Új Kelet, 1997. április (4. évfolyam, 75-100. szám)
1997-04-15 / 87. szám
Újfehértó utcáit járva két kérdéssel állítottuk meg a tavaszi időben sétáló lakókat.- Mit szól hozzá, hogy egy másik településsel együtt Újfehértón szeretnének szilárdhulladék-lerakót építeni?- Milyen fejlesztéseket kezdeményezne a városban? Petics Istvánná- Még nincs egy éve, hogy a városban élünk. Alig-álig ismerem az itt élőket, s nehezen jutnak el hozzánk azok az információk, amelyek Újfehértón történnek. A hulladéklerakóról még nem is hallottam.- Nincs munkalehetőség a településen, de még a környékén sem. Szerintem ez a legnagyobb probléma. Két gyermekem van, már lejárt a gyes, jelenleg munkanélküli vagyok. Szeretnék dolgozni, de nem tudok elhelyezkeni. A férjem vállalkozó, neki szerencsére van munkája. Felháborodva vettem tudomásul, hogy itt nincs gyermek- orvos, egy ekkora városnak szüksége lenne teljes körű egészségügyi ellátásra. Az óvodák állapotát réginek, ódivatúnak tartom. Újabb, korszerűbb körülmények között kellene nevelni a gyerekeket. Tapasztalataim szerint az iskolákkal még csak-csak foglalkozik az önkormányzat, de az óvodák kiestek a kosárból. Fejleszteni, játékokat vásárolni nem is tudnak, csak a szülők adományaiból készített dolgokkal foglalkozhatnak a kicsinyek. Szilágyi Béla- Szemét van itt elég... Megoldást kell találni, mert már tele van a telep. Sokan még a kapuig is lusták elmenni, ledobják a hulladékaikat a bejárat közelében. Az út már tele van piszokkal. Annak nem örülnék, ha más faluból is ide hoznák a szemetet, mert itt is van elég. Természetesen az is lehet, hogy az alapos környezetvédelmi előírások miatt ez nem okozna gondot.- Az biztos, hogy boltot nem alapítanék, mert elég az enyém - mondja nevetve. - Komolyra fordítva a szót, nekem nagyon tetszett a faültetési, parkosítási program, amit tavaly elkezdtek. Mindenképpen szebbé, jobbá szeretném tenni a környezetünket. Az is jó lenne, ha egy csendes szórakozóhelyre elmehetnénk a családdal. A városban Balogh Sándor- Szeméttelepre bizonyára szükség van. Érhető, hogy modernebbet, korszerűbbet kell építeni. Nem tudom, mennyire szennyezné a talajt, ha más településről is ide hoznák a szemetet.- A városban nincs sportolási lehetőség. Az új iskolával sem építenek sportcsarnokot, pedig ugyancsak elkelne egy a településen. Jó lenne egy konditerem vagy uszoda. Bármit szeretnénk tenni, be kell utazni Nyíregyházára. Tulajdonképpen sok minden volt itt, de sorra megszüntették a fontosabb létesítményeket A tüdőszűrőt bezárták, nincs Kiss István- Azt sem tudom, hol van a szeméttelep. Mióta elhordják a hulladékot, nem nekünk kell gondoskodni a szállításról, azóta nem is jártam arrafelé. Hahul- ladéklerakót akarnak építeni, bizonyára szükség van rá.- Sok minden kellene ide! Leginkább olyan szórakozóhelyet szeretnénk, ahová a mi korosztályunk is eljárhat. Mi már kikoptunk a diszkóból, a fiatalok csak kinevetnének. A kocsma sem a családi mulatozásoké. A feleségemmel elmennénk egy-egy kellemes vacsorára, táncra, ha lenne hova. nincs lehetőség arra, hogy szülők és gyerekek együtt töltsék el szabad idejüket. A felnőttek nem tudnak hol sportolni, kikapcsolódni. Egy uszoda is jó lenne, de az biztos, hogy elérhetetlen. A köz- biztonságot is erősíteni kellene, az nem állapot, hogy egyetlen rendőr van ügyeletben éjszakánként. gyermekorvos. Most hallottam, hogy a helyi pénzintézetben is megszüntetik a hitelkérési engedélyt. Ezután ezt is a megyeszékhelyen kell elintézni. Szállodát is építhetnénk, hiszen egy ilyen nagy településen megfordulnak idegenek, akik szeretnének körülnézni a környéken. Még csak szállást sem tudnánk adni nekik. . április 15., kedd Uj£eherto Hajnalig tanácskoztak Maratoni ülést tartottak az elmúlt héten a város honatyái. Hajnalig tartó, tizenhárom órás tárgyaláson döntöttek a település sorsáról. Határoztak az önkormányzati ingatlanok elidegenítéséről. Korábban a város tulajdonában lévő lakásokat a felbecsült érték nyolcvan százalékáért adták el, mostantól - a testület döntése alapján - százszázalékos áron adnak túl az ingatlanokon. Az egy összegben fizetőknek húszszázalékos kedvezményt adnak. Foglalkoztak az intézmények térítési díjaival. Az ön- kormányzat által fenntartott területeken dolgozók részére kétezer forintos étkezési támogatást határoztak meg. Továbbra is segíteni kívánja az önkormányzat az első lakáshoz jutókat. Sajnos a hivatal anyagi keretei is végesek, mindössze négymillió forintot tudtak elkülöníteni erre a célra. Eszerint lakásépítésre maximum százötven- ezer forintot adnak, -vásrásra a vételár húsz százalékának megfelelő összeget, de legfeljebb százezer forintot. A támogatás felét nem kell visszafizetni, a másik része kamatmentes kölcsön formájában csordogál vissza a hivatal pénztárába. Határozatot fogadtak el pályázat benyújtásáról. Az ajánlat elfogadása esetén több mint hárommillió forintot nyerne az önkormányzat, amelyet Családsegítő Szolgálat felállítására fordítana. A Megyei Területfejlesztési Tanácshoz is nyújtanak be pályázatokat, az utak állapotának javítására és építésére, valamint szilárdhul- ladék-lerakó létrehozására kémének támogatást. Módosították a Ruhaipari Szakközépiskola alapító okiratát. Az intézmény vezetői szeretnék technikumi szintre emelni a képzést, s a tanulmányi időt plusz egy évvel kívánják megtoldani. Az újfehértói önkormányzat pályázatot írt ki a szilárd- hulladék-lerakó, az állati hullatemető valamint a piac üzemeltetésére és parkfenntartásra. Erről további információkat a hivatalban lehet kérni, a pályázatok benyújtásának határideje április 28. A 4-es Számú Általános Iskolában Pallai Ágnes igazgatónő megbízatása lejárt, hamarosan igazgatóválasztás lesz az intézményben. A hivatal pályázatot ír ki az iskolaigazgatói állás betöltésére. Óvodai felvéteü bizottságot alapítottak, melynek tagja az óvodavezető, továbbá a szülői munkaközösség és a fenntartó képviselője. Az oldalt írta: Kozma Ibolya, a fotókat Csonka Róbert készítette 1997 A múlt emlékeit gyűjtve Kivilágos*kiyirradtig tartott Jótékonysági bált tartottak szombat este az újfehértói 1. Számú Általános Iskola aulájában. Mintegy négyszáz mulatni vágyó jelent meg a rendezvényen. Nemcsak szülők, ismerősök, hanem egyszerűen szórakozni vágyó városlakók is. Az intézmény vezetői kitettek magukért. Felléptek az iskola hetedik-nyolcadik osztályos diákjai, akik Erkel zenéjére palotást táncoltak. A lépésekre Sípos Lászlómé tanította a tanulókat. A Bajcsy-Zsilinszky Endre Gimnázium és Szakközépiskola diákjai a saját maguk által tervezett és elkészített ruhákat mutatták be divatbemutató keretében. Őket Baráth Mária és Szilágyi Ilona készítette fel. A felnőttek is műsorral lepték meg a bál résztvevőit. Angol keringőt táncoltak, melyre Huszárszky László tanította a város értelmiségét. Minden fellépő megfelelő jelmezben állt a közönség elé. A bátyus bálra rengeteg enni- innivalót hortak össze a táncolni vágyók. A talpalávalót Cserbán László zenekara húzta. Nem is akárhogyan, hiszen hajnali fél hatig tartott a mulatság. Az ötszáz forintos belépődíjak mellett egyéb anyagi és tárgyi hozzájárulásokat tettek a szülők és Újfehértó város vállalkozói. Voltak, akik kifejezetten a testnevelésre ajánlották fel pénzüket. Az összegyűlt csaknem félmillió forintot az alsós osztály- termek lambériázására fordítják, továbbá magnetofonokat vásárolnak belőle. zonyára képtelenek lennének főzni a mai háziasszonyok. A mezőgazdasági felszerelések hátterében falfestmény látható, amely az újfehértói határ és a föld hangulatát idézi. A felszerelések élethűek és épek.- A múzeum feladata sokrétű - folytatja Buczkó József. - Szeretnénk, ha a felnövő gyerekek megismernék a múzeum jelentőségét, és segítenének a gyűjtésben. Szeretnénk átadni számukra a tanulás, a történelem s a régi emlékek megőrzésének fontosságát. Tervünk, hogy összeszedjük, és írásos formában ki is adjuk a település történetét. Előreláthatólag ez az ezredfordulóra elkészül. Már kiadtunk egy könyvet, amely az újfehértói huszárok történetét tartalmazza. Most készülök egy újabb kiadványra, amelyben egy év munkája van, ez a város zsidóságáról szól. Sipos Ferenc, újfehétói születésű, elismert budapesti szakember Újfehértó Füzetek kiadványa is segít kitölteni azt az űrt, amelyet a helytörténeti dokumentum hiánya okoz. A településtörténeti múzeum gondolata akkor fogalmazódott meg Újfehértó lakóiban, amikor visszanyerték a városi címet. A város egy régi zsidó család hagyatékát egy 1870-ben épült családi házat jelölt ki a régiségek, helytörténeti emlékek őrzésére. A gyűjtéssel Buczkó József etnográfust bízták meg. — Nem volt könnyű feladat - mondja a múzeumigazgató. - A munkát nehezítette, hogy nem volt olyan írásos dokumentum, ami pontosan rögzítette volna a település történetét. Sajnos még a mai napig sincs írásos történet. Ennek természetesen több oka is lehet. Nem tartották fontosnak az adatok összegyűjtését, vagy nem volt olyan ember, aki vállalta és véghez tudta volna vinni ezt a munkát. Sajnos eltűntek a régi cégérek, nem tudtunk gyűjteni a mesterségek múltját idéző tárgyakat. Mintha csak a föld nyelte volna el ezeket a dolgokat. A tárgyak, régiségek egy részét adományként gyűjtöttem össze, másik részét megvásároltam. Többen maguktól hozták a régi sifont, kreden- cet, tükröket, amelyekre már nem volt szükségük, csak porosodott volna a lakás pincéjében. Az itt élők egy részének sokáig nem is jelentett semmit az a szó: múzeum, hiszen nem volt a városban. Később, a nyitás után rájöttek a régiségek jelentőségére, különösek amikor itt felismerték régi tárgyaikat. A múzeumban az elmúlt ötezer évet mutatjuk be, de a település csak 1600-tól létezik. Településtörténeti, néprajzi, mezőgazdasági részt különítettünk el. Itt kaptak helyetKoncz István képei, aki a városnak adományozta alkotásait. így a múlt és a jelen egy helyen található meg az újfehértói múzeumban. A néprajzi szoba a húszas évek hangulatát őrzi. Ezeket a ruhákat vasárnap hordták az emberek, a kemence, a bútorok mind-mind korabeli. A másik helyiség a konyha. Ezekkel az edényekkel biVároslátogató
