Új Kelet, 1997. április (4. évfolyam, 75-100. szám)
1997-04-25 / 96. szám
Országos pályázat eredményeként Millecentenáriumi kiállítás nyílt csütörtökön a nyírbátori Alkotóház és Képzőművész Stúdióban. A vendégeket Makrai Zsuzsa, az intézmény vezetője köszöntötte, aki Nemesküi ti István szavaira hívta fel a tárlatlátogatók figyelmét: Az a nemzet, amelyik a múltját nem őrzi, annak nincs jelene és nem lehet jövője sem. A kiállítást Dám László, a Nyírbátori Múzeum igazgatója nyitotta meg. Beszédében elismerését fejezte ki a pályázaton részt vett alkotóknak, mint mondta, egy pályázat rangját nem az ott elnyerhető díjazás összege, hanem a pályázatot kiíró intézmény jelentősége, ismertsége, szakmai elfogadottsága határozza meg. 1996-ban városunkban sok kerek évfordulót ünnepeltünk, így például 20 éves fennállását ünnepelte a Képzőművész Stúdió és a Nemzetközi Zenei Tábor is. Természetesen legfontosabb volt a millecentcnárium méltó megünneplése. A stúdió nem is szentelhetett volna rangosabb megemlékezést az évfordulónak, mint ennek a pályázatnak a kiírása. Szerencsésnek mondhatjuk magunkat, hiszen az alkolóház pályázatára nagyon sokan küldték cl munkáikat. Valóban országos megmozdulás követte a felhívást. Pályáztak Veszprémből, Pápáról és Budapestről éppen úgy, mint a megyeszékhelyről vagy a szom- szédos Debrecenből. Ösz- szesen 333 pályamű érkezett 178 alkotótól, amiből rangos zsűri válogatta ki azokat a műveket, amik ma itt a kiállításon szerepelnek, és azokat az alkotókat, akik a pályázat díjait megnyerték. Nem volt könnyű a kiállítás anyagát összeállítani, és bizony a hely szűkös volta is közrejátszik abban, hogy csak ennyi alkotás látható a falakon. Összefoglalva, hálás dolog egy ilyen kiállítást megnyitni, mert nemcsak városunk, de az egész magyar művészeti élet kiemelkedő képviselői gyűltek össze ma Nyírbátorban. Dám László ünnepi szavai után Báthori Gábor kiosztotta a pályázat díjait. Többen vehették át a Szabad Képző- és Iparművészek Szövetségének elismerését, melyet Borsos István szobrászművész adott át. Megosztott első díjat kapott Bánhegyiné Kátai Ildikó nyíregyházi rajztanár és Makrai Zsuzsa, a nyírbátori Képzőművész Stúdió vezetője. Összesen tíz művészt jutalmazott a zsűri. A díjazottak között volt Havasi Tamás grafikusművész, TabinéJenei Erzsébet rajztanár, Jakab Adél, Jáger István, Újvári Ágnes, Czidor Agnes, Molnár Balázs és Nyitrai Zoltán. A nyertes pályaművekből nyílt kiállítás május 16-áig tekinthető meg az alkotóház galériájában. Kulturális gála F. T. (Új Kelet) __________ A Móra-hét programsorozatában csütörtökön délután kulturális gálán mutatkoztak be az örökösföldi diákok. Hetek óta készültek a nagy eseményre. A gyerekek szorgalmasan gyakoroltak, a szülők varrták a kosztümöket, a pedagógusok összeállították a műsort. A fáradozás nem volt hiábavaló, mert zsúfolásig megtelt a megyei művelődési központ nézőtere, és akik eljöttek, jól szórakoztak. Láthattak mazsorett- bemutatót, koreografált csoporttáncol, és voltak, akik alkalmi énekkart alakítottak. A kezdeményezés sikeresnek bizonyult, és várhatóan jövő áprilisban a gyerekek ismét megmutathatják egymásnak és a szülőknek, hogy nem csak a tanuláshoz értenek. Képünkön a 3. e osztály tanulói a magyaros mazsorcttbemutatón. Megyei krónika 1997. április 25., péntek Engedjék földközelbe a szakembereket! Csalás Munkatársunktól A mezőgazdaságot sújtó gazdasági körülmények mellett a szektor fejlődésének további gátja, hogy az agrárium- ban érintett önkormányzati, hatósági, érdekvédelmi szervek feladatátfedéssel dolgoznak, amely időnként ellentéteket alakít ki. Seres Antalnak, a megyei közgyűlés alelnöké- nck véleménye szerint fontos ezek kezelése és oldása, mert enélkíil megvalósíthatatlan egyidejűleg a hosszú távú problémák orvoslása és a napi feladatok ellátása. Nyíregyházán, a megyeháza dísztermében megtartott csütörtöki agrárfórumon az alcl- nök köszöntőjében elmondottakat támasztotta alá a tanácskozáson előadást tartó dr. Sinóros-Szabó Bolond, a GATE Mezőgazdasági Főiskolai Karának főigazgatója, aki a tudományos kutatások, a szellemi tőke hasznosítása és annak gyakorlati alkalmazása harmonikus fejlesztési lehetőségeit tárta a hallgatóság elé. A hármas- határszegletbcn a régiófejlesztés csak nyitott gondolkodással, a meglévő erőforrások kihasználásával, közös ismeretalappal történhet, úgy, hogy a politika egy időre az agrárszakemberek kezébe adja az utat mutató pálcát. Az elérhető források kihasználtságának oldaláról elemezte a térség agráriuma előtt álló lehetőségeket Szénégető László, a megyei Földművelésügyi Hivatal vezetője. Kifejtette, hogy minden gazdasági döntés előtt forráselemzést szükséges végezni. A külső, bevonható tőkére legfeljebb a beruházási összeg húsz százalékáig érdemes gondolni, a többit saját erőből, a meglévő források feltárásával, akár átcsoportosításával célszerű előteremteni. A megyében ez úgy jelentkezik, hogy górcső alá kell venni a hasznot hozó, illetve A veszteséges földterületeket, növényfajtákat. A termelési szerkezet-változtatástól nem kell félni, ha az javítja a szektor jövedelmezőképességét. A kérdést munkaerőpiaci oldalról közelítve az elemzésekből kiderült, hogy az állástalanok döntő többsége a mezőgazdaságban keresi a megélhetést, s emiatt lehet, hogy a támogatásukra fordított összegek célirányos átrendezésével az állami forrásokat nagyobb hatásfokkal lehetne hasznosítani. Lakatos András, a megyei agrárkamara elnöke is egyetértett a lehetőségek jobb kihasználásával, s elmondta, hogy a közjogi testület a tagjait kiszolgáló gazdasági önkormányzattá szeretne alakulni, amelynek első lépéseként létrejönnek a Gazdajegyzői Központok, amelyek a legteljesebb és legfrissebb információkkal állnak majdan rendelkezésre. A rendezvény további részében az agrárkutatás és a gyakorlat kapcsolatáról, a minőségi alapokra helyezett árutermelésről, a hátrányos helyzetű térségek integráció'előtti feládatairól, valamint a környezetbarát termelésről hangzott el vitaindító kiselőadás. Hatalomátvétel a Vasváriban Kozma Ibolya (Új Kelet) A pontban nyolc órakor megszólaló csengő csütörtök reggel nem tanórákra hívta a nyíregyházi Vasvári Pál Gimnázium diákjait. A megszokottól eltérően most nem az osztály- termekben, hanem a folyosókon várakoztak a tanulók. A dörömbölő zene és a hatalmas sürgés-forgás váratlan dolgokat sejtetett. A II. C. osztály jó ideje készült erre a napra. A felejthetetlen diáknapra, amikor végre nem a tanárok irányítanak. Buda-Kovács Béla másodikos tanuló erőszak nélkül vette át a hatalmat és az iskola kulcsát Horváth Judit iskolaigazgatótól. Ezzel egy időben közölte terveit, intézkedéseit. Többek között javasolta, hogy a diákok neonzöldre festessék hajukat, és hasonló színű susogó melegítőben járjanak ezentúl iskolába. A takarítónőnek megtiltották a felmosást, mert a tükörsima kövezet balesetveszélyes. Kérték, hogy a testnevelő tanárok tripla szaltót mutassanak be a második emeletről, bizonyítsák szakmai hozzáértésüket. Az új igazgató köszöntése után szellemi és sportvetélkedőre invitálták a diákokat. Megrendezték az Iskola Legerősebb Embere versenyt, a tanárok műsorral léptek a közönség elé. Csujogatókat énekeltek, majd mintha egy asszonykórus tagjai lennének, torkuk szakadtából dalollak. Közben a tornaterembe, az alternatív- vagy a videoszo- bába várták a diákokat. A tombolasorsoláson értékes meglepetéseket kaptak a tanulók. Vacsorameghívást, pizzát, tanfolyamokon való résztvételt és ingyenes nyelvvizsgát nyerhettek. Az iskola legjobb tanárának megválasztása után diszkót rendeztek. A pénteki nap azonban ott folytatódik, ahol szerdán abbahagyták. Mert diáknap csak egyszer van egy tanévben. Polgárvédelmi vetélkedő Országos felmenő rendszerű polgárvédelmi vetélkedő körzeti döntőjét rendezték meg tegnap Nagykállóban. A regionális versenyen négy település - Kállósemjén, Biri, Balkány és Nagykálló - általános iskoláinak 6-6 fős csapatai mérték össze tudásukat és ügyességüket. A kisdiákok számot adtak elméleti tudásukról, főleg a polgárvédelmi törvény ismeretéből. A résztvevők az agytomán kívül elsősegélynyújtásból is vizsgáztak, és voltak játékos feladatok is. Az első helyezett, a nagy- kállói Szilágyi István Általános Iskola csapata jutott tovább a megyei döntőbe. felsőfokon Fullajtár A. (Új Kelet) Vajon mi fog még kiderülni megyénkben? - jegyezte meg egy ismerősöm, amikor újabb szocpol-csa- lásra bukkant a rendőrség. Joggal merül fel másokban is ez a kérdés, hiszen nemrégiben a megyei társadalombiztosításnál napvilágot látott több milliós csalás borzolta a becsületes emberek idegeit. A lakáscélú támogatásokkal való visszaélés nem újkeletű megyénkben. Állítólag az országban is élenjárunk az effajta bűncselekményekkel, azonban ami a hét elején kibukott, arra még az edzetebb idegzetű igazságügyi szakértők, rendőrök és egyszerű állampolgárok is felkapták a fejüket. Az ügyben nyomozást folytató rendőröknek is az a véleménye, hogy az eset tudomásuk szerint a hazai kriminalisztikában is egyedinek számít. Úgy is lehetne nevezni, hogy csalás felsőfokon. Mi is történt valójában? A képlet nagyon egyszerű. Kvalifikált, jogszabályokat, törvényeket jól ismerő emberek saját anyagi gyarapodásuk érdekében aljasul kihasználják a társadalom perifériáján életüket tengető családokat - tisztelet a kivételnek. Sok szerencsétlen arra gondolni sem mer, hogy a szociálpolitikai támogatást igénybe vegye, mert egyrészt egyedül nem tud mit kezdeni vele, ha meg más intézi számára a pénzfelvételt és az építést, akkor általában a rászorulók húzzák a rövi- debbet, miközben az építési vállalkozók pénztárcája dagad. Mit tesz ilyenkor az építkező? A majdnem vagy félig kész lakást lebontja - úgysem tudja befejezni -, és az építőanyagot eladja. Az ilyen és hasonló esetek már lecsengőben vannak szőkébb hazánkban. Például csak Nyírbátor térségében a szocpol-kedvezmé- nyekkel való visszaélés miatt 400 esetben folytatott büntetőeljárást a rendőrség. A legutóbbi konkrét esetben gyanúsított szereplők sokkal profibb módját választották a szocpol-os csalásoknak. Nem volt nehéz felkutatniuk olyan családokat, ahol két vagy több gyerek van, és jogosultak a kétmillión felüli állami támogatásra. A dörzsölt emberek egyszerűen áruként kezelve a szocpol-tá- mogatást, megvásárolták azt az igen szűkös körülmények között élőktől pár tízezer vagy néhány százezer forintért, attól függően, hogy ki mennyire volt szorult helyzetben. Az így kicsalt milliókat saját lakás- építési és forgalmazói üzletükbe forgatták be, és minden legálisnak tűnt, míg egy tüzetesebb vizsgálat* ki nem derítette a csalást. Mondhatni, mindenki jól járt. A csalók vették el a tortából a legnagyobb szeletet, de a csóróknak is jutott egy kis morzsa. Egyedül az államkasszát csapolták meg. Dám László és Makrai Zsuzsa Fotó: Bozsó díjkiosztó
