Új Kelet, 1997. április (4. évfolyam, 75-100. szám)
1997-04-05 / 79. szám
1 10 1997. április 5., szombat Kultúra Karthago „Lábasz vakarasz Kau- nasz!” — köszöntötte az 1981-es szovjet turnén Ta- káts Tamás a közönséget, majd a tizedmásodpercnyi csend után - ami Tamásnak élethosszúságunak tűnt, hisz fogalma sem volt, mit 'is mondott valójában! - egy emberként megemelkedett a tömeg, és döbbenetes ovációval ünnepelni kezdte a (Zenekart. És... j ...És április 11-én a Budaipest Sportcsarnokban egy valóban gigantikus bulin újra a nagyérdemű elé lép a legendás Karthago együttes! A kvartett valamennyi tagja mindmáig képtelen volt elszakadni a zenétől:- Kocsándi Miklós a 100 Folk Celsius oszlopos tagja,- Takáts Tamás a Dirty Blues Band - és olykor az East — énekesi posztján bizonyítja tehetségét,- Kiss Zoltán a KGB együt■ tessel járja az országot, í - Gidófalvy Attila több■ szőri nekirugaszkodás (Fáraó, Lord, KGB, Beatrice) után most a Cikk-Cakk Com- pány-ban kamatoztatja valóban sokszínű hangszeres (és ■ egyéb...) tudását, j j - Szigeti Ferenc pedig egy ! külföldi mammutcég, a Polygram hazai producere és menedzsere. Ami elöljáróban máris kiderült: hatalmas show várható! A zenekar 200 órát (!) gyakorolt, és az előzetes hírek szerint egy eddig hazánkban nem látott extra- hiper-szupercsúcs fénytechnika fogja még emlékezetesebbé tenni az estét! Lesz a színpadon kígyóbűvölés, sőt, egy igazi elefánt is egy zenekari taggal a „nyergében”; ami pedig valóban gigantikussá teszi a bulit, az a színpadképként megépülő Karthago városa lesz... A koncertről hang- és képfelvétel is készül. Egyébként hatalmas érdeklődés kíséri a bulit, olyannyira, hogy Budapesten már alig lehet rá jegyet kapni! A koncertet megelőzően megjelent a csapat két korábbi anyaga, a „Senki földjén” és az „Ezredforduló” CD-n (a már forgalomban lévő „Best of’ mellé, továbbá Kiss Sándornak köszönhetően egy rengeteg sztorit és érdekes történeteket tartalmazó Kart- hago-könyv is! Április 11 -én tehát újra hallhatjuk a már jól ismert kórust: „Csaszi laszti, csaszi laszti, Karthago gumi laszti!” Tékatábor ‘97 Munkatársunktól _____ A Téka együttes tagjai és a nagykállói művelődési központ munkatársai ebben az évben kilencedik alkalommal rendezik meg a kis Tékatábort a szokott helyen, Nagykálló-Harangodon. E nomád sátortáborozási lehetőséget ajánlják az általános iskolás korú diákoknak és kísérőiknek, a családoknak, az önállóságra vágyóknak, a közösséget kedvelőknek, közülük is elsősorban azoknak, akik a június 21-ével kezdődő nyolcnapos ciklusokban szeretnének megismerkedni a paraszti társadalom és kultúra hagyományaival. A hatalmas víztározó partján, a Makovecz-stflusú épületekben és között kötetlenül lehet ismerkedni a mesterségekkel, az agyagozással, a bőrözéssel, a fafaragással, a gyöngyfűzéssel és a nemezeléssel. Az ügyeskezű diákok készíthetnek népi hangszereket, mások a szükséges ismeretek elsajátítása és felkészülés után bemutathatják a népszokásokat, míg a falánk tá- borozók bekapcsolódhatnak a kenyérsütésbe, s természetesen mindenki muzsikálhat, táncolhat kedvére napközben és az esti táncházakban. A programokon felkészült foglalkozásvezetők segítségével lehet részt venni, s a táborban elkészített használati és dísztárgyakat haza lehet vinni a majdani élménybeszámolók bizonyítékaként. Az évtizedes tapasztalat szerint a kellemes munkában nemigen lehet elfáradni, így a szabad időben nem kötelező a pihenés, számtalan sportolási programból választhatnak a gyerekek: lehet csónakázni, vízibiciklizni, lovagolni, strandolni, felügyelet mellett erdőt- mezőt járni, ismerkedni a várossal és környékének nevezetességeivel. Az érdeklődők jelentkezésének határideje május 15., s további, részletes információkért a nagykállói művelődési közopont munkatársaihoz lehet fordulni. Csíkszentmihályi Róbert: Lőrinc és Sándor 1987 Reprodukció: Bozsó Katalin Déryné, hol vagy? Palotai István (Új Kelet) A rendszerváltás nemcsak az állandóan hangoztatott mezőgazdaságot döntötte romlásba, hanem a szellemi élet mindenki által való hozzáférhetőségét is. Habla- tyolhaínak bármit is a tárca urai, a tény ettől még tény marad, hiszen vannak (voltak) dolgok, amelyek a mai Magyarországban elképzelhetetlenek tisztán üzleti alapon! Ilyenek például a vidéki kisvárosok és falvak művelődésének keretei. Az „üzleti alapon” üzemelő művelődési házak és községi könyvtárak beteges és elmeháborodott ötlete meg is tette „áldásos” hatását, és mindenütt csak romlás és pusztulás tapasztalható! A Rejkivel, az agykontroll- tanfolyamokkal és egyéb „izékkel” begyűjtött összegekből a nagyvárosi művelődési központok is éppen csak vegetálnak, az pedig, hogy Józsi bácsi Márok- papiban elmegy majd pénzért kozmikus energiafelhasználást hallgatni a lúdtalpgyógyászat területén - maga volt az agyrém... A másik, és nagyon fájó tény a kisvárosok és a falvak színházi életének ösz- szeomlása. Az Állami Déryné Színház igenis szent feladatot látott el, amikor szinte mindenütt megjelent, és közvetítette a kultúra színházi varázsát! A kultúra lege- mészthetőbb megnyilvánulási formáját. Az Állami Déryné Színházat megszüntették. Nem fizetődön ki. Mint ahogy nem fizetődik ki a vidéki nagyvárosok kőszínházainak sem, ha vendégjátékra (tájelőadásra) mennek. Mert rosszak a kondíciók, rosszak a vonatkozó rendeletek. Mi marad? Semmi. Illetve a piti haknik, mint a színházművészet tolmácsolok Sőt, már ezek sem nagyon, hisz lassan már ezeket sem merik lekötni, megvenni a kultúrházak vezetői, akik mára már belátják, hogy teljesen felesleges volt a népművelés szak elvégzése, hiszen mostanság sokkal inkább a „szabadidő-pedagógusi”, a „térszervezői” munka járja, és ők pénztárosokká váltak az ingyenuszodában! Elnézem a Mandala Dalszínház havi programját, és összeszorul a szívem. Ezek a fiatalok ingyen és bérmentve felvállalják azt, ami az állam kutya kötelessége lenne. Nyíregyházi és debreceni előadásaikon túl Tisza- vasváriban, Nagyvarsány- ban, Püspökladányban és Kazincbarcikán is játszanak. Ebben a hónapban összesen huszonnégy előadásuk van. Kilenc (!) darabot mutatnak be (Képzelt riport..., Trón- szirt legendája, Musicalvarázs, Lúdas Matyi, A szabin nők elrablása, Mini gála, Apácák, Padlás, István, a király) ezeken a helyeken csak áprilisban. Lehetnek őt bármilyenek (mint ahogy nem is akármilyenek), csak tisztelet és főhajtás illeti őket mindezért. Hiszen visszacsentek valamit az életbe, amit a rendszer hetyke urai halálra ítéltek! Isteni művészetek Palotai István (Új Kelet) tek című táblaképsorozata más szándékok tükre. Dekoratív színeivel és kompozíciójának ritmikusságával olyan benyomást tesz, mit egy templomi freskósorozat remek vázlata. Ugyanilyen benyomást kelt Caput Christi című műve is, amely sokkal inkább alkalmazott művészeti jellegű, és lehet akár egy csodás palást terve. Kiváló képe még a Törékeny bolygó című is, amely akár sebzett világunk jelképe is lehet. Csíkszentmihályi Róbert Ő is három különböző funkciójú alkotáscsoporttal jelentkezett. Hatalmas méreteket sugalló, nagyívű emlékmű-szerű kettős szoborcsoportjai a test haláláról és a lélek örökkévalóságáról tesznek tanúbizonyságot. (Flórián és Félix, Lőrinc és Sándor, Péter és Ákos). A földi szenvedés eme monumentjeire a szaggatott felületek, a tört formák és az ívelt, gyönyörű vonalak a legjellemzőbbek, és ezzel a kettős megjelenéssel mutatják fel a legexpresszívebb módon a „személytelen” halál történetét. Roncson című remekműve a kiállítás szoboranyagának kimagasló alkotása. Roncsokon, ócskavasakon állunk, elönt minket a század minden műszaki szemete, és mi feltartott tenyérrel Isten áldására várunk. Akt és Tenger című művei kitűnő kisplasztikák. Végigjárván a termeket, elgondolkozik az ember, hogy a tárlatok ilyen jellegű eszmei vázra feszített megvalósítása új utakat nyithat a kiállítási kultúra modernizációjában. Hasonló elképzelés ez, mint az úgynevezett „happeningek” rendezése, „csupán” annyi a különbség, hogy a történések a látogató lelkében esnek meg, és minden, amit látunk, nemes és tiszteletreméltó. Nemesveretű, szép és komoly egyházművészeti kiállítás nyílt csütörtökön a nyíregyházi Városi Galériában. Somogyi Soma László festményei, Török Ferenc és Balázs Mihály építészek templomtervei, valamint Csikszentmihá- lyi Róbert szobrai remek gondolati és vizuális egységben tündökölnek és mély élményt ígérnek minden látogatónak. Török Ferenc építész A tárlat gerincét Török Ferenc építőművész alkotásai (templomtervek és kész templomok fotói) adják. Az 1936- ban született műépítészre láthatóan meghatározó hatást gyakoroltak olaszországi és görögországi tanulmányútjai - templomai bizánci és korai román ihletettségről tanúskodnak. A kiváló művész ezen megérintettetését magyar stílusjegyekkel egyesítve tárja szemünk elé, felmutatva ezzel a magyar nemzeti „neoeklekt- ika” lehetséges útját . Balázs Mihály - az építésztárs - szerényebb művészi habitussal rendelkezik, azonban kiváló szakember lévén komoly segítsége Töröknek a nagyobb szabású építészeti tervek elkészítésében. Somogyi Soma László Talán a legkiválóbb festőművész, aki az utóbbi időkben a Városi Galériában alkotásival jelentkezett. Vallásos elkötelezettsége reprezentatív szellemi erővel párosul, arról nem is beszélve, hogy az olajtechnika kiváló mestere! Bravúros szakmai tudást mutat Corpus című alkotása, amely az olajfestészet és a sgrafittotechnika különös ötvözetének gyümölcse. Golgotája sokkal inkább „lelki”, mint materiális Golgota, amely a megfeszített Krisztus és népe egységét remek testtelenségben egyesíti. Ezzel homlokegyenest ellenkező mondanivalót hordoz a Krisztus Pesten című — a zsenialitás határait súroló - műve. Programfestészet ez, amely nemcsak vizu- alitásával, hanem tartalmával is megragad és gondolkodásra késztet. Mindenki viszi a maga keresztjét, de csak egy akad közülünk, aki kalapot emel a közöttünk szinte észrevétlenül élő Krisztusnak. Az alkotás varázsos színvilágát a Somogyi Somára oly jellemző, szépségesen szép természetes natursziennák, őzbarnák és elefáncsontszínű keverékeik képviselik. Roppant emberi világ ez, mégis testtelen, ami mégsem ellentmondás, hiszen a művész a lélekábrázolás kiváló mestere. Árpád-házi szénSomogyi Somka László: Törékeny Bogyó Reprodukció: Lázár Zsolt
