Új Kelet, 1997. április (4. évfolyam, 75-100. szám)
1997-04-07 / 80. szám
Hétindító 6 1997. április 7., hétfő „Giczy választhat! Vagy mi, vagy Pozsgay!” Exkluzív interjú dr. Torgyán Józseffel Pénteken Kisvárdán járt és politikai nagygyűlést tartott dr. Torgyán József, a Független Kisgazdapárt országos elnöke. Amikor e sorok írója pontban a kezdésre odaért, megdöbbentő kép fogadta. Sehol egy parkolóhely, a hatalmas művelődési központ pedig úgy megtelt, hogy a nyitott ajtókban is „fürtökben lógtak az emberek”, mint régen Pesten a hatos villamoson. Szétnézve az érdeklődők kintrekedt hadán, még Rakamazról érkezett polgárt is láthatott. Palotai István interjúja- Mit árult ingyen a Kisgazdapárt pénteken Kisvárdán, hogy ilyen töméntelen ember volt jelen?- Ugyanazt az alternatív gazdasági programot, amit 1995. november 11-én Budapesten a Sportcsarnokban, majd az országban járván sok helyütt. Nagyon jólesett, hogy Kisvárdán ekkora tömeg gyűlt össze, hiszen ez a szülőföldem, és fokozottan érzékeny vagyok arra, hogy ebben a megyében hogyan reagálnak a politikai tevékenységemre.- A választások idején Kis- várda volt az SZDSZ megyei zászlóshajója...- Volt. Tegnap ugyanis stílusszerűen bejelentettem- hiszen április 4. volt -, hogy Kisvárda felszabadult, és a mai naptól kezdve kisgazda!- Mikor két éve hosszabb beszélgetést folytattunk, az FKGP éppen „harmadik kozmikus sebességgel” tört felfelé. Meddig tartott az a lendület? Hol tart ma a párt?- Azt hiszem, a felmérések viszonylag helyesen értékelik a párt helyzetét, ami harminc százalék körüli támogatottságot jelent. Ez tulajdonképpen már egy olyan választói alap, hogy koalíciós partnerre sem lenne elvileg szükségünk a többségi kormányzáshoz. Persze, mi ezt nem akarjuk és koalícióban gondolkozunk, mert erre van szüksége az országnak ahhoz, hogy a gyökeres fordulat végre megvalósulhasson. Több kétharmados törvényt kell meghozni, ennek következtében a célszerű kormányzati forma is a koalíció...- Erzi-e a választási harcok előszelét? Mennyiben része ennek Maczó Ágnes alelnök asszony „ügye”?- Nagyon is érzem, hogy élesedik a harc, élesedik a hangnem és élesednek az eszközök. A G. Nagyné Maczó Ágnes által a parlamentben elmondottak egy szocialista képviselő — nevezetesen Szekeres Imre - meglehetősen durva támadására való reakciók voltak, annak válaszaként hangzottak el. Az FKGP frakciója szerint az, amit az alelnök asszony mondott, nemhogy nem volt antiszemita, de még összefüggésbe sem hozható a zsi- dóellenességgel! A beszéd során - amikor is Rákosi Mátyás magyarellenes politikájáról szólt - valóban használta &Róth Manó gúnynevet, ami azonban nem Rákosi eredeti neve, hiszen köztudottan Rosenfeldnek anyakönyvezték. A Róth Manó egy német eredetű gúnynév, ami éppen hogy Rákosi politikai útjára utal. (Roth németül vöröset jelent- a szerk.) A vörös jelzőt viszont igazán megérdemli a Vörösőrség parancsnokaként, a maga szovjet állam- polgárságával. Mellesleg Rákosi nem is volt zsidó, hiszen ősei hitét megtagadva többször is kikérte magának ezt, hangoztatván „hithű” ateizmusát! A Manó pedig közismerten apró termetére utalt. Azt viszont, ha a mai magyar parlamentben ez érzékenyen érint valakit, nagyon is meg tudom érteni... A Szabaddemokraták Szövetsége - úgy gondolom - egy meggondolatlan, de meglehetősen sunyi támadást intézett G. Nagyné Maczó Ágnes ellen, amely tettük véleményem szerint óriási károkat okozott a nép parlamentarizmusba vetett hitében, hiszen azt a látszatot kelti, hogy egy, a baloldali fasizmust megtestesítő személyről nem lehet gúnynéven beszélni, mert az egyeseknek nem tetszik. Ha létezik tehát antiszemitizmust gerjesztő szándék, akkor az jelen esetben éppen az SZDSZ tevékenységéhez kapcsolódik. A Független Kisgazdapárt természetesen elutasítja ezt a stabilitást veszélyeztető magatartást, de elutasítja magát az antiszemitizmust is! —y Megtörténik-e még a választások előtt az ön által már évekkel ezelőtt megjósolt politikai polarizáció? Nevezetesen, létrejön-e a három szegmensből álló parlament?- Előttem egyértelműnek látszik, hogy a Függelten Kisgazdapárt előretörése tovább folytatódik, és ez egyben felveti a kérdést, hogy a többi politikai erő milyen erővel jelenik meg majd az új parlamentben? Annyit azonban talán már ma is megmondhatok, hogy a kisgazdák harminc (körüli) százaléka mellett az MSZP semmiképpen nem fogja a húsz százalékot meghaladni ! Lehet, hogy a mi jelenlegi harminc százalékunk is csökkenni fog valamivel, hiszen a média nem a mi kezünkben van, hanem a kormánykoalíció kezében, és pénzünk sincs — szegények vagyunk —, de abban biztos vagyok, hogy az MSZP-t magasan legyőzzük, hiszen ott nagyon jelentős visszaesés lesz, és örülnek majd, ha a tizenöt-húsz százalékot elérik. Vannak tehát olyan felszabaduló mandátumok, amelyek idővel más pártok tevékenységéhez fognak kapcsolódni. A harmadik pólus éppen ez a kiegészítő erő lesz, amelynek a politikai leosztását ma még látni sem lehet, hiszen még minden alakul.- Váratlan fordulatokra is számít az ellenzék sorain belül?- Akár számítok, akár nem, az ilyesmi bizony mindig bekövetkezhet. Például az eddig tiszta szívvel természetes szövetségesünknek tartott, Giczy György által vezetett Keresztény Demokrata Párt éppen a tegnapi nap folyamán (tehát pénteken - a szerk.) Pozsgay Imrével mutatkozott újra, és egy olyan helyzetre utaltak, amelyből egyértelműen kiderül, hogy a KDNP és az MDF Pozsgay Imrével mint politikussal kíván együtthaladni. Úgy gondolom, hogy mi, akik az állampártot egyszer már elvetettük, semmiféle szerecsenmosdatásnak nem leszünk részesei. Ha tehát az MDNP és az MDF ilyen módon változtat azon az európai keresztényi értékrenden, amelyet mi rendkívül fontosnak tartunk, akkor számolnia kell azzal, hogy a Független Kisgazdapárt nem tud azonosulni ezzel a politikával! Mi nem az állampártot kívánjuk visszaállítani, hanem éppen hogy gyökeres fordulatot akarunk! Aki állampárti személyeket akar visszacsempészni, az nem számíthat a Kisgazdapárt támogatására. Giczy úrnak választania kell. Vagy mi, vagy Pozsgay.- Melyek azok a parlamenten kívüli erők, amely számításba jöhetnek, mint az FKGP szövetségesei?- Erről korai beszélni. Mi - éppen az Alkotmány szellemében - annak vagyunk a hívei, hogy minden párt mérettesse meg magát a választások első fordulójában, és annak eredményeként vonja le a következtetéseket: részt vesz-e a politikai élet parlamenti vonulatában vagy sem. Addig tehát, amíg nem derül ki, hogy mely pártok lépik át a küszöböt, kár lehetséges választási szövetségesekről beszélni. Azt azonban leszögezem, hogy minden tisztességes, nemzetinek mondott erővel hajlandók vagyunk olyan megállapodást kötni, hogy az első forduló után léptessük vissza a hátrébb álló jelöltet az előrébb helyet foglaló nemzeti jelölt győzelmének elősegítése érdekében. Ha a többi ellenzéki párt is így gondolkozik, akkor a nemzeti oldal győzelme biztosított!- Nem tart a Munkáspárt és a még ma is élő MSZMP előretörésétől?- Semmilyen olyan politikai mozgást nem érzékelek, ami arra utalna, hogy a jelenlegi parlamenten kívüli pártok jövőre képesek lesznek elérni a parlamenti küszöböt. Ez vonatkozik a szélsőbalra is. Bekerülésüknek nincs valódi realitása. Meglehet, hogy vannak olyan helyek, ahol erősnek tűnnek, azonban ez országos szinten nem igaz.- Hogy ítéli meg az agrárreformban előterjesztetteket?- Az agrárium helyzete úgy, ahogy van, kétségbeejtő. A válság akut része azonnali megoldást követel, és van egy hosszú távú vetülete is, amelynek gyógyítására valóban szükség lenne egy nemzeti agrárprogram kialakítására. Ez, amit most mutogatnak, mindenesetre nem az! Kétségbeejtő tény, hogy egy olyan mezőgazdasági országnak, mint hazánk, olyan a kormánya, hogy csak a négyéves ciklus végére jöjjön rá, hogy nincs agrárprogramja. Ez a megdöbbentő tény mindennél világosabban bizonyítja, hogy kiket szabadítottunk magunkra... Általánosságban pedig önmagában az, hogy nem a termelők kapják a támogatásokat, hanem a pénzintézetek, az exportőrök, és bármilyen „mulatságos” is, de a nyugati fogyasztók, minden kritikán aluli hozzá nem értést és elhibázott pénzügyi politikát bizonyít! Felháborító, hogy azok vágják zsebre a magyar állam nehezen odaadott kis pénzét, akiknek amúgy is tele a bukszájuk, miközben a termelők lassan már a saját tartalékaikat élik fel! Az is képtelenség, hogy a fejlesztési elképzelések és a támogatások rendszere egymástól teljesen független pályán mozog, és a világon semmi összefüggés nincs közöttük. Ennek a káosznak „jeles” bizonyítéka a mezőgazdasági támogatási rendszer és a területfejlesztési támogatási rendszer teljes diszharmóniája! Például a mezőgazdasági támogatások esetében a kérelmek beadási határideje már le is járt, a területfejlesztés esetében viszont még az öszszeg sincs megszavazva. Mindenütt csak koncepciótlanság, fejetlenség tapasztalható, és senki se higy- gye, hogy mindez csak a mezőgazdaság vonatkozásában igaz... Az országot a kormány kormányozza, sajnos, a parlament ezt nem teheti meg a kormány helyett.- A mezőgazdaság nem képes a jelenlegi bankrendszert veszélyek nélkül igénybe venni. Köztudott, hogy az FKGP vidékbarát hitelkonstrukciókat akar életre hívni. Milyen eredetű tőkére számít ennek megvalósításához?- Be kell vonni az ázsiai, a csendes-óceáni tőkét a magyar bankrendszerbe. A harmadik évezred egészen bizonyosan ennek a térségnek az előretörését hozza. Erre nem felkészülni botorság. Mi nemcsak a Nyugat, hanem a Kelet kapuja is vagyunk, illetve kellene, hogy legyünk. A keleti és a nyugati tőkét pontosan itt, Magyarországon kellene versenyeztetni egymással! Ezek azonban csak az alapokat adhatják. A kivérzett magyar agráriumot kellő állami védelem nélkül beleengedni ebbe a versenyhelyzetbe életveszélyes dolog lenne. Láthatjuk éppen a most felállított jelzálogrendszer veszélyeit: a fizetésképtelen termelő földjét elveszítve cselédsorba süllyed! A mezőgazdasági bankrendszer olyan hosszú lejáratú, alacsony kamatozású és célhiteleket nyújtó intézmény kell hogy legyen, amely a közép- és kisvállalkozók esetében állami garanciákkal nyújtja hiteleit!- Hol látja elnök úr a gazdaság kitörési pontjait?- Egyértelműen az itt felhalmozódott hatalmas szellemi tőkében és a magas feldolgozottsági szinten való exportban! Nem kell semmilyen ör- döngős dologra gondolni. Például a svájci parasztok is rájöttek, hogy ha kétezer méter magasban kiakasztják a marhahúst száradni, annak csodálatos íze lesz, és a hús árának sokszorosáért lehet eladni. Vagy ugyan ki emlékszik ma már arra, hogy a londoni tőzsdén a milotai dió valamikor jegyzett cikk volt? Ma már a fák sem léteznek! Létre kéne hozni az Óbudai-szigeten az általunk javasolt pénzügyi és turisztikai központot is, hiszen hatalmas bevételekkel kecsegtetne.- Végezetül engedjen meg két villámkérdést: felállt már a Független Kisgazdapárt megyei képviselőjelölt-kara?- Nem. Ez valószínűleg ősszel lesz aktuális. Addig szóba sem kerülhet, hiszen gyűjtjük a különböző jelölti lehetőségeket, és nagyon gondos mérlegelés után fogunk dönteni.- Mire számít ’98-ban?-Győzelemre! Felosztva, kiróva MTI A nyugdíjreform szerepelt annak a vitának a napirendjén, amelyet az SZDSZ szociálpolitikai tagozata rendezett szombaton a párt budapesti székházában. Az eszmecserén részt vettek a Pénzügyminisztérium és a Népjóléti Minisztérium képviselői is. A tanácskozást követő sajtótájékoztatón Béki Gabriella országgyűlési képviselő, a tagozat vezetője elmondta: ez alkalommal nem foglalkoztak a járulékfedezeti rendszer bevezetésének kérdéseivel, kizárólag a felosztó-kirovó jellegű pillér reformját vitatták meg. A résztvevők sürgették, hogy a járulékbefizetés és kifizetés áttekinthetősége és ellenőrizhetősége érdekében sürgősen kezdjék meg az egyéni nyilvántartások informatikai rendszerének kiépítését. Szó esett az úgynevezett „időskori járadékról” is, amelyben azok részesülnek majd, akik - a nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő felemelése miatt - kiesnek a nyugdíjrendszerből. Az a javaslat hangzott el, hogy bár ezt a juttatást költségvetési forrásokból fogják fizetni, az elnevezésben szerepeljen a „nyugdíj” szó, mivel sok rászoruló szégyelne „kegyelemkenyéren” élni. Azt is fontosnak tartották a vitán megjelentek, hogy a foglalkoztatáspolitikai szabályozást igazítsák hozzá a nyugdíjreformhoz, teremtsék meg a leszázalékolt, de még munkaképes emberek munkához jutását elősegítő intézményrendszert. A tanácskozás során megfogalmazódott, hogy a tagozat kívánatosnak tartaná a szolidaritási elemek tervezettnél nagyobb mértékű megőrzését. Ezzel kapcsolatban vita alakult ki az úgynevezett „degresszió- ról”, vagyis hogy magas jövedelműek nyugdíjának megállapításánál nem teljes keresetüket veszik figyelembek. Béki Gabriella véleménye szerint a helyes megoldás a jelenlegi nagyfokú degresszió és annak teljes megszüntetése között van. így lehetőség nyílna a legalacsonyabb nyugdíjak kiegészítésére. Elhangzott emellett, hogy igazságtalannak tartják a gyermekek után járó szolgálati idő beszámításának jelenlegi rendszerét, ami előírja, hogy az 1968 előtt született gyermekek esetében egy, a 68 után születetteknél három évet lehet beszámítani, a gyest igénybe nem vevők viszont egy évet sem kapnak. Béki Gabriella felhívta a figyelmet, hogy sokan félreértették azt, hogy ezentúl két évet lehet a gyermekek után beszámítani, erre ugyanis csak az 1998 után születetteknél nyílik majd lehetőség. A tagozat egyetértéssel fogadta az özvegyi nyugdíjak visszamenő- leges rendezésének tervét.
