Új Kelet, 1997. március (4. évfolyam, 51-74. szám)
1997-03-08 / 57. szám
I 1997. március 8., szombat Hazai krónika A kisvállalkozók védelmében... Kamarai nyílt levél A Magyar Kézműves Kamara elnöksége - a kis- és középvállalkozók érdekeinek védelmében - a negatív irányban módosuló gazdasági körülmények, valamint a jogi szabályzásokban bekövetkezett hátrányos változások miatt nyílt levélben fordult Horn Gyula miniszterelnökhöz. A helyzetelemző, problémafeltáró és javaslattevő írást a közjogi testület elnöke, Szabó Tibor a képviselt hétszázezres tagság nevében írta alá. Új Kelet-információ A parlament 1994. január 1-jei időponttal életre hívta a gazdasági önkormányzatokat, a gazdasági kamarai rendszert. A testület sajnálattal állapította meg, hogy a gazdasági kamarák törvényben kapott felhatalmazásaikkal élni nem, vagy alig tudnak, tekintettel arra, hogy a kormányzat folyamatos, mulasztásos törvénysértése gátolja a kamarai törvény maradéktalan végrehajtását. Tapasztalatainkat, észrevételeinket a mai napig sem tudjuk hasznosítani a törvény-, illetve jogszabályelőkészítő munka során, amit mi sem bizonyít jobban, mint a sokat vitatott - s a Magyar Kézműves Kamara részéről az Alkotmánybíróságnál is megtámadott - társadalombiztosításról szóló törvény, amelyről a kamarának előzetesen nem állt módjában véleményt nyilvánítani. Az általános gazdasági érdekvédelmi funkció betöltésében a közjogi testületeket folyamatosan akadályozzák. A szükséges további törvényi módosítások rendre elmaradtak, a közjogi státus valós tartalmát megadó jogi keretek, kormány-miniszteri rendeletek nem születtek meg. A kamarák, ezen belül a kézműves kamarák pénzügyi helyzete nem stabilizálódott, elhelyezésük nem oldódott meg. A gazdasági kamarák tagkörén belül a Magyar Kézműves Kamara tagjai meghatározó nagyságrendben mikro- és kisvállalkozások. Ezen gazdálkodói kör helyzete - számszerű gyarapodásával ellentétes irányban - rohamosan romlott, jövedelemtermelő és adóviselőképessége csökkent. Ez a tendencia rendkívül káros országunk átalakuló gazdasági szerkezetére, s a társadalom tagjaira nézve egyaránt, annál is inkább, mivel ezen vállalkozói kör elerőtlenedése 700 ezer emberen keresztül rontja az ország polgárainak közérzetét, veszélyezteti a társadalmi békét. A Magyar Kézműves Kamara elnöksége nem tekinti valós intézkedésnek a megjelent kis- és középvállalkozások támogatását célzó kormányzati pénzügyi lépéseket, mert az azokban meglévő hitellehetőségek továbbra sem hozzáférhetők a mikro- és kisvállalkozói kézműves kamarai tagkör számára. A német tartományi hitelek a külföldi részvétel előírásával kizárják az egyéni vállalkozásokat, a megfizetendő kamat még mindig magas, továbbá a kereskedelmi bankok ezen potenciális adós réteggel nem foglalkoznak, így elzárkózásuk miatt a hitelgarancia intézménye tagkörünk számára elérhetetlen. Sürgetjük, hogy a gazdaság említett szereplői részére haladéktalanul olyan hitelkeretet különítsenek el, ami a foglalkoztatotti létszámot 20 főben, s az igénybe vehető hitelt 20 millió forintban maximálja vállalkozásonként. A Magyar Kézműves Kamara törvény által megalapozottan egyik kiemelkedő feladatának tekinti a szakképzést, mesterképzést. Meggyőződésünk, hogy a magyar gazdaság szereplőinek a XXI. századba út csak emelt szintű ismeretekkel felvértezetten vezethet, melynek követelményszintjeit is az európai technikai, technológiai fejlettsége által diktált színvonalhoz kell közelíteni. A Magyar Kézműves Kamara a társkamarákkal egyetértésben kiemelt szakmakörben javasolta a mestervizsga kötelezővé tételét, mint az adott szakma, tevékenység gyakorlásának minimális feltételét előírni. Ezen feltételnek a vállalkozás tulajdonosa saját személyében, vagy egy főállású foglalkoztatottján keresztül tehetne eleget. Megdöbbenéssel vettük tudomásul, hogy ezen törekvésünket az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium részéről olyan érvekkel utasították el, amelyek nemcsak hogy nem helytállók és komoly ismerethiányt mutatnak, hanem meggyőződésünk szerint káros módon hátráltatják a magyar kézműves tagkör európai színvonalra való emelkedését, a megrendelő, a fogyasztó polgár részére pedig a minőségi munkavégzés számonkérhető garanciáit. A leghatározottabban tiltakozunk azon megnyilvánulás ellen, ami a magyar szakember számára bezárja azt a lehetőséget, hogy tudását a fejlett piacgazdaságokban elismert minősítéssel igazolhassa, gátat szabva a konvertálható mestervizsga gyakorlatának. A Magyar Kézműves Kamara elnöksége követeli, hogy a fentiekben vázolt kiemelt gondok orvoslására a kormányzat haladéktalanul tegye meg a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a gazdaság szereplőinek elégedetlensége és elle- hetlenülése ne vezessen anarchiához, s beláthatatlan következményekkel ne kockáztassa az ingatag gazdasági alapon nyugvó társadalmi tűrőképességet. Javasoljuk, hogy a vitatott kérdések tisztázására a kormányzat részéről törvényességi felügyeletünket ellátó ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszter rövid időn belül hívja össze a törvényességi felügyeletébe tartozó területi és országos gazdasági kamarák fórumát. Kormányülés-előzetes Társadalmi, szakmai viták összegzése Rendkívüli ülést tart vasárnap a kormány. A miniszterek tanácskozásának napirendjén két téma, a nyugdíj- reform, illetve egy azzal szorosan összefüggő új ellátási forma, az időskorúak járadéka szerepel. M77 Az ülésen a kormány ösz- szegzi a nyugdíjreformról folyó társadalmi-szakmai viták eddigi eredményét, tapasztalatait, illetve - legalábbis az alapvető kérdésekben - véglegesíti a nyugdíjreformmal kapcsolatos álláspontját - tájékoztatta az MTI-t a Miniszterelnöki Hivatal közigazgatási államtitkára pénteken. A kormányülés rendhagyó időpontját Kiss Elemér azzal indokolta, hogy a nyugdíjrendszer reformja olyan kiemelkedő jelentőségű kérdés, amelyet nem lehet a szokásos csütörtöki tanácskozások sorába illeszteni. - A nyugdíjreform előreláthatólag a legjelentősebb, a legtöbb embert érintő téma, amellyel a kormánynak az idén foglalkoznia kell. A miniszter- elnök ezért úgy értékelte, hogy a kabinetnek erre kiemelt figyelmet kell fordítania - mondta az államtitkár. A miniszterek a tervezett új nyugdíjrendszerrel kapcsolatban három javaslatról mondanak véleményt. Az első, a javasolt nyugdíjszisztéma első pillérét, az úgynevezett felosztó- kiróvó rendszert szabályozná. A második tervezet a magán- nyugdíjról és a kötelező magánnyugdíj-pénztárakról szól, ez tulajdonképpen a tőkefedezeti elemet írja le. Végül a harmadik javaslat a társadalombiztosítási és a magánnyugdíj-ellátásra jogosult biztosítottak körét, valamint a szolgáltatások fedezetére fizetendő járulékokat rögzíti.- Mindezeken túl - mondta Kiss Elemér - a kormány az időskorúak járadékának bevezetéséről szóló előterjesztést is megvitatja. Ez az ellátás a tervek szerint azoknak az idős embereknek jár majd, akik valamilyen okból nem jogosultak nyugellátásra, s megélhetésük más forrásból sem biztosított. Hétvégi demonstrációk MTI ___________________________________ Sz ombaton és vasárnap nyolc megye - Baranya, Csongrád, Komárom-Esztergom, Békés, Jász-Nagykun-Szolnok, Heves, Tolna, Haj- dú-Bihar - húsz településén lesz agrárdemonstráció. Az ORFK péntek délutáni rendelkezésre álló előzetes adatai szerint a tiltakozó megmozdulásokon legalább ezren vesznek részt, és a felvonultatott járművek száma is meghaladja majd a hétszázat. Az ORFK sajtóosztálya az MTI kérdésére pénteken elmondta azt is, hogy a hétvégi, budapesti demonstrációra - amelynek helyszínei a XV. kerületben, illetve a Hősök terén és a Kiskörúton lesznek - 230-an érkeznek 165 járművel. A hiánybehajtás ellehetetlenülést okoz Munkatársunktól A szerveződő agrárdemonstrációval szolidáló Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Párt Szabolcs-Szatmár- Bereg megyei szervezetének elnöke, dr. Kávássy Sándor pénteken, a párt nyíregyházi székházban tartott állásfoglalásában kijelentette: a hétfőn megkezdődő tömegdemonstráció mérföldkövet jelent a kormányzat, a földművelésügyi tárca, valamint a gazdálkodók életében. Meglátása szerint a kisgazdálkodók ellehetetlenülése odáig fajult, ha a ma hatályos adó- és társadalombiztosítási terheket rendre befizetnék, akkor rövid időn belül az alaposan megfogyatkozott vagyonkájuk maradékát is elveszítenék. A mezőgazdasági problémák első jelei már a ’80-as évek elején kiütköztek, az első megrendítő almaválság idején. Ekkor kezdődött meg a piaci érté- kesíthetetlenség miatt az ültetvények máig tartó fokozódó kiirtása. Ezt tetőzte, hogy a rendszerváltás után kinyílott az agrárolló, amely csak elmélyítette a kialakult és azóta nem kezelt problémát. A Kisgazdapárt meglátása szerint a kormány idei járulék- fizetési intézkedései arra irányulnak, hogy a ’90-es évek csökkenő termelése miatti adóbevétel-kiesést - az összeg több tízmilliárd forintra rúg - most hajtsa be a termelőkön. A párt képviselői jogosnak J—lélek. Nem véletlenül. r~í Ugyanezt, ami jelenleg A. az országban történik, egyszer már nyolcévesen átéltem, és nagyon is mélyen belém ivódott ahhoz, hogy elfelejti sem. Az ország társadalmi rétegei, osztályai gyakorlatilag egymástól függetlenül, mégis mintegy vezényszóra kezdtek mozgolódni, hogy aztán szinte napokon belül bizottságokat, szövetségeket, köröket hozzanak létre. Aztán pedig... Mert a türelmet a végtelenségig elvárni ostobaság! Megkövetelni pedig egyenesen kihívás! A parlamentarizmus csak egy politikai forma, amit a nép tesz végül is lehetővé, és ha visszaélnek vele a képviseleti demokrácia ügyeletes megbízottai, akkor hitelét, értelmét veszti. Ilyenkor szokta ugyanaz a nép a jogosítványt visszavonni és népakarattal helyettesíteni. Persze, ez nem tetszik soha a hatalomnak, azonban a „népakarat” természeténél fogva nem kérdezősködik, nem hagyat jóvá és nem is tárgyal. Ha tetszik, ha nem, a népfenség akkor is szent jog, ha meg lehet kérdőjelezni, de nem tanácsos! Isten óvjon bennünket a népakarat és a népítélet kirobbanásától. Mindenki tudja, hogy ez mit jelentene. Visszavetné az országot a bizonytalan politikai státusú államok közé, és akkor befellegzett az EU-tag- ságnak, a NATO-nak. Marad fogódzni a „fényes napkelet”... Természetesen az észérveket már csak a hatalom számára érdemes ilyen helyzetben címezni, ugyanis kizárólag a vezetők visszakozhatnak. A nép már nem. Ha valóban - akár tudat alatt is - elszánta magát az átruházott hatalom visszavételéEmlékeztető Palotai István (Új Kelet) re, akkor már késő azt remélni, hogy türelme még tovább feszíthető. Márpedig a jelek nagyon is erre mutatnak. A parasztság valamennyi, valóban tömegeket képviselő szervezete szemmel láthatólag megunta a kormány taktikázását, és csak a gyenge elméjű képzelheti, hogy a demonstrációk kifulladnak. Arról nem is beszélve, hogy az igazán nincstelen parasztréteg még nem is volt az utcán, és nagyon oda készülődik. A kormány most szemmel láthatólag mindent elkövet, hogy a Postabank-cirkuszból boszorkányüldözést kreáljon, és ezzel elvonja a figyelmét az embereknek, azonban ez reménytelen és átlátszó kísérlet. Korgó gyomorral senki sem fog már rájuk figyelni. A másik manőver, a munkásság és a parasztság összeugra- tása sem sikerült. Az egyetemeken sztrájkbizottságok alakulnak, és a vezetők reakciói kísértetiesen kezdenek emlékeztetni arra a bizonyos múltbéli viselkedési módra. Sértődöttek, hajthatatlanok, és valljuk be, pimaszok is. Felfoghatatlan, hogy nem látják be: akármennyire is jó szerintük, amit csinálnak, mégsem az, mert az ország népe nem akarja! A „vak” embert nem kell átvezetni a túloldalra, ha nem akarja. A népet nem lehet leváltani. A hatalom keménykedése csak nemzeti katasztrófához vezethet. Még talán nem késő. Még talán ki lehet ragadni kormányon belül a gyeplőt a nép által olyannyira gyűlölt pénzügyi lobby kezéből, és be lehet bizonyítani, hogy a baloldal irányít, nem a jobb. Nem igaz, hogy a pénzügyek ügyeletes intézői ismerik az egyedüli üdvözítő utat! Bőven akadnak egyéb közgazdasági iskolák, alternatív megoldások. Csak éppen merni kell szembenézni ezzel a ténnyel. / m is sürgősen cselekedni. M~í Az idegek már túlfeszül- m J tek, és nem viselik el többé a jelenlegi úthengerpolitikát. Hatalmas felelősség nehezedik a kormányra. Az ország sorsa és nyugalma a tét. Élelmiszer« termelés Új Kelet-információ Élelmiszer-előállítás és környezetgazdálkodás a keleti régió háromhatár- szegletében címmel tudományos szimpózium volt pénteken nyíregyházán, a GATE Mezőgazdasági Főiskolai Karán. A rendezvényen tudományos kutatók és szakemberek tartottak előadást a mezőgazdaság aktuális kérdéseiről, az élelmiszerelőállítás és a környezet- gazdálkodás összefüggéseiről, a környezetvédelem és a termelés kapcsolatáról. A szakemberek leszögezték, hogy a mezőgazda- sági termelés fejlesztését csak a rendelkezésre álló környezeti adottságok figyelembevételével lehet végezni. Emiatt javaslataikban arra ösztönözték a termelőket, hogy helyezzék előtérbe a tájjellegű gazdálkodást, a talajfajtának megfelelő növényi kultúra kialakítását. A környezetvédelmi szakemberek örömmel vették, hogy elmúlt már az az idő, amikor egy agráregység hatékonyságát a kihordott műtrágya mennyiségével hozták összefüggésbe. A szerencsésen változó fogyasztói szokások is mindinkább a biogazdálkodás vagy a mesterséges tápanyag-utánpótlás észszerű használatát helyezik előtérbe. A földet nem lehet kirabolni. A termesztett kultúrák évenkénti vetésforgószerű alkalmazásával beállítható egy olyan optimális termelési rend, amely hasznot hajt a gazdának, miközben közel egyensúlyban tartja a föld tápanyag-körforgását. Tudományos kutatóintézetekben már kész mezőgazdasági programok állnak rendelkezésre, amelyek alkalmazásával a legkevesebb környezeti terhelést kell a termőföldnek elviselnie. Módszertani központ Munkatársunktól A szabolcs-szatmár-bere- gi megyeszékhelyre látogató Dr. Koncz István ifjúság- politikai államtitkár pénteken, a nyíregyházi polgár- mesteri hivatalban kifejtette: a megkezdett gyermek- és ifjúságpolitikai kezdeményezések elérték azt a korábban kitűzött célt, hogy a lehető legmagasabb rendű szabályok garantálják a korosztály jogait. A fél-, egy éves építkezés után struktúrájában és szervezetében mára újra felállt a koordinációs kerekasztal, s több mint hatszáz településen megalakult az érdek- képviseleti fórum. Az idei esztendő céljairól szólva elmondta az államtitkár, hogy gyermek- és ifjúsági feladatokra megközelítőleg egymilliárd forint lesz felhasználható.
