Új Kelet, 1997. április (4. évfolyam, 75-100. szám)
1997-04-10 / 83. szám
Gazdaság #rf lícict A sógor-komaság már a múlté Az Európai Unió gazdasági normáit, értékrendjét elfogadó Ausztriába az egyre szigorodó belpiaci védelem miatt magyar termékek csak úgy juthatnak be, ha azok valamilyen osztrák szolgáltatással kombinálva jelennek meg a kereskedelem kínálati oldalán. A magyar kisiparosoknak egymagukban esélyük sincs arra, hogy kapcsolatokat építsenek ki osztrák szolgáltatókkal és használható információkhoz jussanak, viszont a hazai kamaráknak lehetőségük lenne, hogy a piacszervezési feladatkörükben megteremtsék az úgynevezett „marketing hitel” intézményét. Munkatársunktól A fentieket Kassai Pál, a kilenc évvel ezelőtt bécsben bejegyzett Domotech GmbH. vezetője mondta kelet-magyarországi piackutatásának eredményeit összegezve. Véleménye szerint bőrdíszműves - dísztárgyak és lószerszámok vadászati, épület- díszmű kovácsok készítette, szakmailag minősített népi iparművészeti termékek iránt jelentős a kereslet Alsó- Ausztria tartományban. Dömpingáruval nem, csak szolgáltatáshoz kötött, egyedi értéket képviselő termékkel lehet megjelenni Nyugaton. Csupán az a probléma, hogy a magyar terméket nehéz összekapcsolni osztrák munkával.- Milyen nehézségekkel kell szembenézniük a keleti megyék kisiparosainak?- Az osztrák piacon kemény versenyben állnak az EU-n belüli olasz, spanyol, portugál kézműipar termékeivel. Az áruk fontosságát a minőség, az ár és a helyi hozzáadott szolgáltatási érték nagysága szabja meg. Jelentős hátrányt jelent még ezeken kívül, hogy hiába létezik Magyarországon kiállítási megjelenést segítő támogatás, a kisiparosok képtelenek megfizetni az utazást, a szállást, a vásárral együttjáró egyéb költségeket. így külföldiként minden használható piaci információtól elszigetelődnek.- Ausztria az EU törvényei szerint gazdaságilag „ lezárta” a határait...- A kapcsolatteremtésben emiatt értékelődik fel az Unión belüli cégek szerepe, amelyek 48 óra alatt hozzájuthatnak és közveíthetik a legfontosabb piaci információkat. Ez az érem egyik oldala. A másik az, hogy cserében szükséges a megyei, regionális gazdasági alapadatok összefogása és hozzáférésének lehetővé tétele. A kézművesek összefogása a magyar kamarák feladata lenne.-A kapcsolatépítést, az élő információs „forródrót” működtetését milyen háttéifelté- telekkel lehetne megoldani?- A magyar állam bizonyos esetekben akár százszázalékosan is támogatja a külföldi kiállítási megjelenést, viszont az ott-tartóz- kodást nem. Nagy szükség lenne egyfajta „marketinghitelre”, amelyhez a vállalkozók előzetesen hozzájuthatnának, s ebből finanszíroznák a bemutatkozás járulékos költségeit. Ez kisiparosonként csak pár százezer forint, amit ők saját zsebből - ismerve a magyar körülményeket - nem tudnak megfizetni. Mivel a magyar bankok - a számukra - ilyen elhanyagolható nagyság- rendű hitellel nem foglalkoznak, ezért az ilyen kéz- művesi igényeket, például a kamaráknak kellene összefogniuk. Tizenöt-húsz iparos támogatása összességében már „hitelképes” nagyságrendet képvisel. A közjogi testület vagy egy összegben felvenné és szétosztaná a hiteltámogatást, vagy kezességet vállalna tagjaiért. A bank számára ez hosszú távú befektetés lenne, s a törlesztést a kisiparosok megvalósult űzted hasznából lehet visszafizetni. Garanciát a kézműves által megtermelt valós, illetve majdani érték, a kamarával fennálló tagi viszony, valamint a kamara közjogi méltósága jelenthetne. Ilyen háttérsegítséggel közvetítői áttételek nélkül jöhetnének létre üzletek. 1997. április 10., csütörtök Bővült az őstermelői tevékenységi kör Jelentős kedvezmények, egyszerűsödő adminisztráció Beszámoló Az őstermelői igazolvány bevezetése óta országosan a mezőgazdasági kistermelőknek és a bortermelőknek mintegy tíz százaléka váltotta ki az ingyen beszerezhető okmányt. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében az agrár- kamarai gazdajegyzőket több mint négyezren keresték már fel ez ügyben. A január elsejével életbe léptetett adó- és társadalombiztosítási szabályok miatt február végén kirobbant agrárdemonstrációk a térségi termelőket is elbizonytalanították, s az addigi élénk okmányigénylési kedvet a mérsékelt várakozás váltotta fel, amelyet a legújabb, a termelők számára kedvező módosítás sem mozdított el. Egyelőre. Az őstermelői jogosultság nem kötelező, viszont ez év július elsejétől kimondottan hátrányba kerülnek azok a termelők, akik nem rendelkeznek az irattal, ugyanis jelentős kedvezményektől esnek el. Emiatt - várhatóan a második negyedévben - ugrásszerűen meg fog nőni az őstermelői igazolványt kiváltók száma. Munkatársunktól Bővült az őstermelőként végezhető tevékenységi kör. Az alapvető növénytermesztési és állattartási tevékenységeken túl őstermelői igazolvány alapján végezhető a megtermelt termékek, tej, zöldség, gyümölcs különféle feldolgozása; saját erdő telepítése, erdei mag, csemete előállítása; engedély alapján erdei mellék- termékek gyűjtése; évi 250 ezer forint árbervételig a virág-, dísznövénytermelés; egyéb őstermelői termék-értékesítéssel együtt számítva évi 4 miihó forint bevételig a must, félkész és hordósbor, ha azt továbbfel- dolgozásra, továbbértékesítésre kifizetőnek adják el. E termékek értékésítésekor az .Őstermelőt a felvásárlótól kompenzációs felár illeti meg, és mentesül az adóelőleg-levonás alól. Ez a kedvezmény az őstermelőt akkor is megilleti, ha virágból a 250 ezer, vagy borból a 4 millió forintos értékhatárt meghaladta. Az adóelőleg elszámolása Az őstermelő az igazolvány igénylése során nyilatkozik a termelési feltételeiről, de a földterületre, állattartó épületekre, értékesítésre szánt termékekre vonatkozó adatokat az igazolványra nem lehet felírni. Az őstermelő a bevételét sa- játkezűleg is felvezetheti a betétlapra a felvásárlótól kapott bizonylat alapján. A felvásárló az értékesítésről továbbra is adatot szolgáltat az APEH felé, ezért a felírt adatokat biztosítani kell számára. A már kiváltott őstermelői igazolvány továbbra is érvényes. Az a termelő, aki a törvénymódosításig tevékenységénél fogva nem válthatott őstermelői igazolványt, és ezért tőle adóelőleget vontak, az őstermelői igazolvány birtokában kérheti a felvásárlótól a levont adóelőleg visszafizetését. Mi változott az őstermelők adózási szabályaiban? Az őstermelői körön belül a szélesebb kistermelői réteg élhet kedvezményekkel, ugyanis a kistermelői bevételi ösz- szeghatár 3 millió 4 millió forintra emelkedett. Változatlan maradt a 250 ezer forintos bevételi szabály. Ha a mezőgazdasági kistermelésből származó bevétel az évi 250 ezer forintot nem haladja meg, akkor nem kell adóbevallást készíteni. Ha a termelő biztos abban, hogy az éves bevétele 250 ezer forint alatt marad, mindegy, melyik adózási módot jelöli be az igazolványt igénylő lapján. Ha a várható bevétel esetleg meghaladja a 250 ezer forintot, érdemes megfontolni az adózási módot. Az őstermelő piaci értékesítése A piacokon, vásárcsarnokban állandó elárusítóhellyel rendelkező kereskedő, attól, hogy mezőgazdasági terméket árul, nem őstermelői tevékenységet végez. Az őstermelői tevékenységbe a saját termék eseti jellegű piaci értékesítése tartozik, évi 250 ezer forint bevételhatárig. Családon belüli közös igazolvány Ha az egy háztartásban élő családtagok a családi gazdaság-termelésben folyamatosan részt vésznek, abban az esetben - nyilatkozat alapján - közös igazolványt válthatnak. Ebben az esetben a bevétel és az igazolt költség egyformán oszlik meg a családtagok között, s az adózási szabályoknak megfelelően külön-külön tesznek eleget bevallási kötelezettségüknek. Az átalányadózás módosulása Azon túl, hogy az árbevételhatár 3 millió forintról 4 millió forintra emelkedett, csökkent a diktált jövedelemtartalom, mégpedig állat, állati termék értékesítés esetén 8-ról 6 százalékra, növény és egyéb esetén 20-ról 15 százalékra. Az adókulcsok változatlanok, 200 ezer forintjövedelem alatt 12,5 százalék, 200 ezer forintot meghaladó jövedelem esetén az összes jövedelem 25 százaléka. Társadalombiztosítást érintő változások Az a termelő, aki nyugdíjjogosultság megszerzése érdekében szerződést köt a Nyugdíj- biztosítási Igazgatóssággal, a korábban 35 százalékban meghatározott járulék helyett a járulékalap 30 százalékát fizeti. Nincs változás abban, hogy a természetbeni egészségügyi ellátásért az egyéb jogon nem biztosított őstermelőnek adókötelesjövedelme, de legalább a mindenkori minimálbér 11,5 százalékát egészségbiztosítási járulékként, valamint havi 1800 forintot egészségügyi hozzájárulásként be kell fizetnie a Megyei Egészségbiztosítási Pénztárnak. Egészségbiztosítási járulék fizetése A módosítás azt a lehetőséget adja az őstermelőnek - ha az egészségbiztosítónál erről bejelentést tesz -, hogy az egészségbiztosítási járulék és az egészségügyi hozzájárulás éves összegéről a bevallást és a befizetést november 30-áig egy összegben teljesítheti. A módosítás rendelkezik arról is, hogy azok az őstermelők, akik egészségbiztosítási járulék és egészségügyi hozzájárulás fieztésére kötelezettek, de szociális helyzetüknél fogva nem képesek annak megfizetésére (akinek családjában az egy főre jutó jövedelem nem éri el a legkisebb nyugdíj összegét, all 500 forintot), a települési önkormányzat polgármesteréhez fordulhatnak a természetbeni egészségügyi ellátásra jogosító igazolványért, ezzel mentesülnek a fizetési kötelezettség alól. MTI ___ Az elmúlt év fordulópont volt a magyar piac- gazdaság történetében: az addigi dekoncentrációval szemben előtérbe került a koncentrálódás folyamata. Ez azonban nem jelent visszarendeződést az elavult gazdasági szerkezethez, sőt azt jelzi, hogy a magyar gazdaság alkalmazkodik a nemzetközi tendenciákhoz - hangsúlyozta Vissi Ferenc, a Gazdasági Versenyhivatal elnöke szerdán azon a sajtó- tájékoztatón, amelyen ismertette a hivatal 1996. évi tevékenységéről az Országgyűlés számára készült éves beszámoló egyes megállapításait. Elmondta, hogy a Gazdasági Verseny- hivatal Versenytanácsa tavaly összesen 164 határozatot hozott, amelyből 45 esetben állapítottak meg jogsértést. Ez utóbbiak túlnyomó többségénél a fogyasztók megtévesztése címén marasztalták el a jogsértőket. Kereskedelem MTI ■_ ______ A kivitel dollárban számított értéke 1997 januárfebruárjában 2381 millió dollárt tett ki, 4,1 százalékkal többet, mint tavaly. Az import 2812 millió dollár volt, 2,7 százalékkal haladta meg a múlt év azonos időszakában regisztrált értéket. Az exportforgalom forintban 401 milliárd, az importforgalom pedig 472 milliárd forint volt. A termékforgalmi mérleg passzívuma 431 millió dollárt tett ki, ami 19 millióval kedvezőbb, mint egy évvel korábban. A fizetési mérleget terhelő nettó egyenleg 324 millió dollárt mutat. így sommázta az év első két hónapjának külkereskedelmi forgalmát értékelő szerdai sajtótájékoztatóján a külgazdaság alakulását Berényi Lajos, az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium helyettes államtitkára. Az adóperek tapasztalatai MTI Az adóperek tapasztalatai címmel rendez konferenciát a Magyar Közigazgatási Egyesület csütörtökön a Legfelsőbb Bíróságon. A rendezvényen az adóügyeket tárgyaló legfelsőbb bírósági és megyei bírósági bírák mellett részt vesz Kékesi László, az APEH elnöke is. Akiaz adóhivatal tevékenységéről tart előadást. Lomnici Zoltán, a Magyar Közigazgatási Bírák Egyesületének ügyvezető elnöke az MTI munkatársának elmondta: a konferencia aktualitását az adja, hogy folynak a befektetési adó- kedvezményekkel kapcsolatos perek, és több iránymutató döntés született az áfa-visszaigénylésekre vonatkozó ügyekben is. Költségelszámolás A kistermelőket érintő, költségelszámoláson alapuló adózásban a 40 százalékos költséghányad - a korábbi átállási költséghányad - 4 millió forintos éves bevételhatárig alkalmazható. A példa szerint: Tétel Érték/forint 4 000 000 Éves bevétel Költséghányad 40 százalék, de legfeljebb 1 200 000 forint 1 200 000 Számlával, bizonylattal igazolt költségek 1 600 000 Kistermelői jövedelem 1 200 000 Az adó összege 391 000 Őstermelői adókedvezmény 100 000 A fizetett adó összege 291 000 Amennyiben a mezőgazdasági kistermelőnek a termelésből származó bevételei mellett más adóköteles jövedelme nincs, és az éves bevétele nem haladja meg az 1,5 millió forintot, akkor újabb kedvezmény illeti meg. Ha a bevételének a 20 százalékát kitevő összegben számlával tudja igazolni a költségeit, akkor nem kell adóbevallást készíteni és adót fizetni, csupán egyszerűsített bevallási nyilatkozatot kell tennie. A példa szerint: Tétel Érték/forint A kistermelésből származó éves bevétel 1 500 000 A költségszámlák összege 300 000 Adóbevallást nem szükséges készíteni, és adót sem kell fizetni.
