Új Kelet, 1997. április (4. évfolyam, 75-100. szám)

1997-04-09 / 82. szám

1 Az Országházból jelentjük Napirend előtt A gazdaság helyzetéről folytatott napirend előtti vi­tát a törvényhozás kedden, a tavaszi ülésszak 18. ülésnap­jának kezdetekor. Az apropót Akar László pénzügyminisz­tériumi politikai államtitkár beszámolója adta. Az állam­titkár a KSH 1996-os kísérle­ti vizsgálódásainak adatait ismertette, amelyek szerint a gazdaság mutatói a tavalyi harmadik, és különösen a ne­gyedik negyedévben jelen­tős mértékben javultak. Megkezdődött a GDP növe­kedése, jelentős élénkülés volt tapasztalható a beruhá­zási területen, különösen a vállalkozási szférában, a fel­dolgozóiparban, az építői­parban és a kereskedelem­ben. A KSH-adatokat össze­gezve Akar László megálla­pította: 1995-96-ban vissza­esés nélkül sikerült helyreál­lítani a makrogazdasági egyensúlyt úgy, hogy nem szabadult el az infláció, és megkezdődött a fenntartha­tó gazdasági növekedés. Az ellenzéki felszólalók sorra vitatták az ismertetett adato­kat, illetve tévesnek minősí­tették az államtitkár követ­keztetését. Rámutattak, hogy jelentősen nőtt a központi költségvetés hiánya, romlott a cserearány, széles népréte­gek szegényedtek el, s meg­döbbentő mértékben, 300 százalékkal nőtt a gazdasági bűncselekmények száma. Az FKGP szerint az eredmények egyszeri akció, az energiapri­vatizáció bevételeinek kö­szönhetők, újabb hasonló lé­pésre már nem lesz mód. A Fidesz úgy ítéli meg, hogy az ország még mindig rosszabb állapotban van, mint amikor az MSZP-SZDSZ-kormány átvette az irányítást. Az MDNP szerint vége van ugyan a restrikciónak, de ez nem jelenti azt, hogy új pá­lyára került a gazdaság, eh­hez hiányoznak a feltételek. A koalíciós felszólalók azt hangsúlyozták, hogy a for­dulat minden kétséget kizá­róan megtörtént, az ország kijutott a katasztrófahelyzet­ből, megindult a növekedés, és az egyensúly sem romlik. Törvény­módosítás Ha az 1993 nyarán létre­jött társadalombiztosítási önkormányzatok ez év júni­usi megbízatásának lejártát követően - szabályok hiá­nyában - nem alakulhatnak meg az új testületek, akkor az Országgyűlésnek biztost kell kirendelnie a társada­lombiztosítás pénzügyi alap­jainak kezelésére és az igaz­gatási szervek irányítására. Ez a megoldás a társadalom demokratikus fejlődése iránt elkötelezett felelős politikai tényezőknek nem lehet érde­ke. Ezt Kökény Mihály nép­jóléti miniszter hangsúlyoz­ta expozéjában a társadalom- biztosítás önkormányzati igazgatásával összefüggő egyes törvények módosításá­ról szóló előterjesztést ismer­tetve, az Országgyűlés ked­di plenáris ülésén. Állás­pontja szerint a magyar par­lament politikai érettségé­nek egyik fokmérője is le­het, ha a viták eredménye­ként - megfelelő időben - kialakulhat a biztosítási ön- kormányzatok megújításá­nak és működésének új fel­tételrendszere. Elmondta, hogy az érdekegyeztetésben részt vevő szervezetek komp­romisszumos ajánlatát tük­röző törvényjavaslat a bizto­sítási önkormányzatok meg­újítására mind a munka- vállalók, mind a munkálta­tók esetében a delegálást írja elő. A kormány delegáltjai pedig az előterjesztés szerint megjelennek a társadalom- biztosítási önkormányzatok felügyelő bizottságaiban. Változó munkarend MTI Egymást követően négy munkaszüneti nap zárja áp­rilis utolsó hetét. A munka­ügyi miniszter rendelete sze­rint ugyanis - május elsejét követően - május 2-a is pihenőnap lesz. E pénteki nap helyett az április 26-ai szombaton kell majd dol­gozni - tájékoztatta a Mun­kaügyi Minisztérium kedden az MTI-t. A módosítás min­den munkáltatóra és köz­igazgatási szervre, valamint az általuk foglalkoztatottak­ra is vonatkozik. Nem érinti azonban a megszakítás nél­kül üzemelő és a munkaszü­neti napokon is rendeltetés­szerűen működő vállalatok munkáltatóit és alkalmazot­taikat. A lakossági ellátást és szolgáltatást végző, vala­mint az általánostól eltérő munkaidő-beosztásban fog­lalkoztatottak munkarendje a rendelettől eltérően is meg­határozható. Összeférhető honatyák Új Kelet-információ ______ Az összeférhetetlenségi törvény április elejei hatály­ba lépése után a parlamenti képviselőknek 30 napon be­lül dönteniük kell: vagy képviselői mandátumuktól, vagy a különböző, a jogsza­bályokban meghatározott cégbeli tisztségüktől kell megválniuk. A Pető Iván pártelnök-frakcióvezetőtől kapott tájékoztatás szerint a parlament egyetlen SZDSZ- es tagját sem érinti az új ren­delkezés. Tukacs István, az MSZP megyei ügyvezető el­nöke elmondta, hogy Sza­bóié s-Szatmár-Beregből egyetlen szocialista kép­viselő sem kerül válaszút elé. Hazai krónika Svéd vadászgépeink lesznek? Björn von Sydow Magyarországon Szerintem nem a svéd meg az amerikai vadászgépeket, hanem a franciát kell megvenni, annak olyan aranyos kis szárnyai vannak Magyarországon minden mértékadó politikai erő egyetért abban, hogy legfőbb külpolitikai célkitűzés a NA- TO-hoz és az Európai Unió­hoz való csatlakozás. Ezt Mécs Imre, az Országgyűlés Honvédelmi Bizottságának el­nöke hangsúlyozta kedden, amikor találkozott Björn von Sydow svéd védelmi minisz­terrel. MTI _ _ _ A vendég kiemelte, hogy tel­jes mértékben megérti Magyar- ország törekvését. Ugyanakkor hangsúlyozta: noha Svédor­szág semleges, és el nem kö­telezett ország, de ez nem je­lenti azt, hogy nem törekszik a lehető legjobb együttműkö­désre a NATO- tagállamokkal. Mindketten örvendetesnek tartják, hogy a Helsinkiben tartott amerikai-orosz csúcsta­lálkozó után enyhülni látszik Oroszországnak a közép-ke- let-európai országok NATO- csatlakozásával kapcsolatos ellenérzése. Mécs Imre szólt arról is, hogy a Honvédelmi Bizottság e hónap végén újabb svédországi meghívásnak tesz eleget. Egyúttal biztosította a svéd minisztert arról, hogy a magyar légtérvédelemre vonat­kozó végső koncepció kialakí­tása után esedékes vadászgép­beszerzésben a jelentkező cé­gek között garantált lesz a tel­jesen nyitott és minden tekin­tetben korrekt verseny. Szolgáltatás piaci alapokon Átalakuló kereskedelmi külképviseletek Munkatársunktól Magyarország gazdaságpoli­tikai és kereskedelem-külkép­viseleti rendszerének törvény­szerűen át kell alakulnia a pi­acgazdaság követelményeinek megfelelően. Az április első hetében összeülő kormány ha­tározatban erősítette meg ta­valy őszi döntését, miszerint idén nyár közepéig a mai for­mában működő több mint öt­ven kereskedelmi kirendelt­ségnek meg kell szűnnie, s át kell alakulnia egy, a fejlődő magyar gazdaság, valamint a piac szereplői által támasztott igényeknek megfelelően. Az újjászerveződő kereske­delmi külképviselet-hálózat várhatóan három, az állam, a Magyar Befektetés és Kereske­delemfejlesztési Rt. (ITD Hun­gary), valamint a Magyar Ke­reskedelmi és Iparkamara (MKIK) mint alapító szervezet által létrehozott társaság lesz. Mindezt Kustos Lajos, az MKIK nemzetközi igazgatója mondta keddi, nyíregyházi lá­togatásán. Tájékoztatóján el­hangzott: a honi gazdaságpoli­tikai diplomácia várhatóan to­vábbra is a Külügyminisztérium felügyelete alatt lévő nagykö­vetségi attasék feladata marad, viszont a külkereskedelem-fej­lesztés az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium hatáskörébe kerül. A szervezeti átalakítással összefüggésben a szakember kiemelte a külkereskedelmi ki- rendeltségek fokozódó létjo­gosultságát, de hozzátette, hogy a piaci szükségszerűsé­geknek megfelelően felül kell vizsgálni a hazai export-import tendenciák alapján a kirendelt­ségek szerepét. Hazánk szem­pontjából stratégiai fontossá­gúnak minősítette az igazgató az Európai Unió országaiban az aktív jelenlétet, valamint a fejlődő államokkal való mind szorosabb kapcsolattartást. A külföldi gazdaság- és ke­reskedelmi diplomácia finan­szírozásából nem szabad az ál­lamnak kiszállnia, egyből pia­ci alapokra helyezni a műkö­dését. Az előzetes elképzelések szerint a kirendeltségek foko­zatosan állnak át majd fizetett szolgáltatások nyújtására mind a hazai, mind a külföldi part­nerek esetében, valamint a kül­földi képviseletek által szerve­zett üzletember-találkozók, ki­állítások, vásárok, termékbemu­tatók egészítenék ki a társaság bevételi oldalát. A luxust Igénylik az utasok Fekete Tibor (Új Kelet) Nemrég egy utazási kiállítá­son jártunk Debrecenben, és az Arany Bika Szálló parkolójá­ban két luxusautóbuszra let­tünk figyelmesek. Mint meg­tudtuk, a Grand Tours utazási iroda ezeken szállítja nagy tá­volságra az utasokat. Nagy Sándor, az iroda vezetője el­mondta, hogy lecsengőben a bevásárlóturista-láz, és ma már az utasok többsége igényli a kényelmet. Olaszországba, Gö­rögországba vagy Spanyolor­szág távoli vidékeire már nem lehet „fakarusszal” utaztatni. Csomagokkal körbepakolva és kényelmetlen üléseken legfel­jebb néhány száz kilométert bír ki valaki, de egy álló na­pig nem lehet így zötykölődni. Nagy anyagi áldozatok árán sikerült újakra cserélni a régi járműveket, és mára, úgy tű­nik, megérte a befektetés. Szolgáltatásaik árában nem érvényesül a kényelmesebb utazás költsége, és emiatt szí­vesebben választják őket a nyaralni vágyók. Betegekért, orvosokért F. Sipos József (Új Kelet) Sokszor és sokan emel­tek már szót az emberi ha­nyagság miatt. Vannak lát­ványos és kevésbé feltűnő esetek: ha egy szakmunkás selejtet gyárt, félredobja a munkadarabot, ha egy ter­vező rosszul végzi a stati­kai és egyéb számításait, idő előtt tönkremegy a gép, összedől a ház... és ha ennek nincs sérülést, eset­leg emberéletet követelő következménye, akkor vagy el lehet hallgatni, vagy szakmai-anyagi fele­lősséget állapítanak meg, és az ügy ezzel akár le is zárható. Csak az orvos nem hi­bázhat. Legalábbis nem látványosan. Nemrégiben elítéltek egy orvost „fog­lalkozás körében elköve­tett, halált okozó veszé­lyeztetés vétsége” miatt. Egy év és két hónap fog­házban nem kis idő. Ha ehhez hozzáadjuk azt a tíz évet, amelyet az orvosi hi­vatás gyakorlásától távol kell tölteni, akkor valószí­nű, hogy ez a (példás?) íté­let egy szakmai karrier vé­gét jelenti. Nehéz eldönte­ni az ilyen ítéletek jogos­ságát - emberi szemszög­ből vizsgálva. Ha kikap­csoljuk a jogot, és csak szakmai szempontból vizs­gáljuk a dolgot, megálla­píthatjuk, hogy túl köny- nyen „dobunk követ” egészségünk őreire. Embe­ri szempontból megítélve egy halállal végződő or­vosi műhibát nem feltétle­nül azzal kell „megtorol­ni”, hogy tönkretesszük egy ember életét, életpá­lyáját. Mielőtt könnyű íté­letet mondunk, bár sajnál­juk az eltávozottat, gon­doljunk arra is, hogy ez az ember (az orvos, mert ő is ember) hány társa életét mentette már meg biztos szakmai eszközökkel, és tudással. Hány éjszakát ál­dozott fel a rábízottak gyó­gyításáért? Persze, az egész­séghez való jog megilleti az állampolgárt, és a betegek gyógyulásához az egész­ségügyi szakemberek oda­adó munkájára van szük­ség, hiszen az élet drága kincs. Az is igaz, hogy az ember nem egy munkada­rab, amelyet selejtként el lehet dobni... Hogy mi az igazság? Ne­héz megtalálni. Nem aka­rom magamra haragítani a leendő betegeket, a jelen­leg orvosi ellátás alatt ál­lókat, nem akarok dicsére­tet kapni az egészségügy­ben dolgozóktól, nem kí­vánok vitatkozni a jogá­szokkal, csak egyszerűen sajnálom azt az orvost, akinek múltja a jog alkal­mazásával egycsapásra semmivé válik, aki elve­szíti a bizonyítás lehető­ségét. Nem kételkedem az igazságszolgáltatás jogos­ságában, az azt megelőző vizsgálat alaposságában, csak egy kicsit megkér­dőjelezem a „szemet-sze- mért, fogat fogért” elméle­tet. Kustos Lajos

Next

/
Thumbnails
Contents