Új Kelet, 1997. április (4. évfolyam, 75-100. szám)
1997-04-22 / 93. szám
Hazai krónika 1997. április 22., kedd Törvény és demográfia Kihasználatlan gyakorlati képzőhelyek Munkatársunktól A közoktatási, valamint a szakképzési törvény értelmében szakképzés csak a 16. életév, azaz a tankötelezettség fejlesztése után kezdődhet. A Nemzeti Alaptanterv életbe lépésével összefüggésben ez problémát jelent elsősorban a szakiskolákban, a szakmunkásképző intézményekben és a hozzájuk kapcsolódó képzőhelyekben. A jelenlegi 1. és 2. szakmunkás tanév helyébe ugyanis a 9. és a 10. általános képzési év kerül. Ez jelentős feszültséget vetít előre, mert ha nincs diák, akkor leépíthető a képzési kapacitás is... Az elkövetkező négy évben várható változás következménye az lesz, hogy a gyakorlati képzésnek mind a személyi, mind a helyszíni kihasználtsága nagyságrendekkel? !) a mai szint alá fog csökkenni. A tanintézmények az elméleti oktatás kapacitását átmenetileg a szakmai jellegű alapozásra, az orientációra, az életpálya kialakítására fel tudják használni, bevonva e feladatba az iskolai gyakorló munkahelyeket is. A gazdálkodó szervezeteknél viszont lecsapódhat a gyakorlati képzés kihasználatlansága. Az említett törvények értelmében a szabálymódosítás bevezetése 1998-ban, az akkori általános iskolai hetedik évfolyamon indul. Az érintett korosztály esetében a tanulóhiány az ezredfordulón és az azt követő első évben fog jelentkezni. Ugyanakkor 1998-tól az iskolák 8. és 9. évfolyamai csak a pedagógiai program szerinti képzést kaphatj ák—amely nem lehet szakképzés -, tehát vállalkozókhoz, iparosokhoz nem mehetnek gyakorlatra a diákok. Emiatt 1998-ban egy évfolyam, 1999-ben két évfolyam marad ki a gazdálkodó szervezeteknél a gyakorlati képzésből, majd 2000-től folyamatosan helyreáll az egyensúly. A problémát előre látva iskolai szinten, az iskolafenntartókkal együttműködve születtek átmeneti megoldások. A már létező javaslatok értelmében már 1997-től indulóan el lehet választani az általános képzést a szakképzéstől, így a szakmunkásképző intézmények már 1999-től indíthatnak szakképzést. Néhány esetben, például az IPOSZ szakági osztályok esetében a hároméves szakképzést négyéves váltotta fel, s ezeknél a gyakorlati képzés színhelye már 1998- tól is lehet külső, gazdálkodó szervezet. Más szakképesítést nyújtó intézmények átálltak az érettségi bizonyítványra épülő szakképzésre. Ezek a módszerek jelentősen segítik a leendő kihasználatlanság fokának csökkentését. Kormányzati erő marad? Bartha László és Poroszka Ottó Fotó: Lázár Zsolt SZDSZ-es tanácskozás K. Z. (Új Kelet) ________ Zá rt ajtók mögött üléseztek vasárnap a Szabad Demokraták Szövetsége Országos Tanácsának tagjai. A megbeszélésen a párt elnöki és frakcióvezetői mandátumáról lemondott Pető /vánutódjainak személyéről volt szó. A tanácskozáson megyénketőűrt- ha László és Poroszka Ottó képviselte, akik tegnapi sajtótájékoztatójukon elmondták, hogy Pető Iván egy belső közvélemény-kutatás alapján javasolta pártelnöknek Kun- cze Gábor belügyminisztert, parlamenti frakcióvezetőnek Szent-Iványi István külügyi államtitkárt. Pető Iván ismételten elmondta: jobban tudja segíteni az SZDSZ politikáját, ha lemond az említett tisztségekről, ha más vezető kerül a helyére. A tanács tagjai egyetértettek abban, hogy Kuncze Gábort jelölik pártelnöknek. Végleges döntés a szabaddemokraták május végi rendkívüli küldöttgyűlésén lesz. Az SZDSZ vezetői úgy foglaltak állást, hogy az 1998-as választások után is kormányzati erőként kell számolni pártjukkal. Optimizmusukat azzal támasztották alá, hogy 1990- ben és 1994-ben is közel egymillióan szavaztak a szabaddemokratákra. Az elmúlt három év eredményeit értékelve kiemelték, hogy lényegesen javult az ország belső adósságállománya, és folyamatosan csökken a külkereskedelmi deficitje. Ezek a tények jogos reményt nyújtanak arra, hogy az elkövetkező években fellendüljön az ország gazdasága, amellyel együtt a reálkeresetek és nyugdíjak lépést tartanak az inflációval. A tanács tagjai kiemelték, hogy egy Orbán-Torgyán kormány nélkül is sínre kerül az ország gazdasági élete. A legpesszimistább gazdaságkutatók is 2- 4 százalékos növekedést jósolnak 1987-ben. A párton belül egyes erők azt szorgalmazzák, hogy a parlamentben elsősorban a választókat közvetlenül érintő kérdésekkel foglakozzanak. A szabaddemokrata politikusok elmondták, hogy pártjuk ennek ellenére továbbra is egységes. Nagyobb védelem a fogyasztónak Törvénytervezet a távhőszolgáltatásról OUOuJkL \ Hírről hírre A parlament már korábban az európai normákkal összhangban törvényileg szabályozta a villamosenergia- és gázszolgáltatást. Az illetékes önkormányzati és gazdasági szakemberek a napokban tárgyalják a távhőszolgáltatási törvény tervezetét. A dokumentumot hamarosan a kormány tagjai is megvitatják. Új Kelet-információ Magyarországon 109 településen a lakások 17,3 százaléka - szám szerint 650 ezer - csatlakozik valamilyen távfűtő rendszerre. A távhőszol- gáltató rendszerek helyi jellegűek, jelentős eltérések vannak a műszaki paraméterekben, a felhasznált tüzelőanyag fajtáiban és a díjszabásokban. A rendszerek korábbi kivitelezésében a költségtakarékosság volt a meghatározó. Hiányoznak a mérési és a szabályozási szerelvények, az épületek szigetelése távolról sem optimális. A tényleges költségek kétharmadát korábban az állam támogatta. A dotáció fokozatosan megszűnt, 1991-97 között a hőszolgáltatás díjai a többszörösére növekedtek. Nem alakult ki az utóbbi időben fogyasztói érdekvédelmi struktúra. Az önkormányzat képviselő-testületének kellene gondoskodnia egyidejűleg saját hőszolgáltató vállalata rentábilis működéséről, az árhatósági Munkatársunktól_________ A társadalombiztosítási ön- kormányzatok jövője még nagyon bizonytalan. Az egészségbiztosítási és nyugdíjbiztosítási képviselő-testületek négy évvel ezelőtt jöttek létre. Annak idején a munkáltatók delegálás útján tölthették be a képviseleti helyeket, míg a munkavállalók az akkori szakszervezeti választások végeredményének arányában osztozhattak a képviselet jogán. Most letelt a négy év, és felvetődik a kérdés: hogyan tovább, önkormányzat? A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének Szövetségi Tanácsa nemrégiben fejtette ki álláspontját az eltelt négy évről és a következő ciklus feladatainak megoldási lehetőségeiről. Az MSZOSZ szerint az ön- kormányzatok megalakulásában jelentős szerepet játszott az a kormányzati szándék, mely szerint a megszorító intézkedések kisebb ellenállást válthatnak ki, ha a mindenkori hatalom megosztja a felelősséget a munkaadók és a szakszervezetek képviselőivel. A szándék dicséretes, de az elmúlt három évben az Országgyűlés elmulasztotta meg- rikotni azokat a tb-önkorlasztott testületként a fogyasztói érdekek képviseletéről. A vállalatok jelentős részénél nem érvényesül a takarékos gazdálkodás, illetve a törekvés a hatékonyságra. Az önkormányzatok kellő ellenőrzés nélkül fogadják el a távhőszolgáltatók árkalkulációit. A lakossági fogyasztóknak vagy egyáltalán nincs lehetőségük a rendszerről a leválásra, vagy azt csak jelentős anyagi ráfordítással tehetik meg. A szolgáltatók monopolhelyzetben vannak. Jelenleg nem megoldott a díjhátralékok behajtása, vagy emiatt a kizárás a szolgáltatásból. A törvénytervezet készítői abból indultak ki, hogy a távfűtés helyi közüzemi szolgáltatás, így arra a Polgári törvénykönyv előírásai vonatkoznak. Megállapítják: a fogyasztót a szolgáltató monopolhelyzetével szemben védeni kell, és egyértelműen tisztázni kell a jogokat és a kötelezettségeket. A fogyaszmányzatok működését és gazdálkodását szabályozó egyértelmű törvényeket, melyekkel kivédhető lehetett volna a jelenleg a kezelhetetlenség határát súroló tb-költségvetési hiány. A törvénykezés hibáit már többször kifogásolta az Állami Számvevőszék és az önkormányzatok is. E törvények hiányában irreális éves költségvetések születtek. Ugyancsak az egymást követő kormányok mulasztásából eredően nem tisztázták például az egészségügyben a Népjóléti Minisztérium, a biztosító, valamint a tulajdonosok, a települési önkormányzatok hatásköri megosztását, felelősségét. A kormányok a valós problémák megoldása helyett a felelősségáthárítást, az önkormányzatok lejáratását, az egymásra mutogatás módszerét választották. A tisztázatlan és zavaros helyzet lehetőséget teremtett féligazságok hangoztatására, máig sem igazolt vádaskodásokra. Ez elvonta a figyelmet az egészségbiztosítási és nyugdíjbiztosítási rendszerek egyre romló finanszírozásáról, és a tb-önkor- mányzatok munkáiban rejlő hibák felnagyításával igyekeztek megingatni a társadalom bizalmát a testületekben. tó védelme érdekében jelentős szerepet szánnak a Magyar Energia Hivatalnak és a Gazdasági Versenyhivatalnak. A tervezet alapján a fogyasztó felbonthatja a szerződést a szolgáltatóval úgy, ha az nem okoz kárt, és nem korlátozza más fogyasztók jogait. Sőt, leválhat a rendszerről a szolgáltató hozzájárulásával. A szakemberek az árképzést nem kívánják túlszabályozni. Véleményük szerint a hatósági díjaknak fedezetet kell nyújtani a hatékony működés költségeire, az indokolt ráfordításokra és a tartós működéshez szükséges nyereségre. A törvény alapján annak életbe lépése után három éven belül át kell térni a hőközponti mérés szerinti elszámolásra. Az érintett testületeknek rögzíteni kell az áta- lánydíjas elszámolásnál, hogy mi a „megfelelő színvonalú” szolgáltatás, azt, hol kell teljesíteni és hogyan lehet ellenőrizni. Nem véletlenek tehát az utóbbi hetek egyre hangosabb, már-már botrányszagú sajtómegnyilvánulásai. Nyíltan nem merik meghirdetni a tb-önkormányzatok megszüntetését, de egyre leplezetle- nebbül munkálkodnak az ön- kormányzatok szakmai és anyagi önállóságának megszüntetésén. Az MSZOSZ, mint a tb-önkormányzatok munkavállalói oldalának meghatározó szervezete úgy ítéli meg, hogy nem kíván osztozni a kormánnyal a rendszerek megszüntetésére irányuló politikai szándékon, és nem vállalja a mindenkori bűnbak szerepét. Az MSZOSZ Szövetségi Tanácsa az általa delegált képviselőin keresztül kezdeményezi, hogy a kormány az önkormányzatokkal közösen mielőbb alakítsa ki a nyugdíj és az egészségügy reformelképzeléseit. Továbbra is megerősítik, hogy a továbblépés egyetlen alternatívája az önkormányzatiság kiszélesítése, ezenkívül olyan átlátható, világos viszonyok kialakítása, amelyben tisztázódnak a döntési jogok és a hozzá tartozó felelősség is, ezáltal a döntések anyagi következményei a lakosság számára is átlátható módon érvényesülnek. Palotai István (Új Kelet) A magyar belpolitikában - úgy tűnik - tökéletes a káosz. Jószerével már azt sem tudja az átlagpolgár, hogy „ki kivel van”. Egyik botrány a másikat éri, és sok helyütt már tapasztalható a paraszt - jégesőszindróma is. (Amikor a jég verni kezdi a tőkéket, mondván: „ha Te vered, Uram, akkor én is verem. Lássuk, mire jutunk ketten!”) Pedig ennek az eszelős vitustáncnak hamarosan véget kell érni, jönnek a választások. Elég lesz-e ez az idő arra, hogy kialakuljanak végre valahára az eszmeileg valamennyire is homogén pártok, azt még nem lehet tudni. Mindenesetre roppant üdvös lenne, mert ha nem, akkor tovább folytatódik ez a kutyakomédia egészen 2002-ig! Nemcsak csoportérdekek okozzák a zűrzavart, hanem az egyéniek is, legalább annyira. A miniszter- elnök kedvenc magános lovagjai, akik mindenkivel szemben állva, foggal és körömmel harcolnak a hatalom egy-egy darabjáért. Az üdvöskék, akik fütyülnek rá, hogy ezzel mennyit ártanak a pártnak. Akárcsak az az egy, aki akkor tenné a legtöbbet az MSZP megmentéséért, ha azt mondaná: „Fiúk, rúgjatok ki!” Mert bizony vannak olyan helyzetek, amikor az egyszerű lemondás már nem segít. Pető Iván megtehette. O még igen. Belátta, hogy roppant ballasztja az SZDSZ- nek, és teljesen ellehetetlenült. Lemondása megcsillanthatja a reményt az SZDSZ szavazóbázisa előtt,hogy a pártból ugyanaz lesz, ami volt: értelmes polgári párt. Pető esetében ennyi elég volt. Neve ugyan összefonódott a hatalommal, de a nép nem azonosította őt, mint minden baj okozóját. A görcsös ragaszkodás a hatalomhoz mindig is rossz vért szült. A történelem idővel mindig elsodorta az ilyen figurákat. Van azonban még egy menekülési útvonal, és az előremutat! Maradjon a suszter a kaptafánál, és csináljon ez alatt az egy év alatt minél több „lábbeli-remekművet”! Fordítsa tudása legjavát az ország javára, és fütyülve a belpolitika húsdarálójára, minden valós tekintélyét vesse latba külföldön az ország felemelkedéséért. Utazzon és utazzon! Ne tartson attól, hogy ezenközben eltávolítják a hatalomból! Mert félnie nem ettől kell! Hatalmas külpolitikai hitelét fordítsa Magyarország javára, és akkor akár még reménykedhet is. Mert a karizmatikus politikusok nem vesznek részt apró-cseprő ügyekben. Ettől nagyok! jogkörök ellátásáról és váVeszélyben az önállóság Az MSZOSZ állásfoglalása
