Új Kelet, 1997. április (4. évfolyam, 75-100. szám)
1997-04-12 / 85. szám
^rj Kelet Párbeszéd '97 1997. április 12., szombat Keleti György: A társadalom megküzdött a NATO-tagságért Kovács László: Ha az anyagiaktól függ, nincs akadálya új határátkelők megnyitásának Az előzetes tervekhez képest több ponton is megváltozott Keleti György honvédelmi miniszter megyei programja. Nem látogatott el a több mint öt éve üresen álló nyíregyházi Damjanich laktanyába. Az objektum jövőjéről Csabai Lászlónéval, a megye- székhely polgármesterével tárgyalt. A miniszter elmondta: a honvédség vezérkarának vezetői a közelmúltban jelezték, hogy nem tartanak igényt a 14 hektáros területre és az összesen százezer légköbméteres épületegyüttesre, amelynek könyv szerinti értéke 640 millió forint. A szakemberek értékbecslése után elképzelhető, hogy pályázati úton értékesítik a laktanyát. Nem kizárt, hogy a nyíregyházi ön- kormányzat megkapja az épületeket, a Honvédelmi Minisztérium pedig cserébe a me- gyeszéhelynek tartozó ÁPV Rt.-nek fizet. A harmadik változat szerint a nyíregyházi ön- kormányzaté lesz az objektum, és szolgálati lakásokat ad érte cserébe a honvédségnek. A megyei hadkiegészítő parancsnokságon annak vezetőjével és a nyíregyházi katonai alakulatok parancsnokaival találkozott a tárca vezetője. A köteüen beszélgetésen az ellentmondásos béremelésekről, az ország keleti és nyugati részei közötti illetménykülönbségekről kisebb vita alakult ki. Keleti György elmondta, hogy a honvédség dolgozói az év közepén még átlagosan 3 százalékos béremelésre számíthatnak. Elképzelhető, hogy anyagi vonzatai miatt megszüntetik a hivatásos katonák soron kívüli előléptetését. Át kell gondolni a nyelvvizsgapótlék rendszerét. Ázt a sereg „felének” orosz nyelvtudása miatt fizetik, gyakorlati haszna azonban nincs. Záhonyban zárt ajtók mellett beszélgetett Borbély Menyhért rendőrkapitánnyal a térség közbiztonságáról, majd a polgármesteri hivatalban fórumon hazánk NATO-csatlakozásá- nak kedvező hatásait ecsetelte. Állítása szerint nem a Magyar Honvédséget, hanem az országot veszik fel a védelmi szövetségbe. Ezért az elismerésért a társadalom megküzdött. Eleget tettünk a belépés feltételeinek: kiépült a demokratikus jogállam és a piacgazdaság, rendeztük a kisebbségi kérdéseket, és jó kapcsolatot építettünk ki szomszédainkkal. Többféle számítás készült arról; mibe kerül ez a költségvetésnek. Nagyobb kiadásokkal nem számolnak a szakemberek, mint ami az egyébként is indokolt fejlesztésekhez szükséges, A hadseregben 15-20 éve nem volt lényeges korszerűsítés, a technikai eszközök felváltása egyébként is indokolt. Az orosz államadósság fejében 1 millárd dollár értékű harci eszközt kap a honvédség, amely komoly segítséget jelent. Á NATO- kompatibilitás azt is jelenti, hogy korszerű haditechnikai, technikai berendezéseket állítunk csatasorba. A honvédelmi kiadások az össznemzeti termék 1,4 százalékát teszik ki. Ha hozzávesszük a polgári védelmet és a határőrséget, a mutató 1,8 százalékra emelkedik. Közvetlen reklámmal nem propagálja a NATO-csatlakozás előnyeit a kormány, ismeretterjesztő tudósítások jutnak el a sajtón keresztül az ország lakóihoz. így minden szavazó polgár eldöntheti, hogy e kérdésről a népszavazáson hogyan voksol. Az előzetes elképzelésekkel ellentétben a miniszter nem nézte meg a záhonyi határátkelőhelyet. Nyírbátorban ugyancsak zárt ajtók mögött aktuális kérdésekről tárgyaltSeres Józsefdmdár- tábomokkal, a Nyírbátori Határőr Igazgatóság vezetőjével, majd a város házasságkötő termében a már korábban említett témában ismételten fórumot tartott. Vállaj, Mérk, Terem és a környező falvak vezetői egybehangzóan arra kérték Kovács László külügyminisztert; keresse fel a térséget és segítse elő Vállajnál egy új határátkelőhely létesítését. A térségben élők óhaja ugyanis az Érmi- hályfalva felé vezető félnapos kishatárátkelő nemzetközi nagyhatárátkelővé minősítése a személyforgalom részére, valamint az, hogy az Ágerdő- majomál lévő vasúti határátkelőn világútlevéllel is át lehessen lépni. Kovács László pénteken délután egy órakor érkezett Vál- lajra, ahol fogadták őt a térség országgyűlési képviselői, valamint Gheorge Miclaus, a romániai Szatmár megye tanácsának elnöke, Seres József határőr dandártábornok, Lupkovics György pénzügyőr őrnagy, a szomszéd települések, valamint a határ túloldalán lévő falvak vezetői és Révész Antal vállaji polgármester. A külügyminiszter az áger- dőmajori vasúti határátkelőhelyen ismerkedett a helyiek problémáival. Az érintettek kérték, hasson oda, hogy a határőrizeti szervek a világútlevéllel utazó magyar és román állampolgárok részére is engedélyezzék a ki- és belépést. Egyben szóltak azért, hogy a MÁV szüntesse meg a nemzetközi tarifát, vagy módosítsa, mert így erős visszatartó erő a jegy ára is. Felvetették, szeretnék, ha az ágerdőmajori vasúti átkelőn az árufuvarozásra újból lehetőség volna. A külügyminiszter kijelentette; semmi akadályát nem látja e kérések megvalósításának, és haladéktalanul megteszi az ügyben a szükséges lépéseket. Vállaj pogármesterének tájékoztatója szerint a határátkelő megnyitására minden műszaki feltétel adott: víz, villany, telefon, gáz és kétoldalt leálló- sávoknak földterület. Csupán egy konténerépület kellene, és indulhatna a forgalom. Azért az ügy sajnos nem olyan egyszerű, derült ki Seres József Az igazságügy-miniszter, Vastagh Pál programját a megyei bíróságon kezdte, ahol Hován Arpádné dr. Rákos Mária, a megyei bíróság elnöke fogdta, majd a tárca vezetője találkozott a helyi bíróságok vezetőivel, a megyei főügyészszel és a büntetésvégrehajtási intézet parancsnokával. A miniszterjónak értékelte a megyei bíróság tevékenységét: az elmúlt évben végzett munkájuk alapján az országos rangsorban a második helyen vannak. Tájékoztatta a helyi szakembereket az igazságszolgáltatás rövidesen bevezetendő reformjáról. Elmondta, hogy eddig 11 nagy törvényjavaslatot dolgoztak ki és terjesztettek parlamenti vitára, és remélhetőleg az Országgyűlés tavaszi ülésszakán azokat elfogadják. Ezek között szerepel a Büntető törvénykönyv, a szervezeti törvény, a társasági törvény módosítása, illetve tervezik a regionális bíróságok létrehozását, ami azt eredményezi dandártábornok válaszából, hiszen az ehhez szükséges határőrök és vámosok bére egy évben közel százhúszmillió forint. Kovács László és Riedl Rudolf, Szatmár megye prefektusa azonban közösen jelezte, hogy van megoldás, ugyanis PHARE-pénzek is igénybe vehetők ilyen célokra. Mindenki egyetértett abban, hogy mind gazdasági, mind politikai és kulturális szempontból roppant lényeges lenne az új határátkelők megnyitása. majd, hogy az ügyek ésszerű határidőn belül kerülnek a tárgyaló bírák elé. A robbanásszerűen megnövekedett bűncselekmények miatt ugyanis Magyar- országon évente közel 1 millió 200 ezer ügyet tárgyalnak a bíróságok, és ezek közül mintegy 200 ezret görgetnek maguk előtt. Ezen csak úgy lehet változtatni, ha megreformálják az eljárási jogokat és gyorsítják az ítélkezést. Kovács András megyei főügyész tájékoztatta Vastagh Pált arról az elképzelésről, ami a bíróság és az ügyészség elhelyezési problémáit oldaná meg, és ehhez a miniszter anyagi segítséget ígért. A tárca első embere a törvény házában tett látogatása után Vajára utazott, ahol Balogh Gyula polgármester fogadta. A környező települések polgármestereivel tartott konzultációja után a művelődési házban fórumon találkozott a település lakóival. Kiderült, az igazságügy-miniszter nem először tett látogatást a községben: a A határjárást követő munkaebéden a külügyminiszter rövid beszédben elemezte a magyarromán alapszerződés most kibontakozó előnyeit, és leszögezte, hogy az első lépést a „fejekben” kell meglenni, az előítéletek közös sutba dobásával. Riedl Rudolf prefektus azt hangoztatta, hogy határaink ezentúl nem elválasztani, hanem összekötni fognak bennünket. Kovács László eztán rövid tájékoztatót adott a térség nyolcvanas évek elején a léüzemben járt. Az egybegyűlteket tájékoztatta a törvényhozás aktuális kérdéseiről, majd készségesen válaszolt a feltett kérdésekre, melyek nem csak a szaktárca munkájára vonatkoztak, érintették a kormány munkáját is. A hallgatóság igen aktívnak bizonyult, mert hosszan beszéltek gondjaikról és problémáikról. Többek között megkérdezték, hogy miért vált szükségessé az polgármestereinek, majd Nyírbátorba ment, ahol üzemlátogatáson találkozott az MSK Hungária dolgozóival. A külügyminiszter a gyár- látogatást követően Kisvárdán lakosági fórumot tartott, majd befejezésül részt vett azon a nyíregyházi fogadáson, ahol a vendégek és a megye, valamint a választó- kerületek pártvezetői találkoztak. energiahordozók privatizációja, ami oda vezetett, hogy a tarifák a csillagos égig érnek. Egy másik kérdező a tönkrement cégek elhúzódó felszámolását, illetve egyes kft.-k törvénytelennek tűnő attrakcióit kifogásolta. A miniszter minden észrevételre és kérdésre reagált, de ő sem tudta az egyre nehezebb körülmények között élő embereket kellően megnyugtatni. Tudósítóink voltak: Kozma Ibolya, Fekete Tibor, Fullajtár András, Kovácsvölgyi Zoltán, Palotai István. Fotók: Csonka Róbert, Lázár Zsolt, Racskó Tibor Vastagh Pál: Szükség van az igazságszolgáltatás reformjára A hadkiegészítés komoly gondjai Beszélgetés a vasútállomás jövőjéről I Ebéd a vállaji oviban
