Új Kelet, 1997. április (4. évfolyam, 75-100. szám)
1997-04-18 / 90. szám
1997. április 18., péntek Mezőgazdaság KHONC MERIíUX LYOMAREX 10x1000 d 10 VIALS OF 1000 DOSES LIVE MODIFIED FREEZE-DRIED VACCINEAGAINST MAREK’S DISEASEINPOULTRY (HVTFC 126 STRAIN) Use immediately after reconstitution with SOLVANT POLYVALENT MAREK. Intramuscular or subcutaneous route. Read "Instruction for Use” carefully. Store between +2°C and +8°C, protected from light. FOR VETERINARY USE ONLY Információ: RHONE POULENC HUNGÁRIA Kft. 1012 Budapest, Pálya u. 9. Telefon: (06-1) 201 55 99 Fax: (06-1) 138 21 72 LYOMAREX MAREK-féle betegség elleni pulyka herpes vírust tartalmazó, fagyasztva szárított vakcina. Egyszerűen tárolható, könnyen felhasználható, összeférhető egyéb RHŐNE MÉRIEUX vakcinákkal: — AVINEW — BÚR 706 — BIORALH 120 Beszerezhető az állatgyógyszer-forgalmazóknál. A Kábái Cukorgyár Rt. előállítja a cukoripar teljes termékskáláját, valamint a jellemző melléktermékeket (melasz, szárított pellett). 1996. november 16. óta három cukortermékünk is elnyerte a „Rendszeresen Ellenőrzött Kiváló Magyar Termék” védjegyet, mely tény hűen reprezentálja minőségi potenciálunkat is. Vásárlóinkat közvetlenül raktárunkból szolgáljuk ki a megrendeléstől számított legkésőbb 48 órán belül. Vevőink igénye esetén az árut a megadott telephelyre kiszállítjuk. Kérjük, megrendelésével az alábbi címen és telefonszámon keressen bennünket: Pellei Sándor vagy Kaszás Gábor (marketing) Kábái Cukorgyár Rt. 4183 Kaba, Pf.: 37. Telefon: 52/365-255, fax: 52/347-081 Árutermelők, figyelem! NAMIR szerelt szórófej: csak 75 Ft/db áron! További 30 féle öntözési cikk MÁJUS 15-éig B0S KITE Rt Kérésére INGYEN küldünk részletes ismertetőt a teljes választékról! 4181 Nádudvar, Bem J. u. 1. * Tel.: 06-54/480-401 Tel.: 06-30/558-012 * Fax: 06-54/480-429 Hirdessen az Új Keletben *** A mezőgazdasági oldalakat összeállította: Petróné Vaskó Éva A Marek- féle betegség 1907-ben Marek József, a budapesti Állatorvosi Főiskola tanára a „tyúkok sokszoros ideggyulladása” néven egy lesová- nyodással, a végtagok bénulásával járó kórképet önálló betegségként határozott meg. Később kiderült, a különböző daganatos tyúkbetegségek között van egy herpesvirus okozta betegség, amelyik az idegrendszerben is elváltozásokat okoz, s ennek egyik kórformája az, amelyet Marek határozott meg először. Ez a betegség - amelyet felfedezője iránti tiszteletből Marek- betegségnek neveztek el - a hatvanas évektől az intenzív baromfitartás létét fenyegette. A koncentr ált, nagy tömegben tartott baromfiállományok a kórokozó herpesvirus túlélésének, terjedésének nagyon kedvező körülményeket biztosítottak. A Marek-betegség vírusa levált tolltüszőhámsejtekben, bőrkorpában hetekig, hónapokig őrizheti fertőzőképességét, sőt a tollpihékhez kapcsolódva a légáramlatok kilométerekre elsodorhatják. Ezért mondhatjuk azt, hogy a Marek-betegség vírusa ma már mindenütt megtalálható, ahol tyúkot tartanak. A betegség lappangási ideje általában 1-7 hónap. Azt is fontos tudni róla, hogy csak akkor alakul ki a betegség, ha a kórokozó még növendék korban jut a szervezetbe. Bár a példa kedvéért azt is elmondhatjuk, hogy egy 3 hónapos életkorban fertőződött csirkében 9-10 hónapos korban is kialakulhat a betegség valamelyik formája. A szervezetbe bejutott vírus először a védekező, rendszer egyes szerveit, a csecsemő- mirigyet (thymust) és a Fabri- cius-féle bursat támadja meg. Nagyon fontos, hogy a védekezőrendszer károsodása is hozzátartozik a kórképhez, még akkor is, ha az egyéb jellegzetes tünetek, kórformák kialakulására esetleg nem is jut idő. A védekezőrendszer károsodása főleg fiatal húscsirkéknél más vírus okozta betegségek (például fertőző bronchitis, baromfipestis, gum- boroi betegség stb.) kialakulását, kártételeinek fokozódását segíti elő. A lappangási időszak alatt a fehérvérsejtek egy csoportjában, a lymphocytákban daganatos átalakulás történhet. Ugyanakkor a vírus eljut az idegekbe, és ott a betegségre jellemző gyulladás alakulhat ki. Ha nem is szabad szemmel, de szövettani vizsgálattal az idegrendszeri elváltozások a daganatok kialakulásával egyidejűleg észlelhetők. A betegségnek alapvetően három formáját különböztetjük meg: az úgynevezett heveny, daganatos formát (ez a leggyakoribb), az idült idegrendszeri formát (ezt látta Marek József), és a szem elváltozásait okozó formát (ez a legritkább). Mind a daganatos, mind az idegrendszeri formánál a lesoványodás nagyon jellemző. Az idegrendszeri tünetek mozgászavarral, a fej oldaltartásával kezdődnek, később bénulásos tünetek, a szárny „lógása”, a lábak szétcsúszása, „spárgázás” alakulnak ki. A szem esetében a szivárványhártya elszíneződése, szabálytalan alakú, letapadt pupilla észlelhető. A daganatos elváltozásokat bármely szervben (lép, máj, vese, ivarszervek, tüdő, fiatal csirkékben a bőrben) lehet észlelni, nyilvánvalóan elsősorban a már elpusztult, vagy levágott állatokban. A bőrelváltozások látszólag egészséges húscsirkék vágása után észlelhetők, és természetesen az ilyen madarak kobzásra kerülnek. Itt kell megjegyezni, hogy a Marek- betegség vírusa emberre ártalmatlan, jóllehet, a levágott állatok általában kobzásra kerülnek a nagyfokú lesoványodás és a kiterjedt daganatok miatt. Ha a Marek-féle betegség tüneteit észleljük, a madarak már menthetetlenek. A Marek-betegség esetében a daganat kialakulásakor, az idegrendszer károsodásánál a túlélésre semmi esély nincs. Minthogy vannak betegségek, amelyek ugyancsak daganatos, vagy idegrendszeri elváltozásokkal járnak, az egyértelmű diagnózist csak laboratóriumi vizsgálattal lehet meghatározni. Erre azért van szükség, hogy a következő állományunkat már tervszerű védelemben tudjuk részesíteni. Melyek a védekezés tervezésének szempontjai? Lehetőleg ne találkozzon a madár a vírussal, de ha mégis találkozik vele, minél kevésbé legyen fogékony iránta, vagy képes legyen a védekező- rendszere aktívan megvédeni. Az említett három módszert kombinálni szükséges, mert önmagában egyik sem hajtható végre maradéktalanul. A Marek-betegség vírusától mentes környezet biztosítása megfizethetetlenül drága istállót és felszerelést jelent. A Marek-betegség elleni védekezés történetében az igazi áttörést hatékony oltóanyagok megjelenése jelentette. Mindjárt ki kell azonban emelni, hogy a vakcinák hatékonyságának is vannak feltételei. Mindenekelőtt tudni kell, hogy a vakcina a kórokozó szervezetbe jutását, elszaporodását, ürítését nem tudja megakadályozni. Azért képes mégis megvédeni állományunkat, mert a daganatos átalakulás és az idegrendszeri elváltozások nem jönnek létre. A Marek-féle betegség elleni vakcinázást ugyanis közvetlenül a kelés után célszerű elvégezni. Csak akkor van esélyünk a betegség megelőzésére, ha az állat először a vakcinával találkozik. Ezután még körülbelül 5-7 napra van szükség a védettség kialakulásához. Ez indokolja azt, hogy a fölnevelés során a frissen telepített állomány ne kerüljön idősebbekkel azonos telepre. Ez még a háztájiban tartott néhány csibére is igaz, ők is elkaphatják a betegséget idősebb társaiktól. A Marek- féle betegség nemcsak az intenzíven tartott állományokra veszélyes. A legegyszerűbb az intenzíven tartott húscsirkéket megvédeni. Ha a csirkék vágása 7 hetes életkor előtt történik, a Marek-féle betegség nem okoz veszteségeket. Összefoglalva az eddigieket: a Marek-féle betegség egy vírus okozta fertőző megbetegedés, amely rendkívül ragályos, és kialakulása esetén gyógyíthatatlan. Megelőzéséhez elengedhetetlenül szükséges a higiéniai rendszabályok (alapos takarítás, fertőtlenítés, elkülönített fölnevelés) betartása mellett a kelés napján végzett vakcinázás. (X)
