Új Kelet, 1997. március (4. évfolyam, 51-74. szám)

1997-03-06 / 55. szám

Az utóbbi napokban országszerte, de főleg az Alföldön és megyénkben agrárdemostrációkra került sor, illetve még napja inban is tart. Ön mennyire tartja jogosnak a parasztság követeléseit a kormánnyal szemben ? A tél lassan elmúlik, és így tavasz kezdetén jobban ter­vezget az ember. Ön mit remél ettől az évtől? Ezeket a kérdéseket tettük fel a járókelőknek. Didredszer Péter:- Nézze, én Kárpátaljáról kerültem ide, Nagykállóba. Nyugdíjas vagyok és különö­sebben nem gazdálkodom. A kertet, ami a házam körül van, igyekszem rendben tartani. Naponta figyelemmel kísérem a demonstrációról szóló hír­adásokat, és azt kell mondjam, sok mindenben igazat adok a termelőknek, mert nem sok be­csülete van az általuk megter- melteknek. Az igazi haszon másé. Mostanság mindenütt erről beszélnek, de azt tapasz­talom, hogy itt, a városban is megoszlik az emberek véle­ménye. Van, aki azt mondja, jól teszik, hogy tüntetnek, van, aki nem ért velük egyet. Hogy mit érnek el, nem tudom...- Én nagyon bizakodó em­ber vagyok. Először is re­ménykedem, hogy a nyug­díjreform valóban a nyugdí­jasok érdekeit fogja szolgál­ni. Azt tervezgetem, hogy el­költözünk innen, mert az unokáimtól távol vagyunk, és a feleségemmel szeretnénk a közelükben lenni, ha nem sikerül, akkor maradunk. Sze­retnénk békésen élni. Senki­től sem kérek semmit. Torma László:-Nagyon helyesnek tartom, hogy így próbálják az igazu­kat kiharcolni a termelők. Mi megtermeljük az árut, és a hasznot mások busásan lefö­lözik. Ráadásul a vidéken megtermelt áru Budapesten sokkal olcsóbb, mint itt, ahol betakarították. Nekem is van egy kis földem, pár darab ma­lacom, és nyulakat is tartok. Próbáltam korábban nagyobb volumenben is gazdálkodni, de nem érte meg, nem volt ki­fizetődő. Egyszerűen elveszik az ember kedvét attól, amiből esetleg a családját tartaná el, pedig itt, vidéken a földmű­velésen kívül más lehetősége nem nagyon van az embernek. Az ország asztalára valót itt, vidéken termeljük meg, és cse­rébe semmibe néznek bennün­ket. Véleményem szerint, ha a kormány nem enged, a paraszt nem adja fel, és akkor köny- nyen megbukhat a kormány is.- A városban lévő dolgok­kal elégedett vagyok. Bevezet­ték a gázt, kiépítették a szenny­vízvezetéket. Úgy gondolom, hogy mindenki teszi a dolgát. A problémák nem innen ered­nek. Itt a tavasz, akad munka bőven, a földet nem érdekli a civakodás, szántani-vetni kell. Oláh Zoltán:- Láttam a demonstrációt, mert jártam a 41-esen eb­ben az időpontban. Véle­ményem szerint, a tünte­tőknek igazuk van, volt okuk rá, hogy ilyen módon próbálják jobb belátásra bír­ni az ország vezetőit.- Régóta ígérik már, hogy kiépítik a kábeltévé-háló­zatot. Nagyon szeretném, ha ebben az évben ez meg­valósulna. A telefont nem­rég vezették szerte a város­ban, és érthetetlen számom­ra, miért nem egy árokban helyezték el a vezetékeket, ugyanis korábban arról volt szó. Költözik a tüdőgondozó? Az évente mintegy 25 ezer ember ellátását és vizsgálatát végző tüdőgondozó a belső berendezés elhasználódása és a terület fertőzöttsége miatt az elmúlt évtizedek alatt alkal­matlanná vált arra, hogy mű­ködőképes maradjon a mosta­ni helyén. Az ANTSZ június végéig engedélyezte a műkö­dését. Ha ebben nem történik valamilyen előrelépés, akkor az a veszély fenyeget, hogy meg­szűnik. Ezt szeretné elkerülni az önkormányzat, és a fontos egészségügyi intézmény meg­mentése érdekében tárgyaláso­kat kezdtek a megyei kórház és a helyi rendelőintézet vezetői­vel és a megyei önkormányzat­tal is. Az elképzelések szerint egy óvodaépületben alakíta­nák ki a tüdőgondozót, a kardi­ológiai szolgáltatást, a gyermek pulmanológia és allergológiai vizsgálatokra alkalmas helyet. Városlátogató 1997. március 6., csütörtök Egyenesbe jöhet a költségvetés- Az ország más települése­ihez hasonlóan jelenleg Váro­sunkban is a legnagyobb gond az ez évi költségvetés össze­állítása. Azt hittük, hogy az előző két év után az idén va­lamivel nyugodtabb körülmé­nyek között, rendezettebb költségvetést tudunk a testü­let és a város elé terjeszteni - halljuk Fodor János polgár- mestert. - Sajnos a parlament által jóváhagyott normatív tá­mogatásoktól mindenki azt remélte, hogy sokkal kedve­zőbb pozíciókat teremt az ön- kormányzatoknak, azonban ebből nem lett semmi. Gondo­lom, erről más önkormányzat­ok is így vélekednek. Több dolog is hátrányosan sújt ben­nünket. Az egyik, hogy 1996- ban az önkormányzat munka­helyteremtésre direkt és indi­rekt módon komoly erőfe­szítéseket tett. Például köz­hasznú munkásokat sokkal nagyobb számban foglalkoz­tattunk. Segítettük a Birke- tanyán és a Ludastón beindult üzemek létrehozását, de a bőrdíszmű újraindulásával is közel száz ember jutott mun­kához. Mindezek következtében kikerültünk a többszörösen hátrányos helyzetű önkor­mányzatok közül, ami azt je­lenti, hogy a személyi jövede­lemadóból 16,5 millió forint­tal kapunk kevesebbet ebben az évben. Azt kell hogy mond­jam, a törvény nem honorálja, hogy új munkahelyeket terem­tettünk. A másik gondunk, hogy jóllehet, az önkormány­zatok támogatását átlagosan 13 százalékkal növelték, de ez a pluszpénz még arra sem elég, hogy a közalkalmazottak meg­változott bér- és közterheit fe­dezze. A bölcsődéket korábban nem támogatták, ebben az év­ben a működéshez kapnak központi pénzt. Viszont olyan számítási metodikával, hogy a húszhelyes bölcsődéhez alig 1 millió forintos támogatás nyer­hető el. Ehhez az összeghez a városnak még 3,6 millió forin­tot hozzá kell tenni. De a ne­hézségek ellenére ugyanígy tá­mogatjuk az óvoda működését is. Korábban elhatározta a tes­tület, hogy a volt egyházi in­gatlanok értékesítéséből szár­mazó bevételekből különféle fejlesztéseket hajtunk végre. 1994-95-ben mindhárom egyházzal megállapodást kö­töttünk, hogy a természetben visszakért ingatlanok kártala­nítását az önkormányzat meg­igényelheti. Ez megtörtént, de eddig még egy fillért sem kap­tunk, pedig ez Nagykállónak közel 95 millió forintot jelen­tene. Ennek a pénznek a remé­nyében indítottuk el az élet- veszélyessé vált Kossuth utcai általános iskola újjáépítését, valamint a Budai Nagy Antal Szaközépiskolában négy tan­terem és egy tornacsarnok építését is. Most nagy gondot okoz, hogy ez a számított és megállapodásokkal bizonyí­tott kártalanítási igényünk ebben az évben sem rende­ződik. Ezek a gondok és prob­lémák a költségvetés tárgyalá­sán belül a mai testületi ülésen kerülnek az önkormányzat elé, amikor a fejlesztésekkel külön is kívánunk foglalkozni. Ilyen például a Szakolyi út rendbe­tétele, amire a pályázatot be­nyújtottuk, ez egy 30 milliós beruházást jelent, vagy szeret­nénk az említett Kossuth utcai nyolctantermes iskolát meg­építeni. A munkálatokhoz a terep már elő van készítve. A remélt források elmaradása miatt az egy-másfél évre tervezett beru­házások legalább három évre húzódnak ki. A pénzügyi bi­zottság az egymilliárd forintot meghaladó 1997. évi költség- vetésünket a testület elé 55 millió forint hiánnyal terjeszti elő, ami az előző évi marad­vánnyal, mintegy 20 millióval csökkenthető. Szükség van egy 25 milliós hitelre, és 10 millió forintot további meg­szorításokkal és takarékossági intézkedésekkel kell helyre rakni. Ilyen feltételek mellett maradhat működőképes az ön- kormányzat. Sportcipőkkel Olaszországba A Kálfó-Jóléti Szolgálat Ala­pítvány tovább bővítette tevé­kenységét. Az igen sokrétű fe­ladatot ellátó szervezet nemré­giben új üzemet indított be Birketanyán. Ennek elsődleges célja az volt, hogy a tanyán élő munkanélkülieknek biztosítsa­nak munkahelyet. A sportcipő­készítő részleg beindult, és munka is akad bőven. Csupán annyi szépséghibája van, hogy a helyileg jóindulatú szándék nem úgy sült el, ahogy azt sze­rették volna. Erről bővebben Szabó Józsefné, az alapítvány ügyvezető igazgatója beszélt.- Sajnos Birketanyáról nem lehetett annyi dolgozót össze­szedni, amennyire szükségünk volt. A helyiek közül min­dössze négy embert találtunk alkalmasnak ennek a munkának a végzésére. Végül összejött a szükséges húszfős létszám, így van, aki Kállósemjénből jár ide dolgozni. Olasz bérmunkába különféle sportcipőket gyár­tunk. Az új üzemrész beindulá­sával az ossz dolgozói létszá­munk most már eléri a 130 főt. Jelenleg ez a létszám ki is merí­ti a lehetőségeinket, és a szűk igazgatási csoportunk is át tud­ja látni tevékenységünket.- Példás az önök munkahely­teremtő készsége, de ettől sok­rétűbb a küldetésük.- Mivel jóléti szolgálat ala­pítvány vagyunk, nem kifeje­zetten csak munkahelyeket te­remtünk. Mi felvállaltuk a megváltozott munkaképessé­gű emberek foglalkoztatását a könnyűipar szinte minden ágá­ban. A mostani dolgozók 60 százaléka ebből a körből kerül ki. Alapítványunk tevékenysé­gébe más is belefér, például nagyon szívesen beszélek ar­ról, hogy a Kálfó Étterem a vá­rosban a legelegánsabb szóra­kozóhelyek közé tartozik. Az Irodalmi Presszó létrehozásá­val elértük azt, hogy többféle ember megforduljon az étte­remben. Az előadók színes, ér­dekes és értékes előadásokat tartanak a társadalom legaktu­álisabb dolgairól. Legutóbb például a helyi görög katoli­kus parókus, dr. Soltész Mi­hály úr tartott színvonalas elő­adást a család szerepéről és je­lentőségéről változó társadal­munkban. Nagykálló Röviden A MOHOSZ és a Megyei Horgászszövetség nem kí­vánja tovább üzemeltetni a város déli részén lévő 28 hektáros halastavat, mivel nem gazdaságos. Vannak olyan elképzelések, hogy értékesíteni szándékoznak. A helyi horgászok egyesü­lete elérte azt, hogy tagjaik ebben az évben még zavar­talanul pecázhatnak a köz­kedvelt kiskáilói halastóban. Az idei turistaszezonban a városba kerékpárral érke­ző csoportok ezentúl zavar­talanul tudnak átkarikázni a településen, hogy Harango- dot eléijék. A régóta beígért kerékpárút a múlt év végén elkészült. Az egyre ismer­tebb kiránduló- és pihenő­hely ebben az évben tovább bővíü szolgáltatásait. A lo­vassport-egyesület - nem sértve Harangod természeti értékeit - egy lovaspályát alakít ki. A tervek már ké­szülőben vannak, és a lova­golni vágyók a nyáron már nyeregbe is pattanhatnak. A város polgármestere pár nappal ezelőtt tárgyalt Izra­el magyarországi nagyköve­tével a városban lévő gyógy­fürdő hasznosításának to­vábbi lehetőségeiről. A nagy­követ egyelőre írásos doku­mentumokból tájékozódik a fürdő adottságairól és fej­lesztési elképzeléseiről. Az érdeklődés onnan szárma­zik, hogy három évvel eze­lőtt az izreli Gedera városá­val testvérvárosi megállapo­dást kötött Nagykálló, és most a kissé szunnyadó kap­csolatot felelevenítik. Az esetleges külföldi tőke be­fektetésével a gyógyvíz ki­használása nemcsak a nyári szezonban valósulna meg, hanem egy fedett létesít­mény megépítésével a szol­gáltatás kiteljesedhetne egész évre. A jövő elképze­léseihez tartozik az is, hogy január 1-jétől az egészség- ügyi központban beindult a reumatológiai rendelés. A városi művelődési köz­pontban több kiállítás is várja az érdeklődőket. Sza­bó Ervin csont- és szarufa­ragó népi iparművész, vala­mint Rádi Lászlóné és Rádi László kobaktökfaragó népi iparművészek kiállítása két nappal ezelőtt nyílt meg, és március 16-áig tart. Jó szórakozást ígér a gye­rekeknek a Szegedi Mini­színpad mai előadása a mű­velődési központ színházter­mében. A tavaszi mesebér­let keretén belül a Hamupi­pőke című mesejátékot mu­tatják be 10.30 és 14 órától. A művelődési központ szervezésében március 11- én Keszler Johanna festő­művész legsikeresebb alko­tásaiból nyílik kiállítás a Ratkó József Városi Könyv­tár kiállítótermében. Az odalt összeállította: Fullajtár András A felvételeket Bozsó Katalin készítette Új iskola épül

Next

/
Thumbnails
Contents