Új Kelet, 1997. március (4. évfolyam, 51-74. szám)

1997-03-07 / 56. szám

1997. március 7., péntek Világkrónika Magyar Távirati Iroda Az a kanadai állampolgárságú német fér­fi, akit kedden Phnompenben őrizetbe vettek, nemzetközi gyer- mekmegrontó bűnszövetkezet tagja - közölte csütörtökön a kambodzsai rendőrség. Az 53 éves férfit hat fiú bejelentése nyo­mán fogták el egy fővárosi szállodában. Az AFP híradása sze­rint beismerte az ellene felhozott vádak egy részét. A gyanúsí­tott holmijai között 200 kiskorú - kamaszok és kisfiúk - fény­képeire bukkantak az Interpol kambodzsai nyomozói. Múlt pénteken hasonló vádakkal vettek őrizetbe egy 54 éves francia fényképészt. Ha bűnösnek találják a hálózat tagjait, akkor 10 évtől 20 évig teijedő szabadságvesztésre ítélhetik őket. Újabb gyermekholttestet találtak csütörtök hajnalban Brüsszel egyik belvárosi kerületében. A hatósági szakértők úgy vélik, a tetem nagy valószínűséggel az 1992- ben, kilencéves korában eltűnt Loubm Bemissáé. A marokkói származású kislány esetét eddig a pedofil antihős, a charleroi-i Marc Dutroux számlájára írták, most azonban azt valószínűsí­tik, hogy egy ugyancsak pedofil előéletű brüsszeli férfi a tettes. A gyermekeltűnések ügyében nyomozó neufchateau-i hatósá­gok egy régi nyom felújítása nyomán jutottak el Brüsszelbe. Szerdán egész nap megszállva tartották az érintett környéket: folyamatosan igazoltatták és vallatták az ott lakókat. Éjfél kö­rül bukkantak a holttestre, amely alig néhány lépésre feküdt Loubna lakhelyétől. A hatóságok a 33 éves Patrick Derochette- et, a műhely egyik szerelőjét gyanúsítják azzal, hogy főszerepe lehetett a kislány halálában. Tigris támadott meg egy határőr parancsno­kot az orosz Távol-Keleten. Azonban sikerült leterítenie az ál­latot. Az eset Tigrovaja határőrposztnál történt. Tigrovaja ma­gyarul tigris. Az esetről csütörtökön számolt be az orosz média. A fiatal állat a hosszú tél után szemlátomást kiéhezve jelent meg a határőrállomásnál. A kutyákhoz nem fért hozzá, mert ketrecben tartották őket. Ekkor az őrhelyre akart behatolni, a támadó állattal azonban a parancsnok puskalövéssel végzett. Egy osztrák állampolgárságú, volt sfor­katonát lepleztek le a szlovén vámosok még szerdán, és na­gyobb mennyiségű kézifegyvert koboztak el tőle - jelentet­te csütörtökön a ljubljanai rádió. A híradás szerint az osztrák állampolgár gépkocsival érkezett a szlovén-horvát határra, ahol a vámosok nagyobb mennyiségű fegyvert - kézigráná­tot, automata és félautomata lőfegyvert, taposóaknát - talál­tak az autójában. ivm ____________ Al bánia déli részén a fel­kelők szerdán megvívták első jelentősebb harcukat a kormányerőkkel. A görög határ közelében fekvő Sa- randában a lázadók mintegy 40 percig tartó összecsapás után visszafordulásra kény­szerítették a hadsereg 60 ka­tonáját szállító teherautókat, és a körzetben foglyul ejtet­tek mintegy 50 katonát. A sarandai harcban négy láza­dó és két katona megsebesült, egyikük állapota súlyos. Az albán védelmi minisztérium hivatalos közleménye cáfol­ta a szerdai összecsapásokról és áldozatokról szóló híreket - írta csütörtökön az ITAR- TASZSZ. Huszonnégy óra leforgása alatt a dél-albániai Vlorában hét ember meghalt lövések­től származó sebesülései kö­vetkeztében. Ezt csütörtö­kön az AFP jelentette albán egészségügyi forrásokra hi­vatkozva. A lövöldözésben mintegy 20 ember sebesült meg. Nyolc embert kórház­ban ápolnak, mintegy tucat személyt kellett elsősegély­ben részesíteni. Albán kormánykatonák harckocsikon a fegyveres fel­kelés központjainak számí­tó Vlora és Saranda felé tar­tanak, jóllehet a városokat már korábban gyűrűbe zárta a hadsereg. Tritan Shehu kül­ügyminiszter telefonon kö­zölte olasz kollégájával, Lamberto Dinivel, hogy a hatalom a lázadóközpontok elszigetelésének taktikáját alkalmazza. A kormányerők parancsot kaptak, hogy ne bocsátkozzanak összecsapá­sokba a felkelőkkel - jelen­tette csütörtökön az ITAR- TASZSZ. Az AFP beszámolója sze­rint Sáli Berisha elnök kije­lentette, hogy a végsőkig el akarja kerülni az erő alkal­mazását. A francia hírügy­nökség értékelése szerint a tiranai vezetés több békülé- keny gesztust tett a fel­kelőknek, többek között en­gedélyezte az albán vöröske­resztnek, hogy segítséget nyújtson a vlorai kórháznak. Vlora kikötővárosban olyan hírek terjedtek el, hogy a kormánycsapatok támadás­ra készülnek. A fegyveres lá­zadók a házak tetőire nehéz géppuskákat állítottak fel, il­letve harckocsi-elhárító raké­tafegyverekkel fészkelték be magukat. A fegyvereket a hadsereg raktáraiból zsákmá­nyolták. Saranda lakossága szerda este nagygyűlést tartott a városka főterén. A szónokok támadták a kijárási tilalom bevezetését, a tömeg kor­mányellenes jelszavakat ki­abált. A Reuter szerint az emberek fegyvereiket rázták, és kisgyermekeket emeltek a magasba. Sarandában a fel­kelők őrnaszádokon ellen­őrzik a part menti vizeket, a kormányerők partraszállását várva. A hadsereg harckocsi­jai és páncélozott személy- szállító járművei elözönlöt- ték a térség legjelentősebb városa, Gjirokaster közelé­ben haladó utakat. Kiterjeszteni a stabilizációt Kovács László washingtoni eszmecseréi A magyar külügyminiszter washingtoni megbeszélése­in nem merült fel még jelzésszerűen sem, hogy esetleg csökkent volna a Magyarország iránti rokonszenv és támogatás szintje - ellenkezőleg, valamennyi partner értésre adta, hogy Magyarországot a NATO-tagságra jó eséllyel pályázók közé sorolja. Kovács László szer­dai programját demokrata és republikánus szenátorok­kal tartott eszmecserék töltötték ki: a honatyák alapjá­ban véve meggyőzőnek találták a NATO-csatlakozásra felsorakoztatott magyar érveket. MTI __________________ A külügyminiszter mások között Strom Thurmonddal, a fegyveres erők bizottságának elnökével, John McCainnel, a bizottság tagjával, Mitch McConnell-lel, a megajánlási bizottság tagjával, Chuck Hagellel, a külügyi bizottság tagjával, Joseph Bidennel, a külügyi bizottság rangidős de­mokrata párti tagjával és Joseph Liebermannel, a fegy­veres erők bizottságának ugyancsak demokrata párti tagjával találkozott. A szenátorok kivétel nélkül egyetértettek azzal a nézettel, amely szerint a bővítés a stabi­litási övezet kiterjesztését je­lenti, vagyis a potenciális konf­liktusok megelőzésével ol­csóbban teremti meg a bizton­ságot, mintha utólag kellene gondoskodni a válságok keze­léséről. Egybecsengett a két fél véleménye arról is, hogy a NATO kiszélesítése nem az orosz radikális és nacionalista mozgalmak kezére játszik, ha­nem éppen hogy a demokrati­kus vonulatok erősödését moz­dítja elő. A bővítés költségeinek vise­lésével kapcsolatban magyar részről megerősítették, hogy a pótlólagos terhekből természe­tesen az új tagoknak is ki kell venniük a részüket. Kovács László kifejtette, hogy a magyar gazdaság kiegyensúlyozásával és a növekedés beindulásával lehetőségek nyílnak majd a for­rások fedezésére, annál is in­kább, mert bizonyos katonai fej­lesztési programokat egyébként is végre kell hajtani. Hozzáfűz­te, hogy a szövetség keretén be­lül ráadásul költséghatékonyab- ban oldhatók meg a feladatok, mintha Magyarországnak egye­dül kellene vállalnia a kiadáso­kat. Az amerikai fél megértéssel fogadta az érvelést. Ugyancsak kedvező hozzá­állással nyugtázták, hogy a NATO-hoz való csatlakozást az összes magyar parlamenti párt támogatja. Az eszmecserék fo­lyamán kiérződött, hogy a NATO-bővítéssel kapcsolat­ban washingtoni politikai kö­rökben megfogalmazódik, va­jon szükség van-e az amerikai védelmi kötelezettségek kiter­jesztésére az európai földrész újabb régiójára. A magyar fél benyomása sze­rint a többségi vélemény az, hogy a stabilitás érdekében igen­is szükség van a lépésre, mi több, a biztonsági övezet széle­sítésével és a szövetség elret­tentő erejének kivetítésével ép­pen azt lehet megelőzni, hogy amerikai katonákat „kelljen Közép-Európában bevetni”. Kérdések vetődtek fel a költ­ségkihatásokat illetően is: vol­tak, akik felhívták a figyelmet arra, hogy miközben a NATO- bővítés többletkiadással fog járni, nem szabad megfeledkez­ni az amerikai fejlesztési igé­nyekről sem. A megbeszéléseken kitűnt, hogy mind demokrata, mind republikánus párti szenátusi körökben megfelelőnek tart­ják a bővítés ügyében kifejtett kormányzati tevékenységet. John McCain és Joseph Biden jelezte, hogy a közeljövőben mindketten Magyarországra látogatnak. Kovács László sajtóreggeli keretében neves amerikai új­ságírókkal is találkozott, és ki­fejtette előttük a magyar állás­pontot. Göncz Árpád Lettországban MTI _____________________________________ Ba ltikumi útjának második állomására, Lettország fővárosába érkezett csütörtök reg­gel Göncz Árpád köztársasági elnök. Az évek óta tervezett, de az állami feladatok által szűk­re szabott időkeretek miatt Rigába csak most elutazni tudó magyar államfőt a kétnapos lá­togatás során gazdag program várja. Hivata­los tárgyalásokat folytat Guntis Ulmanis lett köztársasági elnökkel, Andris Skele miniszter- elnökkel, s a balti térségben jelentős szerepet játszó ország más vezetőivel. Megismerkedik a valaha a Hanza szövetség egyik szilárd pil­lérének számító Riga múltjával és jelenével, s mielőtt kétnapos látogatása végeztével pénte­ken este elbúcsúzna vendéglátóitól, marad ide­je arra is, hogy találkozzon a Lettországban élő, mindössze néhány tucatot kitevő szórvány­magyarság képviselőivel. Jelcin rendteremtést ígér Rendteremtést ígért kemény hangvételű éves parlamenti beszédében Borisz Jelcin elnök. Az orosz államfő csü­törtökön, a parlament két házának együttes ülésén éle­sen bírálta a hatalmi szerveket: a kormányzatot és a tör­vényhozást. Közölte, hogy elégedetlen a kabinettel, és az elkövetkező napokban kormányátalakítást jelent be. Félórás beszédének külpolitikai részében megismételte, hogy Moszkva változatlanul ellenzi a NATO bővítését. MTI Bevezetőjében az államfő nyílt értékelést adott az ország helyzetéről, amelyet rendkívül nehéznek minősített. A gazda­sági problémák mellett a növek­vő bűnözést, a hadsereg ellátá­si gondjait, a csökkenő élet- színvonalat, a bér- és nyugdíj­elmaradásokat és a szaporodó tiltakozó akciókat említette. — Mindez vészjelzés a hata­lom számára. Fogytán az em­berek türelme, szerintük az ál­lami kérdések kezelését a gyen­geség, a közömbösség, a fele­lőtlenség és a hozzá nem értés jellemzi - mondta. Elismerte, hogy a hatalom nem könnyí­tette meg az átalakulást, mivel az új politikai rendszer nem járt egy új irányítási rendszer meg­teremtésével. - Félúton elakad­tunk, a régi partot elhagyva a problémákkal sodródunk, és nem sikerül a másik partra át­jutni - fejtegette. Hangsúlyozta, hogy a rend- teremtést a hatalommal kell kezdeni. Ostorozta a kormányt, amely „nem képes elnöki nó­gatás nélkül működni”. - Az országot a hatalomnak, és nem a körülményeknek kell irányí­tani - tette hozzá. Bejelentette, hogy a közeljövőben a kormány személyi összetételére vonatko­zó változtatásokat jelent be. Még az idén gyökeresen meg­reformálják a kormányzati szer­veket, a rendteremtés érinti majd a gazdaságirányítást és a szoci­ális szférát is. A költségvetést érintve meg­ismételte, hogy a jövőben sze­mélyesen ellenőrzi majd az ál­lami költségvetés előkészítését. Rendet kell tenni a költségve­tési kiadások terén, mivel sok­szor a legfontosabb célokra nem jut, miközben hatalmas összegeket nem rendeltetéssze­rűen használnak fel, és szélhá­mosok gazdagszanak meg ál­lampénzen. Jelcin elismerte, hogy a ha­tékony piacszabályozás mód­ját nem sikerült elsajátítani a vezetésnek. Kulcskérdésnek nevezte az adóreformot, beje­lentve, hogy mindenkit rá­kényszerítenek az adózásra.- A gazdasági rendcsinálás nél­külözhetetlen a szociális gon­dok megoldásához - tette hoz­zá, a támogatási rendszer igaz­ságosabbá tételét ígérve. Jelcin kiállt a katonai reform mellett, mivel az lehetővé te­szi a hivatásos hadseregre való fokozatos áttérést és a hadse­reg fegyverzetének korszerűsí­tését. A külpolitikai kérdéseknek viszonylag kis teret szentelt az orosz elnök. Ellenezte a NATO bővítését, mondván, az árt orszá­ga biztonságának. - Oroszorszá­got ki akarják szorítani Európá­ból és el akarják szigetelni - fej­tegette. - A bővítés végzetes döntés lehet, amiért nagy árat fi­zet Európa. Az európai bizton­sági rendszer Oroszország nélkül, vagy annak ellenében való lét­rehozása mindig kudarcot vallott- mondta. Reményének adott hangot, hogy amerikai kollégá­jával tartandó helsinki találko­zója lendületet ad majd a straté­giai együttműködésnek. Megis­mételte, hogy Moszkva erősíteni akarja a FAK-ot, és külön is ki­emelte az orosz-fehérorosz in­tegrációt, jelentős lépéseket ígér­ve az idén ezen a téren. Az orosz elnök végezetül hangsúlyozta, hogy ellenőrzi az üzenetében foglaltak meg­valósulását. A Mercedes a sztár MTI _______________ A kisautók megjelenése és a közönségnek a nagy családi határok iránti lanka­datlan érdeklődése jegyé­ben nyílik meg csütörtökön az idei Genfi Autószalon. Az AFP szerint a kis kate­góriájú személygépkocsik között minden kétséget ki­záróan a német Mercedes és A-osztálya viszi el a pál­mát. A jármű alapjában véve nem újdonság, hiszen az ősszel kezdett, példa nélküli marketingkam­pány során már bemutatták, de a kicsinek és családinak is tűnő kocsit az október 24-én induló forgalmazás előtt először Genfben lát­hatják az érdeklődők. Az A-osztály a stílust és a belső kidolgozást illetően is nyilvánvaló siker - írta a hír- ügynökség, hozzátéve: a jármű megjelenése a Merce­des ama szándékát testesíti meg, hogy megszabaduljon a „Merőikről” mint elérhe­tetlen árú járművekről kiala­kult képtől, miközben to­vábbra is szavatolja a hír­nevének sarokkövét jelentő biztonságot és megbízható­ságot. A Suzuki „Wagon R+” egyterűje a liliputiak világát idézi, vonalai pedig „személytelenek”. Az októ­beri párizsi autószalonon már kiállított Ford Ka ese­tében a tervezők a bizton­ságra helyezték a hangsúlyt. A családi és túrakocsik szintén a figyelem elő­terébe kerülnek: a hagyo­mányoknak megfelelően minden gyártó bemutatja nyitott kocsiját (például a Peugeot a 306-ot), de látha­tók a Citroen Berlingo és a Peugeot Partner kétülésesei, vagy a Mitsubishi és a Chrysler terepjárói is. A Puma révén a Ford újabb családtaggal gyarapítja a kis kupék piacát, amelyet a Fiat, az Opel vagy a Re­nault már elfoglalt. A Fies­tához és a Kához képest a forgalmazókhoz ősszel kikerülő Puma szemből sportos vonalakat, hátulról „telt idomokat” mutat, belső kiképzése pedig tö­kéletes. A magasabb kategóriá­ban a Peugeot 405-os ku­péja, a Pininfarina és a CLK Mercedes minden bizonnyal sok látogatót vonz majd, csakúgy, mint a Mercedes SKL kabrió, a Chrysler Stratus, a piacon áprilisban megjelenő Re­nault Mégane, vagy a tom­pább alakúra „átrajzolt”, tökéletes belső kiképzésű, új Audi A6. A gyártók mindeközben a jövő felé is kacsingatnak: több standon is a majdani modellek előfutárainak te­kinthető „koncepció-au­tók” kaptak helyek. Közé­jük tartozik például az Opel Signum, amelyben a mű­szerfal egészét elfoglaló képernyőn minden adat lát­ható a gépkocsi működé­séről, a forgalomról, de té­véműsorok is vehetők, amelyeket a hátsó ülésen helyet foglaló utasok az első ülések fejtámlájának hátsó részébe beillesztett kis kép­ernyőkön követhetnek fi­gyelemmel. Összecsapások Albániában

Next

/
Thumbnails
Contents