Új Kelet, 1997. április (4. évfolyam, 75-100. szám)

1997-04-07 / 80. szám

I Jól szerepelt a csengeri Ady Endre Gimnázium, Szak- középiskola és Szakmunkásképző Intézet a tanulmá­nyi és szakmai versenyeken. Az Implom Józsefről elne­vezett helyesírási versenyben megyei első lett Bájluk Bráz Lehel, ugyanezen a versenyen a szakközépisko­lai tanulók kategóriájában megyei harmadik helyezést ért el Barabás Margit. Rápolti Mária a Szakma kiváló tanulója verseny cipőfelsőrész-készítő kategóriájában jutott be a legjobbak közé, Apáti Ferenc negyedikes tanuló pedig német nyelvből ért el szép sikereket. E két utóbbi diákot mutatjuk be az alábbiakban. Dojcsák Tibor (Új Kelet) Rápolti Margit Szamosbecs- ről jár be tanulni Csengerbe. Édesanyja rokkantnyugdíjas, édesapja a csengeri húskombi­nátnál dolgozik. Két nővére van, egyikük cipőfelsőrész-ké­szítő. Amikor középiskolát kellett választani, Margit egészségügyi vagy közgazda- sági szakra szeretett volna men­ni, csak szülei rábeszélésére választotta ezt a szakmát. Meg­szerette, mert úgy látja, meg lehet belőle élni, és azért is, Apáti Ferenc mert megtalálta a munka szép oldalát. Ez segítette győze­lemhez a házi versenyen, ami után bejutott a budapesti elő­döntőbe. Elméletből Szi-lágyi Józsefné szakoktató, gyakor­latból pedig Kiss Zoltánná és Almási Sándorhé készítette fel. Az országos döntőt március 20-án jendezték Akasztón. Bí­zott abban, hogy az első hét közé kerülve ő is megkapja -a szakmunkás-bizonyítványt. Sikerült! A cipőfelsőrész-ké­szítő kategóriájában ezúttal csengeri diák lett az első, a leg­jobb. Teljesült az álma. A „ho­gyan tovább?”-ra még nincs biztos válasza. Talán dolgozni fog, de tervezi a továbbtanu­lást a szakmunkások középis­kolájában, az érettségi letéte­lét két év után, nappali tagoza­ton. Érettségi után technikusi minősítő tanfolyam, és a szá­mítástechnikai tanulmányok szerepelnek elképzelései kö­zött. A „cipős” szakmával nem akar szakítani, de úgy gondol­ja, a számítástechnika már eb­bén is fontos lehet. Nyolcezer munkahely MTI A következő hónapokban mintegy 8000 Szabolcs- Szatmár-Bereg megyei mun­kanélküli számíthat arra, hogy, ha ideiglenes is, de ál­láshoz jut. Alkalmaztatásuk­ra 1 milliárd 367,5 millió fo­rint központi támogatás áll rendelkezésre. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében jelenleg 20,2 szá­zalékos a munkanélküliség. Összesen 45 ezer 154-en vár­nak valamilyen álláslehető­ségre. Csaknem 24 ezren már csak jövedelempótló támo­gatást kaphatnak. Temesfalvi Miklós, a nyír­ségi munkaügyi központ igazgatóhelyettese az MTI tudósítójának elmondta: 2800-an az Országos Köz­munkatanács pályázatán nyert 860 millió forint fel- használásával közmunkán dolgoznak majd. Felújítják a régió középületeit, folytat­ják a szennyvízhálózatok ki­építését, a szilárdhulladék­lerakó telephelyek kialakítá­sát, közreműködnek az ár- és belvízvédelmi művek re­konstrukciójánál, illetve erdőtelepítésben vesznek részt. A többiek közhasznú munkát végezhetnek. 1997. április 7., hétfő Tavaszváró óvodások Új Kelet-információ A demecseri művelődési otthonba a megye 14 tele­püléséről érkeztek a csöppsé­gek, hogy hat kategóriában mutassák be, mit is tudnak! A Penzum-V Oktatási Bt. támo­gatásával és a nyíregyházi Bessenyei György Tanár­képző Főiskola művelődés­szervezési szakának közre­működésével két napon át szólt az ének, mese, vers, tánc, bábjáték és a picinyke színházakban a mesejáték. Csak az akác megmaradjon *" I Dojcsák Tibor (Új Kelet) A Fehérgyarmati ÁFÉSZ Méhész Klub munkájának elismerését jelenti, hogy míg alakulásakor 77 mé­hész tartozott a tagjai sorá­ba, ez a szám mára 100 fölé emelkedett. A térségben élő méhészek helyzetéről és a klub munkájáról beszélget­tünk Szigeti Béla tisztelet­beli elnökkel.- A méhészek ezen a kör­nyéken gyűjtenek, vagy vándorolnak?- Ez mintegy fele-fele arányban oszlik meg. A vándorméhészek elsősor­ban a nyírre járnak, Máté­szalka, Jármi, Nyírcsászári, Nyírbátor környékére az akácosokba, napraforgó-vi­rágzáskor pedig Kisújszál­lásra. Én is vándorlók, még a hegyi akácosokba is elju­tunk.- Ön mióta méhészkedik?- Egészen pontosan 16 éves koromban kezdtem. Befogtam egy méhcsaládot lucemagyűjtéskor, az volt a kezdet. Ma már 61 méhcsa­ládom van, de szeretném a gazdaságot 100 családra felfejleszteni.-A klubtagok között van­nak főfoglalkozású méhé­szek?- Nincsenek, mellékfog­lalkozásként végzik vala­mennyien. Vegyes összeté­telű a társaság, értelmiségi­ek, parasztemberek és munkások egyaránt megta­lálhatók közöttük.- Milyen volt az elmúlt év termése, és mit jósol erre az évre?- Jó közepesnél erősebb, és a szabolcsi részen jobb, mint feljebb. Különösen a második akácvirágzásnál sikerült sokat pergetni, szin­te ugyanannyit a szabolcsi, mint az általában jobb nyíri akácon. Idén jól indult az év méhész szempontból, márciusban olyan családok voltak, hogy a kaptárt feszí­tették! A Sándor-napi hava­zás miatt azonban összeom­lottak a családok. Ezután már nem lehet sokat várni, csak az a fontos, hogy az akácvirág le ne fagyjon!- Újabban a piacokon is lehet kapni hefőttesüvegek- be töltött mézet. Biztonság­gal lehet ebből vásárolni?- Nem, mert mézet, mint élelmiszert csak be vizsga- > . -lás után lehet árulni. A pia- < •qon többnyire nem magyar, j -hanem bizonytalan forrás- | ból származó ukrán és ro- 1 mán mézet árulnak, és'elő- ; fordult már mérgezés is. A | magyar termelők ritkáh ; kockáztatják meg, hogy j . bevizsgálás nélkül piacra vigyék árujukat. Azt taná­csolom, hogy csak boltok­ban kapható, igazolt szár­mazású mézet vásároljanak.- Lehet kapni a hársfától ; a vegyes virágon keresztüj ' a napraforgóig mindenféle mézet. Mint tapasztalt mé­hészt kérdezem, ön melyiket tartja legjobbnak? Az akácmézet, amiből a magyar méz minőségét tekintve világviszonylat­ban az előkelő második he­lyen áll. Van például öt­éves akácmézem, ami még mindig folyékony, nem ik- rásodott be! Nem kell messze menni Kézy Béla (új Kelet) Nem kell több száz forintért kibuszozni a Sóstóra a közis­merten nem túl jómódú örö­kösföldi lakosoknak, ha egy kis zöldre, felüdülésre vágy­nak. Ez volt a fő témája annak a szombat délutáni lakossági fórumnak, amelyen Baja Fe­renc környezetvédelmi és terü­letfejlesztési miniszter - úgy is, mint a körzet országgyűlési képviselője - volt az egyik elő­adó. Mint ahogyan azt az arra járók naponta láthatják, kotró­gépek „teszik tisztába” az el­iszaposodott, haldokló, sokak által szemétgyűjtőnek használt bujtosi tavakat. A tavak úgy keletkeztek, hogy a múlt szá­zad végén itt működő tégla­gyár innen termelte ki az alap­anyagot. Mivel az a város leg­mélyebb pontja, a talajvíz ide fut össze, s az egykori bánya­gödrökben gazdag élővilágú tavak keletkeztek. A talajvíz azonban a környék szennyvízcsatornáinak hiánya miatt egyre szennyezettebbé válik. A város a felhagyott bá­nyák rekultiválására elkülöní­tett összegből hatvanmilliót nyert pályázat útján. A tervező és kivitelező cégek szakembe­rei elmondták, hogy ebből a pénzből jövő májusra kialakít­ják egy kellemes, gazdag víz­felülettel rendelkező zöldöve­zet alapjait. A Bujtos utcának és környé­kének szennyvízelvezetése és a tórendszer folyamatos víz­pótlása megállíthatja, sőt, visszafordíthatja a természet további károsodását ezen a vi­déken, ám a területet nem elég rendbe hozni, folyamatosan gondozni kell, mert ellenkező esetben pár év múlva csak ki­dobott pénz lesz a mostani hat­vanmillió. Létezik már egy egyesület - elsősorban a helyi horgászokra támaszkodva -, de az lenne a jó, ha az Örö­kösföld, a Bujtos és a város minden lakója sajátjának te­kintve védené ezt a területet — mondta a miniszter. Egyelőre úgy tűnik, hogy a jelenleginél sokkal nagyobb összefogásra van szükség, mert a húszegy­néhány érdeklődő nem azt mutatta, mintha a sok ezer vá­rosrészi lakót nagyon érdekel­né környezetük látványos, po­zitív változása. Ahogy a hozzászólók el­mondták, nagyon fontos sze­repe lesz majd úgy a védelem­ben, mint a felvilágosító mun­kában az itt élő sok-sok isko­lás gyereknek és tanáraiknak. Bizonyára azért sok helybéli is örülni fog annak, hogy a for­galmas négyes út alatt gyalo­gos aluljárón lehet átmenni, hogy környezetük szépen ki­zöldül, s kilépve a betonren­getegből, pár lépésre kellemes ligetekben, vízparton sétálhat­nak, horgászhatnak, télen meg korcsolyázhatnak. Apúti Ferenc csengem, édes- apja gyümölcstermesztő vál­lalkozó, édesanyja főállású anya. Bátyja elsőéves a miskol­ci jogi egyetemen, húga szin­tén elsős, de az általános isko­lában. Feri a gimnáziumban kezdett németet tanulni. Simon Éva tanárnő segítségével szé­pen haladt, majd Steicz Henri­etta vette át az osztályt, de mel­lette órán kívül Bájlúk'B'rátz Emese is oktatta. Második osz­tályban már letette az alapfokú A vizsgát, majd a középfokú szóbelit. Utána a felsőfokú vizs­ga szóbeli részére jelentkezett. Harmadik osztályban a közép­fokú, negyedikben pedig a fel- ; sőfokú írásbeli is sikerült. A döntőbe ugyan nem jutott be az országos tanulmányi verse­nyen, de részvételével iskolá­ja hírnevét öregbítette. Debre­cenben, az Agrártudományi Egyetemen, gazdasági agrár­mérnök szakon szeretne to­vábbtanulni, és fevenni a né­met szakfordítói szakot. A leg­nagyobb álma: perfekt megta­nulni németül. A csengeri diák... Megyei krónika A fórumon Baja Ferenc környezetvédelmi miniszter is részt vett Fotó: Bozsó Katalin I Táncoltak... limesét mondtak, .. báboztak Fotó: Bozsó Jt I Rápolti Margit

Next

/
Thumbnails
Contents