Új Kelet, 1997. április (4. évfolyam, 75-100. szám)
1997-04-02 / 76. szám
II 1997. április 2., szerda Határon túl Nem felejtünk! Sok-sok sorköteles kárpátaljai fiatalember édesanyja sóhajtott fel megkönnyebbülten azon a nyolc évvel ezelőtti kora tavaszi napon, amikor az utolsó szovjet katona is elhagyta az ezerszer is elátkozott afgán hadszínteret. Az afganisztáni pokol tíz éve során békére nevelt, ártatlan, szinte még gyerek kis- katonák ezrei pusztultak el értelmetlenül. Akik túlélték, azok egy életen át testi-lelki nyomorékként tengődnek a világban. Elszámolás „vatikáni” valutában Sétálunk a Vérke-parti város utcáin. Olykor átugorjuk, lépjük a tócsákat. Itt-ott papírdarabkákkal szalad a szél. Szürke, mondhatni kietlen a város. Mintha a Beregszásszal való utolsó találkozásunk óta nem előre haladt volna itt az idő. Az Afganisztánból való kivonulás nyolcadik évfordulója alkalmából ünnepi megemlékezést tartottak Ung- váron. Felszólalásaikban a hadszínteret megjárt férfiak mondták el gondjaikat, bajaikat. Kifejtették, hogy legnagyobb problémájuk a munkanélküliség, a hegyként tornyosuló megélhetési gondok. Az ökörmezői járásban például az afgán háborút megjártak 95 százalékának nincs állása, jövedelme. Nem jobb a helyzet Kárpátalja más járásaiban sem. A háború befejezése óta többen haltak meg, mint a harctéren. Az ok pedig nagyon is prózai: a fiatal férfiaknak a munkanélUkrajnában is kialakult a többpártrendszer, ám a jelek szerint még mindig a kommunista párt a legnépszerűbb. Az Interfax-Ukrajna hírügynökség által közzétett felmérés eredményei szerint az országban messze a kommunista pártnak van a legtöbb tagja, kereken 140 ezer. A többiek népszerűségÖngyilkos Kárpátalján az elmúlt esztendőben 1074 személy vesztette életét baleset, illetve erőszakos halál következtében. Csökkent ugyan a háztartási balesetek száma, de többen vesztették életüket például lakástűzben. S ha 1995-ben közúti balesetben hunytak el a legtöbben (akkor ez a halálesetek 23,8 százalékát tette ki), a múlt esztendőben az öngyilkosságok léptek az első helyre. Kétszáznegyvennyolc embertársunk távozott önként vállalva a halált. Ez az esetek 23,1 százalékát jelenti. Az öngyilkosságok száma elsősorban küliség lelki terhén túl a gyógykezelés költségeinek előteremtése vált megoldhatatlan feladattá. A felszólalásokat követően az Afganisztánban elesettek emléke előtt tisztelegtek a bajtársak, a szülők, a hozzátartozók, az árván maradt gyermekek: hatvanegy kárpátaljai édesanya könnyei peregtek az idegen földben, jeltelen sírokban nyugvó elesettekért. Az édesanyák nem felejtenek. Némelyikük szívében még mindig él a remény, hogy talán csak tévedés történt, s egyszer hazatér ezerszer elsiratott, titkon hazavárt édes gyermekük. ben és taglétszámban sem érnek a bolsevikok nyomába. A második legnagyobb Liberális párnak 55 662 rendes tagja van, s a Népi Ruh is csak 55 000 taggal szerénykedik. A két legkisebb a Sörivók Pártja és a Szláv Egység Pártja, melynek 3000, illetve 2500 hívet toboroztak eddig. magyarok a magyarlakta vidékeken, a beregszászi és a nagyszőlősi járásokban magas. A beregszásziban százezer lakosra kivetítve 34,2, míg a nagy- szőlősiben 25,4 öngyilkosság került be a statisztikába. Munkahelyi balesetekben 1996-ban 29 személy vesztette életét. Alkoholmérgezésben 62, más véletlenszerű mérgezés miatt 40 kárpátaljai hunyt el. Kórházi gyógykezelés során 6 beteg halt meg, 30-an elektromos áramütés következtében vesztették életüket, egy ember pedig éhen halt. Megöregedett, vakolatukat vedlő házak lépten-nyomon. A műemlék épületeken látszik leginkább a romlás, rég megértek a felújításra. Az Ybl Miklós tervezte régi megyeháza büszke, szép falai is egyre több helyen mutatják lecsupaszodott téglatestüket. A gazdátlanság benyomását kelti az épület, pedig odabent seregnyi intézmény, hivatal foglalja termeit, helyiségeit. Átellenben az új, kevésbé szép, típusterv alapján épült megyeháza fehér falai hivalkodnak. A két épület közt pedig bűzlőn, víz helyett fagyállóval telítve folyik mocskos-szürkén a Vérke. A környezetvédők szerint innen bármikor kiindulhat valamilyen fertőzés, járvány. Ballagunk a belváros omladozó, de szürkeségükben is hangulatos házai közt. Szemben, a Le- nin-szobor hűlt helyén a talapzat mögött a kultúrház komor tömbje emelkedik mintegy lezárva a sétálóutcát. Ajtaján jókora lakat. Az előtte ücsörgő újságárus csendben megjegyzi: — Ma, kérem, szünetel a kultúra. A sétálóutcában emelkedik az egykori törvényszék patinás, valaha szebb időket látott épülete. A megye magyarsága, élve a kedvező politikai helyzettel, sorra követeli és kapja vissza a települések régi nevét. így keresztelték vissza az ungvári járás magyarlakta falvait: Eszeny, Szalóka, Tiszaásvány, Öreg falait omlasztja, eszi az idő, a gazdátlanság. Néhány esztendeje még azért kardoskodott a város közönsége, hogy a benne helyet kapott finommechanikai gyár kiköltözzön. Nos, amit nem tudtak elérni a műemlékvédők, elintézte a gazdasági válság: a gyár ugyanis önmagától csődbe ment, bezárta kapuit. A romlóomló homlokzaton mind a mai napig egy letűnt rendszer szimbólumát, a szovjet címert viselő épületen azonban már ez sem igazán segít. Az ad némi reményt, hogy itt tervezik elhelyezni a tanárképző főiskolát. A főtértől pár lépés csak a kolhozpiac. Feszült, ideges arcú, tekintetű emberek jönnek szembe, gondok szántotta redőkkel a homlokukon.- Nem érzem jól magam ebben a városban - mondja egy férfi, akivel séta közben szóba elegyedünk. - Sőt, ez az egész világ itt körülöttünk olyan kiábrándító. Nincs állásom, pénzem. Ugyan mitől legyen jó kedvem? A piacon nagy a zsivaly, nyüzsgés. Sok az árus, kevés a vásárló. Pedig a batyusturizmus révén behozott árukból igazán nem szeSzürte és Téglás. A névvisszaadás szorgalmazói legutóbb a nagyszőlősi járásban is sikert értek el. Igaz, az ügy még nem teljesen lefutott, mivel a megyei adminisztráció jóváhagyása után a honatyák belegényes a kínálat. Magyarországról származó tojás, burgonya, mosolygó gyümölcsök. A pazar virágkínálat java sem hazai termék. A városháza felé igazítjuk lépteinket. Alaposan lekoptatott márványlépcsőkön jutunk fel Pataki István polgármester hivatali szobájába. A polgármester a helyén. A váróban senki. Úgy tűnik, a beregszásziaknak nincsenek ügyesbajos dolgaik, vagy már a panaszkodásnak sem látják értelmét. Pataki István ráérősen sorolja kapásból a bajokat, melyeknek szerinte egyedüli forrása a krónikussá vált pénztelenség.- Erre az esztendőre még költségvetése sincs a városnak - mondja. - Pedig a múlt évben 140 százalékra teljesítettük a bevételi tervet. Az állam viszont csak a tartozásait halmozza. Pillanatnyilag is félmillió hrivnyával adósunk. Ha lenne pénzünk, legelőször az utakat javítanánk meg. Tavaly erre a célra egyetlen fillért sem kaptunk az előirányzott összegből. Az idén háromszor kevesebbet ad útjavításra az állam, ami viccnek hangzik, de igazán nem az. A tanácselnök tehetetlenül tárja szét karjait Az a nagy szerencséje ennek a városnak - mondja - hogy közel a határ, s még átjárható. A batyusturizmus sokat enyhít a szociális feszültségen. A hivatalosan nyilvántartott 1600 munka- nélküli is így próbálja előteremteni a mindennapi kenyérrevalót s azoknak az ezreknek sincs más reményük, akik hónapok óta fizetetten kényszerszabadságon várják, hogy végre változzon valami.- Szinte csodának számít, hogy a városban még vannak kommunális szolgáltatások, van - ha gyakori szünetekkel is - villany, víz, távhő. Igaz, mindenki mindenkinek adósa. Errefelé is megszokták már a közületek, hogy az elszámolás leginkább „vatikáni valutában” történik, vagy becsületszóval. Lépkedünk Beregszász tavaszba induló, szürke utcáin, s kietlensége, ordító szegénysége ellenére sem tűnik visszataszítónak a város. Elesett, sáros, de a szívet mégis rabul ejti. egyezese is szükségeltetik. A korábbi tapasztalatok alapján azonban teljes joggal remélhető, hogy a parlament nem vétózza meg a magyarok óhaját. S ha ez így lesz, akkor a megye térképére visszakerülnek az olyan eltörölt településnevek, mint Tiszapé- terfalva, Tiszabökény, Fer- tősalmás, Porgolány és mások. Az oldalt írta: Balogh Csaba. Fotók: Markovics Mátyás A legnépszerűbb párt Visszakeresztelt ősi falvak Kárpátalján, legalábbis egyelőre viszonylag kedvező helyzetben tudhatja magát a magyar őslakosság. Bár akadnak nacionalista kirohanások a megyei és országos sajtóban, de ezek a túlkapások nem mérvadóak. Pokolgép az iskolában? Bombariadó volt a közelmúltban Ungvár egyik középiskolájában. Az efféle bűncselekmények ott eddig csak a híradók révén voltak ismertek. Talán emiatt is, az iskola tanárai komolyan vették a fenyegetést. Hogy mi is történt, annak részleteiről Alek- szandr Makivcsuk milíciaalezredest, a belügyi főosztály sajtóosztályának vezetőjét kérdeztük.- Egy különös, valószínűleg elváltoztatott hang szólt bele a telefonba, amikor azt felemelte a 6. Számú Középiskola igazgató- helyettese. Az ismeretlen telefonáló közölte, hogy az épületben pokolgépet rejtettek el, s az időzítő szerkezet rövidesen működésbe hozza a detonátort.- Hogyan reagáltak az iskola tanárai a bejelentésre?- A tanári kar pillanatok alatt döntött: nem kockáztathatják a gyerekek életét, elvégre senki sem tudhatta, hogy komolyan beszélt-e a telefonáló. Azonnal hozzáláttak az épület kiürítéséhez, s természetesen értesítették a belügyi szerveket.- Gondolom, önök sem vették tréfának a dolgot.- Az ilyesmivel nem jó tréfálni. Percek alatt értek a helyszínre a milicisták, a tűzszerészek és a biztonsági szolgálat emberei. Azonnal kiürítették az iskola környékét, és hozzáláttak az épület átkutatásához. Szinte minden négyzetcentimétert átvizsgáltak, de szerencsére nem találtak bombát. Azaz csak egy borzasztóan rossz tréfáról volt szó.- Tudják-e már, ki volt a telefonáló, s egyáltalán folyik-e nyomozás az ügyben?- Az ügyben, mely ez idáig példa nélkül álló a megyében, természetesen nyomozás indult. Az ismeretlen telefonálót az ügyészség nyomozói keresik. Az esettel kapcsolatban megkerestük Vajda Katalint, a megyei ügyészség munkatársát.- Ungvár on egyelőre ismeretlenek az efféle bombariadók, de vajon taglal- ja-e az ilyen cselekmények elbírálását az Ukrán Btk.?- A büntető törvény- könyv Ukrajnában nem tartalmazza az ilyen bűn-- cselekmények fogalmát, külön sem, egyéb bűncselekményekkel egyetemben sem említi.- Mégis, számíthat-e a gonos tréfa kiagyalója, s mindenki más, aki hasonlóra vetemedne valamilyen büntetésre?- Az ilyen elkövetéseket, s ezt a konkrét esetet is a Btk. garázdaság címszavú paragrafusának cikkelyei alapján mérlegelheti a bíróság. A bűncselekmény súlyosságának arányában a büntetés lehet pénzbírság, vagy egytől hét évig terjedő szabadságvesztés, vagyis nem árt meggondolni a hasonló rossz tréfák kiagyalóinak, hogy érdemes-e. Nyomozóinknak ugyanis megvannak az eszközeik a tettesek kézrekerí- tésére. Mentsváruk a kishatár
