Új Kelet, 1997. április (4. évfolyam, 75-100. szám)
1997-04-30 / 100. szám
1997. április 30., szerda Hazai krónika y Ueh’f Országos Diákparlament Új Kelet-információ Május elsején, csütörtökön kezdi meg első „hivatalos” munkanapját az Erkel Színházban az Országos Diákparlament, ahol több mint kétezer diák résztvételére számítanak. Délután három órakor Magyar Bálint művelődési és közoktatási miniszter tájékoztatást ad a közoktatás helyzetéről, majd Koltai Péter, az Országos Diákjogi Tanács elnöke indoklást fűz az Országos Diákparlament elé terjesztett, A tanulói jogok érvényesülése című dokumentumhoz. A tanácskozás második napján, pénteken a szekcióüléseken öt-öt küldöttet választanak, őket Gál Zoltán, a parlament elnöke fogadja, s tájékoztatja a diákokat a Tisztelt Ház diákokkal kapcsolatos törvényhozási munkájáról, majd ezt követően délután fél négytől nyílt kormányülést tartanak. Ezen a diákok kérdéseire a tárcák képviselői adnak választ, köztük Keleti György honvédelmi miniszter, Kiss Péter munkaügyi miniszter, Avar- keszi Dezső politikai államtitkár, Koncz István címzetes államtitkár és Szabó Zoltán politikai államtitkár. A szombati plenáris ülésen délelőtt tíz órától az Erkel Színházban Gönczöl Katalin, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa köszönti a fiatalokat, majd szekcióüléseik tapasztalatainak összegzése után a küldöttek döntenek az ott megfogalmazott ajánlások sorsáról. A záróülésen részt vesz és válaszol a diákparlamenten felvetődött kérdésekre Magyar Bálint művelődési és közoktatási miniszter. Magyar-német tárgyalások MTI Mind Magyarországnak, mind az Európai Uniónak fel kell készülnie a társult tagok, hazánk csatlakozására. A sikeres felkészülés érdekében a német fél kész megosztani a keleti német tartományok uniós csatlakozásának tapasztalatait — hangoztatta Jochen Borchert, a Német Szövetségi Köztársaság mezőgazdasági, élelmezésügyi és erdészeti minisztere a meghívójával, Nagy Frigyes földművelés- ügyi miniszterrel folytatott keddi tárgyalásán, amelynek középpontjában hazánk uniós csatlakozása állt. Hazánk és Németország mezőgazdasági kapcsolatai igen intenzívek. A múlt évben a kereskedelmi forgalom meghaladta a 600 millió dollárt. A magyar agrárexport több mint 500 millió dollárt tett ki, míg a németországi mezőgazda- sági behozatal nem érte el a 100 millió dollárt. Ha Kanadába utazunk Valószínűleg a nyári utazási szezon miatt, többen is érdeklődtek lapunknál, hogy miért szűnt meg a budapesti Kanadai Nagykövetség vízum-és bevándorlási osztálya, és most mi a teendő, ha valaki Kanadába akar utazni? Vértessyné Gyurák Máriát, a Külügyminisztérium Konzuli Főosztályának kanadai referensét kérdeztük. Palotai István (Új Kelet)- Elöljáróban azt kell tudni — válaszolta a referens —, hogy 1994. szeptember 1- jétől kölcsönössé vált a vízumkötelezettség eltörlése. Ez annyit jelent, hogy míg addig csak az ide utazók léphettek be vízum nélkül, ettől kezdve ez fordítva is igaz: magyar állampolgárok vízum nélkül mehetnek Kanadába.- Ha ezért szűnt meg a vízum- és bevándorlási osztály, akkor ezt nem tekinthetjük barátságtalan lépésnek...- Valóban nem. 1996. szeptember 1-jén a tárgyban történt diplomáciai jegyzékváltással - melyben az állt, hogy a nagyon erősen lecsökkent ügyfélforgalom miatt immár nem éri meg fenntartani a nagykövetség vízum- és bevándorlási osztályát - a nagykövetség tudatta; az osztályt Bécsbe, a bécsi Kanadai Nagykövetség égisze alá vonta.- Milyen esetben kell mégis vízum egy magyar állampolgárnak Kanadába?- A vízummentesség csak harmincnapos tartózkodásra jogosít, azonban adott esetben ezt Kanadában is meg lehet hosszabbítatni. Azoknak kell vízum, akik például munkavégzés, gyógykezelés vagy hosszabb tanulás .óljából kívánnak Kanadába utazni.- Beszélnek magyarul a bécsi Kanadai Követség vízum- és bevándorlási osztályán?-Nem hiszem.- Akkor hogyan lehet vízumot kérni?- Aki munkavégzés vagy továbbtanulás céljából utazik, feltételezhetően tud angolul, gyógykezelésre pedig évente cgy-két személy megy. Arra azonban nyomatékosan szeretném felhívni a figyelmet, hogy senki se vegyen igénybe úgynevezett „elintéző” irodákat, mert egyik sem legális. Hirdettek „munkaközvetítő” cégek is, mondanom sem kell, hogy egy árva szó sem volt igaz belőle, a cégnek nem volt ilyen háttere.- Visszatérve a nyelvtudásra: van olyan is, akit például azért hívnak külföldre dolgozni - mondjuk baby-sitter- nek -, hogy a magyar nyelvet tanítsa...- Szerintem akkor is ildomos annyit tudnia angolul, hogy egy egyszerű űrlapot kitöltsön. Semmilyen nehézséget nem tapasztalunk ebben az új rendszerben, hiszen Bécsbe kiutazni ma már pontosan ugyanannyit jelent, mint mondjuk Mátészalkára. Nem nagy ügy. Aki akarja, könnyen elintézi így is a teendőit. Mindez szép és jó, csak az a probléma, hogy a kivándorlókról nem szól a fáma... Törvény a határőrizetről Biztonságos, de átjárható legyen! Tegnap tárgyalta és fogadta el az Országgyűlés a határőrizeti törvényt. A jogszabály készítői arra törekedtek, hogy hozzáférhetően és számonkérhetően fogalmazzák meg a határőrség feladatait, hatósági jogköreit. A jövőben mindannyian ellenőrizhetjük, hogy eszközeiket és módszereiket a törvény betűje és szelleme szerint alkalmazzák-e a végek őrei. A társadalmi nyilvánoság kontrollja mellett a törvény tisztázza az államhatárral kapcsolatos fogalmakat, az ott követendő magatartási szabályokat. Új Kelet-információ A határőrség szakhatósági jogkörénél fogva kapcsolatba kerülhet a határ mellett élő, dolgozó magánszemélyekkel, vállalkozásokkal. Szükséges szabályozni, hogy milyen tevékenységekhez kell a szervezet illetékeseinek hozzájárulása. Például, ha egy kőszegi lakos földjének mezsgyéje a határvonallal egyezik meg, köteles eltűrni, hogy ott a határőrség pontosan meghatározott feladatait teljesítse. A határőrség az eddigiekkel szemben felel a polgári jog fokozott felelősségi szabályai szerint a területen az általa okozott károkért. A határterületen a fegyveres testület tagjainak is felelőssége a közbiztonság erősítése. A törvény pontosan meghatározza a határőr intézkedési jogosultságát, és azt, hogy mikor milyen kényszerítő eszközöket alkalmazhat. Az információgyűjtés és adatkezelés jogszerűségét ennél a szolgálatnál is rendezi a törvény. Az állampolgárok jogainak védelmét jelenti annak deklarálása, hogy kitől milyen esetekben kérhet a határőrség személyes adatokat, és ezeket hogyan kell nyilvántartani, meddig lehet megőrizni, kinek lehet átadni. Az Alkotmány a határőrség kettős jogállását határozza meg: a katonai védelmi feladatkört a honvédelmi törvény, a rendészeti feladatok jó részét az idegenrendészeti, majd a rendőrségi törvény szabályozta. A mostani egységbe foglalja a határőrizeti, határfor- galom-ellenőrzési, a határ rendjének fenntartását szolgáló feladatokat. Mindez tehát növeli a szervezet jogbiztonságát. Lehetővé válik a határőr járőr magabiztos fellépése intézkedési jogkörének, fegyverhasználatának, kényszerítő eszközök alkalmazásának pontos rögzítésével. A határ őrizetéhez szorosan kapcsolódó bűncselekmények - ember- csempészet, határjel-rongálás, útlevél-hamisítás - gyanúja esetén a határőrség nyomozati jogköröket kap. Ma az új Európa egyszerre kíván könnyen átjárható, ám biztonságos, és az illegálisan érkezőket, csempészeket kiszűrő határokat. Mindezeket szolgálja az új törvény. Kormányülés-előzetes MTI __ Tö bbek között a nyugdíjreformról és az autópálya-építési programról tárgyal szerdán a kormány, miután a csütörtöki szokásos ülésnap ezúttal munkaszünet lesz. Az új nyugdíjrendszer és az ahhoz kapcsolódó öt törvény- tervezet tárgyalása során a kabinet figyelembe veszi az Érdekegyeztető Tanács keddi ülésén kialakuló véleményt a reformról. Ugyancsak napirenden lesz az autópálya-építési program megvalósítása, annak finanszírozása és a követendő díjpolitika elvei. A komtány várhatóan döntést hoz arról, hogy a jövőben egyszerűbb legyen az alkalmi munkavégzéshez kapcsolódó közterhek megfizetése, amenynyiben a munkavégzés időtartama egyhuzamban nem haladja meg az öt napot, vagy egy hónap alatt a 15 napot. A kabinet foglalkozik a Honvédelmi Minisztérium előterjesztésével is, amely a gyakorló- és lőterek térítés ellenében való igénybevételéről szól. Az országgyűlési határozat elfogadása után külföldi katonák is gyakorlatozhatnának Magyarországon. Nem elég „csak” takarékoskodni A Bessenyei György Tanárképző Főiskola hallgatóinak meghívására érkezett megyénkbe hétfő este dr. Dinya László, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium helyettes államtitkára, aki nemrégiben tért haza Romániából, egy fontos tárgyalássorozatról. Ebből az alkalomból kértük beszélgetésre. Kozma Ibolya interjúja- Mi volt a szomszédos országban tett út célja?- Az ekvivalenciaegyezményt készítettük elő, aminek lényege, hogy mindkét ország, Románia és Magyarország elismeri a másik állam oktatási intézményeinek okleveleit, diplomáit. Példa értékű ez a megállapodás, mert ugyanúgy érvényes az általános iskolára, mint a tudományos fokozatokra. Az ekvivalenciaegycz- ményt június elején írják majd alá.-Nemrégiben hazánk Ausztriával kötött hasonló megállapodást, akkor azonban hangsúlyozták, hogy ez az aláírás nem érvényes munkavállalásra is. Mennyire igaz ez a romániai megállapodásra?- A két megegyezés hasonló. Valamennyi országban működnek kamarák, amelyek védik a hazai munkavállalókat, és csak nehezen engednek be külföldi állampolgárt. Egyfajta procedúrával ez is lehetséges. Ez az ekvivalenciaegyezmény szükséges, de nem elégséges a munkavállaláshoz.- Nehéz egy olyan időszakban kiállni a hallgatók elé, amikor nem lehet és nem is tud semmilyen biztatót mondani azoknak a fiataloknak, akik hamarosan munkát szeretnének vállalni... — Sajnos, a munkaerőpiaci helyzet változásait elég nehéz követni. A felsőoktatási intézmények képtelenek felmérni és teljesíteni az igényeket. így gyakori, hogy olyan szakmára készítenek fel, amelyben lehetetlen elhelyezkedni. Nincs más megoldás, vagy tovább- képzi magát a fiatal diplomás, vagy egészen más szakterületen próbál újra tanulni. Ez pénzt és időt emészt fel, ezért sokkal kézenfekvőbb választ kell találni. Az integráció divatos kifejezés mostanában, de nem hiábavaló. Nem intézmények házasságára gondolok, hanem tudományterületek összekapcsolására. Többféle ismeretet szerezhetnének a hallgatók, s lehetőségük lenne áthallgatni más, érdekes tagozatokra. Dolgozunk a képzések átalakításán is. A legfelső elérhető szint a tudományos fokozat, az alsó a főiskolai szint alatti képzés lenne. Tervünk szerint átjárhatóság lenne oda-vissza, s amit egyszer már megtanult az egyén, nem kellene újra hallgatnia és vizsgáznia belőle.-Érdeke-e egy intézménynek a képzési profil megválasztása? — A oktatási rendszer átalakításában az autonómia is nagyobb szerepet kapna. Az egyetemek, főiskolák vezetői úgy vélik, jobb, ha a minisztérium dönt bizonyos kérdésekben, mert a következményeket is az viseli, aki a határozatot hozta. A nagyobb önállóság mindenképpen magával vonzza a gazdaságosság, a nyereség kérdését is. Már nem elég egy főiskolának vagy egyetemnek „csak” takarékoskodni, hiszen ezzel nem tudnak pénzt szerezni. El kell indulniuk egy olyan úton, amelyen profitot tudnak termelni.- A támogatás mértéke is meghatározza a fejlesztések irányát. — Tisztában vagyok azzal, hogy gyalázatosak az oktatói fizetések, elmaradtak a felújítások, és kutatásra nincs lehetőség. A működési támogatások mértéke a hallgatói létszámtól függ, emellett különböző alapokat különítettünk el, amelyeket pályázat útján lehet elnyerni. Valójában jót nem tudok ígérni, hiszen nem tudjuk, hogy az átmeneti időszak meddig tart. Hét vagy húsz szűk esztendő van még előttünk... \ Hírről \ hírre Palotai István (Új Kelet) Megszületett „végre” a Legfelsőbb Bíróság döntése! Most már legalább senki sem ért semmit. A Kereszténydemokrata Néppárt országos elnöke... Ki is? Nézzük csak: gyakorlatilag Giczy György. Vagy valaki más, akit megválasztottak volna, ha érvényes lett volna a nagyválaszlmány legutóbbi összehívása, amiről a pártelnök (?) jogosan vagy jogtalanul rendelkezett, mert a Legfelsőbb Bíróság így döntött... Végtére is úgy tűnik, mindegy, mert minden valószínűség szerint amúgy is Giczyt választották volna meg, mint ahogy ma is ezt tennék. Mit akar tehátlsépy Tamás? Szerintem egész egyszerűen csak botrányt, cirkuszt és fejetlenséget. Világos, hogy lsépy legfeljebb akkor lesz a KDNP elnöke, ha a kavics kivirágzik. Akkor meg hajrá! Ha nincs baj, majd csinálunk... Persze, mindez több is lehet, mint egy idősödő úr kalcinált monomániája, feltételezhető akár a tudatos bomlasztás is, de természetesen ezt csak a rossz nyelvek beszélik... Egy európai keresztény- demokrata pártban ilyesminek nem szabadna előfordulni! Képtelenség, hogy egyetlen személy és maroknyi klikkje ellehetetlenítse az ország egyik leghitelesebb politikai erejét. Jogszabályok ide vagy oda, ilyen törvényi helyzetnek nem volna szabad előadódnia! A KDNP szétverésének szándéka nem találkozhat egyetlenegy tisztességes ember óhajaival sem. Ezért, aki nem tud veszíteni, azt egyszerűen ki kell akolbólílani. Ez nem emberség vagy embertelenség kérdése, hanem egy párt jogos önvédelme! Ne veszítsük szem elől: keresztény pártról van szó. Olyan pártról, amelyben feltételezhetően nem jellemzően vannak jelen a politika szerencselovagjai, a karrierpolitikusok és egyéb hivatásos csínytevők, tehát akik mégis ott vertek horgonyt, azoknak minden bizonnyal jó okuk van rá. Egy keresztény politikustól a legmesszebbmenőkig elvárható lenne a közösségi akarat tisztelete, a szolgálat becsülete és a hit követelte emberi alázat, nem pedig az önzés, a rombolás és a párt tudatos lejáratása. Kíváncsian várjuk, mit lép most lsépy Tamás? Amiben szinte biztosak lehetünk, az az, hogy azzal a jogával, amiben most a Legfelsőbb Bíróság megerősítette, nem fog élni, és nem hívja össze a választmányt, hiszen annak döntése is minden bizonnyal Giczynek kedvezne. Akkor meg mit tehet? Semmit. És ezt ő már régen nagyon jól tudta.