Új Kelet, 1997. április (4. évfolyam, 75-100. szám)

1997-04-17 / 89. szám

Gazdaság 1997. április 17., csütörtök Földárverés Nyírbélteken Tévémesék a gazdaságról A gazdaság, a pénz a témája április 18-án, pénteken a Duna Televízió egész műsorának. A tizenhat órát felölelő program szerkesztője és házigazdája a Gazdasági Mű­sorok Szerkesztősége. Wiedermann Helga főszer­kesztő fiatal kora ellenére meglepően jól ismeri a pénz hatalmát és természetét. Közgazdász. Dolgozott a saj­tóban, a Tungsram vezérigazgatójának személyi tit­káraként tapasztalatot szerzett a vállalati privatizáció­ról. Volt a Miniszterelnöki Hivatal gazdaságpolitikai titkárságvezetője a Pénzügyminisztérium sajtófőnöke és a Számvevőségi Hivatal munkatársa. Megismerte a pénz természetét és követte útját az államigazgatás­ban és a magánszférában. Munkatársunktól A nyírbélteki művelődési házban szervezett termőföldár­verést szerdán a megyei Kár- rendezési Hivatal. A Felső-Ti­szai Erdő- és Fafeldolgozó Gaz­daság nyíregyházi használat­ban lévő területén vett lajst­romba földeket a kijelölő bi­zottság. A több mint 120 hek­tárnyi vegyes használatú, több­nyire erdős, kisebb részben szántós, gyepes, valamint sző­lőültetvényes területet húsz parcellában kínálták licitre a Új Kelet-információ A közelmúltban készült el a nyíregyházi Köztisztasági Kft.- azóta Városüzemeltetési Kht.- elmúlt évi mérlege. Üzletpo­litikájuk alapelve az volt, hogy a lakosságot érintő szolgálta­tásoknál a teherviselést figye­lembe véve alakítsák áraikat. A szolgáltatások színvonalá­nak az emeléséhez szükséges pénzeket elsősorban pályáza­tok útján próbálták megszerez­ni. A társaság bevétele az üzle­ti tervhez képest 12 százalék­kal növekedett, meghaladta a 340 millió forintot. Ezt „elő­segítette” a tavaly augusztusi lakossági díjemelés, valamint a hulladékkezelő és a szemét­MTI. ___ Ma gyarország külkereske­delmi forgalma az Európán kívüli volt szocialista orszá­gokkal — Kínával, Kubával, a Koreai Népi Demokratikus Köztársasággal, Laosszal, Kambodzsával, Mongóliával és Vietnammal - az elmúlt évben összesen 239 millió dollárt tett ki, ebből 207 mil­lió dollár volt az import, s mindössze 32 miihó dollár az export. Az Ipari, Kereskedel­mi és Idegenforgalmi Minisz­térium ezekkel az országokkal a kapcsolatok javítására törek­Új Kelet-információ A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kereskedelmi és Ipar­kamara regisztrációjának leg­frissebb kimutatása szerint az elmúlt fél év alatt több mint 250-nel csökkent az úgyne­vezett fantomvállalkozások száma. A testület tagkörébe tartozó vállalkozások szoká­sos évi adatpontosítása után volt tapasztalható a változás. Emellett a gazdasági önkor­Új Kelet-információ Az elmúlt esztendőben az olasz Italgas tulajdonába került Tigáz gazdasági-pénzügyi szempontból is jelentős befek­tetéseket eszközölt a társaság szolgáltatói területén. 1996- ban több mint 130 gázelosztó hálózatot vásárolt meg a válla­latcsoport, amelyeket koráb­ban már a gázszolgáltató társa­ság üzemeltetett bérleti jogvi­szonyban Eszakkelet-Magyar- országon, valamint Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében. Az hivatal munkatársai. A termő­földek megközelítően 760 aranykorona-értéket képvisel­tek. Az új tulajdonosoknak szá­mítaniuk kellett arra, hogy a ka­lapács alá került erdőrészek kö­zül tizenegyre közös művelési kötelezettség vonatkozott. A meghirdetett árverés II/I-es kategóriába sorolt volt, azaz csak helyi lakosok, valamint azok a káipótoltak juthattak a liciten földbirtokhoz, akiknek az államosított termőföldje iga­zolhatóan Nyírbéltek térségé­ben volt. szállító részleg volumenének 37 százalékos növekedése. A kft. költségei az egy évvel ko­rábbihoz képest 28,7 száza­lékkal voltak nagyobbak 1996-ban. Okai egyebek mel­lett a gépjárművek állagmeg­óvása, az előre nem tervezhető költségek, a parlagfűirtás, a városszépítő akciók. A társa­ságnál az elmúlt évben a dol­gozói létszám hét fővel, 139- re csökkent. A kft. alkalmazot­tai átlagosan 22,6 százalékos béremelésben részesültek. A cég vezetőinek megállapítása szerint a vállalkozás pénzügyi helyzete tavaly egész évben stabil volt. A fizetési kötele­zettségeknek rendszeresen és határidőre eleget tettek. szik, és reményeik szerint az ide irányuló magyar kivitel az idén 10 százalékkal nőhet - mondta szerdai sajtótájékozta­tóján Gilyán György, a tárca közigazgatási államtitkára. Hozzátette: idén az év első két hónapjában a kivitel 4, a beho­zatal 36 millió dollárt tett ki eb­ben a relációban. Ez kedvezőt­len képet mutat, de nem szabad elfeledni azt sem - hangoztatta az államtitkár -, hogy a statisz­tikai adatok nem jelzik a köz­vetítőkön keresztül lebonyolí­tott export mennyiségét, ami becslések szerint mintegy 50-60 millió dollár évente. mányzat még mindig nem rendelkezik semmiféle infor­mációval több mint 2500 azo­nosíthatatlan, csupán „papí­ron” létező cégről. A fantom- vállalkozások számának csök­kenése pozitív, viszont az adott esetben a szürke- vagy a feketegazdaságban dolgozó ismeretlen cégek nagyság­rendje arra utal, hogy a jog­követési gyakorlat és hajlan­dóság még nem alakult ki minden megyei cégnél. elosztóhálózat megvétele meg­közelítőleg 200 települést érin­tett, összesen 3,96 milliárd fo­rint értékben. Tavaly a beruhá­zási öszszegből 2,66 milliárd, ez év elején további 1,3 milli­árd forintos adásvételi szerző­dést írt alá a vállalatcsoport veze­tősége. Az Italgas/TIGAS vezető­sége a lefektetett ötéves üzleti elképzelés szerint további 32 milliárd forintos fejlesztési, modernizálási beruházást ter­vez az északkelet-magyaror­szági régióban. MTI ____________________- H ányféle formája van a gazdaságnak?- Rengeteg! Ezért mertük elvállalni a tizenhat órányi műsoridő kitöltését. Ma már minden ember közgazdász. Tapasztalataim szerint a pénz, a gazdagság nem egyértelmű fogalom, mindenki számára mást és mást jelent. Ezt pró­báljuk kifejezésre juttatni a műsorban.- Miért éppen a gazdagság a téma?- Tudomásul kell venni, hogy a pénz minden témához hozzákapcsolódik, legyen az egészségügy, kultúra, okta­tás. Mindent a pénz motivál, és minden a pénz körül forog a nyugdíjaskérdéstől a város- építészetig. Szerkesztősé­günk akarva-akaratlanul ál­landóan a pénzügyekkel fog­lalkozik, de ez nem jelenti azt, hogy a műsorainkban megszólalók egytől egyig tehetősek.- Hogyan született az ötlet?- Fáradtságból...- Ez nem értem!- Nagyon sokat dolgoztunk az elmúlt hónapokban. Meg­újítottuk régebbi műsorain­kat, áprilisban indul eurogaz- dasági magazinunk, a Talál­kozópont. Hallottuk, hogy lehet tematikus programokra pályázni, de elengedtem a fü­lem mellett, mígnem hívattak a főnökségről, és számon kér­ték a tervünket. Ott ötlöttem ki „kényszer hatására” a té­mát, mondván, hogy annyifé­le gazdagság van, és annak lé­tezik az ellentéte, a szegény­ség is. „Szigorú megrovás­ban” részesültem azért, hogy késlekedtem az ötlet benyúj­tásával, és rövidesen zöld utat kaptam a műsor elkészítésé­hez.- Milyen évfordulója van a gazdagságnak?- Visszakérdezek: milyen ország az, amelyik műemlé­kekben gazdag?- A kérdésben a válasz!- így van! A műemlékek birtoklása is egyfajta gazdag­ság, és április 18. a Műemlék- védelem Világnapja.- Mit láthatunk a képer­nyőn? „ . r~ .- Amikor leültem szerkesz­teni, a családom tévénézési szokásai szerint felosztottam a műsoridőt. Családszerkeze­tileg átlagos família vagyunk. Nagyanyám nyugdíjas, anyám és férjem dolgoznak. Tízéves fiam iskolás, születése után két évet otthon töltöttem vele. Tudom, hogy ki, mikor ül vagy ülhet a képernyő elé. Ezért délelőtt megszólal a Gyerekszáj a gazdaságról, majd levetítjük a Ludas Ma- tyi rajzfilmváltozatát. A déli híradást követően a Hétköz­napi milliomosoké a képer­nyő. Bemutatkoznak nagy- családosok, akik szerény kö­rülmények között képesek szeretetben gazdag gyereke­ket nevelni. Szó lesz az idő­sebbekről, akiknek nem ked­vez a mostani világ. Leforgat­juk a Mese a 12 találatról című filmet, beszélgetünk a szerencsejátékokról. Megem­lékezünk a ránk bízott örök­ségről, természeti és kultúr- kincseinkről, amelyek pénz­ben nem kifejezhető értéket képviselnek. Három órakor látható a Hét tonna dollár című filmvígjáték. A vagyon mérföldkövei című magazi­nunk a meggazdagodás fo­gadtatásával foglalkozik. Do­kumentumfilmen mutatjuk be a mai magyar osztálytársa­dalmi tagozódást, majd pop­sztárok - a többi közt Geszti Péter, Takács Tamás, Pataki Attila, Presser Gábor, Zorán és a PaDöDö - vallanak a pénzről, üzletről, emberi ér­tékrendről. Lesz sportmaga­zin az eladási árakról, és Réz András beszél a „Dallas- érzésről”. Estére Kétes üzlet címmel kanadai játékfilmet választottunk. Éjfél után pe­dig lejátsszuk a Volt egyszer egy Amerika című filmet. Az önkéntes pénztárak jövője MTI ________ Je lentős vagyonnal gazdálkodó nyugdíjala­pokká azok a nyugdíj- pénztárak fejlődhetnek a jövőben, amelyek ön­kéntes- és kötelező nyug­díjpénztári szolgáltatást is nyújtanak. A várható hozamokat befolyásoló működési költségeket ugyanis csak a magas taglétszámú szervezetek csökkenthetik lényege­sen. A pénztárak verseny­helyzetére hatással van az országos hálózat ki­építésének lehetősége is, ami szintén a szervezet méretétől függ - véleke­dett a nyugdíjpénztárak jövőjéről Hegedűs Ist­ván, a Magyar Polgári Nyugdíjpénztár Igazga­tótanácsának elnöke. Hegedűs István - az MTI-nek nyilatkozva - felhívta a figyelmet arra, hogy a nyugdíjpénztári tagok a vagyonnak a je­lenleginél magasabb ará­nyát fektetnék az állam­papírnál kockázatosabb, ám magasabb hozamot biztosító megtakarítási formákba. A szakember szerint ezért indokolt lenne a kockázatosabb befektetések jelenlegi, legfeljebb egynegyedes arányának növelése a kockázatmentes port­foliók rovására. Ezt indo­kolná az állampapírok csökkenő kínálata is, amellyel szemben egyre nagyobb kereslet áll. Az önkéntes nyugdíjpénztá­rak vagyona ugyanis az év elejére elérte a 30 mil­liárd forintot, Ez a tervek szerint. 1997 végén 51 milliárd forintra emelke­dik, amelynek háromne­gyedét a pénztáraknak állampapírokba kell fek­tetniük. A kockázato­sabb befektetések ará­nyának növelése nem je­lentené a tagok befize­tett vagyonának veszé­lyeztetését. E portfoliók kockázatát ugyanis lé­nyegesen le lehet csök­kenteni a vállalati kötvé­nyek, banki kötvények, ingatlanok és banki be­tétek megfelelő arányá­val, a befektetések sok­színűségének biztosítá­sával. Az előző években a nyugdíjpénztárak az át­lagos piaci hozamoknál 4-6 százalékkal maga­sabb eredményt értek el. A Magyar Polgári Nyug­díjpénztár befektetései például 1995-ben 35,5 százalékos, 1996-ban pedig 31 százalékos ho­zamot biztosítottak tag­jainak. Ugyanakkor ta­valy a pénztár tőzsdei részvényekbe fektetett portfoliója 40 százalékos többletet eredményezett az év végére. A tervek szerint a befektetések hozama idén 24-25 szá­zalék között alakul majd. Stabil pénzügyi helyzet Gazdasági kapcsolataink Csak papíron léteznek Tigáz*befektetések

Next

/
Thumbnails
Contents