Új Kelet, 1997. május (4. évfolyam, 101-125. szám)

1997-05-12 / 109. szám

1997. május 12., hétfő NEMZETKÖZI Magyar Távirati Iroda Legkevesebb kétezer halottja van az Irán északkeleti részén pusztító földrengésnek. A természeti csapás kétszáz települést csaknem teljesen elpusztított, Ghaén és Birzsand városok körzetében körülbelül tízezer lakóház vált romhalmazzá. Az iráni belügyminisztérium vasárnap sürgős nemzetközi segítséget kért, s a rádió folya­matosan közzé tette az iráni Vörös Félhold szervezet segély­felhívásait is. Összesen mintegy 500 mentőegység kutat a hely­színen túlélők után. A sebesültek számáról ellentmondásos jelentések érkeztek eddig: szombaton negyvenezerről, vasár­nap pedig tízezerről szóltak a híradások. A földrengés érezhető volt Meshedban, Irán második legnagyobb városában is, amely 370 kilométer távolságra fekszik a katasztrófa színhelyétől. Visszatért hazájába Mobutu Sese Seko zaire-i elnök szombaton a gaboni fővárosból - jelentette a Reuter és az AFP. Gabonban Mobutu részt vett a közép-afrikai or­szágok vezetőinek csúcsértekezletén a zaire-i válság rendezéséről. Mobutu kinshasai visszatértével megdőltek azok a feltevések, melyek szerint a zaire-i elnök a gaboni csúcstalálkozóról már nem tér vissza országába, amelynek több mint kétharmad részét Laurent Kabila ellenzéki vezető fegyveresei ellenőrzik. Mintegy ötezer ember tüntetett szombaton a Macedónia délnyugati részén fekvő Bitola városban, azt követelve, hogy fizessék vissza a márciusban csődbement TAT spekulációs társaságnál befektetett pénzüket. A Reuter és az AFP jelentése szerint a kárvallott kisbefektetők bizott­sága által fellelkesített tüntetők figyelmeztették a kormányt, hogy itt az ideje megoldást találni, és elvesztett vagyonukat visszafizetni. A 70 ezres lélekszámú városban 23 600-an fek­tettek be összesen 112 millió márkát a magas kamatlábakkal kecsegtető befektetési vállalkozásba. Hivatalos becslések szerint a társaság 37 millió márkát ér, tartozása pedig 39,6 millió márkára rúg. Halászsasért tizenkét millió Világkrónika Kormányközi vegyesbizottság Horn Gyula a keletnémet tartományokba utazik A politikai kapcsolatépítést és a gazdasági együttműkö­dés fellendítését szolgálja Horn Gyula kormányfő hétfőn kezdődő látogatása négy keletnémet tartományban. Palotai István (Új Kelet) Elmúlt az az egy nap az évből, amikor a madarak és a fák napjának nyilvánított ünnepen a természet szerelc- te és védelme a figyelem kö­zéppontjába került, aztán megy minden tovább úgy, mint azelőtt, az ember önös érdeke győzedelmeskedik a józan ész fölött, és az ember tovább pusztítja maga körül az élő világot. Megint kivág­nak egy fát, egy fasort, egy egész erdőt. Persze, a világon nem min­denütt annyira súlyos a hely­zet, mint nálunk. Van, ahol már tudják, hogy aki meg­fojtja a fákat, az önmagát és a gyermekeit fojtja meg, és a világ legszomorúbb helye az, ahol már a madár sem jár... Ott, ahol nem csúzlizzák, nem légpuskázzák le a vere­beket, a madársereg kicsiny proletariátiusát, a galambo­kat, a Szentlélek jelképét, hanem az erdőbe eleséget visznek a vadaknak, hogy éhségükben ne rágják le a fák kérgét, ott boldogabb embe­rek élnek. Persze, mindez csak egyet­len szelete a természettel is­mét egységben élő kultúmé- pek szemléletmódjának, és mint semmi sem a világon, ez sem ment „magától”’, eh­hez is energia kellett, a jó­zan belátás, az emberség és az élet bölcsebb szerzeté­nek energiája! Skandináviában már újra elmondható mindez, de az igazsághoz tartozik, hogy nem volt ez így mindig. Fel­világosítás és vasszigor együttes hatása mindez. A fákat és a madarakat igen szi­gorú törvények védik. Aki például a stockholmi tóvidéken ismét meghono­sodott halászsast lelövi vagy rabságba ejti, 500 ezer svéd korona büntetési fizet. (Ez közel 12 millió forint!) Ha valakit azon kapnak, hogy héjafészket fosztogat, az nem­igen ússza meg csak pénz- büntetéssel, ugyanis egészen bizonyos, hogy legalább egy év börtönre ítélik! A nagyvárosok utcáin százezer számra császkáló vadkacsá- kal sem jut eszébe senkinek elkapni és vacsorára megsüt­ni, mert egyrészt nagyon jól tudják, hogy meglehetősen drága lakoma lenne, más­részt, mert nincs is szívük megtenni. Az viszont min­dennapos, hogy megáll az autósor, és mindenki béké­sen várja a csúcsforgalom kellős közepén, amíg a ka­csamama átbandukol kiska­csáival az úttesten. A fák sorsa sem mosto­hább. Az építészek remek megoldásokat találtak ki arra, hogy akár hatalmas fák tör­zsét is beépítsék az épület­be, és ma már az a „menő”, ha a nappalid közepén egy fa díszeleg! A svéd ember, ha teheti, állandóan a természetet búj­ja. Erdőkben sétálgat, és egyetlen fegyvere a fény­képezőgépe (vagy videója), no meg az elmaradhatatlan távcső. A szemükkel vadász­nak, ahogy mondják. Eszembe jut az a felejthe­tetlen kép is, amikor egyszer Skanőrben jártam, Svédország legdélibb csücskénél. A más­kor csendes, nyugodt vidéken tízezrek nyüzsögtek kukkerrel a nyakukban. Amikor rákér­deztem, mi készül, felvilágo­sítottak, hogy mindig azon a napon gyülekeznek millió- számra a vándormadarak Ska- nőr fölött, mielőtt elindulná­nak hosszú déli útjukra... Milyen jó is lenne, ha az év minden napja a madarak és a fák ünnepe lenne - a lé­legzetadó fáké és a vidámság apró nagyköveteié... MTI _________ ___ Sz ászországban, Türingiá- ban, Brandenburgban és Ber­linben a magyar miniszterel­nök találkozik a tartományi kormányfőkkel és a gazdasági élet vezető képviselőivel, s a magyarországi üzleti lehető­ségek iránt érdeklődő vállalko­zókkal is tanácskozik. A háromnapos látogatás hét­főn a kora délutáni órákban a 4,5 millió lakosú Szászország fővárosában, Drezdában kez­dődik Horn és Kurt Biedenkopf tartományi kormányfő megbe­szélésével. A keleti tartomá­nyok közül a szászokkal bo­Dollárpánik MTI Belgiumban a hét végén megnőtt a pénzváltóhelyek forgalma, a lakosságban ugyan­is kisebbfajta pánikot váltott ki az a holland lapjelentés, misze­rint Európában majdnem tö­kéletes dollárhamisítványok kerültek forgalomba. A De Telegraaf című holland újság a brüsszeli központú európai bankszövetség bizalmas jelen­tését idézte, az intézmény azon­ban csütörtök óta zárva tart, és egyelőre nem tudta kommen­tálni a híresztelést. Egyes ban­kok azonban - köztük például a holland ABN Amro - azon­nal igyekeztek megnyugtatni ügyfeleiket, hogy a hamisítvá­nyok elleni belső biztonsági rendszer kellően megbízható. A holland lap szerint a jelen­tés, amely az Európai Unió bankjainak figyelmeztetésére szolgál, olyan bankjegy hami­sítványok létéről tud, ame­lyekről csakis laboratóriumi vizsgálattal mutatható ki, hogy nem igaziak. A jelentés készí­tői szerint a bankjegyek még ultraibolya sugarakkal vizsgál­va sem mutatnak különböző­séget az eredetiektől. A De Telegraaf azt is tudni vélte, hogy a hamisítványok egy bombabiztos líbiai vagy iraki nyomdából származnak. A lap szerint több címlet nagy mennyi­ségű hamisításáról van szó. nyolítja Magyarország a legna­gyobb kereskedelmi forgalmat. Ennek további bővülését fog­ja eredményezni a vasúti kocsik közös gyártásáról szóló jelen­tős megállapodás, amelyet most írnak majd alá Bautzen- ben. Kedden Erfurtban folytató­dik a program, ahol a 2,5 mil­lió lakosú Türingia kormány­fője várja a magyar kormányfőt és kíséretét, Fazakas Szabolcs ipari és kereskedelmi minisz­tert, Szli Katalint, a Környezet­védelmi és Területfejlesztési Minisztérium politikai állam­titkárát, valamint Pataki István helyettes külügyi államtitkárt. MTI ____ A keresztény-muzulmán megbékélés üzenetét vitte el Bejrút háborús képet mutató „szívébe” II. János Pál pápa, aki vasárnap hatalmas tömeg előtt mutatott be szabadtéri misét a libanoni fővárosban - jelentette a Reuter. A katolikus egyházfő min­tegy félórás késéssel érkezett meg a pápamobilon Haris- sából, Libanon legnagyobb maronita kegyhelyéről, ahol a pátriárka rezidenciáján töl­tötte az éjszakát. A pápai zász­lókat lengető tengernyi soka­ság virágesővel, kiáltásokkal és énekekkel fogadta a szent­atyát. A jelentések szerint annyian akartak részt venni az eseményen, hogy a tenger­parti sétányra sokan be sem fértek - az AFP szerint a szervezők több mint 250 ezer résztvevőről számoltak be, míg a Reuter több mint 300 ezerre, Libanon lakossá­gának mintegy tizedére tette azok számát, akik megjelen­tek a misén, vagy útközben üdvözölték a pápát. Az AP szerint a mise kez­detén II. János Pál arabul üdvözölte a megjelenteket, majd hangsúlyozta: biztos abban, hogy az elmúlt évek szenvedései nem voltak hiá­bavalók, hanem megerősítik Aláírják a kormányközi ve­gyesbizottság felállításáról szóló szerződést, és a testület meg is tartja alakuló ülését. Szerdán Brandenburg tarto­mány vendége a magyar küldött­ség, ahol véglegesítik és aláírják a kétoldalú gazdasági együttmű­ködési szerződést. A 2,5 millió lakosú, Berlint körülölelő tarto­mánnyal a következő években várhatóan dinamikusan bővül a gazdasági együttműködés. Hóm Gyula részt vesz a Magyar- Brandenburgi Gazdasági Napok megnyitóján. A kelet-németországi körút berlini tárgyalásokkal feje­ződik be. Németország régi-új fővárosa hatalmas beruházások színhelye, és a kínálkozó lehe­tőségekből Magyarország is szeretné kivenni a részét. a libanoniak szabadságát és egységét. Mint mondta, régóta és „oly sok ok miatt” szerette volna felkeresni a közel-keleti országot, többek között azért, mert ide „az elsők között ju­tott el Krisztus üzenete”. Libanon történelmi küldeté­sét kiemelve a szentatya azt a szeretetet is hangsúlyozta, ame­lyet az egyház és a Szentszék minden libanoni iránt táplál. A pápa a vallási közösségek egy­más mellett élésének példája­ként említette Libanont, s olyan azonnali és tartós békét sürge­tett a térségben, amely „min­denki jogait és reményeit” tisz­teletben tartja - tette hozzá az AFP és a Reuter. A misén megjelent a libano­ni vezetés, köztük Eliasz al- Hravi maronita keresztény el­nök, Rafik Hariri szunnita mu­zulmán miniszterelnök és Na- bih Béni síita muzulmán par­lamenti elnök is. Mint az AP megjegyezte, a pápa első liba­noni útján tapasztalt meleg fo­gadtatás azt tükrözte, hogy a „keményvonalas” kereszté­nyektől kezdve a Hezbollah harcos iszlám szervezetig lénye­gében minden csoport hivatalo­san is elfogadta a látogatást, noha a szentatya országjárása közben időnként a régi gyűlö­let jelei is megmutatkoztak az 1975-1990-es polgárháború egykori ellenfelei között. \ Hírről \ hírre P. I. (Új Kelet) _____ Sv ájccal nem érdemes próbálkozni. Mégis megkí­sérlik néha... A legújabb hamvába holt kísérletet éppen szombaton utasította vissza Arnold Keller államfő, amikor ki­jelentette: Svájc még csak tárgyalni sem hajlandó a második világháborúban vásárolt német aranyrudak kérdéséről! Egy amerikai vizsgálat szerint Svájc a nagy világ­égés alatt összesen 340 ton­na aranyat vásárolt a hitle­ri Németországtól, és „ez­zel hozzájárult a háború elhúzódásához” - így az amerikaiak. A helyzet viszont az, hogy 1946-ban Svájc és az USA a washingtoni egyez­mény értelmében megálla­podtak egy egy összegű - mintegy 58 millió dolláros — kártérítésben, amit a zürichi, genfi és berni páncéltermekből „ki is pengettek”, méghozzá az utolsó fillérekig. A mostani „próbálko­zás” szakértői azzal érvel­nek, hogy „Svájc bankjai­ban még ma is kétmilliárd (!) dollár értékű olyan arany van, ami a holo­caust áldozataitól szár­mazik.” Nos, akárhogy is van, az a pénz már minden bi­zonnyal Svájcban is ma­rad. Svájcot ugyanis nem lehetett soha és ma sem le­het zsarolni vagy a sarok­ba szorítani. Egyáltalán nem véletlen, hogy ez a látszatra kis állam ennyire magabiztos, ennyire sért­hetetlen. Mint ahogy az sem, hogy gyakorlatilag nincs is külpolitikájuk, és úgy, ahogy van, fütyülnek a világban lévő torzsal­kodásokra, a nemzetközi és katonai szervezetekre. Még az ENSZ-nck sem tagjai, nemhogy a NATO vagy az EU komolyan ér­dekelné őket... Meglehe­tik. Svájcot még a néme­tek sem merték megtámad­ni, pedig, ha valamire, ak­kor a svájci pénzekre igen­csak fájt a foguk. Nem ar­ról van szó, hogy Hitler katonai gépezete ne tudta volna felmorzsolni - az egyébként valóban rop­pant erős és mindenkor a legmodernebb - svájci haderőt, hanem egész egyszerűen nem tehette meg. Valahol Európában ugyanis „kell” lennie egy helynek, ahol az ellenfe­lek titkon leülhetnek tár­gyalni, ahol a világ veze­tőinek piszkos pénzeit biztonságban őrzik, ahol a nemzetközi ilyen-olyan szervezetek milliárdjai „dckkolnak”, ahol a hír­szerzők felverhetik kom­fortos kis sátraikat. Eny- nyi. Ilyen egyszerű. Svájc ezért szent, ezért sérthetet­len. És ha tehát Arnold Keller nemet mond vala­mire, akkor azért kár to­vább „görcsölni”. Libanonban a pápa Ispártainevelés”

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents