Új Kelet, 1997. május (4. évfolyam, 101-125. szám)

1997-05-13 / 110. szám

1997. május 13., kedd KormányEői tájékoztató MTI Nemzeti egységet sürge­tett Horn Gyula miniszterel­nök hétfőn, a MÚOSZ-szék- házban megtartott televíziós sajtótájékoztatóján. A kor­mányfő kifejtette: az elkö­vetkező négy-öt év sors­döntő lesz Magyarország jövője szempontjából, tekin­tettel a NATO- és az európai uniós csatlakozási tárgyalá­sokra. Úgy vélekedett, hogy 1998 után négy-öt párt lesz csak jelen az Országgyűlés­ben, amelyeknek a pártközi vitákat alá kellene rendelni­ük az ország érdekeinek. A külföldi partnereket és a ma­gyar közvéleményt is zavar­ják a „műbalhék”, a szél­sőséges megnyilvánulások - tette hozzá. Az ügynöktörvényről szól­va Horn Gyula kifejtette: nem tudja, kik érintettek, ez az átvilágító bírókra tartozik. Véleménye szerint ugyanak­kor elhibázott a jogszabály, igazságtalannak tartja, hogy egyes képviselőknek meg­kérdőjelezhetik a mandátu­mát, amiért korábbi vezető beosztásukban tájékoztató iratokat kaptak. Külügyi vezetőként hozzá is eljutot­tak ilyen dokumentumok, ezek azonban nem befolyá­solták lépéseit. Gyermekbarátok-mozgalom MTI Ünnepségsorozattal kö­szönti megalakulásának 80. évfordulóját a Magyarorszá­gi Gyermekbarátok Mozgal­ma — jelentették be a tömö­rülés vezetői hétfői sajtótá­jékoztatójukon. Mint elmondták: május 19-én képviselőik Gödöllőn megkoszorúzzák a mozga­lom öt évvel ezelőtti újjáa­lakulásában kulcsszerepet játszó Révész András és fe­lesége sírját, május 24-én délben pedig Váradi Sán­dor, a gyermekbarátok egy­kori főtitkára budapesti em­léktáblájánál róják le ke­gyeletüket. Ugyanaznap emlékülést tartanak az Or­szágház Kongresszusi ter­mében, az eseménysoroza­tot pedig a Valahol Európá­ban című musical díszelő­adása zárja a Fővárosi Ope­rettszínházban. A szervezők Légy gyermekbarát! címmel ez alkalomból saját akciót indítanak útjára: a csatlako­zókat arra kérik, az előadás napján lássanak vendégül egy-két szegénysorsú fia­talt, így téve felejthetetlen­né számukra az évfordulót. Azok, akik csatlakozni kí­vánnak a felhíváshoz, hív­ják a 313-9874-es telefon­számot, ahol bővebb felvi­lágosítást kapnak. A tájékoztatón elhangzott az is, hogy néhány héten be­lül napvilágot lát a gyermek- barát mozgalom elmúlt 80 évét összegző kiadvány. Százhatvanadszor Szokatlan módon, zárt üléssel vette kezdetét hétfőn a Magyar Tudományos Aka­démia 160. közgyűlése. Mint azt Glatz Ferenc, az MTA el­nöke a közgyűlés előtt az MTI-nek elmondta: az elnök­ség döntése alapján tágyal- nak zárt ajtók mögött a köz­testület életét érintő témák­ról. A nyilvánosságnak a saj­tón keresztül számolnak be a történtekről. A közgyűlés második nap­ján átadják az Akadémiai dí­jakat, majd az MTA elnöke tájékoztatja a közgyűlést a testület belső életéről. Ezt követik a közgyűlési bizott­ságok beszámolói, majd az akadémiai törvény módosítá­sának elveiről született elő­terjesztést ismerteti az elnök és a főtitkár. A napirendi pon­tok között szerepel még az Akadémia 1996. évi költség- vetésének beszámolója és az 1998. évi költségvetés irány­elveinek elfogadása. A köz­gyűlési indítványok beter­jesztése után megkezdődik az előterjesztések vitája. A hatá­rozathozatal előtt pedig az el­nök és a főtitkár válaszol a vi- tában elhangzottakra. Amennyiben a vita nem zá­rul le kedden, a közgyűlés szerdán is folytatja munkáját. Uj tévéfilmsorozat MTI Kikötő címmel tizenhárom részes televíziós filmsorozat forgatása kezdődik június elején a magyar tenger part­ján. A Go-Film Kft. szervezé­sében - vállalkozói alapon - készülő produkció története napjainkban játszódik Siófo­kon, illetőleg főként Balaton menti településeken. Mind­erről Siposhegyi Péter, a so­rozat társ-forgatókönyvírója szólt hétfőn Budapesten tar­tott sajtótájékoztatóján. Mint elmondta, az ötven- percesre tervezett epizódok központi szereplője két nővér. Az idősebbik, aki Nyu­gatra ment férjhez, majd üz­letasszonyként tér vissza Ma­gyarországra, illetőleg a ba­latoni szállodában énekes­ként fellépő vidéki színésznő. A testvérek az ez idő tájt for­málódó új gazdasági viszo­nyok közepette találkoznak ismételten hazai földön. Az író a szponzorokról szólva közöl­te, hogy a támogatók között tudhatnak több szakminiszté­riumot, illetve a Magyar Tele­vízió kifejezte szándékát az epizódok sugárzására. Elek Ottó szerzőtárs elmond­ta: a sorozatot Márton István rendezi. Az ifjú színművész­énekesnőt Kéry Kitty alakítja. A nővérét még nem „találták” meg. Az erősebbik nem hazai színművész képviselői közül szerepel majd a sorozatban Szilágyi Tibor, Bezerédi Zol­tán, Végvári Tamás és Szer­vét Tibor, illetőleg szeretnék megnyerni Klausjürgen Wussow német színészt. Kedvező változásokat hozhat a reform Tájékoztató az új nyugdíjrendszerről MTI ________ Cs upán néhány és alapve­tően kedvező változást hoz majd a nyugdíjrendszer reform­ja azoknak, akik már most is nyugdíjasok. Ilyen lesz egye­bek között az indexálási és az özvegyi nyugdíjszabályok megváltozása, illetve az idős­korúak járadékának bevezeté­se. Az új szabályozás mellett azonban továbbra is megma­radnak a már korábban meg­szerzett jogok - hangsúlyozta Akar László, a Pénzügyminisz­térium államtitkára hétfőn az új nyugdíjrendszerről tartott saj­tótájékoztatón. Az államtitkár úgy vélte, hogy jövő héten megkezdődhet a parlamenti vita az új nyugdíjrendszerhez kapcsolódó törvényjavaslatok­ról, és várhatóan júliusban meg is születhetnek a szükséges jog­szabályok. Az 1998-tól beve­zetésre kerülő kombinált rend­szer egyértelműen előnyös a pályakezdők számára, akiknek kötelező lesz ebbe belépniük. A 2009. január 1. után nyug­díjba vonulók nagy része pe­dig szabadon választhat a mo­dernizált felosztó-kirovó és a kombinált szisztéma között. Az államtitkár felhívta arra a fi­gyelmet, hogy a reformot köve­tően az egyéni befizetési terhek nem növekednek. Az elkövetkező években a kormányzat a reálnyugdíjak fo­lyamatos növekedésére számít. Amennyiben a reálbérek még­is csökkennének, úgy az új in­dexálási szabályoknak köszön­hetően a nyugdíjak reálértéké­nek visszaesése jelentősen, kö­zel 50 százalékkal maradna el a reálbérek csökkenésétől. Az egyedülálló nyugdíjasok szá­mára kedvező változás az öz­vegyi nyugdíjmegállapítás új rendszere is, ami 400-500 ezer nyugdíjast érinthet. A tervezet szerint az egyedülállók jogo­sultak lesznek házastársuk öz­vegyi nyugdíjának egy részére akkor is, ha saját jogon is nyug­ellátásban részesülnek. Ez akár 3500-4000 forintos többletet jelenthet azoknak, akik 15 éven belül vesztették el házas­társukat. Azok számára, akik még nem nyugdíjasok, de 2009. január 1 -je előtt elérik ezt a korhatárt, az új rendszer lé­nyeges változásokat nem okoz. A reform igazán azokat érinti, akik ezt követően vonulnak nyugdíjba. Egy részük, akik 1947-51 között születtek, kötelezően a felosztó-kirovó rendszerben maradnak. Másik szélsőséges helyzetben a pálya­kezdők lesznek, akiknek köte­lező a részvétel a vegyes, azaz a felosztó-kirovó és tőkefede­zeti rendszerben. Azok, akik csak a felosztó-kirovó rendszer­be fizetnek be, illetve onnan kapják a nyugdíjukat, 2009 után a bruttó nyugdíjmegál­lapítás szerint adóznak majd. Minimum 20 éves szolgálati idő után az átlagkereset 33 szá­zaléka jár majd a nyugdíjasok­nak úgy, hogy minden további év 1,65 százalékkal növeli a nyugdíjak nagyságát. A nyug­díjak megállapításához az egész, 1988-tól számított élet­pálya-keresetet veszik figye­lembe. Az egyetemi és a gyes­évek nem számítanak ugyan bele a szolgálati időbe, ám jelentős kedvezménnyel meg­vásárolhatók lesznek. A gyer­mekek után azonban két év szol­gálati időt számítanak majd be. Az új tőkefedezeti pillérbe az első évben 6 százalékot, majd 7, végül 8 százalékot kell befi­zetni. A járulékokat 10 százalé­kig lehet kiegészíteni, amit adókedvezményekkel ösztö­nöznek. Az állampolgárok sza­badon választhatnak a pénztá­rak között. A kötelező pénztá­rak működésére szigorú szabá­lyok és állami garancia vonat­kozik majd. A sajtótájékoztatón elhangzott az is: a kötelező nyug­díjpénztárak megjelenésével nem sorvadnak el az önkéntes pénztárak, hanem várhatóan, az eddigi adókedvezmények meg­tartása mellett egészítik ki a jövőben is a kötelező nyugdíj- rendszert. A jelenleg 550 ezer fős tagságot számláló önkéntes pénztárak vagyona év végére el­érheti az 55-60 milliárd forintot. Akar László kiemelte: az ér­dekegyeztetés folyamán eddig megkötött kompromisszumo­kon túl jelentős, a számokat nagy mértékben megváltoztató engedményeket a pénzügyi tár­ca nem tud felvállalni.- Benyúlt a zsebembe az édesem! Pénzügyminiszter lesz belőle, meglássátok! Nincs keresztényi megbékélés MTI A Kereszténydemokrata Néppárt parlamenti képviselő- csoportja nem foglalt állást hétfői ülésén Lezsák Sándor MDF-clnöknek a közös KDNP- MDF-frakció létrehozására tett javaslatáról. Elfogadott nyilat­kozatuk szerint — amelynek megszavazásakor a képviselő- csoport Giczy György pártel­nök irányvonalához tartozó tagjai tartózkodtak - az ellen­zéki összefogás elmélyítését szolgáló kezdeményezést je­lentősnek és jószándékúnak tartják. Mivel azonban a kér­dés részletes tárgyalást igényel, a KDNP-frakció úgy döntött: június 1-2-ai kétnapos ülésén alakítja ki végleges álláspont­ját a kezdeményezésről és a képviselőcsoport jövőjéről. Isépy Tamás frakcióvezető az ülést követő sajtótájékoztatón elmondta, hogy a döntés mind jogi, mind pedig politikai szempontból fontos kérdése­ket vet fel. Egyrészt kérdéses, hogy házszabályszerűen meg- lehet-e alakítani a két párt frak- ciójának unióját, másrészt mérlegelni kell azt, hogy mi szolgálja a hatékony ellenzé­ki összefogás érdekeit. Véle­ménye szerint ugyanis meg­van a veszélye annak, hogy ez a lépés hárompólusúvá teszi az ellenzéket, ami a választáso­kon gyengítené esélyeiket. A frakcióvezető a KDNP Pest megyei választmányának szombati ülése kapcsán meg­jegyezte: a tisztújítással meg kellett volna várni a jogerős ítéletet. „Nem tudjuk és nem is kí­vánjuk vállalni Giczy György kereszténydemokráciától tá­vol eső, politikai irányvonal­nak nevezett cikkcakkjait” - olvasható Isépy Tamás KDNP-s frakcióvezető és további tizen­két képviselőtársának hétfőn közzé tett nyilatkozatában. A levél aláírói szerint a pártel­nök saját hatalmi érdekét a párt érdekei fölé helyezi, a képviselőcsoport együttműkö­dési szándékát folyamatosan elutasítja, a képviselőket en­gedelmességre köteles alattva­lóként kezeli. Torznak minő­síthető küldetéstudattal, az el­lentétes vélemények egyez­tetése előli merev elzárkózá­saival Giczy György két év alatt megosztotta és szétverte a korábban egységes pártot. Sűrűn változó és ellentmondó nyilatkozataival kiszámítha­tatlanná és megbízhatatlanná tette a párt politikai irányvo­nalát. \ Hírről hírre Palotai István (Új Kelet) Horn Gyula miniszterel­nök egy hónapon belül im­már másodszor kereste fel a Magyar írók Szövetségét, és eszmecserét folytatott a „li- teratúra napszámosaival”. Már maga a tény is felettébb figyelemreméltó. Főleg, ha történelmi perspektívában vizsgáljuk a jelenséget. A magyar miniszterelnökök ugyanis két alapvető okból szokták az írókat felkeres­ni: vagy azért, mert félnek tőlük (lásd 1956 nyara), vagy pedig, hogy kioktas­sák és egy kicsit megregu- lázzák őket, és „irányvona­lat mutassanak” az iroda­lomnak. Azt, hogy ez a Hom-látogatás melyik kate­góriába tartozik, döntse el az olvasó... A beszélgetés első téma­körét maga a miniszterel­nök választotta. Remekül. Arról beszélt; mit kell ten­nie a kormánynak és a ci­vil szervezeteknek, hogy az ország rugalmasan tud­jon reagálni az informati­kai társadalom kihívásaira. Világos, nem? Mert ha az irodalom kedvelőinek sze­mében valami vörös posz­tó, az a komputerizált tár­sadalom maga! Amikor már az egész nép sutba dobva könyveit, képernyőket bá­mul. Nem csoda, hogy a „válasz” az írók részéről csend volt, karthausi hall­gatás. Az is szóba került, hogy immár másodszor jár Horn az írószövetségben, és a múltkor az irodalommal és a kultúrával kapcsolatos témákról beszélt. Csak a pontosság kedvéért kívá­nom megjegyezni, hogy nem egészen így volt - ugyanis a téma az irodalom és a kultúra ellehetetlenü­lése és nyomora volt. Szin­te semmi egyéb. A jelen politikájának megfelelően eztán a NATO-tagságról beszélt, bizonyítva az írók­nak a belépés fontosságát. „A NATO-tagállamok fele­annyit költenek katonai célokra, mint a semleges országok...” - mondotta és kijelentette, hogy „a NATO- és az EU-tagság a családoknak és az egyén­nek is jót ígér.” Látszik, hogy közeledik a választá­sok ideje! Ez a kél szó — család és egyén — eleddig hiányzott ugyanis az MSZP frazeológiájából, és sokkal inkább a keresz­tény, a polgári és a radiká­lis nemzeti pártok, vala­mint a nemzeti liberális párt által volt használatos. Az írók az elhangzott „felvetések” ellenére a bérből és fizetésből élők nehéz sorsáról kezdték fag­gatni a kétszeres elnököt, aki a szokásos panelekkel válaszolt. A találkozóra a „koro­nát” az tette fel, hogy Horn a magyar nyelv védelmére szólította fel az írókat, majd a nyugdíjasok helyzetéről szólva a következőket mondta. Idézem: „Szakíta­ni kell az egyenlősdies- séggel”. Rendbenségileg... „Szakításilag” leszünk! A nyelvőrködésiséggel viszont nem. Annak „fon- tosságiassága” van...

Next

/
Thumbnails
Contents