Új Kelet, 1997. április (4. évfolyam, 75-100. szám)

1997-04-30 / 100. szám

1997. április 30., szerda Hazai krónika y Ueh’f Országos Diákparlament Új Kelet-információ Május elsején, csütörtökön kezdi meg első „hivatalos” munkanapját az Erkel Szín­házban az Országos Diákpar­lament, ahol több mint kéte­zer diák résztvételére számí­tanak. Délután három órakor Magyar Bálint művelődési és közoktatási miniszter tá­jékoztatást ad a közoktatás helyzetéről, majd Koltai Pé­ter, az Országos Diákjogi Tanács elnöke indoklást fűz az Országos Diákparlament elé terjesztett, A tanulói jo­gok érvényesülése című do­kumentumhoz. A tanácskozás második napján, pénteken a szekció­üléseken öt-öt küldöttet vá­lasztanak, őket Gál Zoltán, a parlament elnöke fogadja, s tájékoztatja a diákokat a Tisztelt Ház diákokkal kap­csolatos törvényhozási mun­kájáról, majd ezt követően délután fél négytől nyílt kor­mányülést tartanak. Ezen a diákok kérdéseire a tárcák képviselői adnak választ, köztük Keleti György honvé­delmi miniszter, Kiss Péter munkaügyi miniszter, Avar- keszi Dezső politikai állam­titkár, Koncz István címzetes államtitkár és Szabó Zoltán politikai államtitkár. A szombati plenáris ülésen délelőtt tíz órától az Erkel Színházban Gönczöl Kata­lin, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa kö­szönti a fiatalokat, majd szek­cióüléseik tapasztalatainak összegzése után a küldöttek döntenek az ott megfogalma­zott ajánlások sorsáról. A zá­róülésen részt vesz és vála­szol a diákparlamenten fel­vetődött kérdésekre Magyar Bálint művelődési és közok­tatási miniszter. Magyar-német tárgyalások MTI Mind Magyarországnak, mind az Európai Uniónak fel kell készülnie a társult tagok, hazánk csatlakozására. A sike­res felkészülés érdekében a német fél kész megosztani a keleti német tartományok uni­ós csatlakozásának tapasztala­tait — hangoztatta Jochen Borchert, a Német Szövetségi Köztársaság mezőgazdasági, élelmezésügyi és erdészeti minisztere a meghívójával, Nagy Frigyes földművelés- ügyi miniszterrel folytatott keddi tárgyalásán, amelynek középpontjában hazánk uni­ós csatlakozása állt. Hazánk és Németország mezőgazdasági kapcsolatai igen intenzívek. A múlt évben a kereskedelmi forgalom meg­haladta a 600 millió dollárt. A magyar agrárexport több mint 500 millió dollárt tett ki, míg a németországi mezőgazda- sági behozatal nem érte el a 100 millió dollárt. Ha Kanadába utazunk Valószínűleg a nyári utazási szezon miatt, többen is érdeklődtek lapunknál, hogy miért szűnt meg a budapesti Kanadai Nagykövetség vízum-és beván­dorlási osztálya, és most mi a teendő, ha valaki Ka­nadába akar utazni? Vértessyné Gyurák Máriát, a Külügyminisztérium Konzuli Főosztályának kanadai referensét kérdeztük. Palotai István (Új Kelet)- Elöljáróban azt kell tud­ni — válaszolta a referens —, hogy 1994. szeptember 1- jétől kölcsönössé vált a ví­zumkötelezettség eltörlése. Ez annyit jelent, hogy míg addig csak az ide utazók lép­hettek be vízum nélkül, ettől kezdve ez fordítva is igaz: magyar állampolgárok ví­zum nélkül mehetnek Kana­dába.- Ha ezért szűnt meg a ví­zum- és bevándorlási osztály, akkor ezt nem tekinthetjük barátságtalan lépésnek...- Valóban nem. 1996. szeptember 1-jén a tárgyban történt diplomáciai jegyzék­váltással - melyben az állt, hogy a nagyon erősen le­csökkent ügyfélforgalom miatt immár nem éri meg fenntartani a nagykövetség vízum- és bevándorlási osz­tályát - a nagykövetség tu­datta; az osztályt Bécsbe, a bécsi Kanadai Nagykövetség égisze alá vonta.- Milyen esetben kell még­is vízum egy magyar állam­polgárnak Kanadába?- A vízummentesség csak harmincnapos tartózkodásra jogosít, azonban adott eset­ben ezt Kanadában is meg lehet hosszabbítatni. Azok­nak kell vízum, akik például munkavégzés, gyógykeze­lés vagy hosszabb tanulás .óljából kívánnak Kanadába utazni.- Beszélnek magyarul a bécsi Kanadai Követség ví­zum- és bevándorlási osztá­lyán?-Nem hiszem.- Akkor hogyan lehet ví­zumot kérni?- Aki munkavégzés vagy továbbtanulás céljából uta­zik, feltételezhetően tud an­golul, gyógykezelésre pedig évente cgy-két személy megy. Arra azonban nyoma­tékosan szeretném felhívni a figyelmet, hogy senki se ve­gyen igénybe úgynevezett „elintéző” irodákat, mert egyik sem legális. Hirdettek „munkaközvetítő” cégek is, mondanom sem kell, hogy egy árva szó sem volt igaz belőle, a cégnek nem volt ilyen háttere.- Visszatérve a nyelvtudás­ra: van olyan is, akit példá­ul azért hívnak külföldre dol­gozni - mondjuk baby-sitter- nek -, hogy a magyar nyel­vet tanítsa...- Szerintem akkor is ildo­mos annyit tudnia angolul, hogy egy egyszerű űrlapot kitöltsön. Semmilyen nehéz­séget nem tapasztalunk eb­ben az új rendszerben, hi­szen Bécsbe kiutazni ma már pontosan ugyanannyit je­lent, mint mondjuk Máté­szalkára. Nem nagy ügy. Aki akarja, könnyen elintézi így is a teendőit. Mindez szép és jó, csak az a probléma, hogy a kiván­dorlókról nem szól a fáma... Törvény a határőrizetről Biztonságos, de átjárható legyen! Tegnap tárgyalta és fogadta el az Országgyűlés a határőrizeti törvényt. A jogszabály készítői arra töre­kedtek, hogy hozzáférhetően és számonkérhetően fo­galmazzák meg a határőrség feladatait, hatósági jog­köreit. A jövőben mindannyian ellenőrizhetjük, hogy esz­közeiket és módszereiket a törvény betűje és szelleme szerint alkalmazzák-e a végek őrei. A társadalmi nyilvánoság kontrollja mellett a törvény tisztázza az ál­lamhatárral kapcsolatos fogalmakat, az ott követendő magatartási szabályokat. Új Kelet-információ A határőrség szakhatósági jogkörénél fogva kapcsolatba kerülhet a határ mellett élő, dolgozó magánszemélyekkel, vállalkozásokkal. Szükséges szabályozni, hogy milyen tevé­kenységekhez kell a szervezet illetékeseinek hozzájárulása. Például, ha egy kőszegi lakos földjének mezsgyéje a határvo­nallal egyezik meg, köteles el­tűrni, hogy ott a határőrség pontosan meghatározott fel­adatait teljesítse. A határőrség az eddigiekkel szemben felel a polgári jog fokozott felelősségi szabályai szerint a területen az általa okozott károkért. A határterületen a fegyveres testület tagjainak is felelőssége a közbiztonság erősítése. A törvény pontosan megha­tározza a határőr intézkedési jogosultságát, és azt, hogy mi­kor milyen kényszerítő eszkö­zöket alkalmazhat. Az informá­ciógyűjtés és adatkezelés jog­szerűségét ennél a szolgálatnál is rendezi a törvény. Az állam­polgárok jogainak védelmét jelenti annak deklarálása, hogy kitől milyen esetekben kérhet a határőrség személyes adato­kat, és ezeket hogyan kell nyil­vántartani, meddig lehet meg­őrizni, kinek lehet átadni. Az Alkotmány a határőrség kettős jogállását határozza meg: a katonai védelmi fel­adatkört a honvédelmi tör­vény, a rendészeti feladatok jó részét az idegenrendészeti, majd a rendőrségi törvény sza­bályozta. A mostani egységbe foglalja a határőrizeti, határfor- galom-ellenőrzési, a határ rendjének fenntartását szolgá­ló feladatokat. Mindez tehát növeli a szervezet jogbizton­ságát. Lehetővé válik a határőr járőr magabiztos fellépése in­tézkedési jogkörének, fegy­verhasználatának, kényszerítő eszközök alkalmazásának pontos rögzítésével. A határ őrizetéhez szorosan kapcsoló­dó bűncselekmények - ember- csempészet, határjel-rongálás, útlevél-hamisítás - gyanúja esetén a határőrség nyomoza­ti jogköröket kap. Ma az új Európa egyszerre kíván könnyen átjárható, ám biztonságos, és az illegálisan érkezőket, csempészeket ki­szűrő határokat. Mindezeket szolgálja az új törvény. Kormányülés-előzetes MTI __ Tö bbek között a nyugdíjre­formról és az autópálya-építési programról tárgyal szerdán a kormány, miután a csütörtöki szokásos ülésnap ezúttal mun­kaszünet lesz. Az új nyugdíjrendszer és az ahhoz kapcsolódó öt törvény- tervezet tárgyalása során a ka­binet figyelembe veszi az Érdekegyeztető Tanács keddi ülésén kialakuló véleményt a reformról. Ugyancsak napiren­den lesz az autópálya-építési program megvalósítása, annak finanszírozása és a követendő díjpolitika elvei. A komtány várhatóan döntést hoz arról, hogy a jövőben egy­szerűbb legyen az alkalmi mun­kavégzéshez kapcsolódó köz­terhek megfizetése, ameny­nyiben a munkavégzés időtar­tama egyhuzamban nem halad­ja meg az öt napot, vagy egy hónap alatt a 15 napot. A kabi­net foglalkozik a Honvédelmi Minisztérium előterjesztésével is, amely a gyakorló- és lőterek térítés ellenében való igénybe­vételéről szól. Az országgyűlé­si határozat elfogadása után külföldi katonák is gyakorla­tozhatnának Magyarországon. Nem elég „csak” takarékoskodni A Bessenyei György Tanárképző Főiskola hallgatóinak meghívására érkezett megyénkbe hétfő este dr. Dinya László, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium he­lyettes államtitkára, aki nemrégiben tért haza Romániá­ból, egy fontos tárgyalássorozatról. Ebből az alkalom­ból kértük beszélgetésre. Kozma Ibolya interjúja- Mi volt a szomszédos or­szágban tett út célja?- Az ekvivalenciaegyez­ményt készítettük elő, aminek lényege, hogy mindkét ország, Románia és Magyarország el­ismeri a másik állam oktatási intézményeinek okleveleit, diplomáit. Példa értékű ez a megállapodás, mert ugyanúgy érvényes az általános iskolára, mint a tudományos fokozatok­ra. Az ekvivalenciaegycz- ményt június elején írják majd alá.-Nemrégiben hazánk Auszt­riával kötött hasonló megálla­podást, akkor azonban hang­súlyozták, hogy ez az aláírás nem érvényes munkavállalásra is. Mennyire igaz ez a románi­ai megállapodásra?- A két megegyezés hason­ló. Valamennyi országban mű­ködnek kamarák, amelyek vé­dik a hazai munkavállalókat, és csak nehezen engednek be kül­földi állampolgárt. Egyfajta procedúrával ez is lehetséges. Ez az ekvivalenciaegyezmény szükséges, de nem elégséges a munkavállaláshoz.- Nehéz egy olyan időszak­ban kiállni a hallgatók elé, amikor nem lehet és nem is tud semmilyen biztatót mondani azoknak a fiataloknak, akik hamarosan munkát szeretné­nek vállalni... — Sajnos, a munkaerőpiaci helyzet változásait elég nehéz követni. A felsőoktatási intéz­mények képtelenek felmérni és teljesíteni az igényeket. így gyakori, hogy olyan szakmára készítenek fel, amelyben lehe­tetlen elhelyezkedni. Nincs más megoldás, vagy tovább- képzi magát a fiatal diplomás, vagy egészen más szakterüle­ten próbál újra tanulni. Ez pénzt és időt emészt fel, ezért sokkal kézenfekvőbb választ kell ta­lálni. Az integráció divatos ki­fejezés mostanában, de nem hiábavaló. Nem intézmények házasságára gondolok, hanem tudományterületek összekap­csolására. Többféle ismeretet szerezhetnének a hallgatók, s lehetőségük lenne áthallgatni más, érdekes tagozatokra. Dol­gozunk a képzések átalakításán is. A legfelső elérhető szint a tudományos fokozat, az alsó a főiskolai szint alatti képzés lenne. Tervünk szerint átjárha­tóság lenne oda-vissza, s amit egyszer már megtanult az egyén, nem kellene újra hall­gatnia és vizsgáznia belőle.-Érdeke-e egy intézménynek a képzési profil megválasztá­sa? — A oktatási rendszer átala­kításában az autonómia is na­gyobb szerepet kapna. Az egye­temek, főiskolák vezetői úgy vélik, jobb, ha a minisztérium dönt bizonyos kérdésekben, mert a következményeket is az viseli, aki a határozatot hozta. A nagyobb önállóság min­denképpen magával vonzza a gazdaságosság, a nyereség kér­dését is. Már nem elég egy főiskolának vagy egyetemnek „csak” takarékoskodni, hiszen ezzel nem tudnak pénzt szerez­ni. El kell indulniuk egy olyan úton, amelyen profitot tudnak termelni.- A támogatás mértéke is meghatározza a fejlesztések irányát. — Tisztában vagyok azzal, hogy gyalázatosak az oktatói fi­zetések, elmaradtak a felújítá­sok, és kutatásra nincs lehetőség. A működési támogatások mér­téke a hallgatói létszámtól függ, emellett különböző alapokat különítettünk el, amelyeket pá­lyázat útján lehet elnyerni. Va­lójában jót nem tudok ígérni, hiszen nem tudjuk, hogy az át­meneti időszak meddig tart. Hét vagy húsz szűk esztendő van még előttünk... \ Hírről \ hírre Palotai István (Új Kelet) Megszületett „végre” a Legfelsőbb Bíróság dönté­se! Most már legalább sen­ki sem ért semmit. A Keresz­ténydemokrata Néppárt or­szágos elnöke... Ki is? Nézzük csak: gyakorlati­lag Giczy György. Vagy va­laki más, akit megválasztot­tak volna, ha érvényes lett volna a nagyválaszlmány legutóbbi összehívása, amiről a pártelnök (?) jogo­san vagy jogtalanul rendel­kezett, mert a Legfelsőbb Bíróság így döntött... Vég­tére is úgy tűnik, mindegy, mert minden valószínűség szerint amúgy is Giczyt vá­lasztották volna meg, mint ahogy ma is ezt tennék. Mit akar tehátlsépy Tamás? Sze­rintem egész egyszerűen csak botrányt, cirkuszt és fe­jetlenséget. Világos, hogy lsépy legfeljebb akkor lesz a KDNP elnöke, ha a kavics kivirágzik. Akkor meg haj­rá! Ha nincs baj, majd csi­nálunk... Persze, mindez több is le­het, mint egy idősödő úr kalcinált monomániája, feltételezhető akár a tuda­tos bomlasztás is, de termé­szetesen ezt csak a rossz nyelvek beszélik... Egy európai keresztény- demokrata pártban ilyesmi­nek nem szabadna előfor­dulni! Képtelenség, hogy egyetlen személy és ma­roknyi klikkje ellehetet­lenítse az ország egyik leg­hitelesebb politikai erejét. Jogszabályok ide vagy oda, ilyen törvényi helyzet­nek nem volna szabad elő­adódnia! A KDNP szétve­résének szándéka nem ta­lálkozhat egyetlenegy tisz­tességes ember óhajaival sem. Ezért, aki nem tud ve­szíteni, azt egyszerűen ki kell akolbólílani. Ez nem emberség vagy embertelen­ség kérdése, hanem egy párt jogos önvédelme! Ne veszítsük szem elől: keresztény pártról van szó. Olyan pártról, amelyben feltételezhetően nem jel­lemzően vannak jelen a politika szerencselovagjai, a karrierpolitikusok és egyéb hivatásos csínyte­vők, tehát akik mégis ott vertek horgonyt, azoknak minden bizonnyal jó okuk van rá. Egy keresztény po­litikustól a legmesszebb­menőkig elvárható lenne a közösségi akarat tisztelete, a szolgálat becsülete és a hit követelte emberi alázat, nem pedig az önzés, a rom­bolás és a párt tudatos lejá­ratása. Kíváncsian várjuk, mit lép most lsépy Tamás? Amiben szinte biztosak le­hetünk, az az, hogy azzal a jogával, amiben most a Legfelsőbb Bíróság meg­erősítette, nem fog élni, és nem hívja össze a választ­mányt, hiszen annak dön­tése is minden bizonnyal Giczynek kedvezne. Akkor meg mit tehet? Semmit. És ezt ő már régen nagyon jól tudta.

Next

/
Thumbnails
Contents