáció öt embert ölt meg, s harmincat megsebesített - jelentette az algíri tévére hivatkoz­va a Reuter. Eddig még senki sem vállalta a felelősséget az algériai robbantásokért. A hatóságok azt feltételezik, hogy a hét végi merényleteket az iszlám szélsőségesek követték el. Újabb, a Richter-skála szerint 4,8 erősségű földrengést észleltek hétfőn hajnalban Iránban, ezúttal az ország északnyugati részén. A rengés epicentruma Ardabil városától mintegy 25 kilométerre nyugatra volt - jelentette a hivatalos ÍRNA hírügynökség. Áldozatokról, ká­rokról egyelőre nincs hír. Az AFP emlékeztet arra, hogy ugyanezt a térséget február 28-án 5,5 erősségű rengés sújtot­ta. Akkor mintegy ezer ember vesztette életét, és több mint 2600 volt a sérültek száma. Szombaton ezeknél is sokkal nagyobb, 7,1 magnitudójú rengés pusztított az ország kele­ti, Afganisztánnal határos vidékén, amelynek az eddigi ada­tok szerint 2400 halottja és sok ezer sérültje van. A kínai kormány titokban közel egymillió dol­lárnyi „adományt” juttatott amerikai politikusoknak egy befolyásszerző kampány keretében - írja a Newsweek hír­magazin legfrissebb száma. Az amerikai hetilap a szövetségi rendőrség illetékeseit idézi forrásként, nevüket azonban nem közli. E források szerint a pénz Kína washingtoni nagykö­vetségén és három - San Francisco-i, Los Angeles-i és hous­toni - konzulátusán keresztül jutott az Egyesült Államokba. A Szövetségi Nyomozó Hivatal (FBI) különleges csoportja, amelyik az „adománypénzek” ügyében nyomoz, úgy véli, hogy az összeg mögött Peking aprólékosan kidolgozott ter­ve rejlik amerikai politikusok és az amerikai külpolitika be­folyásolására. Hétion a kínai hatóságok visszautasították az újabb vádaskodást. A horvát kormány hétfőn döntést hozott arról, hogy az országban június 15-én tartják az elnökvá­lasztást. A hivatalos közlemény megjegyzi, hogy az új elnö­köt közvetlenül választják meg. Franjo Tudjman jelenlegi elnök ötéves mandátuma augusztus 12-én jár le. Tudjman már a múlt hónapban bejelentette, hogy a Horvát Demokra­tikus Közösség (HDZ) jelöltjeként másodszor is indul a vá­lasztáson. A zágrábi lapokban közölt közvélemény-kutatás tanúsága szerint a szerdán 75. születésnapját ünneplő Tudjman, aki állítólag súlyos beteg, a legesélyesebb jelölt. Az ellenzék ugyanakkor reméli, az első fordulóban meg tud­ja akadályozni azt, hogy Tudjman abszolút többséget kap­jon - jelentette a dpa. Az észak-koreai hadsereg „hadat üzen” az éhségnek, a katonaságot a mezőgazdasági termelők meg­segítésére vetik be. Az észak-koreai rádió jelentése szerint valamennyi fegyvernem vezetőinek fő feladatul szabták meg a „gazdag termés biztosítását”. A KNDK-t az elmúlt két év­ben folyamatos áradások sújtották, és az ENSZ szakértői sze­rint az országnak legalább 1,3 millió tonnányi többletse­gélyre lenne szüksége az éhínség elkerüléséhez. A készletek várhatóan júniusra merülnek ki teljesen. Kérdés, hogy a had­sereg mennyiben teljesíti ezt a központi szándékot. Á South China Morning Post című hongkongi lap ugyanis arról szá­mol be, hogy a katonák is éheznek, és egyes helyeken élel­miszert, pénzt követelnek a nélkülöző falusiaktól. Egy őrült és egy néző MTI Egyetlen néző ül szemben egy félelmetes őrülttel: ilyen színházi előadást tartanak a kölni Szabad Műhely Szín­házban. Az előadáson a Ho­ward Phillips Lovecraft hor­rorszerző Picmann modellje című írása alapján készült szín­darabot adják, illetve adja egyszál magában elő Thomas Franke színművész. A dpa híradása szerint az egyetlen néző- s csakis egyet­len embernek szól az előadás - lemegy a lépcsőn a sötét pin­cehelyiségbe, s egy szekrénnyi termetű, kopaszra borotvált őrülttel találja szemben magát, aki orvosi szikével piszkálgat­ja a körmét és ravaszul moso­lyog. A skizofrén őrülttől a nézőt egyetlen íróasztal vá­lasztja el a lehajtható fapadok­kal és néhány tükörrel beren­dezett szobában. A rángatózó beteg egyetlen állólámpa fé­nyében mondja el szörnyek­ről és szellemekről szóló, hát- borzongató történetét. Az együttlét semmiképpen sem való gyenge idegzetűeknek. Egy egyetemi hallgató az előadás után elmondta: nagyon ideges volt, s nem merte leven­ni a szemét a színészről, mert úgy érezte, hogy az éppen ab­ban a pillanatban mászik majd át az asztalon, amikor nem néz rá. Akad, aki a fogát vicsorítja a színészre, és volt, aki könnyek­ben tört ki, de még senki nem fütamodott meg. Thomas Franke elmondta: neki is nagy megterhelést je­lent a darab eljátszása. Ráadá­sul előadás után, immár öl­tönyben rendszerint újra talál­kozik az egyetlen nézővel, mert - mint elmondta- az em­berek általában ki akarják be­szélni az előadás okozta fura, nyomasztó érzéseiket. Világkrónika Orosz-csecsen békeszerződés Békeszerződést írt alá hétfőn Moszkvában Borisz Jelcin orosz elnök és Aszlan Maszhadov, Csecsenföld elnöke. Jelcin szerint a megállapodás hivatott lezárni a mintegy 400 éves szembenállást, amely több mint másfél éves há­borúhoz vezetett az évtized közepén a szakadár köztár­sasággal. A politikai megállapodásban a kiszivárgott ér­tesülések szerint mindamellett nincs szó Csecsenföld státusáról, ami korábban Moszkva és Groznij ellentétei­nek fő forrása volt. MTI Az öt pontból álló szerző­désben Jelcin és Maszhadov leszögezte, hogy véget ért a sokéves szembenállás. Jelcin a találkozón hangsúlyozta, hogy a jövőben Moszkva kizárólag békés együttműködést folytat Groznijjal, mindenekelőtt gaz­dasági téren. Megerősítették: egyszer s mindenkorra lemon­danak a katonai erő alkalma­zásáról. Jelcin leszögezte egy­ben, hogy a politikai megálla­podással véget kell vetni a ter­rorcselekményeknek és a túsz­ejtő akcióknak Csecsenföldön. Maszhadov új politikai korszak kezdetéről beszélt és hangsú­lyozta a békefolyamat sikeres­ségét. Megígérte, hogy a csecsen hatóságok elejét veszik a terror- cselekményeknek, és mindent megtesznek a túszok kiszabadí­tása érdekében. Délután a cse­csen küldöttség Viktor Cser- nomirgyin kormányfővel gazda­sági kérdésekről folytat megbe­szélést. A mostani megállapodást több mint kétéves tárgyalási fo­lyamat előzte meg. A megbeszé­lések 1995 februárjában kez­dődtek az akkor három hónap­ja tartó háború befejezéséről és a tűzszünetről. Az EBESZ közvetítésével zajló tárgyalások nyomán ta­valy május 27-én Moszkvában Jelcin elnök Zelimhan Jandar- bijev akkori csecsen elnökkel megállapodott ugyan a harci cselekmények befejezéséről és a rendezést célzó intézkedé­sekről, de a háború csak azután ért véget, hogy a csecsen fegy­veresek tavaly augusztusban visszafoglalták Groznijt. Alek- szandr Lebegy, az orosz nem­zetbiztonsági tanács akkori vezetője tűzszünetről állapo­dott meg az utóbb csecsen el­nökké választott Aszlan Masz- hadovval, majd a dagesztáni Haszavürtben nyilatkozatot tet­tek közzé Moszkva és Groznij jövőbeni kapcsolatainak elvei­ről. Ebben öt évvel elhalasztot­ták a döntést a szakadár köztár­saság státusáról. Szlovákia: kettős népszavazás Szlovákia Kassán székelő alkotmánybírósága mindent megtesz annak érdekében, hogy az ország polgárai a má­jus 23-án és 24-én esedékes kettős népszavazás előtt időben értesüljenek a legfőbb jogi testület népszavazás­sal kapcsolatos álláspontjáról - jelentette ki hétfőn Milan Cic, az alkotmánybíróság elnöke. MTI_______________ Az alkotmánybírák több, nép­szavazással kapcsolatos kérdés­kör jogi egyértelműségét vizs­gálják. Michal Kováé államfő annak elbírálását kérte, vajon helytálló-e az a döntése, hogy a polgárok aláírási akciójának megfelelően népszavazást írt ki, amely azt lenne hivatott eldön­teni, hogy a jövőben továbbra is parlament, vagy ezentúl már a nép döntsön a köztársasági el­nök személyéről. Az ellenvetéseket hangozta­tó kormány szintén az alkot­mánybírósághoz fordult: vála­szolja meg, vajon az ellenzék és az államfő alkotmányosan jár-e el akkor, amikor népsza­vazással próbálja módosítani az alaptörvényt. Michal Kovác a polgárok félmilliónál több támogató alá­írása alapján döntött a népsza­vazás mellett. A referendumot a kormány által szorgalmazott NATO-népszavazással egybe­eső napokra írta ki, de a belügy­miniszter máig nem rendelte el a népszavazássi ívek nyomtatá­sát, jóllehet, az Országos Válasz­tási Bizottság erre kötelezte, a kormány viszont megtiltotta, - mondván: meg kell várni az al­kotmánybíróság döntését. A bel­ügyminiszter szerint rá nézve mindkét határozat kötelező, ezért csak a jogilag helytálló dön­tés után kíván lépni és eldönte­ni: vajon szerepelhetnek-e egy kérdőíven az elnökválasztással és a NATO-tagsággal kapcsola­tos kérdések? Az ellenzéki Demokratikus Unió (DU) képviselője a népsza­vazás megakadályozásának kí­sérlete miatt bűnvádi fejelentést tett a belügyi tárca vezetője el­len, és mint azt hétfőn bejelen­tette: személyenként kész ugyanilyen feljelentés tenni a kormány mindazon tagjai el­len, akik a kabinet tiltó dönté­se mellett szavaztak. Azért sze­mélyenként, mert a kormány testületileg nem vádolható. Á népszavazás akadályoztatásá­ért hat hónaptól három évig terjedő börtönbüntetés jár. Figyelemre méltó, hogy a közszolgálati televízió vasár­nap esti kampánynyitó propa­gandafilmjében kínált lehető­séggel sem a Vladimír Meciar vezette kormánypárt (HZDS), sem koalíciós partnere, a Szlo­vák Nemzeti Párt (SNS) nem élt. Harmadik partnere, a Mun­kásszövetség (ZRS) viszont nyílt NATO-ellenes magatar­tásra buzdította a nézőket. A történtek azt a rég hangozta­tott ellenzéki véleményt erő­sítik, hogy míg az SNS nyíl­tan hirdeti a Moszkva „védel­mi ernyőjében,, bízó semle­gesség gondolatát, addig Vladimír Meciar valóban nem akarja besegíteni a NATO-ba Szlovákiát. Az aláírás utolsó előkészületei NATO-orosz alkudozás MTI _______________________ „N ehéznek ígérkezik a holna­pi forduló” - jegyezte meg a NATO egyik illetékese Javier Solana és Jevgenyij Primakov keddi, moszkvai találkozójára utalva. Ennek ellenére szövetségi források elismerték, hogy hétfőn egy kisebb „előkészületi csoport” indult Párizsba annak feltárására, hogy amennyiben mégis sor kerül május 27-én a kétoldalú egyez­mény aláírására, akkor milyen munkafeltételekkel kell számolni. Az utóbbi fejlemény jelentősé­gét igyekezték csökkenteni a szövetség brüsszeli központjá­ban. „Igen alacsony szintű, tech­nikai jellegű rutinról van csak szó” - közölte egy illetékes, em­lékeztetve arra, hogy ha minden „összejön”, és két hét múlva meg­tartják a NATO-csúcsot Párizs­ban, akkor a szervezőknek csak napjaik lesznek a „terep” előké­szítésére. „Normális körülmé­nyek között már öt-hat héttel ko­rábban elkezdünk dolgozni az ilyesmin” - tette hozzá. Solana és Primakov kedden hatodik alkalommal ül majd asz­talhoz, azzal az elhatározással, hogy ezúttal legalábbis politikai szinten véglegesítsék a NATO- orosz kapcsolatok jövőbeli rend­szerét keretbe foglaló majdani,, ok- mányt”. „Ha ők most valóban megegyeznek, munka akkor is marad még, így Gerbhardt von Moltke főtitkár-helyettes és part­nere, Nyikolaj Afanaszievszkij kül­ügyminiszter-helyettes csak ezt követően ül majd neki a szöveg véglegesítésének” - mutatott rá egy szövetségi diplomata. Brüsszelben feltűnést keltett, hogy Jevgenyij Primakov egy hét végi sajtónyilatkozatában látszó­lag a NATO-t igyekezett úgy be­állítani, mintha a megállapodás 27-ei aláírására próbálná szorítani Moszkvát, ahol viszont úgy vélik, hogy jobb egy alaposan kitárgyalt egyezmény, mint egy elhamarko­dott. „Pontosan ez az, amit mi, a magunk álláspontjaként immár hetek óta hangoztatunk” - je­gyezte meg ennek kapcsán egy szövetségi diplomata, és emlékez­tetett arra, hogy eddig éppen orosz politikusok beszéltek a május végi párizsi aláírás lehe­tőségéről, miközben amerikai és szövetségi illetékesek mind­annyiszor óvatosan kommentál­ták ezeket az orosz közléseket. „Sejthetően belpolitikai fo­gyasztásra szánt nyilatkozatról volt szó”-jegyezte meg az idé­zett forrás, aki arra is rámutatott: a keddi forduló előtt mindkét fél igyekszik a lehető „legkemé­nyebbnek” mutatkozni. Szövetségi források lényegé­ben egyetértettek Jelcin elnök múlt héti értékelésével, hogy a majdani megállapodás „mintegy 98 százalékban” már kész, de hangsúlyozták, hogy többnyire mindig az utolsó százalékok ad­ják a legtöbb munkát. A még nyi­tott kérdések között szerepel egyebek között a bővítés kato­nai következményeire vonatko­zó szövetségi kötelezettségválla­lások pontos formája, valamint a leendő NATO-Orosz Állandó Konzultációs Tanács esetleges társelnökségének a kérdése. \ Hírről _V hírre Pa lotai István (Új Kelet) A parlamenti demokrá­cia és a liberális társadal­mi struktúra sem tökéle­tes. Nemcsak azért, mert eleddig még fel sem talál­ták a hibátlan modellt, hanem azért is, mert de­mokratikus garanciáit — éppen az általánosan kö­telező alapelvből eredően - olyan jelenségekre is ki kell hogy terjessze, ame­lyek csak rontják a társa­dalom levegőjét. Magya­rán, nem lehet adminiszt­ratív eszközökkel betilta­ni olyan pártokat sem, amelyek feszültségeket szítanak, és veszélyezte­tik az adott ország szer­ződött rendszerét. Tipikus példa erre Gheor- ghe Funar kolozsvári pol­gármester román sovi­niszta pártja is, amely is­mét hallatja hangját. Funar most éppen Göncz Árpád kolozsvári látogatá­sa ellen áskálódik. Össze­hívja a kolozsvári taná­csot, hogy rendkívüli ülé­sén hozzon olyan határo­zatot, miszerint a magyar államfő látogatása feszült­ségeket szítana a román és a magyar lakosság között. Azzal vádolja Göncz Ár­pádot, hogy a nyakába varr egy réges-régi, Baj- csy-Zsilinszky Endre által írt (és Funar által összeol­lózott) beszédei: „A ma­gyar nép kész bármikor fegyvert fogni Erdélyre vonatkozó jogainak érvé­nyesítése érdekében...”— hangzik az „idézet”. Nos, először is, Bajcsy- Zsilinszky ezt így soha sem mondta, másodszor, az a legalább tíz mondat, amiből kiollózták, a hábo­rú alatt született, és arra vonatkozott, hogy az or­szágrészt meg kell véde­ni, amikor az oroszok Er­délyre törlek. Abban viszont lehet némi igazság, hogy a köz- társasági elnök kolozsvá­ri látogatása konfliktuso­kat eredményezhet. Csak éppen nem automatiku­san, legfeljebb Funar és pártjának hathatós támo­gatásával! Könnyű olyan jóslatokba bocsátkozni, amelyek megvalósításá­nak kulcsa az ember ke­zében van. A szándék mindeneset­re lelepleződött, és jó lesz vigyázni. A román sovi­niszta vezér azt állítja, hogy a kitörő konfliktus veszélyeztetheti Románia NATO-tagfelvételét. Ez­zel két legyet is üt egy csa­pásra: megint „megjósol” valamit, amire amúgy is legalább ötven százalék az esély, másrészt visszá­jára fordít egy nagyon is reális, de egyben jószán- dekú magyar törekvést is - Románia tagfelvételének támogatását. Eme „Szodomái” jósla­tok persze csak akkor ér­nének Funarnak valamit, ha Ciorbeáék is osztanák nézeteit...

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents