Új Kelet, 1997. március (4. évfolyam, 51-74. szám)

1997-03-06 / 55. szám

Számítógépes gyógyítás Tizenhárom - majd néhány hét múlva újabb 11 debrece­ni - családorvos közvetlenül a rendelőjébe telepített számí­tógép segítségével hívhatja le betegei adatait a Debreceni Orvostudományi Egyetem informatikai rendszeréből. A ter­vek szerint a későbbiekben mind a 127 alapellátási egység - körzet - háziorvosa lehetőséget kap arra, hogy számítógé­pes kapcsolatba kerüljön klinikai kollégáival. Erről ünnepélyes keretek között írt alá megállapodást a DOTE és a Debreceni önkormányzat egészségügyi irodája. Dr. Édes István, a DOTE informatikai fejlesztésének rektori biztosa az esemény utáni sajtótájékoztatón elmondta: A rend­szer kiépítését a PHARE-program 6 millió forinttal, a DOTE és a városi önkormányzat 750-750 ezer forinttal támogatta. Az orvostudományi egyetem informatikai hálózatára kap­csolt 24 családorvos évente 25 000 beteget irányít a klini­kára, ahol' több mint 200 000, többek között 90 000 labor- és röntgenvizsgálat elvégzését kéri. Az új rendszer nemcsak tervezhetőbbé teszi a vizsgálatokat, de a betegeket is meg­kíméli a fölösleges várakozástól. A DOTE informatikai rendszere és a háziorvosok közötti összeköttetés nemcsak állandó kapcsolatot biztosít a szak­emberek között, de a háziorvosok továbbképzését és a tu­dományos kutató munkát is segíti. A sajtótájékoztatón dr. Király Sándor, Debrecen egész­ségügyi irodájának vezetője elmondta: a betegek adatait titkosan kezelik, azokhoz csak a családi orvosok juthatnak hozzá. A rendszer kiépítése az utóbbi évek legjelentősebb fejlesztése, ennek ellenére az egészségbiztosítási pénztár csak erkölcsi támogatást adott. Eljátszotta mások fizetését Még a legöregebb rendőrök sem emlékeznek olyan bűn- cselekményre, melynek során egy parancsnok — mielőtt ki­osztotta volna beosztottjai fizetését — azzal betért volna egy játékterembe, hogy a havi illetmény jelentős részével játék- szenvedélyét élje ki. Pedig ez történt hétfőn este, amikor a hajdúhadházi rendőrkapitányság egyik 32 éves alparancs- noka - információnk szerint a nyíradonyi rendőrkapitányság parancsnoka - debrecenben a szokásos ügymenetet követ­ve fölvette beosztottjai havi illetményét, majd azzal nem a parancsnokságra tért vissza, hanem egy debreceni játékte­rembe ment. Itt ruletten néhány óra alatt a rábízott 790 ezer forintból 579 ezer forintot játszott el. Kollégájukat, mint eltűntet nagy erőkkel kereste a Hajdúhadház és Debrecen közötti úton, illetve Debrecen belterületén a két település úgynevezett forrónyomos csoportja, míg este negyed nyolc­kor rá nem akadtak a civil ruhás alparancsnokra. A megyei rendőrfőkapitány intézkedése nyomán a rendőrtisztet őrizetbe vették, kihallgatását megkezdték. A bűncselekmény másnapján Forgács László országos rendőrfőkapitány mél­tatlanná válás címén elbocsátotta a rendőrségtől, megszün­tette az alparancsnok szolgálati viszonyát. Sutka Sándor, a Hajdú-Bihar Megyei Rendőr-főkapitányság parancsnoka az esetet ismertető sajtótájékoztatón elmondta: az eset felhá­borította az állományt, a sikkasztás okait egyelőre nem is­merik. A hajdúhadházi rendőrkapitányság 22 érintett rendőre a megyei főkapitányság pénzügyi szolgálatától tegnap meg­kapta fizetését. Kávássy napirend után Hazai krónika Valami nagyon rosszat sejtek... Imitt-amott csapkodó eső és jeges szél köszöntötte az Agromasexpo ’97, azaz a mezőgazdasági gépek vásárá­nak megnyitóját, azonban nem is igazán tudom, hogy a hideg, vagy pedig a „hidegzuhany” - amit maga a vásár jelentett - dermesztette meg jobban a szíveket... Palotai István (Új Kelet)- Nagyon korai ez a dátum. A szabadtéren kiállítók nagy rizikót vállaltak, amikor beje­lentették részvételüket - hal­lottuk sok helyütt -, és való­ban, a látogatottság szempont­jából olyan volt ez az első nap, mint egy zárt körű angol úri­kaszinó... Jobbára csak egymás standjait tekintették meg a ki­állítók, hiszen látogató, sokat mondok, ha volt összesen két- háromezer.- Már akkor gyanús volt a dolog, amikor a pavilonunkat készítettük... Most pedig, hogy megnyílt az expó, valami na­gyon rosszat sejtek - mondta a Bólyi Rt. vezérigazgatója. - Ijesztő számomra, hogy a ve­tőmagtermelő szektort csak és kizárólag mi képviseljük. Na­gyon nagy cégek maradtak tá­vol. A KITE, a John Deere, a Massey Ferguson, a Kühne, és gyakorlatilag Bábolna sem képviselteti magát. És valóban. Körüljárva a külső és belső (összesen két pa- vilonnyi (!) kiállítót, hatalmas nevek hiányoznak. Szép gé­pekkel jelentkezett a Fiat, a Lamborgini, a Ford, azonban mindez korántsem jelenti az összes gyártót. A rakodás és szállítás tekintetében kissé nagyobb kínálatot láttunk, amelyen a kis magyar cégek és a nagy külhoniak is megje­lentek. Kitűnő homlokrako­dókat mutatott be például a Ferro-Flex Lengyeltótiból, va­lamint a Liaz Csehországból, de láthattunk szlovén, olasz gyártmányokat is, sőt, néhány olyan magyar terméket is, amit itthon kis cégek gyártottak, s nagyon egyszerűek és roppant olcsók. Jellemzően a magyar gazda­ság helyzetére és az energia­áraknak a mezőgazdaságra gyakorolt sokkoló hatására, talán annak a néhány szemé­lyes minicégnek volt a legtöbb, amelyik egyszerű technológi­ával összerótt szélgép-szi- vattyúit kínálta... — Nem csodálom, hogy csak ennyien jöttek el - tűnődik egy holland-magyar szigetelés- technikai vegyes vállalat ügy­vezető igazgatónője Mohács­ról. - Napi 17 ezer forint egy négyzetméter kiállítófelület, és ez csak a csupasz betont jelen­ti. Mire minden kész, körülbe­lül 20 ezerbe kerül. Igaz, a pá­rizsi kiállítás drágább, de an­nak van igazi látszata... Itt úgy tűnik, „csak a részvétel a fon­tos”... Az imitt-amott lézengő né­zők jobbára a pavilonokba hú­zódnak, és kóstolgatják a zöld­ségturmixot készítő gépek rek­lámitalait. Ingyen van. Pedig a kiállítás szépen, esztétikusán néz ki, már ami befér az F-1 és az F-2-es pavilonba. Néhány cég igazán kitesz magáért. Az AL-KO elhozta az egész fűnyíró- és szivattyúvá­lasztékát.- Sőt, az elektromos és rob­banómotoros kézifűrészeinket is - mondja az igazgató. — A reklámra fordítható költ­séget a tulajdonosunk egyetlen tollvonással a felére csökken­tette, miközben a konkurencia egyre nagyobb... Vannak azonban érdekes, és főleg nekünk, a megyében na­gyon is figyelemreméltó aján­latok! Például a dunaújvárosi Malata Albadomu cég hosszú távú szerződéses termelőpart­nereket keres sörárpa termelé­sére! Bizonytalan helyzetünk­ben sokat jelenthet a terme­lőknek egy ilyen tőkeerős né­met termeltető... Ami viszont roppantul hi­ányzott a kiállításról, az a mezőgazdaság fejlődését fi­nanszírozó bankok jelenléte. A milliós gépcsodák így aztán legfeljebb csak szép vágyál­mok maradnak az egyszerű gazdák számára, holott éppen nekik, értük kellene hogy tör­ténjen minden. Talán majd két év múlva... Palotai István (Új Kelet) Kávássy Sándor, a Függet­len Kisgazdapárt megyei el­nöke, országgyűlési kép­viselő keddi napirend utáni felszólalásában rövid törté­nelmi áttekintést adott a ha­zai agárkamarák megalaku­lásáról és működéséről. Át­térve az aktuálpolitikai ese­ményekre, kijelentette, hogy véleménye szerint az agrár­kamarákat olyan emberek vezetik, akik képtelenek a kisgazdák szemével nézni a világot, és csak a nagybirtok­ban vagy a szövetkezetekben gondolkoznak. „Tőlük a kis­gazdák, az egyszerű paraszt- emberek - tehát a vidéki nép többsége - csak és kizárólag szép szavakat várhatnak, sem­mi egyebet - majd feltette a kérdést: - Szüksége van Ma­gyarországnak ezekre a kama­rákra? Segítenek a napi gon­dok megoldásában? Vezetik, irányítják tán az információ- áramlást, amely a termények eladásához létfontosságú len­ne? A válasz egyértelműen: NEM” - szögezte le Kávássy Sándor. Harc a nők jogaiért MTI- Ha a kormány továbbra is fenntartja nyugdíjreform­tervezetében a nők és férfiak közötti diszkriminációs el­képzeléseit, akkor sérül a nők joga. Többek között elfogad­hatatlan, hogy az eleve ke­vesebbet kereső nők nyug­díját kisebb arányúban álla­pítsák meg arra hivatkozva, hogy a nők tovább élnek. Minderről azon a szerdai sajtótájékoztatón volt szó, amelyet a Nagycsaládosok Országos Egyesülete (NOÉ), valamint a Villányi úti Kon­ferenciaközpontban műkö­dő Nők Háza rendezett. Mindkét szervezet képvi­selői egyetértettek abban, hogy a kormány nyugdíjre­form-koncepciója diszkri­minatív, hátrányos a nők szá­mára. Ezért az elképzelést el­utasították. Javaslataik kö­zött megfogalmazták: a tör­vényelőkészítők gondolják át újra a szolgálati idő kér­déskörét különös tekintettel a gyermeket nevelő nők, va­lamint a felsőfokú iskolát végzettek helyzetében. SzékQiázJrekedés magyar módra MTI _______________ Az Állami Számvevőszék az MDF és a Fidesz székházjutta­tásával kapcsolatban külön vizsgálatot nem végzett - idéz­te a székházügyeket vizsgáló parlamenti albizottság szerdai ülésén Sándor István ÁSZ-alel- nök kedden kelt levelét Kristóf István, az albizottság szocialis­ta elnöke. A testületben vita bontakozott ki a levél értelme­zése körül, mert Dávid Ibolya (MDF) szerint az abban foglal­tak ellentmondanak a számve­vőszéknek a sajtóban még 1993 júliusában megjelent közlemé­nyével, amely leszögezi: az ÁSZ törvényesnek találta a két párt székházhoz juttatását. Az ÁSZ alelnöke levelében azt írja: a számvevőszék elnö­ke 1993 júliusában valóban foglalkozott egy ilyen tárgyú célvizsgálat elrendelésével, ezt az elhatározását azonban visz- szavonta. Mivel a pártok mű­ködtetéséről és gazdálkodásá­ról, valamint a székházjuttatá­sokról szóló törvény nem ren­delkezik alapterületről és érték­ről, a kérdés egzakt megítélése nem lehetséges. Az ASZ az in­gatlanok átruházásával kap­csolatos dokumentumokat - amelyeket egyébként a törvé­nyesség szempontjából megfe­lelőnek talált - az ÁVÜ-nél vég­zett vizsgálat során ismerte meg. Hankó Faragó Miklós (SZDSZ) úgy értékelte, hogy a levél egy­értelmű: a székházak megszer­zésének körülményeit és az in­gatlanok alapterületének törvé­nyességét a számvevőszék nem vizsgálta, a célvizsgálatról szó­ló sajtóközlemények tehát nem helytállók. Dörnbach Alajos (SZDSZ) egy 1992 márciusi tár­caközi egyeztetésről szóló emlékeztetőre hivatkozva úgy találta, hogy történhetett tör­vénysértő vagyonátruházás. A MÉH emlékeztetője szerint ugyanis több milliárd forint ér­tékű ingatlanátadásra került sor parlamenti döntés nélkül. Dávid Ibolya szerint ez nem bizonyít­ja, hogy ezeket az ingatlanokat pártok kapták. Az albizottság megszavazta az MDF-es politi­kus javaslatát, hogy a testület kérje be a sajtóközlemény ere­deti szövegét. Határoztak arról is, hogy megkérdezik az ÁSZ-t: vizsgálta-e az említett tárcakö­zi egyeztetés során megfogalma­zott aggályokat. A bizottság úgy döntött, hogy a parlamenti pártok ingatlanügyeinek vizs­gálata után áttér a parlamenten kívüliek székházainak vizsgá­latára. Dörnbach Alajos az MFD-Fidesz-székházak értéke­sítésére vonatkozó okiratokban foglalt adatokra hivatkozva rá­mutatott: a két párt összesen 3310 négyzetméteres alapterü­lettel három ingatlant kapott. A Váci utcai és a Széchenyi rak­parti összesen 2733 négyzetmé­teres székházait mintegy 2,3 milliárd forintért értékesítette. Kristóf István tájékoztatta az albizottság tagjait, hogy egye­lőre nem sikerült szakértőket szerezni a három MDF-Fidesz székház alapterületének megál­lapítására. Elmondta azt is, hogy felkérte a miniszterelnököt: a Kormányzati Ellenőrzési Iroda rendeljen el célvizsgálatot az ÁPV Rt.-nél annak kivizsgálá­sára, hogy az ÁVÜ milyen jelle­gű kötelezettségeket vállalt a székházjuttatásokkal kapcso­latban, illetve ezeket hogyan teljesítette. Tapolcai Zoltán Hej kamara, kamara, hol erre mész, hol arra! Tudom, régi nóta, híres nóta, de ad­dig fújom, amíg lelkemet nyomja! S most a kedves Csi­kói Miklós, a Magyar Ag- rárkamar elnöke még rátett egy lapáttal. Azt nyilatkoz­ta ugyanis, hogy az utóbbi napokban többen összeke­verték az agrárkamara funk­cióját az érdekképviseletek szerepkörével. No, ezek a többek nem az irodák szigo­rúan szabályzott 20 fok- jában olvasgatták a napi saj­tót, hanem valódi szereplői voltak a híreknek, ott kinn, a főutakon, a földjükből és saját erejükből, pénzükből élő, éldegélő gazdák. Akik tisztelettel ugyan nem, de kemény forintokkal adóz­nak már mindenkinek. A vállalkozók a kamarának is, mert a törvény erre kötelezi őket. S mit kapnak, mit vár­hatnak a kamarától? A jó ta­nácsot nem lehet sem vetni, semaratni! Csikai úr azt nyilatkozta, hogy ők nem érdekképvise­lettel foglalkoznak, hanem csak azzal, amit a kamarai törvény előír számukra, azaz ők egy köztestületet alkot­nak. Ákkor miért vállalnak felelősséget? Ha az ország vezetése egy szakmai ta­nácsadó testületet akar ma­gának - és mondjuk kama­rának nevezi -, akkor teremt­se meg rá a fedezetet, és ne azoktól vonjon el újabb té­teleket, akiket segítenie kel­lene! S ha a gazda, a vállal­kozó fizet, azt önként dönt­hesse el, hogy teszi vagy nem teszi, s a legfontosabb pillanatban ne csak a hátát lássa annak, aki őt képvise­li! Valahol... Ha a kamara az, aminek Csikai úr mondja, akkor va­lódi érdekképviselet. Csak a mindenkori hatalom érdeke­it képviseli. Mert mihez kezd a kocsordi gazda a gazdál­kodó szervezetekre vonatko­zó jogszabályok, kormány­zati programok, intézkedé­sek kidolgozásával? Annak eredménye épp a társada-. lombiztosítási füstadó beve­zetése! Még egy hosszúlé­pésre sem méltatják, ha a kamara elősegíti, hogy érvé­nyesüljön a gazdasági fej­lődéshez, a szervezettség­hez, az üzleti forgalom ki­bontakozásához és a piaci magatartás tisztességéhez fűződő közérdek. Mert Csikai úr ezeket kí­nálta. Az, hogy egy szót sem ér­tek belőle, az természetesen a pici agyam hibája. A meglévő szövetkezetek és egyesülések pedig csak bólogatni tudnak, ha olyan ígéretet kapnak, hogy foly­tatni kell a stabilizációs in­tézkedéseket. Üres szavak, nemhogy adót, de egy fityinget sem érnek. Ha a kamara valóban be- töltené nem érdekképvisele­ti, hanem összekötő szerepét a kormányzat és az agrárvi­lág hús-vér emberei között, és nem csak kartotékadato­kat gyártana száz emberből százalékokat becsülve, ak­kor nem lenne félpályás út­lezárás, és nem kellene Csi­kai úrnak - szóban - hátat fordítania azoknak, akikért a helyén ül. Szomszédoló

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents