Új Kelet, 1997. április (4. évfolyam, 75-100. szám)

1997-04-08 / 81. szám

II. János Pál pápa április 12-én délután ér­kezik meg Szarajevóba az előzetes tervek szerint. A katoli­kus egyházfő először a boszniai fővárosban lévő Jézus szí­ve katedrálisban találkozik a boszniai hívőkkel, illetve a katolikus egyház helyi vezetőivel. Április 13-án, vasárnap II. János Pál a nemzeti múzeumban találkozik a bosznia- hercegovinai állami vezetés képviselőivel, majd délelőtt negyed tizenegykor misét pontifikái a Kosevo stadionban. A mise után a katolikus egyházfő fogadja a Boszniában élő nem katolikusok képviselőit is, majd este hat óra után uta­zik el Szarajevóból. Viszály támadt Bonn és Párizs között az Euró­pai Unió reformja kapcsán, mivel Franciaország az eredeti tervek szerint júniusban befejeződő EU-reformkonferen- cia eredményeként mélyreható változásokat akar, amit a németek immár nem tartanak reálisnak - így lehet össze­foglalni azokat a cikkeket, amelyeket hétfőn közöltek a francia lapok erről a témáról. Az írások apropóját az a kon­ferencia adta, amelyet a múlt hét végén tartottak Budapes­ten, s amelyen több német politikus is kifejtette Bonn - Párizstól sok esetben eltérő - álláspontját. A párizsi újsá­gok szerint az EU intézményi reformja kapcsán a brüsszeli bizottság összetételétől a miniszteri tanácskozások dön­téshozatali módszerén át a kis és nagy országok súlyáig, illetve az Európai Parlament jogköréig a francia és a német vezetés minden egyes kérdésben más és más hullámhosszon van, s bizony nehézségek mutatkoznak az álláspontok egyeztetésében. Gránátot lőttek ki egy Szarajevótól 30 kilo­méterre lévő ferences kolostor ellen vasárnap, egy héttel II. János Pál pápa Szarajevóba tervezett látogatása előtt. A Kraljeva Sutjeska középkori kolostor bejárata és homlok­zata a robbanás következtében megsérült, több ablaka be­tört, és egy ott járőröző rendőr könnyebben megsebesült a szilánkoktól. A közeli dombokról kilőtt két további löve­dék célt tévesztett, és egy parkban robbant fel. Új fertőző betegségek soha nem tapasz­talt ütemben terjednek, míg a régiek ismét feltűnnek a gaz­dagok világának nemtörődömsége és a szegények szennye­zett környezetének következtében - figyelmeztetett hétfőn, az Egészségügyi Világnap alkalmából az Egészségügyi Vi­lágszervezet. Az elmúlt húsz év alatt harminc új, súlyosan fertőző betegséget azonosítottak, közöttük az AIDS-et és az Ebolát - emlékeztet az ENSZ genfi székhelyű szakosí­tott szervezete. Eközben olyan régóta ismert kórok, mint a malária és a tbc fokozott ellenállást mutat a gyógyszerek­kel szemben, és a világ egyre több pontján újra támadnak. Sokéves visszahúzódás után újból növekedést mutat a pes­tis, a diftéria, a sárgaláz és a kolera olyan helyeken, ahol az egészségügyi, higiéniai környezet el van hanyagolva - mondja a WHO konkrétan megnevezve a volt Szovjetunió területét. Hármas együttműködés Világkrónika Együttműködni a bűnözés ellen A magyar belügyminiszter Moszkvában A bűnözés és különösen annak szervezett formája elle­ni harc terén történő együttműködésről írt alá hétfőn meg­állapodást Moszkvában Kuncze Gábor belügyminiszter orosz kollégájával, Anatolij Kulikovval. A kormányközi egyezmény magasabb szintre emeli és hatékonyabbá teszi az eddigi együttműködést. A bűnüldöző szervek között rendszeres napi kapcsolat létesül, miután rövide­sen rendészeti attasét cserél a két ország. MTI „A trilaterális együttműkö­dés bezárta az ajtót” címmel hétfőn kommentárban ele­mezte a múlt pénteken Ljubl­janában tartott szlovén-ma- gyar-olasz védelmi minisz­teri találkozót a Vecemji List című horvát napilap. A legnagyobb példány- számú zágrábi újság szerint a Tit Turnsek szlovén, Kele­ti György magyar és Benia­mino Andreatta olasz védel­mi miniszter részvételével tartott tanácskozáson „meg­erősítették a védelmi ten­gelyt” Róma, Ljubljana és Budapest között. A cikk­ben felsorolták, hogy a ta­lálkozón egyebek között közös katonai egység felál­lításáról, közös hadgyakor­latok megtartásáról, kato­nai megfigyelők kölcsönös cseréjéről, a vezérkarok együttműködéséről álla­podtak meg. A Vecemji List emlékezte­tett arra, hogy a védelmi mi­niszterek országaik geopoli­tikai helyzetének azonossá­gával, az ingatag balkáni tér­ség közelségével magyaráz­ták védelmi együttműkö­désük fejlesztését, valamint azzal, hogy a régió egyes or­szágaiban uralkodó instabi­litás más országokra is átter­jedhet, s a három ország részt akar vállalni a térségbeli sta­bilitás és biztonság garantá­lásának felelősségéből. A lap utalt arra, hogy más országok is érdeklődnek a trilaterális együttműködés iránt. (A három miniszter ljubljanai sajtóértekezletén szó esett az osztrák és a hor­vát érdeklődésről.) A Ve­cemji List szerint a szlovén diplomácia ugyan hajlana arra, hogy a Róma-Buda- pest-Ljubljana tengely Zág­ráb és Bécs felé is nyitott le­gyen, ám a védelmi minisz­terek szerint nem nagyok a lehetőségek erre. A lap egye­bek között idézte Keleti Györgyöt és Tit Tumsekef, akik szerint a háromoldalú védelmi együttműködés nyi­tottsága államaik sikerétől függ, s nem nagyok a kilátá­sok arra, hogy az együttmű­ködés kapuját kinyissák más országok előtt. MTI Kuncze Gábor az aláírást követő sajtóértekezleten el­mondta: erősödik a szervezett bűnözés nemzetközi jellege, ami Magyarországon is érzé­kelhető. Ennek keretében meg­figyelhető az orosz szervezett bűnözés jelenléte is, így a ká- bít-szerkereskedelem, a gépko­csilopások és a prostitúció te­rén. Egyelőre a magyarországi orosz bűnözésnek nem a mére­tei a meghatározók, hanem a nagy port felverő ügyek, így például a fegyveres leszámolá­sok, amelyek ráirányítják a fi­gyelmet és felnagyítják a prob­lémát. Két éve 120, súlyos bűn- cselekményt elkövető orosz ál­lampolgár ellen indult büntető eljárás, tavaly ez a szám 90 volt. Kuncze Gábor hangsúlyoz­ta, hogy az aláírt megállapo­dással magasabb szintre emel­kedik az eddigi együttműkö­dés, s a két ország lendületet kívánt adni a szervezett bűnö­zés elleni fellépésnek, ami kö­zös érdek. Az egyezmény a magyar törvényeknek meg­felelően lehetővé teszi a jövő­ben a konkrét ügyekben való együttműködést, a különböző adatok cseréjét, sőt, az egymás területén végzett közös nyo­mozást is. Ugyancsak lehe­tőség nyílik az együttműkö­désre a rendőrök képzése és to­vábbképzése terén. Rendszeres, napi kapcsolat jön létre a magyar és orosz bűnüldöző szervek között, mi­után rövidesen rendészeti atta­sét cserél a két ország. Szekeres Ferenc rendőralezredes a tech­nikai kérdések rendezése után a közeljövőben foglalja el moszkvai állomáshelyét. Anatolij Kulikov orosz bel­ügyminiszter a sajtóértekezle­ten szintén azt hangsúlyozta, hogy a megállapodás utat nyit a szervezett bűnözés elleni ha­tékonyabb fellépésre. Kulikov az egyik legfontosabb problé­mának nevezte a nemzetközi gazdasági bűnözés és pénzmo­sás elleni harcot. Bűnügyi sta­MTI __________ __ A h étfőn megjelent cikk em­lékeztet: az EU-ban hivatalo­san mindig arról beszélnek, hogy a legjobb kilátásokkal rendelkező jelöltek - Lengyel- ország, Magyarország és Cseh­ország - már 2002 körül a szer­vezet teljes jogú tagjai lehet­nének. Mock ellenben úgy véli: „az Unió fejlődésének tisztikát idézve megemlítette, hogy amíg 1995-ben 5 magyar bűnelkövető ellen indítottak eljárást az orosz hatóságok, ta­valy egyetlen ilyen eset sem történt. A mostani megállapodás előtt utoljára a rendszerváltás előtt, 1985-ben kötött hason­ló egyezményt az akkori ma­gyar, illetve .szovjet kormány. Kulikov ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy azóta óri­ási változások mentek végbe a bűnözés és az ellene folyta­tott harc terén, mind mennyi­ségi, mind minőségi vonatko­zásban. Úgy vélte, hogy a mostani megállapodás némi­leg megkésve, de még nem későn született. A négy és fél oldalas egyez­mény külön is felsorolja a bű­nözés azon területeit, amelye­ken a bűncselekmények meg­előzése, felderítése, illetve kritikus szakaszába jutott, a tagországoknak nincs elég ere­jük ahhoz, hogy a jelentős problémák megoldása érdeké­ben cselekedni tudjanak”. Az osztrák politikus szerint az euro (a közös pénz) az egyetlen olyan projekt, amely minő­ségileg előre viheti az EU-t, mert - mint mondja - ha a va­lutaunió időben, 1999. január elsején életbe lép, akkor „ugor­elkövetésük megakadályo­zása a két ország illetékes szerveinek közös intézkedé­sét igényli. így az együttműködés kiter­jed egyebek közt a terrorizmus, a kábítószer-csempészet, a gaz­dasági bűncselekmények, az il­legális migráció, a prostitúció, a gépjárműlopásokkal kap­csolatos bűncselekmények, to­vábbá az illegális fegyver-, rob­banó- és hasadóanyag-forgal­mazás elleni harcra. A két ország belügyminisz­tériumán kívül más érintett ha­tóságok és intézmények is részt vesznek a megállapodás meg­valósításában, amely nem érinti a bűnügyi jogsegély és a kiada­tás kérdéseit, mivel erről külön egyezmény rendelkezik. Kuncze Gábor háromnapos moszkvai látogatása során talál­kozik az orosz titkosszolgálatok vezetőivel - Nyikolaj Koval- jowal, a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) és Vjacseszlav Trubnyikovval, a Külső Hír­szerző Szolgálat (SZVR) igazga­tójával, valamint Andrej Nyiko- lajevvel, a határőség, illetve Szergej Sojguval, a rendkívüli helyzetek minisztériumának vezetőjével. hatnak” a politikai Unió felé is. Mock úgy véli: az EU keleti bővítésére azért is kerülhet a tervezettnél lassabban sor, mert a reformországokban az átala­kulás és a stabilitás megszilár­dítása sokkal lassabban halad, mint ahogyan azt sokan Nyu­gaton korábban feltételezték. A volt külügyminiszter utalt arra, hogy a Bulgária, Románia, s legutóbb Albánia példája meg­mutatta, milyen „rozogák” még ezekben az országokban a struktúrák. Ennek következté­ben, ha terhelés éri őket, akkor recsegnek-ropognak. Ugyan­akkor - mint mondta - világos­sá kell tenni: „nekünk alapvető érdekünk, hogy mondjuk a magyarok és a csehek sikere­sek legyenek”. Lassú lesz az EU-bővítés Alois MockMoW osztrák külügyminiszter, az Osztrák Nép­párt (ÖVP) jelenleg is befolyásos politikusa, az Európai Demokrata Unió elnöke szerint a maastrichti szerződés tervezett reformja (az úgynevezett Maastricht II) nem hoz túl nagy haladást az Európai Unió elmélyítésében, sem pedig a közös kül- és biztonságpolitika kialakításában. Ez ellenben azzal jár, hogy az új tagok EU-csatlakozásá- ra sokkal később kerül sor, mint ahogyan ezt eddig so­kan feltételezték. Mock ezt a Der Standard osztrák füg­getlen lapnak fejtette ki a hétvégi noordwijki EU-külügy- miniszteri találkozó kapcsán. Fekete Tibor (Új Kelet) Megint az a fránya piló­tajáték az oka mindennek. Előbb Romániában oko­zott komoly népi zúgoló­dást ez a véresen komoly játék, most pedig Albániá­ban vezetett kormányvál­sághoz, mi több, népfelke­léshez az elúszott milliók, sőt, milliárdok sorsa. Az albán kormány - men­teni a menthetőt -, könnyel­mű ígéretet tett a károsultak megsegítésére, ami csak olaj volt a tűzre. A válság kiélezte az amúgy lappan­gó Észak-Dél ellentétet, és a legkritikusabb időpontban mondott csődöt a hadsereg, valamint a rendőrség. Csapa­tokba verődött suhancok fosztogatták a fegyverraktá­rakat, és csak az nem jutott lőfegyverhez, aki nem akart. A már gyakorlatilag bu­kott kormány végső meg­oldásként külső intervenci­ós erők segítségét kérte, és Olaszország az első hívó szóra igent mondott. Ért­hető az olasz álláspont, hisz a menekültek hada őket fe­nyegeti leginkább, és ne­kik még mindig olcsóbb és kényelmesebb megoldás „rendet tenni” Albániában, mint befogadni több száz­ezer menekültet. Nem ildo­mos azonban egyedül részt venni egy ilyen európai ak­cióban, és az olaszok azon­nal szövetségesek után néz­tek. így került a lehetséges katonai erők táborába ha­zánk. Az olaszok lázas dip­lomáciai tevékenységbe kezdtek az igaz ügyért. Kabinetjük a sietségben nem gondolkodott el azon, vajon miért nem vállalta a katonai beavatkozást sem a NATO, sem az EBESZ. Az Európa Parlament is csak homályos utalásokban fog­lalkozott a kérdéssel, de konkrét véleménynyilvá­nításra már nem volt haj­landó. Pedig az ok igen egyszerű. Nem szülne jó vért, és később precedens értékű lehetne, ha egy eu­rópai ország tisztán belső konfliktusát a környező ál­lamok hadseregei oldanák meg. Ezzel a taljánok is tisz­tában vannak, és ezért kell nekik minél több állam akár jelképes haderejének közreműködése. És ekkor jött az igazán váratlan fordulat. Leg- újabbkori demokráciánk­ban példa nélküli, amint az összes parlamenti párt egy­öntetűen kiáll a kormány döntése mellett. A magyar kabinet ,,nem”-jét eltérően magyarázza a többség és a kisebbség, de végül is az egyöntetű szándék az igazi meglepetés. A hazai politi­kai erők azért meghagyták a visszavonulás útvonalát, hisz nem kategorikus eluta­sítás mondtak ki, hanem „egyelőre nem”-et. Ez így van jól. Azt még nem tudni, hogy a csak a diplomáciában szokásos udvariasság vagy a meg­győződés miatt megértőek az olaszok, de tény: magyar belügynek tekintik a dön­tésünket, és ettől még csep­pet sem lesz rosszabb a ma­gyar-olasz viszony.

Next

/
Thumbnails
Contents