Új Kelet, 1997. április (4. évfolyam, 75-100. szám)
1997-04-01 / 75. szám
I Ont mi bosszantja? Ki gondolta volna, hogy a húsvét előtti napokban sűrűn hull ránk az égi áldás? Az erős szélben és havas esőben fázósan húzzák össze magukon a kabátot az emberek. Mindenki siet. Nekünk azonban mégis sikerült néhány városlakót szóra bírnunk, és feltenni nekik a címben szereplő kérdést.- Mi bosszant? Leginkább ez az elkeseredett hóesés. Ha nem ismerném a naptárt, azt hinném, újra karácsonyra készülünk. Két héttel ezelőtt már letettük a csizmát és a nagykabátot, s most talán még melegebben kell öltöznünk, mint egész télen. Nem tudom, mit akar ez az idő. A másik dolog, ami nagyon elkeserít, az az emberek elesettsége és a munkanélküliség. Borzasztó dolog látni, hogy hogy mennek tönkre azok a családok, ahol keresőképtelenSzilágyi József:- Megmondom nyíltan, úgy ahogy van, hogy nem vagyok megelégedve a város önkormányzatával. Mindig csak ígérgetnek, de nem adnak szinte semmit. Három éve már, hogy elkeseredett harcot vívunk a családommal a megmaradásért. Két gyerekünk van, de fedél úgy igazán nincs a fejünk fölött. Mert lakásnak korántsem lehet nevezni azt a háromszor hármas építményt, amit saját kezemmel húztam fel az anyós udvarán. A nagyobbik fiam már hatéves. Se mosakodni, se mozdulni nem tudunk abban a lyukban. A gyerek őszszel iskolába megy, de hogy miből és hogyan, még nem tudom. Többször elmentünk már az asz- szonnyal a polgármester fogadóórájára, és ő meg is ígérné válnak a szülők. Hálás vagyok azért, hogy nekünk a férjemmel még van munkánk. A gyermekünk óvodába jár, minden hónapban fizetni kell utána az étkezési díjat, s akkor még nem is számoltam azt a sok apróságot, ami két fizetés közt „meglepi” az embert. Azt vallom, mindenki addig nyújtózkodjon, ameddig a takarója ér. Nem mondom, hogy dúskálunk a pénzben, de jól beosztva éppen elég a megélhetésre. te, megnézi, milyen körülmények között vagyunk. Egyszer sem jött el. Ha legalább egy telket kapnánk valahol, csak belevágnánk valamibe. A két gyerek után jár a szocpol, de saját erő nélkül egy építővállalat sem fogadja el azt a hitelt. Szilágyi József- Nem mindig éltem Magyarországon, csak néhány évvel ezelőtt jöttem át Szat- márról. Kicsi ez a város, de én azért jól érzem itt magam. A gyerekeim is velem jöttek, de itt már mindenki önálló életet kezdett. Saját nyugdíjam van, de nagyon nehéz beosztani a forintokat. Az árak elég nyugatiak, míg a bérek és jövedelmek nagyon alsó szinten mozognak. Ezer forinttal ma már vásárolni sem merek elindulni. Pedig nem veszek luxusdolgokat. Mégis nagyon nehéz beosztani egyik nyugdíjtól a másikig ezt a kis pénzt. Az oldalt írta és szerkesztette: Sikli Tímea A fotókat készítette: Bozsó Katalin Városlátogató 1997. április 1., kedd 7 Zománcosok országos bemutatkozása Nyitrai Zoltán: „Égberagadási jelenet' Negyedszázaddal ezelőtt a politikai, ideológiai és gazdasági állapotok lehetővé tették a korábban perifériára szorult kulturális értékek közvetítését. Régiónk városai kezdték kialakítani saját kulturális profiljukat. Múzeumokat alapítottak, művelődési intézményeket létesítettek, több helyen talált otthonra a színművészet, a zene, a tánc, az irodalom és a képzőművészet. Ebben az időben született meg Nyírbátorban egy Képzőművészeti Stúdió, melyet öt évvel később egy alkotóház, majd egy zománcműhely követett. A közben eltelt évekről és a ma feladatairól az Alkotóház és Képzőművészeti Stúdió vezetője, Makrai Zsuzsa beszélt.- Az iskolán kívüli vizuális nevelés érdekében először szakkörök szerveződtek. Gyermek, ifjúsági és rajztanári közösségek, ahol a munka a megismeréstől az alkotási folyamatokig tar. A tevékenységek először egy iskolaépületet kaptak, ahol a tantermek össze- nyitásával egy műterem jött létre. Az évek során folyamatosan alakult ki a festő-, a grafika-, majd a zománcműhely. Miután városunk a kulturális centrumoktól távol esik, csak úgy volt elképzelhető a képzőművészetek fejlődése és az országos hálózatba való bekapcsolódás, ha létrehozunk egy alkotóházat. Az alkotóház 1975 óta működik. Meghívással vagy bérleti igénnyel, vendégszobákkal és műhelyekkel várja a hivatásos képző- és iparművészeket. A nyírbátori Báthory István Múzeumot 1955-ben alapította dr. Szalontai Barnabás. Az állami díjas múzeumigazgató egész életét a múzeum gyűjteményeinek kialakítására, gyarapítására, az anyagok tudományos feldolgozására szentelte. Áldozatkész munkája nyomán az intézmény Kelet-Magyaror- szág egyik legjelentősebb köz- gyűjteményévé vált. A múzeum otthona 1961-től a minoriták egykori kolostorának barokk stílusú műemlék épülete. 1986 májusában megnyílt egy állandó kiállítás, mely Nyírbátor hétévszázados történetét mutatja be. Az épület története a régmúlt időkre nyúlik vissza. Nyírbátorban a ferencesek szigorúbb ága a XIV. század elején telepedett le. A meglévő templom közelében építették első igénytelen celláikat, amelyekből a kegyúr támogatásával később kolostort alakítottak Nyírbátorban már 1983-tól foglalkozunk tűzzománc-technikával. A műfaj ipari hátteret igénylő, művészettörténeti ismereteket feltételező, rajzolóifestői komplex művészeti tevékenység. Tűzzománcműhelyünk a Magyar Művelődési Intézettel az amatőr zománcművészet országos központja. Budapesten éppen ezekben a napokban tartják a XVI. Országos Amatőr Képző- és Ipar- művészeti Autodidakta Kiállítást, melyre a zománcműhely hét alkotójának húsz zománcmunkáját vittük fel. Ez már a harmadik olyan országos kiállítás, melyen önálló anyagokkal veszünk részt. Szigorú területi válogatás után megyénki. Valószínű, hogy Báthory István 1479 után a már meglévő épületet fejlesztette tovább. A kolostor nagyjából a mai barokk épület helyén, szorosan a templom északi falához csatlakozott. Petraskó vajda 1587- ben a templomot és a kolostort kirabolta és felgyújtotta. A templom 1725-ben történt felszentelése után, 1733-ban megindult az új kolostor építése. A munkálatok tíz esztendőig tartottak. Ehhez épült először az ideiglenes jellegű faépület, amit 1749 után lebontottak. A szögletes U alakú barokk kolostor külseje és boltozatos belseje egyszerű, kellemes hatást keltő épület. Az emeletes homlokzatot vakolatkeretes ablakok törik át. A nyugati homlokzat közepén kőkeretes ajtó vezet az épület belsejébe. A folyosó mindkét szinten az udvar felé eső részre fut. A folyosók, a lépcsőház és a cellák baként húsz-huszonöt mű mehetett a fővárosba. Az elkövetkezendő időszakban saját kiállításaink is lesznek. Ifjúsági és felnőttmunkákból április 24-én nyílik meg az első kiállítás az alkotóház galériájában. Itt a felnőtt korosztály ötven zománcot és húsz grafikát, míg a diákok huszonöt zománcot és tizenöt egyéb technikával készült alkotást mutatnak be a közönségnek. Az ünnepélyes megnyitón Petróczki Ferenc polgármester köszöntője után tíz díjazott veheti majd át jutalmát. Közvetlenül gyermeknap előtt nyitja meg kapuit az a kiállítás, ahol a legfiatalabbak munkáit mutatjuk be a nagyközönségnek. rokk keresztboltozattal fedettek. A közös és lakóhelyiségek a nyugati és az északi szárnyban találhatók. Ez utóbbi földszintjén foglal helyet a két hatalmas pillérrel megosztott egykori ebédlő, amelyet ugyancsak barokk boltozat fed. Ez tehát a mai múzeum. Az évek azonban kemény nyomokat hagytak az épületen. Az 1961. november 19-én megnyitott múzeumra már ráfér a felújítás. A teljes tetőszerkezetet cserélni kell, csakúgy, mint az elektromos hálózatot. Ebben az évben csak a belső falakat festik, a külső renoválás kellő anyagiak hiányában elmarad. A felújítás költségeit egyrészt a megyei önkormányzat állja, másrészt a Megyei Múzeumok Igazgatóságának költségvetéséből gazdálkodjék ki. A felújítás ideje alatt a múzeum nem fogad látogatókat. Nyírbátor Szeretet Az ebédlőben csend fogad, csak a tányérok csörrenését hallani. A Szállást Biztosító Idősek Klubjában ebédidő van. A bentlakók és bejárók jóízűen kanalazzák a toroskáposztát. Míg ők befejezik az étkezést, addig Szegedi Istvánná csoportvezető beszél az intézet életéről.- Immár húsz éve működik ez az intézet. Az otthon maga negyven helyes, s a szálláson még húsz embernek tudunk helyet adni. Ellentétben a hasonló intézményekkel, nálunk hétvégeken is itt maradnak a bentlakók. Napi háromszori étkezés mellett tisztán tatásukról, egészségügyi ellátásukról és szórakozásukról is gondoskodunk. Rendszeresen jár ide a háziorvos, s ha valakinek olyan problémája van, amit házon belül nem lehet gyógyítani, saját autónkkal hordjuk kezelésre. A reggeliért, ebédért és vacsoráért a nyugdíj harminc százalékát kérjük, s a bentlakók ezen kívül éjszakánként még százszáz forintot fizetnek. Vannak olyan tagjaink is, akik az éjszakai szállást nem veszik igénybe. Ők reggel elsétálnak hozzánk, vacsora után pedig hazamennek. Megpróbálunk olyan programokat szervezni, melyeken mindenki jól érzi magát. Rendszeresen megtartjuk az ünnepeket, a névnapokat és születésnapokat. Úgy élünk itt együtt, mint egy nagy család. Előadás- sorozatok keretében orvosokat hívunk meg, akik az időseket érintő egészség- ügyi problémákról beszélnek ezeken a délutánokon. Megpróbálunk mindent megtenni azért, hogy az idős emberek semmiben ne szenvedjenek hiányt. Nagyobb ünnepek előtt természetesen teljesítjük azt a kérést is, hogy autóval kivisszük őket a temetőbe, halottaik sírjához. Szervezünk kirándulásokat, s ha színház vagy cirkusz jön a városba, csoportosan oda is ellátogatunk. Felújítják a múzeumot A tetőcserével már csak a jó időre várnak Vargáné Hudák Ildikó
