Új Kelet, 1997. április (4. évfolyam, 75-100. szám)

1997-04-10 / 83. szám

1 Johannita szellemben szolgálni a határszélen Intézményünk egy egészségesen élő, sorsát és egész­ségét megbecsülő közösség egészségügyi és szoci­ális alapellátását kívánja irányítani. Az egészségügy és a szociális gondoskodás jelenleg is sorskérdés... Emberek és családok megtartásának, a gyermekál­dás örömmel vállalásának, a remélt békés időskor, általánosságban térségünk és nemzetünk jövőjének alapvető feltétele e sorskérdés méltó kezelése.” Dojcsák Tibor (Új Kelet) Ezek a dr. Arday Andrástól, a Csengeri Népjóléti Intéz­mény vezetőjétől származó gondolatok egy, a szatmári városról szóló millecentená- riumi kiadványban láttak nap­világot. Egy olyan intézmény irányítója vetette papírra őket, amelyik egy nagyközség vá­rossá válásával együtt nőtte ki magát körzeti orvosi rendelő­ből egészségügyi és szociális intézménnyé. A változtatáso­kat motiváló gondolatokról, jelenlegi munkájukról, lehe­tőségeikről és terveikről kér­deztük dr. Arday Andrást, aki egy személyben háziorvos, a központ vezetője és mene­dzsere is.- Hogyan kezdődött az in­tézmény megszervezése?- Induláskor csak két körze­ti orvosi állás volt, noha azelőtt volt itt szülőotthon és gyer­mekorvosi ellátás is. A felesé­gem gyermekgyógyász, így a gyermekorvosi ellátás a mi ide- kerülésünkkel újra indulhatott. Az is motiválta elképzelésün­ket, hogy elvégeztem a köz- gazdasági egyetem egészség- ügyi menedzser szakát, és ép­pen az alapellátás fejlesztése volt az egyik munkaterületem. Azt vallom, hogy itt egy jól szervezett és minél több befe­jezett szolgáltatást adó alapel­látásra van szükség. Az alapel­látási reformkísérlet során pró­báltuk felmérni, hány felnőtt- és gyermekpraxis kell egy adott körzetben, milyen igény van fogászatra, tehát olyan szolgáltatásra törekedtünk, ami elérhető, megfizethető, a lehe­tő legtakarékosabb, és emellett a leghatékonyabb legyen. Szakorvosi vizsgálati lehetősé­get, konzíliumokat próbálunk helyben nyújtani, hogy ne kell­jen a betegnek minden vizsgá­latért Mátészalkára, vagy messzebre utazni.- Miért kapta a népjóléti intézmény nevet az egészség- ügyi központ?- Bár nem akaijuk a szociá­lis kérdéseket az egészségügy szférájába hozni, nem tudtuk elválasztani az egészségügyi kéréseket a szociális gondok­tól. Ez egy elöregedő közös­ség, ahol sok olyan szociális probléma merül föl, amit a si­keres gyógyításhoz meg kell oldani. Nem elég egy idős be­teg tüdőgyulladását kezelni, élelemmel kell ellátni, be kell nála fűteni, és meg kell szer­vezni a gondozását. Intézmé­nyünk az egészségügyi és a szociális alapellátást is szerve­zi Ellátásaink közé tartozik a házi gondozás és a szociális ét­keztetés, valamint egy 15 ágyas szociális otthon fenntartása is. Sok segítséget kapunk a mun­kaügyi központtól, a házi gon­dozásban például a rászorulók­kal együttérző munkanélk­ülieket foglalkoztatunk.- Említette a befejezett szol­gáltatást. Mit ért ön ez alatt?- Ha bejön egy beteg, kap­hasson minél teljesebb kivizs­gálást és kezelést, valamint hogy ennek legyen meg a la­boratóriumi és terápiás háttere is. Több mint 200 mozgássé­rült látogatja rehabilitációs foglalkoztatónkat, és január elsejétől a több éve indított nő- gyógyászati mellett már bel­gyógyászati szakrendelésünk is működik konzíliumi jelleg­gel. Mi látjuk el a környék szak­orvosi konzíliumi rendszerét is a szülészet, a nőgyógyászat, a gyermekgyógyászat, a fül-orr- gégészet és a belgyógyászat vonalán. Szándékosan haszná­lom a konzílium kifejezést a szakorvosi rendelés helyett, mert azt szeretnénk elérni, hogy a körzeti orvos minél több problémában tudjon szemé­lyesen konzultálni szakorvos­sal. Szeretnénk az egykori tü­dőgondozást újra megszervez­ni, hogy mindennap legyen tü­dőszűrés, és hetente egy-két napon tüdőgyógyász szakor­vossal tudjunk konzultálni, mert a környék legnagyobb népegészségügyi gondja ma a tbc újraterjedése. Átalakítot­tunk egy épületetet a Johannita ügyeleti ambulanciának, en­nek korábbi helyén indulhat újra a tüdőgondozás. Ez lenne a harmadik nagy tervünk 1997-re, mert az előző kettő, az ügyelet és a belgyógyászati konzílium már megvalósult. Az intézménynek van egy lai­kus többségű igazgatótanácsa, annak tagjai döntik el, mikor milyen fejlesztés szükséges, de ezek megvalósításához szük­ség van a városkörnyéki tele­pülések segítségére, összefogá­sára. Sajnos, napjainkban az önkormányzatok individuáli- sabban gondolkodnak, mint korábban, meg akaiják mutat­ni, mire tudnak jutni egyedül, de fel kell ismerniük, hogy bi­zonyos, a közösség érdekében szerveződő szolgáltatásokat csak jóakaratú társulással tu­dunk létrehozni. Megyei krónika 1997. április 10., csütörtök Kulturális kerekasztal Járulékfizetők érdekei Munkatársunktól Szerdán délután ülésezett Nyíregyháza Önkormányzatá­nak Kulturális Kerekasztala. A kerekasztal tárgyalásain általá­ban a megyeszékhely művé­szeti és kulturális intézménye­inek vezetői, valamint a külön­böző témakörök szakértői van­nak jelen. Az idei első Kulturális Ke­rékasztalt Felbermann Endre alpolgármester nyitotta meg. Az összejövetel több témával foglalkozott. Az alpolgármes­ter először a város költségve­tésének kulturális és művésze­ti vonatkozásairól tartott tájé­koztatót. Elmondotta, hogy a legnagyobb kiadási tétel az intézmények működtetése. Megemlítette többek között azt is, hogy a bölcsődei, az óvodai és az általános iskolai szférában nem elégséges a központi alapokból kapott normatív támogatás, szükség van a saját működési bevéte­lekre is. Második napirendi pontként eszmecsere következett Nyír­egyháza tudományos életéről, melynek során dr. Lenti István címzetes főiskolai tanár, a téma szakértője fejtette ki nézeteit. Ezt követően a város művé­szeti közösségeinek tevé- kegységét minősítették, majd a Népművészeti Stúdió és a Népművészeti Egyesület hely­zete volt terítéken, végezetül pedig javaslatok hangzottak el Nyíregyháza kulturális és művészeti életével kapcsolat­ban. Nagyobb türelemre lesz szükség A feszültségek a gyermekeken csapódnak le A sokak által álomnak tűnő gyermekvédelmi törvényről szavaznak a jövő héten a parlamentben a honatyák. A tervezetet szerdán vitatták meg megyénk illetékes szak­emberei Nyíregyházán. A rendezvény célja az volt, hogy egyeztessék az érintett szervezetek, intézmények, önkor­mányzatok és a civil szféra közötti család-, gyermek- és ifjúságpolitikai stratégiákat, a belső szakmai alapelve­ket, körvonalazzák a feladatok elhatárolását, megosztá­sát. A konferencián előadást tartót és részt vett a kon­zultáción dr. Katonáné dr. Pehr Erika, a Népjóléti Mi­nisztérium főosztályvezető-helyettese és dr. Herczog Mária, a hazai családvédelem szaktekintélye. K. Z. (Új Kelet) _______ A tanácskozás utáni sajtótájé­koztatón elmondták; az új tör­vény a gyermekek esélyegyen­lőségét kívánja növelni úgy, hogy a hatósági beavatkozás számát a feltétlenül szükségesre korlátozzák. Fontosnak tarják, hogy a gyermekvédelem köz­üggyé váljon. Az új jogszabály alapján jobban segítik, és nem elsősorban anyagilag a rászomlt kicsinyeket az érintett intézmé­nyek munkatársai. A törvényal­kotók a tanítás utáni elfoglalt­ságra, a nyári programokra és a különböző felkészítő oktatá­sokra gondoltak. Az ehhez szük­séges pénzt - remélhetőleg - az ország költségvetésében min­den évben elkülönítik. Szabá­lyozni fogják az oktatási intéz­ményekben dolgozók bejelen­tési kötelezettségét azokban az esetekben, amikor a gyermekek bántalmazása már hatósági be­avatkozást igényel. Erre szükség lesz, hiszen a felnőttekben fel­gyűlt társadalmi-gazdasági fe­szültségek a fiatalabb korosztá­lyon csapódnak le. Bányász Jánosné dr. országgyűlési kép­viselő (MSZP) a törvényhozók nevében azt hangsúlyozta, hogy a törvény hoszszabb távra ké­szül, hasonlóan a nyugdíjreform­hoz. Végrehajtása olyan új típu­sú gondolkodásmódot igényel, amely egyelőre nincsen meg a mai magyar társadalomban. Na­gyobb szükség lesz a türelemre, egymás jobb megértésére. A szellemi tőkéért Németek a Kossuthban Új Kelet-információ A nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium hosszú idő óta ápolja a baráti alapon szerveződött nemzet­közi kapcsolatait. Szerdán megérkezett a testvériskola, a Hannoveri Evangélikus-Lu­theránus Egyház Gimnáziumá­nak képviseletében egy német diákküldöttség, akiket tanára­ik is elkísértek. A négy éve ki­alakult testvérintézményi kapcsolatok elsősorban a ta­nulók szellemi fejlődését te­kintve nagyon gyümölcsöző­en fejlődtek az elmúlt időben: a kölcsönös csereutaztatások ápolják a tanulók nyelvtudá­sát, a külföldi utak beható országismeretet adnak amel­lett, hogy határokon átnyúló barátságok születését segíti elő. A helyi diákok családjai­nál szállást kapó német ven­dégek e két hétben a Kossuth- diákok tavalyi látogatását vi­szonozzák. Itt-tartózkodásuk alatt a Kossuth Gimnázium programszervező munkatársai Szabolcs-Szatmár-Bereg me­gyei körutat, budapesti kirán­dulást, falumúzeumok meglá­togatását tervezték, emellett a vendégek tiszteletére sok vi­dám diáktalálkozót tartanak az iskolai németórák rendsze­res látogatása mellett. Munkatársunktól Kiemelten fontos feladat, hogy a régióhoz érzelmileg kötődő, pályakezdő fiatal szak­embereket racionális érdekelt­ség alapján be lehessen vonni a megye fejlesztési elképzelé­seinek megvalósításába. A szellemi tőke, a fejekben lévő gyakorlatias tudás felmenő­rendszerű gyarapítása stratégi­ai fontosságú a térség jövője szempontjából. Az öt legna­gyobb megyei vállalat által életre hívott Human-net, Sza- bolcs-Szatmár-Bereg Megyei Humán Erőforrás Fejlesztési Alapítvány létrehozása óta el­telt egy esztendő alatt folyama­tos igényfelmérést, piackuta­tást végzett az alapító okiratá­ban megfogalmazott célok szellemében. Minderről a civil szervezet tegnapi évértékelő és feladat­meghatározó kuratóriumi ülés után számolt be Kakukné Ka­tona Agnes, az alapítvány ügyvezető igazdatója. Tájé­koztatójában elmondta, hogy egy PHARE-program által tá­mogatva a régió nagyvállala­tai körében elvégzett felmérés alapján megállapítható volt; a vállalati szférának, a cégek menedzsmentjének ismeret­anyagában még nem foglalja el feladatarányos helyét a humán­erőforrás-gazdálkodás, amely nagyságrendekkel összetet­tebb és fontosabb probléma egy cég életében, mint a személy- ügyis adminisztrátori munka. Az alapítvány konferenciák, vezetési, munkaerőpiaci, vál­lalkozói, idegennyelv-képzé- si tréningek szervezésével, szakmai klubok létrehozásá­val támogatja a térségi cégek munkatársainak, a felsőok­tatási intézményben tanuló leendő szakemberek tudás­anyagának fejlesztését. Az ügyvezető rámutatott arra, hogy a megyei szellemi tőke gyarapításának folytonossága miatt ez évtől kezdődően a középiskolai diákokat is sze­retnék bevonni a civil szerve­zet programjaiba, amelynek első programja az április 11- én kezdődő Szakképzési Bör­ze ’97 lesz. Az alapítvány munkatársai a gazdasági élet valamennyi te­rületét lefedve már közel 250 szakrétőt tartalmazó Human- Network adatbázissal állnak az érdeklődők rendelkezésére, valamint folyamatosan gyara­pítják a megyén kívüli tudo­mányos intézményekkel a kap­csolatfelvételt. Fekete Tibor (Új kelet) Egy évvel ezelőtt alakul­tak meg a Területi Egész­ségbiztosítási Bizottságok. Létrejöttükkor nem kisebb célt és feladatot tűztek ki maguk elé, mint az egész­ségbiztosítási járulékot fizetők érdekeit képviselni. Az eltelt időszak mérlegét a szerdán megtartott bizott­sági ülésen vonták meg. A TEB-nek jelenleg 13 munkavállaló és 9 munka­adói képviselője van, akik igyekeznek felelősséggel ellátni megbízóik képvise­letét. A napi feladatokon túl a bizottság élő kapcso­latot alakított ki a Megyei Egészségbiztosítási Fó­rummal, a Megyei Egész­ség Szövetséggel és az Or­szágos Koordinációs Bi­zottsággal. Mint azt Mrenkó László TEB-elnöktől megtudtuk, a beszámolóban szó volt az alapellátás (háziorvosok, fogászati ellátás) helyzeté­nek áttekintéséről, a járó­beteg-szakellátás finanszí­rozásáról, az ügyfélszolgá­lat hatékonyságáról és a kintlévőségek megyei helyzetéről. Az elnök a TEB és a MEP (Megyei Egészségbiztosítási Pénz­tár) munkakapcsolatát jó­nak ítélte meg. Különösen hasznosnak tartotta azt a napi kapcsolatot, amelyben a TEB munkatársai a járu­lékfizetők érdekeiben a MEP osztályain dolgozók­kal közösen segítenek. Az első évet talán próba­évnek is lehet tekinteni, és a beszámolók előterjesztői megnyugvással állapítot­ták meg az érintett felek együttműködési készségét. Az egészségügy elmúlt egy évi átszervezése több törvény módosítását tette szükségessé. A TEB lehe­tőségeihez képest igyeke­zett véleményezni a kiadott vitaanyagokat, és közvetí­teni a megye lakosságának állásfoglalását a törvény- módosításokról. A megye mind az öt kór­házát felkeresték a TEB megbízottai, és több mint négyszáz kérdőívet osztot­tak szét a fekvő betegek között. Ebben arra voltak kíváncsiak, ki mennyire elégedett az ellátással, a gyógyító munkával. A ki­osztott kérdőívek közül 370-et küldtek vissza a be­tegek. Szerencsére az érin­tett kórházak munkatársai nem viseltettek ellenszenv­vel a felmérés iránt, és so­kat segítettek a felmérés elkészítésében. (A Szakbi­zottság részletes vélemé­nyét későbbi lapszámunk­ban közöljük.) Az aktuális témakörök között a TEB foglalkozott az otthonápolás osztrák ta­pasztalataival. A jelen­lévők tájékoztatót hallgat­tak meg a legutóbbi kor­mánydöntésről, mely sze­rint meghosszabbítanák a jelenlegi önkormányzatok mandátumát, és nem imá­nak ki újabb szakszerveze­ti választásokat. Az elkép­zelés szerint a júniusban lejáró mandátumokat a munkaadók és a munka- vállalók delegálás útján töltenék be. Felbermann Endre Dr. Lenti István I Dr. Arday András

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents