Új Kelet, 1997. április (4. évfolyam, 75-100. szám)
1997-04-26 / 97. szám
'i in (‘faKeresztény Szövetség Epy jó ember sosem lesz rossz A Keresztény Értelmiségiek Szövetsége legutóbbi nyíregyházi fórumán egy gombostűt is nehéz lett volna leejteni. A „telt ház” fényesen igazolta azt az elképzelést, hogy az eredetileg római katolikus szövetséget ökumenikussá kell tenni. így aztán szép számmal jelentek meg a Technika Házában protestánsok is, amit addig nem tettek meg, amíg az összejövetelek a katolikus plébánia hivatalos helyiségében voltak. Palotai István (Új Kelet) A társaság tagjai műszaki értelmiségiek, mérnökök, technikusok, szintúgy, mint a humán szakmák képviselői: tanárok, orvosok, festőművészek, zenészek vagy éppenséggel színészek. Ezen a délutánon éppen a színészekről volt szó, velük, róluk, életükről, munkájukról és hitükről beszélgettek. A társaság három olyan színművészt hívott meg, akikről tudták, hogy hívő keresztények, a szentmisék rendszeres látogatói. Sajnos Hetey László, a nyíregyházi származású és iskoláit is itt végző kiváló tehetségű jellemszínész betegsége miatt nem jöhetett, azonban jelen volt Gazsó György Jászai- díjas és Horváth László Attila, a Móricz Zsigmond Színház két népszerű művésze. Hitük mélysége egyértelmű, különben hogyan is áradhatna belőlük annyi emberség és annyi szeretet? A kötetlen beszélgetés nyilvánvalóvá tette, hogy a társaság tagjai egyöntetűen színházszerető emberek, akik nagyon is kíváncsiak a színművészet belső mozgatórugóira, és azokra a morális ellentmondásokra, melyeket a színészeknek sokszor fel kell önmagukban dolgozniuk. Feltették például azt a kérdést, mit tesz egy színész, ha nézeteivel homlokegyenest ellentétes feladatot kap?- A feladat nem azonos a figura által képviselt nézetek igazolásával - válaszolta Gazsó György. - Mellesleg minden figurának — és embernek is — megvan a maga igazsága. Minden ember Isten teremtménye, így az isteni szikra hordozója is. Meg kell keresni a cselekedetek mozgatórugóit, az „ősi” okot, hogy miért gonosz, és ha ez megtörtént, akkor az embert is megtaláltam! Ez persze nem azt jelenti, hogy szimpatikussá, hanem azt, hogy élővé kell tenni.- A művész erőssége, hogy azt is meg tudja jeleníteni, ami távol állt tőle tette hozzá Horváth Lászó Attila. - Minden emberben él a jó és a rossz. Ezt kell felmutatni! Sorra érkeztek a kérdések, és rendre a válaszok:- A színészet az önmegismerés művészete is. A színész hihetetlen dolgokat képes önmagából kibányászni...- Nem tagadom, hogy hatnak rám a szerepeim - folytatta Gazsó György. - A kérdés itt az, hogy jó vagy rossz irányban. Ha torzulnék, az rossz lenne, ez azonban az alapegyéniségtől függ. Egy jó ember sosem lesz rossz. Egy Hamlet eljátszása után azonban valóban nem lehet az életet ugyanúgy élni, mint addig...- A szerepek nyomot hagynak a színészben, aki azonban mindent leszűr — egészítette ki Horváth László Attila. - Vigyázni kell, az ember könnyen kiéghet, ha rosszul sáfárkodik az energiáival. A legrosszabb, ami egy színésszel történhet, ha egy rossz darabban rossz szerepet kell játszania. Ez aztán tényleg kimeríti. Az érdeklődők kérdéseire válaszolva mindketten elmesélték színésszé válásuk történetét. Politikai jellegű kérdések is elhangzottak, például arról, hogy érzik-e a színészek a hivatalos liberális kultúrpolitika nyomását. Gazsó György határozott egyértelmű ,,nem”-mel válaszolt. A másik kérdés arra vonatkozott, hogy egy materialista színész képes-e igazi mély lelki teljesítményre. Horváth László Attila válasza szerint a kérdés sántít, mert a színészet szakma is, aminek nincsenek ideológiai vonzatai. Megható és egyben elgondolkoztató volt az a hozzászólás, amit egy, az összejövetelen jelenlévő idős zsidó hölgy tett. Szólt a szeretetről, a művészetek dicséretéről és hitet tett magyarsága mellett. Az emberben ösztönösen felmerült a gondolat: lehet-e valóban százszázalékosan ökumenikus egy társaság, ha kizárólag keresztény? Az én , szívemnek kedvesebb lenne a Hívő Értelmiségiek Szövetsége elnevezés... Horváth László Attila és Gazsó György Kultúra 1997. április 26., szombat Költő és lelkész a szeretetről Nyelvőrködés Idegen szavak 12. Erdélyi Tamás jegyzete Irodalmi est a Centrá! Hotelben Sorozatunkban a nyelvvédők felhívása alapján és a Nyelvművelő kéziszótár segítségével közhasználatú idegen szavakból szem- lézgetünk. Nem elsősorban a szó magyar jelentését keressük, sokkal inkább azt, indokolt-e a használata, s ha használjuk, hogyan használjuk helyesen. Monstre - Igen gyakori használata hibás. Helyette írjuk e közérthető és köny- nyebben kimondható magyar megfelelőit: óriási, roppant, igen nagy, hatalmas, tömeges. Monumentális - Mint az előző. Magyar megfelelői: hatalmas, lenyűgöző, rendkívüli, nagyszabású, nagyszerű. Morál, morális, moralista, moralizál - Erkölcs, er- kölcsiség, erkölcsi felfogás. (Utóbbi két alakban rövidül az á.) Gyakran használják a moralistát gúnyos értelemben is, ekkor jelentése: olyan valaki, aki csak hirdeti az erkölcsi szigorúságot, de maga nem gyakorolja. Motel — Terjedőben lévő szó, a motor és hotel vegyítésével, ebben az értelemben nem kifogásolható. Toldalé- kai magas és mély hangren- dűek egyaránt lehetnek: motelben, motelban. Motivál - Indokol, megokol, rövid o és i szükséges. Használják késztet értelemben is, de helyesebb magyarosan késztet, ösztönöz, sarkall szavakkal. Mozi - Heltai Jenő sikeres szómagyarítása a nehézkes mozgófénykép- színház helyett. Újabban filmes zsargonból terjed a mozi szónak film(alkotás) értelemben való használata, ami nem szerencsés, mert megzavarja a mozi és a film szónak hagyományos értelmét, viszonyát. Musical - Az amerikai angol musical comedy-ből rövidült. Ne akarjuk angolosan kiejteni mjúzikl-nek! Helyesebb: mjuzikel vagy muzikel az eredeti leírásmód mellett. Naiv - Francia eredetű szó, pontos megfelelője nincs, helyettesíthetjük a gyermeteg, hiszékeny, illetve a nyílt, természetes, keresetlen jelzőkkel. Az i származékaiban is rövid: pl. naiva, naivitás. Negáció — Magyarul: tagadás, elutasítás, visszautasítás. Csak szakszövegben elfogadható. Negatívum - Magyarul: hiány, hiba, fogyatékosság, mulasztás, eredménytelenség. Ezeket használjuk! Nejlon - Amerikai-angol kémiai szakszó, eredetileg nylon. Mai szabályos alakja a nejlon, így is ejtve. Egyszerű szóval egybe kell írni (nejloning), összetett szóval nem (nejlon fehérnemű). Neuralgikus - Divatszóként terjedt el az orvosi idegfájdalom. Használjuk inkább megfelelőit: érzékeny, gyenge, sebezhető, támadható (ügy, kérdés, dolog). (Folytatjuk.) Berki Antal (Új Kelet) Lassan, de biztosan növekszik a Centrál Hotelben működő orvosklub népszerűsége. Az utóbbi rendezvényeik telt ház előtt zajlottak, aminek a színvonalas programok mellett nyilván az is oka lehet, hogy a Centrál Hotel igazi vendéglátóhelyként fogadja a klub tagjait. A korábban érkezők a szálloda halijában André Szabó festményeiben gyönyörködhetnek, itt most helyhiány miatt csak a Zsuzsánna és a vének című festményt láthatjuk. A vendégek minden igényt kielégítő kiszolgálásban részesülnek, és ami szintén nem mellékes, a kitűnő konyha jóízű vacsorát kínál a műsorok után. Április 21-én este Csetényi István Gábor lelkészköltőt fogadták a klub tagjai, aki felesége, Pál Magdolna orvosnő segítségével nagy sikerű verses-dalos összeállítást adott a hallgatóságnak. Dr. Cselényi István Gábor első verseskötete 1989-ben jelent meg A dolgok belseje címmel. Most Nyolcadik címen kiadta gyűjteményes kötetét, de jelent meg már tőle gyerek- verseket tartalmazó kötet is. Cselényi nem csak költő, de műfordító és zeneszerző is. Univerzális alakja a nyíregyházi értelmiségiek egyre növekvő táborának. Tizenkettedik éve tanít a nyíregyházi Görög Katolikus Hittudományi Főiskolán, és ilyen minőségében tudományos munkássága is számottevő. Tagja a Nemzetközi Aquinói Szent Tamás Társaságnak, az Amerikai Katolikus Filozófiai Társaságnak. Titkára az MTA megyei tudományos testületének, elnöke a Vasvári Pál Társaságnak. Széles körű érdeklődési köre megmutatkozik publikációiban is. Egyaránt otthon van a zenetörténetben, a szociológiában, de megjelentetett filozófiai ihle- tettségű művet is A lét-fogalom Odüsszea-útja címmel. Tudományos munkássága és számtalan tisztsége mellett aktívan gyakorolja papi hivatását, Nyírszőlősön parókus. Érdekesen ötvözi egybe a lelkészi és a költői hivatást. Versei rövidek, frappánsak - legalábbis a hétfő program ilyen volt -, és maga kíséri az összeállítást elektromos orgonán. Zenéjén erősen érződik a liturgiái kötöttség, ritmikája az egyházi szertartásokhoz kapcsolódik. Görög katolikus lelkészi mivoltát soha egyetlen pillanatra nem tagadja meg, még akkor sem, ha felesége társaságában olykor profánnak tűnő szövegeket énekel. Szólni kell dr. Pál Magdolna közreműködéséről is. Az orvosnő énekhangja idomul a magyar és külföldi egyházi és világi zenéhez, amikor férjével duettet énekel, tökéletesen kiegészítik egymást, amikor pedig szólóban szerepel, még izgalmasabbá válik az egyébként lebilincselő összeállítás. Különleges volt az egyszál elektromos orgonán megszólaló „Beatmise” hatása is. Mintha istentiszteleten ültek volna a házaspár hallgatói, ahol nincs meg a szertartás megszokott rendje. A hallgatóság néma áhítata igazolta, hogy valami soha nem tapasztalt egyházi szertartás részesei lettek. Kifejezetten egyházi énekek váltogatták egymást világi dalokkal, és közben versek. Sok-sok rövid, nagyon pontosan kimunkált költemény. Cselényi István Gábor hívő ember, ezt akkor is megtudnánk róla, ha csak a verseiből kellene tájékozódnunk. Hiszi, hogy ha hitéből csak egy morzsányit tovább tud adni, már nem élt hiába. A költő hívő ember, de nem a bigottak fajtájából. Hiszi, hogy kételkedés nélkül nincs megalapozott hit sem. Hisz az értelmes emberi élet lehetőségében, de pontosan látja azokat a veszélyeket, amelyek a modern társadalmakra leselkednek. Ennek a tisztánlátásnak bizonyítékai az ilyen mondatok: Az En-nek emelt bálványnak bábeli tornya tövén toporgunk, több milliárd idegen, már-már senki se lát át önnön gondja körén, nem juthat szívtől szívig a szó, lehanyatlik szárnyszegetten. Széthulló emberiség egymásra acsargunk csak szeretetlen. A szeretet nevében beszél a költő, és a szeretet nevében beszél, énekel a pap is. Költők és papok mindig is tisztábban mérték fel a világ dolgait. Valahogy mindig ők voltak azok, akik valamiféle kiútszerűt mutattak az emberiségnek. Más kérdés az, hogy sajnos nem élt még a világon olyan költő, akinek szóról-szóra beigazolódó jóslatait valaki is hajlandó lett volna megszívlelni. Dr. Cselényi István Gábor és felesége, dr. Pál Magdolna Fotók: Csonka Róbert André Szabó: Zsuzsánna és a vének
