Új Kelet, 1997. április (4. évfolyam, 75-100. szám)

1997-04-16 / 88. szám

Nyíregyháza Kelet Az eboltás kötelező! Évente egy alkalommal, április és május táján Nyír­egyházán a kijelölt helyeken minden három hónapos kiskutya megkaphatja a veszettség elleni, kötelező védőoltást. Mi is a veszettség és hogyan terjed? - kér­deztük dr. Gonda Gedeon városi főállatorvostól. Munkatársunktól ____- A veszettség vírusos megbete­gedés, mely számos élőlényt meg­fertőzhet, köztük az embert, a kutyát és a macskát is. A betegség leg­főképpen a fertőzött nyállal, harapás útján teljed. A vírus a behatolás he­lyén szaporodásnak indul, és megte­lepszik az idegekben. Később, akár hetek vagy hónapok múlva a mikro­organizmusok az idegeken keresztül feljutnak az agyba, a legfőbb célpont­ba. A kutya vagy a macska idegrend­szerében okozott károsodások követ­keztében jelentkezik az agyvelő- és gerincvelő-gyulladás néhány tünete. Ilyen az izgatottság, az agresszivitás, a harapási hajlam, a viselkedés meg­változása, a részleges és teljes bénu­lás, végül a halál. Jogszabály írja elő, hogy az ebeket évente egy szer be kell oltani veszettség ellen, egy úttal az ebek megkapják a féregtelemtő tablettát is. így kutyánként ötszázötven forintot kell fizetni. Az eboltások idejét a Sza- bolcs-Szatmár-Bereg Megyei Állat­egészségügyi és ÉlelmiszerellenőrzD Állomás rendeli el, míg a helyi ütem­terv készítése a városi jegyző felada­ta. Nem marad büntetlenül, ha valaki elmulasztja az oltatást, hisze a keze­letlen ebeket a jegyző kártérítés nél­kül kiirtathatja, s a tulajdonosok el­len megindítható a szabálysértési eljárás. Az oltások rendje a követ­kezőképpen alakul. Április 21-én 7.00-11.00 Új­szőlő u. 11., 14.00-18.00 Hatzel tér. Április 22-én 7.00-8.00 Kilátó u.-Kulcsáru. sarok, 8.30-9.30 Ipa­ri út-Timár út sarok, 10.00-11.00 Alma u., ABC előtt, 11.30-13.00 Lakatos u.-Kopogó utca sarok Április 23-án 8.00-9.00 Butyka újsor, 9.30-10.30 Butyka, ABC előtt, 11.00-12.00 Juhtelep. Április 24-én 7.30-8.30 Oros, Pompás u., 9.00-11.00 Nyíregyhá­zi út (Jakab Antal előtt) 11.30-12.30 Tomácos u. Április 25-én 7.00-11.00 Újszőlő u. 11., 14.00-18.00 Hatzel tér. Április 26-án 7.30-11.00 Hősök temetője (Kertváros), 12.00-14.00 Szélsőbokri u.-Zombori u. Április 28-án 7.00-8.30 Bor­bánya, halászcsárda előtt, 9.00­10.30 katolikus templom mel­lett, 11.00-13.00 Pipacs u. Április 29-én 8.00-9.00 Nyír­szőlő, Sugár u., 9.30-10.30 Nyírszőlő, posta, 11.00-11.30 Csemyikbokor, 12.00-13.00 Csongor u., 13.00-14.00 West- sik V. u.-Kincs u. sarok. Április 30-án 7.00-8.30 Ko­rányi F. u. (város végét jelző táb­la), 9.00-11.30 Sóstóhegy, ABC előtt, 11.40-12.40 Aranykalász sor, 13.00-14.00 Baromfitelep előtt. Május 5-én 7.30-9.00 Pa- zonyi u.-Család u. sarok, 9.30­10.30 Örökösföld, 10.30-12.00 Orosi u.-Vértanúk u. sarok. Május 6-án 7.00-19.00 Felső­sima. Május 7-én 7.30-13.00 Nyír- pazony. Május 7-én 8.00-9.00 Po- lyákbokor, 9.30-10.00 Felső­sima, tsz-major. Május 8-án 8.00-10.30 To­kaji u. (Rákóczi vendéglő). Május 9-én 7.00-11.00 Oros, posta előtt, 11.30-12.30 Oros, gázcseretelep előtt, 12.50-13.30 Diák u. vége. Május 10-én 7.30-10.00 Rozsrét, buszforduló, 10.30­11.00 Rozsrét (voltinszemináló) Május 12-én 7.00-9.00 Sóstó­fürdő, Berenát-Fürdő u. sarok, 10.00-11.00 Kemecsei u. (Kis Lajos előtt), 11.30-12.30 Ha- dobás sor. Május 13-án 8.00-9.00 Mat­róz u., 9.30-11.00 Palánta u., 11.30-12.30Koszorú utcai iskola előtt. Május 14-én 9.00-10.00 Vaj­dabokor (tanácsháza előtt). Május 15-én 8.00-9.00 Kő­lapos, 9.20-10.30 Nyújes, 11.00­12.00 Nagyszállás. Május 16-án 8.00-8.30 Gör- gei u., 9.00-10.00 Orgona u.- Simai u. sarok, 10.30-11.00 Bem J. u., 11.30-13.00 Huszár sor. Május 19-én 7.30-9.00 Sós­tóhegy, Nyírség u., 9.30-10.30 Tölgyes u. Pótoltás május 17-én 7.10 Újszőlő u., 15.00-18.00 Hatzel tér. Sérült a labirintusban K. Z. (Új Kelet) Tasnádi János alezredes­től, a Nyíregyházi Körzeti Polgári Védelmi Parancsnok­ság vezetőjétől kapott tájé­koztatás alapján a megye- székhely és térségének 10 ál­talános iskolájából hatfős csapatok vetélkednek április 18-án, szerdán a Sóstó-erdei Szabadidő Parkban. A gyer­mekek általános műveltsé­gükről és polgári védelmi ismereteikről tesztlápon ad­nak számot. Nem lesz könnyű feladat: labirintusban rádió­távirányítással egy sérült felkutatása. Lesz még ker­ékpárügyességi verseny, elsősegélynyújtás, védő­ruha szabályos felvétele időre, és sugárzóanyag ke­resése műszerrel. A tanulók megismerhetik a megyei polgári védelmi parancs­nokság katasztrófafelderítő gépkocsiját, és kutyás sérült­keresést is láthatnak. Az első helyezettnek járó vándorser­leget és a jutalmakat a ren­dezvény védnöke, Csabai Lászlóné, Nyíregyháza pol­gármestere adja át. 1997. április 16., szerda Gyarapodó egészségügy Eleven kövek XVI. E pusztító korszak követelményeihez kellett igazodni, en­nek kellett megfelelni háborúkban, forradalmak idején és a béke áldásos perceiben egyaránt. Csoda, hogy ilyen viszontagságos körülmények között gondoskodni lehe­tett az intézmény folyamatos működéséről, sőt, a folya­matos fejlesztésről is. Ennek állomásait részletesen nem ismertethetjük, de néhány jelentős eseményt elkerülhe­tetlen megemlítenünk. A Horthy-érában készült el a 256 ágyas, kétemeletes sebészeti pavilon, ezzel lényegében megduplázódott a fogadóképesség. A felfuttatott rep- kénnyel borított épület vagy a kórház szamárfogata sok idős ember emlékezetébe vésett mély nyomokat. Stevanyik András !8S9. NOVEMBER 20-AN • S 4GGVAL KEZDTE MEG MŰKÖDÉSÉT A NYÍREGYHÁZI ERZSÉBET KÖZKÓRHÁZ, 4MELYBŐL A TÖBB MINT 1000 ÁGYAS MEGYEI JÓSA ANDRÁS KÓRHÁZ ALAKULT KI.-ENNÁLLÁS 75.ÉVFORDULÓJA ALKALMÁBÓL, ÚGYSEM VÁROSUNK ÖRÖKVÁLTSÁGÁNAK ISO £S FELSZABADULÁSÁNAK 30. ÉVFORDULÓJA EMLÉKÉRE ÁLLÍTTATTA 4 KÓRHÁZ IGAZGATÓSÁGA ÉS A FELSŐ-T1SZA-VIOÉKI INTÉZŐ BIZOTTSÁG I97L • AII. világháború utolsó évei teljesen felkavarták a kórház amúgy sem nyugodt életét. Stratégiai jelentősége miatt mind a németek, mind a szov­jetek komoly áldozatot hoz­tak birtoklásáért, épségéért. Nyíregyháza többször cserélt gazdát 1944 októberében. A harci izgalmakat fokozták, hogy a polgári személyek és magyar katonák mellett szov­jet sebesülteket is ápolni kel­lett az orvosoknak. Ez a kény­szerű és emberi kötelességvál­lalás akár életveszélyt is je­lenthetett az ellátó személyzet­re. Erre az eseményre és dr. Elekfy-Eckerdt Lajos humá­nus magatartására emlékeztet az 1984-ben felavatott emlék­tábla. A világháború utáni évtize­dekben három rekonstrukciós program keretében folyamato­san gyarapodott az intézmény. Önálló osztály, új tömbök lé­tesültek (például fül-orr-gége 1947-ben, reumatológia és urológia 1968-ban, konyha, or­vos- és nővérszállók 1966-67- ben). Közben 1964 augusztusában felavatták a Sóstói Megyei Tüdőgyógyintézetet. A nemze­ti színű szalagot dr. Szabó Zol­tán akkori egészségügyi mi­niszter vágta át. Nevét mind­össze azért emeljük ki, hogy érzékeltessük, kórházunk nem kerülte el a szaktárca figyelmét. A későbbi miniszterek is meg­látogatták, figyelemmel kísér­ték fejlődését. (Schulteisz Emil, Medve László stb.) 1969. december 5-én névadó ünnepségre gyülekeztek a meg­hívottak. A régi elnevezés megkopott, kiüresedett a törté­nelem kíméletlenül őrlő kere­kei alatt. A választás dr. Jósa Andrásra (1834-1918) esett, aki nemcsak szerteágazó és eredményes munkásságával vált méltóvá erre a kitüntetésre. Említettük, hogy szívügyének tekintette a vármegye kórházát. Öt év múlva 75 éves jubileu­mához érkezett a kórház. Ebből az alkalomból emléktáblát lep­leztek le az igazgatósági épü­let előcsarnokában. Ekkor már működött a belgyógyászati tömb, évkönyvek számoltak be a belső történésekről. A hajdan zsidó kórháznak álmodott lé­tesítmény, a megyei rendelőin­tézet szervezetileg beolvadt az egyre terebélyesedő egészség- ügyi intézetbe. Sőt, 1978-ban átadták a rendelőintézet új, öt­emeletes szárnyát, lassan teljes­sé vált a „kis OTI-t”, „nagy SZTK-t”, a Sóstói úti kórházat egybefogó szervezeti egység. Hat év múlva avatták a Se­bészeti és Diagnosztikai Köz­pont impozáns tömbjét. Itt ta­lálható a korábban említett, a kórház történetét és híres orvo­sait bemutató bronztábla. Végül említsük meg, hogy az idén megnyitott új szülészeti épület folyamatosan fogadja a jövő reménységeinek életet adó kismamákat. Még két emléktábla találha­tó a kórházban. 1996 elején dr. Eisert Árpádra, a híres se­bészre emlékezve avatták fel a róla elnevezett műtőt, és meg­örökítették az általa vezetett emlékezetes szívműtét idejét is. Nyíregyháza híres orvosai közül eddig még dr. Babicz Béla és dr. Jósa András érde­melte ki a hálás utókor meg­tisztelő figyelmét. Babicz dok­tor emléktáblája a Luther utca elejét díszíti, és róla az 1956 eseményeit tárgyaló részben olvashatnak bővebben. Jósa Andrásról pedig sorozatunk nyolcadik fejezetében (Új Ke­let, 1997. II. 24.). A gyógyítás természetesen nemcsak az orvosi beavatkozást jelenti. Nyíregyházán sok jó hírű gyógyszerész munkálko­dott. A nemrég átadott Met- ropol Üzletház helyén valami­kor Benczúr Vilmos kedvelt pa­tikája állott. Itt született vá­rosunk büszkesége, Benczúr Gyula festőművész. A tér má­sik oldalán évszázadokig mű­ködött a legendás „Arany Sas” gyógyszertár. Működé­sének utolsó évtizedeire a Szopkó-család nyomta rá bé­lyegét. A címke fényes olda­lán a nagyapa - Szopkó Alfréd - és fia, unokája mo­solyogna ránk. Az államosí­tásig 72 éven át szolgálták elődeink jobbulását. Végézetül megemléke­zünk Kabay Jánosról, a vi­lághírű vegyészről, gyógy­szerészre. Igaz, ő nem Nyír­egyháza szülötte, de életének fontos négy esztendejét az itteni evangélikus főgimná­ziumban töltötte. Közismert, hogy a mák alkaloidjának közvetlen előállítására irá­nyuló kísérleteivel, gyárala­pításával máig ható eredmé­nyeket ért el. Nemcsak Tisza- vasvári, az egész megye büsz­kén ápolhatja szép emlékét. Visszatekintésünk végére érkeztünk. Az idő biztosan kitermeli a valamikori foly­tatást, hiszen az egészség, az egészségügy sohasem lehet közömbös nálunk. A fotókat Boisó Katalin készítette.- sebesuutszovÍT^I Etettek m* Katon« 19 OKTÓBER 26 ?0SlmK nemet Közöm megszállása idején J"SA ANDRÁs kórházvezetése! IM't OHTOUF.B 31. fc

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents