Új Kelet, 1997. április (4. évfolyam, 75-100. szám)

1997-04-02 / 76. szám

I 1997. április 2., szerda Világkrónika Vük Draskovic, a Szerb Megújhodási Mozga­lom (SPO) elnöke szerint az Együtt ellenzéki pártszövetség közös elnökjelöltjének személyét pártközi egyezség hatá­rozza meg, s ezért arra számít, hogy a pártkoalícióban részt vevő másik két párt erőteljesen és feltételek nélkül támogat­ja majd elnöki jelöltségét. Draskovic azután nyilatkozott a Gradjanin (Polgár) című új belgrádi napilapnak, hogy Zoran Djindjic, a DS elnöke néhány nappal ezelőtt úgy nyilatko­zott, hogy még korai lenne beszélni az Együtt közös köztár­sasági elnökjelöltjéről. Draskovic azt is hozzá tette, hogy a korábbi megállapodással összhangban csak akkor indul az elnökválasztáson, ha az Együttben részt vevő pártok úgy döntenek, hogy részt vesznek az ősszel esedékes választá­sokon. Izrael szentszéki nagykövete egy hétfői rádióinterjújában elismerte, hogy hűvössé vált a vi­szony a Vatikán és Izrael között Jeruzsálem miatt. Smuel Hadas az olasz állami rádió egyik vallási műsorában arról panaszkodott, hogy a Szentszék egyelőre még csak nem is utal arra, mikor keresi fel II. János Pál pápa a Szentföldet. „A pápa tudja, hogy várjuk őt. Az izraeli kormány várako­zásai és reménykedése ellenére azonban a Szentszéktől még semmilyen biztos információt nem kaptunk a látogatás­ról” — mondta a nagykövet. II. János Pál egyik leghőbb óhaja a szentföldi látogatás, így az úttal kapcsolatos teljes vatikáni hallgatás annak a jele, hogy meglehetősen hű­vössé vált a Vatikán és Izrael viszonya. Az ellentét oka Jeruzsálem. Februárban Angelo Sodano bíboros, a Vatikán miniszterelnöke panaszkodott nyilvánosan arról, hogy Iz­rael nem tartja tiszteletben a keresztény hívők jogait, már­cius elején pedig II. János Pál ítélte súlyos döntésnek, hogy az izraeli kormány zsidó lakónegyedet tervez Jeruzsálem keleti felében. A tál!bök annak a társaságnak adják a jogot egy gáz­vezeték megépítéséhez Afganisztánon keresztül, amely elsőként képes megkezdeni a munkálatokat. Ahmad Dzsan móllá, a tálibok építésügyi minisztere kijelentette: „Vilá­gosan értésre adtuk, hogy aki elsőként tudja megkezdeni az építést, és a legjobb feltételeket kínálja, az kapja a jogot a gázvezeték megépítésére”. Jelenleg az amerikai Unocal és az argentin Bridas vállalat folytat tárgyalásokat a tálibokkal egy Türkmenisztánból Afganisztánon keresztül Pakisztán­ba vezető gázvezeték lefektetéséről. Az építkezés körülbe­lül 2,5 milliárd dollárba kerülne. Kína erőteljesen vitatta kedden az Egye­sült Államok jogát ahhoz, hogy megítélje más országok erőfeszítéseit a kábítószerek elleni harcban, és azzal vádolta Washingtont, hogy nyomást gyakorol a latin-amerikai or­szágokra ottani hegemóniájának erősítése érdekében. Az Egyesült Államok egy hónappal ezelőtt tette közzé évi lis­táját azokról az országokról, amelyek kábítószert termelnek vagy továbbítanak, illetve amelyek Washington szerint együttműködnek vagy nem működnek együtt a drogkeres­kedelem elleni harcban. A „rossz diákok” gazdasági szank­ciókra számíthatnak. „A jelentés szerzőinek azonban - mielőtt a világ négy sarkában hirdetnék az erényes magatar­tás igéjét - előbb a maguk portája előtt kellene söpörniük - írja keddi számában a Zsenmin Zsipao. A cikk szerint az Egyesült Államok „a drogkereskedelem fő piaca a világon, a kábítószerpénzek átmosó-paradicsoma, és saját területén is vannak gyártólaboratóriumai”. A Kínai Kommunista Párt központi lapja nyíltan védelmébe veszi a latin-amerikai or­szágokat. Renoválás céljából kedden bezárták, és az idén már nem is nyitják meg a pekingi Tienanmen téren Mao Ce-tung bebalzsamozott holttestének mauzóleumát - közölte az emlékművet kezelő hivatal egyik tisztviselője. Az 1977-es avatás óta ez az első eset, hogy az évente 110 millió látogatót fogadó mauzóleum bezárja kapuit. A tisztviselő közölte az AFP-vel, hogy Mao tetemét nem távo- lítják el a munkák idejére, mivel elsősorban külső munkála­tokat végeznek majd, belül csak a festést újítják meg. Hétszáz év börtön MTI _________ Al ighanem a kaliforniai jogtörténet leghosszabb bör­tönbüntetését, 700 eszten­dőt, továbbá tizenegyszeres életfogytiglanit rótt a bíró­ság a 36 éves Sean Patrick Mitchellre, akit több nő el­rablásával és megerőszako­lásával vádoltak. Mitchellt 98 vádpontban találták bű­nösnek: eszerint 1994 máju­sában és júniusában 14 nőt támadott meg és rabolt el Los Angelesben. Mitchell a tárgya­lás során ugyan mindvégig kitartott amellett, hogy ártat­lan, a bíró az ítélet indoklásá­ban kifejtette: „Nincs semmi kétségem afelől, hogy a vád­lott sorozattettes, és amint ama módja nyílna, újból bűncse­lekményt követne el”. Öngyilkos robbantás Két palesztin terroristát saját bombája ölt meg kedd reggel palesztinai zsidó települések közelében, egy palesztin fiút pedig izraeli katonák lőttek le Hebron mellett. MTI Eg\ palesztin merénylő á Gáza-övezetben fekvő Klar Darom település mellett rob­banóanyaggal megrakott lovaskordét hajlott egy izra­eli autóbusz felé s robbantott fel. Az autóbusz utasai sértet­lenek maradtak, de a terroris­ta meghalt, és öt palesztin megsebesült. A másik pokolgép Ne- carim zsidó település köze­lében robbant city iskolabusz elhaladásaelőtti percekben. A gyermekek sértetlenek marad­tak. A palesztin merénylő, aki a testére erősített bombával várta az autóbusz, elhaladását, meghalt a nagy erejű robbanás következtében - jelentette rendőrségi források nyomán a Reuteré* az A IP. Az izraeli rádió szerint a két bomba a merénylők szándéka ellenére a tervezett idő előtt robbant fel. Ahdd-Razik Mad- zsajda. a Gáza-övezet palesz­tin rendőrfőnöke vitatja az ön­gyilkos merénylőkről szóló feltételezést, és további vizs­gálatot folytat. Az EFE hírügynökség ér­tesülése szerint a júdeai. gá­zai és nyugati parti zsidó te­lepek tanácsának szóvivője kedd reggel jelentette lie a gázai autonóm palesztin övezetben fekvő Necarim és Klar Darom települések bő­vítését. Izraeli katonák kedden hajnalban lelőttek egy 18 éves palesztin fiút a kirjat Árba települést Hebronnal összekötő úton. mert nem volt hajlandó megállni autó­jával a katonák utasítására. Huszonegy halott MTI _______ Hu szonegy ember meghalt, és több mint 86-an megsebesül­tek egy vonat kisiklása követ­keztében a spanyolországi Navarrában hétfő este - közöl­ték a vasutak illetékesei az éj­szaka folyamán. Az áldozatok között külföldi nagy valószí­nűséggel nincs. A vonat Bar­celonából a baszkföldi Irún városa felé tartott 248 utassal, amikor Huarte település köze­lében, Navarra tartomány nyu­gati részében kisiklott. A csend­őrség feltevése szerint, mint az AFP írta, a vonat túLgyossan haladt, és ezért siklott ki. Érthetetlen- Nem értem magát, Jenőke, elvitt Rómába, Velencébe, Párizsba, a Kanári-szigetekre, csak pont a Balatonra saj­nált kiadni két-három milliót a három napra?— Hágai bírák Szlovákiában MTI _____ A bős-nagymarosi vízlépcső jogvitáját tárgyaló hágai Nem­zetközi Bíróság küldöttsége kedden megkezdte helyszíni vizsgálódását a bősi erőmű szlovákiai létesítményeméi. A térséget bejáró hágai jo­gászcsoport kíséretében a Pe­ter Tomka vezette szlovák jogi és műszaki szakértők küldött­sége mellett jelen van a Szénási György vezetése alatt dolgozó magyar küldöttség is. A több mint fél évszázada életre hívott hágai Nemzetkö­zi Bíróság történetében ez az első alkalom, hogy a jogásztes­tület kiszállt a jogvita tárgyát képező objektumokhoz. A szlovák külügyminisztéri­um sajtóosztálya már korábban közölte: az érintett felek meg­állapodása szerint a kétnapos szemlén sajtónyilatkozatra nem lehet számítani. A szlovák küldöttséget ve­zető Peter Tomka hétfő este Po­zsonyban vacsorát adott a há­gai bírák és a szlovákiai terep­szemlén részt vevő magyar kül­döttség tiszteletére. A vacsorán a magyar küldöttséget vezető Szénási György kíséretében Boros Jenő pozsonyi magyar nagykövet is ott volt. Kedd este Vladimír Meciar kormányfő is ünnepi fogadá­son látja vendégül a helyszí­nelő küldöttségeket. A szlovákiai helyszínek két napig tartó bejárása után a kül­döttség csütörtökön és pénte­ken a szigetközi állapotokkal ismerkedik, és a nagymarosi térség több pontjára is elláto­gat. Római döntés Albániáról MTI _______ Sz erdán Rómában tanács­kozásra ülnek össze azoknak az országoknak a képviselői, amelyek részt vesznek az al­bániai többnemzetiségű vé­delmi erő kiállításában - kö­zölte hétfőn az olasz hadsereg vezérkari főnöke. A misszió kezdési időpontját nem jelöl­te meg. Guido Venturoni tenger­nagy az ANS A olasz hírügy­nökségnek nyilatkozva el­mondta, hogy hazája mintegy kétezer emberrel vesz részt a bevetésben, Franciaország 900-1000 embert ad, míg a többi ország, amelyekkel Ró­ma érintkezésben áll - Görög­ország, Magyarország, Portu­gália, Románia, Spanyolor­szág és Törökország - még nem jelezte hozzájárulásának mértékét. (Időközben Spa­nyolország tudatta, hogy öt­száz főnyi alakulattal veszi ki részét az ENSZ Biztonsági Tanácsa által jóváhagyott nemzetközi akcióból.) Mint az olasz katonai vezető közölte, az albán védelmi mi­niszter kedden Rómában lesz, hogy egyrészt a szombat haj­nalban elsüllyedt albán hajó ügyéről, másrészt az európai katonai bevetésről tárgyaljon. A tengernagy megragadta az alkalmat, hogy kifejezze kí­vánságát: az albán hatóságok ne adjanak hitelt a hajósüllye­déssel kapcsolatban olyan közléseknek, amelyek nem áll­ják meg a helyüket. Az olasz és az albán hatósá­gok között vita tárgyát képe­zi, hogy ki a felelős a két összeütközött - olasz és albán - hajó kapitánya közül azért, hogy a menekülteket szállító albán vízijármű elsüllyedt, mintegy nyolcvan ember ha­lálát okozva. Romano Prodi olasz kormányfő kétoldalú olasz alt:an - vizsgálatra tett javaslatot, mondván, hogy kormánya teljes egészében tisztázni kívánja a történteket. A szerencsétlenül járt hajó ügye nem csak a két ország kapcsolatait terheli röviddel azelőtt, hogy Olaszország ve­zetésével nemzetközi védelmi akció kezdődik az Adriai-ten­ger túlpartján, de római belpo­litikai feszültségeket is terem­tett. A kormány bírálói ilyen előzmények után azon aggód­nak, vajon milyen fogadtatás­ban lesz részük az olasz kato­náknak Albániában, még ha a segélyszállítmányok biztosí­tása is a bevetés célja. \ Hírről hírre) Palotai István (Új Kelet) A kelet-balkáni országok politikája időnként olyan elemeket tartalmaz, amelyek még a mi közép-európai agyunk számára is követhe­tetlenek. Ennek legjellem­zőbb elemei a logikátlanság, az érzelmi politizálás, vala­mint az általuk furfangosság- nak tartott szavahihetetlen- ség. A délkeleti és a keleti térség államai minden to­vábbi nélkül készek felrúg­ni minden alkut és megálla­podást, ha pillanatnyi érde­kük úgy kívánja, hiszen a másik becsapása az ő olva­satukban furfangos hősi tett. Albániában teljes a káosz. Nem arra gondolok, hogy az emberek az utcán randalíroz­nak és puffogtatnak, mint a gyerekek, hanem a politikai (?), pontosabban a diplomá­ciai káoszra. Kérik, elvárják (eddig jog­gal, eztán már nem annyira) a külföldi katonai beavatko­zást, majd amikor az egyik állam végre elvállalja ennek levezénylését, akkor ellehe­tetlenítik azt. Sőt, még gyű­löletet is szítanak ellene! Az albánok „Európa-híd- jukat” mindig is Olaszország felé verték. Tisztelték és sze­rették őket, így aztán az sem csoda, hogy most is legin­kább Róma vállalta el a rend­csináló szerepét, amelyben persze motiválta őket az emigránsáradattól való féle­lem is. A tiranai kormány az ENSZ (és olasz) döntést nagy üdvri­valgással fogadta, majd... Majd a média teljes köré­nek felhasználásával vad hisztériába és uszításba kezd­tek Itália ellen egy egyálta­lán nem tisztázott hajóbal­eset nyomán! A kormány és a média keltette tömeghisz­téria oda fajult, hogy az al­bán főváros utcáin már zo­kogó. hajukat tépve őrjöngő tízezrek követelik az ola­szok vérét! Ez pedig egy olyan or­szágban, ahol a „vendetta” (a vérbosszú - a szerk.) be­vett, és szinte törvényes szo­kás, nem lebecsülendő ve­szélyforrás a két hét múlva érkező olaszokra nézve. (Sőt, a magyarokra nézve is, hiszen a magyar és az olasz zászló - ha fújja a szél, na­gyon egyforma képet mutat) Ebben a merőben új kato­napolitikai helyzetben, ami a hajóbalesetet követő poli­tikai hisztéria következmé­nye, nagyon is meggondo­landó az olasz részvétel, mert az szinte már bizonyos, hogy a vérbosszú nem fog elmaradni! A „mivel” kérdésre a vá­lasz megint csak kézen­fekvő: az albán hadsereg fegyverarzenálja - legalább ötven százalékban - a lakos­ság kezébe került, beleértve az aknavetőket és a páncél­törő gránátokat is. Ha bárki kételkedne a vér­bosszú bekövetkeztében, az gondoljon arra is, hogy egy elvakult, szemléletében el­maradott, militáns gondol- koldású muszlim népről van szó, és vegye figyelembe; az albánok jobbára olyan em­berek, akik az államelnökük fejét követelik, mert egy gazdasági manőver balul ütött ki, és elvesztették a pénzüket.

Next

/
Thumbnails
Contents