Új Kelet, 1997. március (4. évfolyam, 51-74. szám)

1997-03-28 / 73. szám

kt] Kelet Megyei krónika Pályázati pénzekből átjutni a holtponton Száraz Attila (Új Kelet) Csütörtökön ülést tartott a megyei közgyűlés. A meghí­vóban 15 napirendi pont sze­repelt. Dr. Zilahi József, a megyei közgyűlés elnöke azt kérte, hogy a képviselők elviekben támogassák a Megyei Önkor­mányzat Jósa Andris Kórhá­zának funkcionális privatizá­cióját. Mint ismeretes, jelen­leg függő helyzet van. Az in­tézmény menedzsmentje ko­rábban funkcionális privatizá­ciós pályázatot írt ki, melyre voltak is jelentkezők. Közben azonban kiderült, hogy a pá­lyázat kiírását, elbírálását a megyei közgyűlésnek kellett volna megtennie. Több kép­viselő is hozzászólt a kérdés­hez, de érdemi döntés nem szü­letett. így egyelőre nem tud­ni, mi lesz a már leadott pá­lyázatok sorsa, pályázhat-e más is, illetve mikor lesz bár­miféle előbbre lépés az ügy­ben. A határozat szerint a pri­vatizációs feltételek egyértel­mű tisztázása után tér vissza a közgyűlés erre a témára. Bartha László a sportbizott­ság elnökeként többek között arra hívta fel a figyelmet, hogy a volt OTSH-dolgozók sajá­tos munkajogi helyzete miatt még nem tudta megkezdeni munkáját az önálló sportintéz­mény. Március 31-ével lejára felmondási időnek az a része, amelyben munkára kötelez­hető a dolgozó. A helyzet azonban nem ilyen egyszerű, és nem csak megyénkre jel­lemző, valamennyi megye hasonló gonddal küzd. Az OTSH-nak rendeznie kellene adósságát volt dolgozóival. A témára a későbbiekben vissza­térünk. A Népjóléti Minisztérium idén is kínja félmilliárdos pá­lyázatát. A megyei közgyűlés úgy foglalt állást, hogy 35 millió forintos „önerővel” se­gít minden nyertes megyei pá­lyázót. A pályázaton csak szo­ciális intézmények vehetnek részt, a 35 millió forint a ter­vezések során 40 százalékos önerőnek felel meg. Elfogadták a képviselők a megye közművelődési hely­zetéről és fejlesztési irányai­ról készült koncepciót. Egy kérdésre válaszolva elhang­zott, hogy a megye szeremé enyhíteni a levéltár gondjait. Ennek érdekében folynak a tárgyalások. Véleményezték a képvise­lők a Sóstó Rt.-vei összefüg­gő megállapodást, melyet a megyei és a nyíregyházi ön- kormányzat köt meg. Az elő­zetes várakozásnak megfele­lően Karakó Lászlóval és Bán György képviselőkkel bővült az igazgatótanács létszáma. Dr. Zilahi József kérte, hogy a Sóstó Rt. projektjébe a vidék is kerüljön be. Alaposan felkavarodtak a kedélyek a Szakoly, Mihályi út 23. szám alatti ingatlan ügyében. A pályázatás első fordulójában csak a helyi ön- kormányzat jelentette be vé­teli szándékát, a megállapított forgalmi érték (9,462 M Ft) hatvan százalékáért. Akkor a megyegyűlés úgy határozott, hogy annyiért nem adja oda. Az új pályázatra azonban is­mét csak az önkormányzat je­lentkezett, de most már csak a forgalmi érték ötven százalé­káért. Az ajánlat beérkezése után a gazdasági bizottság nem javasolta az eladást. Uj pályázat kiírását látta volna szükségesnek. Közben azon­ban a szakemberekben az is felmerült, hogy esetleg az in­gatlant családotthonként is lehetne üzemeltetni. Szakoly vezetői jelezték, hogy a for­galmi érték hatvan százaléká­ért megvennék a „kiskas- télyt”. Közel félórás vita után a képviselők nem támogatták az eladást, hanem a családott­hon kialakítása mellett vok­soltak. Ez azonban csak akkor jöhet létre, ha a megye pályá­zati pénzt nyer, mert az átala­kítás, a fenntartás komoly anyagi áldozatokkal jár. A megyegyűlés döntött ar­ról is, hogy a megyei tanács pénzéből épült, Titász-kezelé- sű trafóházaknak az ingyenes használati jog bejegyzéséhez és térítésmentes átadásához nem járul hozzá. Egyben fel­hatalmazták dr. Zilahi Józse­fet, hogy folytasson tárgyalá­sokat az eladási árról, illetve bérleti díj fizetéséről. Az ülés végén a képvise­lők két tájékoztatót ismertek meg. A kárpótlási földkimé­rések és ingatlanok nyilván­tartásba vételével kapcsola­tos kérdésekre Oros László, a Megyei Földhivatal helyet­tes vezetője válaszolt, a me­gye egészségügyi állapotá­val kapcsolatos tájékoztató­hoz dr. Kovács Attila ÁNTSZ megyei tiszti főorvos fűzött kiegészítést. Dr. Zilahi József elnök úrnak, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei közgyűlés elnökének Tisztelt Elnök úr! Németországba hazatérve még egyszer szeretném megkö­szönni az Ön és a szomszédos megyékbeli kollégáinak ven­dégszeretetét, és azt, hogy alkalmunk nyílt megismerni azo­kat a kérdéseket, amelyek Önt és a környék lakosságát fog­lalkoztatják. Annak ellenére, hogy a nyíregyházi látogatás rövid volt, az ott-tartózkodásom alatti beszélgetésből kiderült; Önök mi­lyen kérdésekkel szembesülnek. Azt is éreztem, hogy Ön mi­lyen aktívan keresi a megoldásokat, és mennyire fontosnak tartja a határokat áthidaló együttműködés elmélyítését. Kérem, fogadja köszönetemet, és adja át a szomszédos megyék elnökeinek, az ügyön dolgozó munkatársainak is szívélyes üdvözletemmel együtt. 1997. március 28., péntek Nyíregyházán is: United Way Nincs nemesebb, mint segíteni a rászorulókon Csendesen, minden csin­nadratta nélkül kezdte meg munkáját alig egy hete Nyíregyházán is a United Way („Közös” Út) Alapít­vány, amely egy világszer­vezet helyi egysége. Vállalt feladatuk az arra rászoruló embertársaink szervezett és folyamatos megsegíté­se. A cél régi, a módszer viszont - megyénkben - vadonatúj! Dr. Illés József, a United Way Magyaror­szág Alapítvány északkele­ti régiójának vezetője így foglalja össze a szervezet történetét, céljait. Palotai István (Új Kelet) — Amikor 1887-ben négy helyi vezető megalapította a United Way jótékonysági szervezetet az egyesült álla­mokbeli Denverben, még nem sejthették, hogy az egyetlen évszázad alatt a világ legna­gyobb humán szolgáltatáso­kat végző nonprofit szerve­zetté válik. Fennállásának százhét éve alatt a mozgalom mind sokrétűbbé, kifinomul­tabbá vált annak érdekében, hogy mindenkor az adott igé­nyeknek és körülményeknek leginkább megfelelő szolgál­tatást legyen képes nyújtani - mondja Illés doktor. - így alakult ki mára a világ negy­venegy országában működő hálózat, amely egyedül az Egyesült Államokban több milliárd dollár értékű ado­mányt juttat el a rászorultak­nak, önkéntesei munkafel­ajánlásainak értéke pedig en­nek többszöröse!- Ezek szerint Ön, mint a United Way regionális igaz­gatója is ellenszolgáltatás nélkül dolgozik?- Természetesen így van. A fizetésemet más munkahely­től kapom. És nemcsak én va­gyok vele így, hanem azok az önkéntes munkatársak is, akik szívüket-lelküket kiteszik az ügyért, szabad estéiket, pi­henőnapjaikat feláldozva! A területen összesen két állan­dó hivatásos munkatársunk van: Horváthné Pecznyik Ilo­na , akinek evangélikus lel- készi végzettsége van, vala­mint Tóth Krisztina, aki egye­temi tanulmányit függesztet­te fel.- Kinek az ötlete volt Ma­gyarországon meghonosítani a United Wayt?- 1991-ben, amikor George Bush volt amerikai elnök ha­zánkban járt, ő hozta a pro­jektet, mint a segítőkész ci­vil kezdeményezés egyik leg­jobb módszerét, mintapéldá­nyát. Ma Magyarországon már tizennégy városban mű­ködnek helyi szervezeteink. Szakértőink pontosan felmé­rik, hogy az élet mely terüle­tein várnak megoldásra a legégetőbb problémák, és ki­dolgozzák a legmegfelelőbb programot ezen igények ki­elégítésére. Foglalkozunk az idős emberek napközbeni ápolásával, valamint van egy szociális bolthálózatunk is. Egészségügyi szolgáltatása­inkkal azon szervezeteket tá­mogatjuk, melyek emberhez méltó életet igyekeznek meg­teremteni károsodott, fogya­tékos gyerekek, hátrányos helyzetű embertársaink részé­re. Jövőbe mutató progra­munk az iskolai környezetvé­delmi oktatás hathatós támo­gatása.- Hogyan működik a szer­vezet?- A kis létszámú saját alkal­mazott mellett túlnyomórészt önkéntesek munkájára tá­maszkodunk. Munkájukat az országos központ segíti, azon­ban teljes döntéshozatali önállóságot élveznek. Az egyes szervezeteket szintén főleg önkéntesekből álló igaz­gatótanácsok irányítják, azok­ban a helyi szakértők mellett a közösség csoportjainak (pél­dául más nonprofit szerveze­tek, adományozók) képviselői is helyet kapnak. Habár a United Way nem zárkózik el a kormánnyal és az egyházak­kal való együttműködéstől, ellenkezőleg, a cél érdekében aktívan keresi azt, működé­sünk egyik fő alapeleme a po­litikai és vallási semlegesség, így valóban a rászorultság elve érvényesül.- Miben különbözik legin­kább az Önök tevékenysége a többi karitatív szervezetétől?- Nincs nemesebb dolog, mint segíteni rászoruló em­bertársainkon. Azonban min­den segély elfogy egyszer, és akkor hasztalan volt a befek­tetett munka. A hagyományos adakozás keretei csak ideig­lenes megoldást nyújtanak. A United Way ezért az ártfogó, mindenre kiterjedő gondos­kodás híve. Célunk a civil ön­tevékeny magyar társadalom erősítése a helyi közösségek társadalmi csoportjainak be­vonásával, és nem alapítvá­nyok, egyének eltartása. A ka­talizátor szerepét vállalva se­gítjük elő a társadalom ön­szervező erőinek fejlődését, megteremtve a legjobb kap­csolatot az adományozó és az adományra szoruló között.- Mindez szép és jó, de nem gondolja, hogy az emberek inkább egyenesen a rászorul­taknak szeretnék inkább adni az adományaikat? így vala­mivel több is jut nekik, hiszen, ha jól tudom, Önök vala­mennyit levonnak az adomá­nyok összegéből működtetési kiadásaikra. Mennyit is?- A levonás összege legfel­jebb tizenegy százalék lehet. Kérdésére pedig az a vála­szom, hogy az egyenes ado­mány olyan, mint a kutya vacsorája, vagy van, vagy nincs. A United Way éppen a rendszerességet teszi lehe­tővé, a kihagyások nélküli folyamatos támogatást. Az adományok átnyújtása nem attól függ, hogy eszébe jut-e éppen az adományozónak a jótékonykodás, hiszen mun­katársaink rendszeresen meg­keresik őket, és a vállalt összegeket rendszeresen be­gyűjtik.- Milyen adományozói kör­re számítanak?- Az adományozók köre az állami intézményektől kezd­ve a gazdálkodó szervezete­ken és alapítványi pályázato­kon át magánszemélyekig terjed. A magyar társadalom bizalma és segítsége nélkü­lözhetetlen céljaink elérésé­hez. Ezt felismerve már szá­mos kiemelkedő anyagi tá­mogatónk van, és több neves személy is közösséget vállalt ügyünkkel.- Megnevezne közülük né­hányat?- Kész örömmel. Támogató intézményeink közül legin­kább a Magyar Hitelbank Rt., az AB-Aegon Általános Biz­tosító Rt., az American Ex­press, a Pick, a Magyar Külke­reskedelmi Bank Rt., a Kábái Cukorgyár, a Levis, a Westel 900, a Soros Alapítvány, An­drew Sarlós (Toronto, Canada), a Mercedes-Benz Magyaror­szág Kf., a Meeting Budapest valamint az Ogilvy Mather Bu­dapest Rt. érdemel említést. Az ügyünket támogató hírességek közül talán Gregor József ope­raénekes, Rubik Ernő feltalá­ló, Pit ti Katalin operaénekes, Kraft Péter, az American Ex­press vezérigazgatója, vala­mint Töröcskey István, a Ma­gyar Hitelbank elnök-vezér­igazgatója említendő.- Végezetül, azt hiszem, egy igen fontos kérdés: követhető az Önök által kezelt adomá­nyok útja?- Minden adományozónk biztos lehet benne, hogy pén­ze akkor és oda kerül, ahova szánta, ahol a legnagyobb szükség van rá. A helyi szer­vezetek függetlensége ugya­nis természetesen a befolyt adományok elosztására, fel- használására is vonatkozik, hiszen az egyes közösségek igényeit az ott élők ismerik a legjobban! Az adományok útja magától értetődően do­kumentált és bármikor elle­nőrizhető. Diákgála Pokrovenszki Gergely A Kölcsey Gimnázium tele van művészekkel: balettos, énekes, táncos, együttesen jó összképet rrmtatott az iskola Ki mit tud?-os gáláján. A mű­velődési háznak két bemon­dója is volt az est folyamán. Első műsorszámként a Back Ground együttest konferálták be. Nevükkel ellentétben a 4 fős gárda nem sokáig maradt a „háttérben”.Ezután két macska dorombolt Webber zenéjére. Jött a rumba, a szamba, s az esti mese zenéje is felcsendült a fagottosok hangszerén. Ezek után nem a maci és a fogmosás követke­zett, hanem az Illéstől énekel­ték Az utcán című nótát. ,3ár tudnám, hogy hova megyek” - szerencsére senki sem tud­ta, így maradt mindenki a he­lyén, és várták a Golyósné­gyes előadását. A parodisták a kocsmában elmélyülten be­szélgettek, többek között a „nehogy már a beton kössön belém” szlogenekkel. Az is­kola énekkara is kitett magá­ért: az „Üszkürádá” vidám balladával kedveskedtek a vendégeknek. A fináléban madridi táncot lejtettek a ta­nulók. Mondhatom, nagyon bika volt. A néző lába foly­ton dobogott, de előkerült a „vas” is. Ez természetesen taps formájában nyilvánult meg. A leghazafiasabb Köl­cseyt) Magyar Péter volt, hiszen több produkcióban szerepelt. Március 24. lévén stílszerűen 24. műsorrészt is láthattunk, bécsi dallamokra keringtek a tanár-diák páro­sok. A tanárok elfelejtettek osztályozni, ezért nem völt eredményhirdetés. Végered­ményben , Jdtüntetést”, érde­mel e rendezvény, mert egy kis vidámságot vitt hajtós hétköznapjainkba. Átadták a számítógépet Fekete Tibor (Új Kelet) A Víz Világnapja (márci­us 22.) tiszteletére a Nyír­ségvíz Rt. vetélkedőt hir­detett a gyerekeknek. Két fordulóban kérdőíveket kel­lett kitölteni, és eljuttatni a cég Tó utcai központjába. Mindkét pályázati szelvényt 37-en töltötték ki hibátlanul, közülük Márton István nyír­egyházi fiatalember bizo­nyult a legszerencsésebb­nek. Jó helyre került a fődíj, egy modemmel felszerelt nagy kapacitású számítógép, mert a nyertes a Széchenyi István Pénzügyi Szakközép- iskola harmadikos számítás- technika szakos tanulója, így nagy hasznát veszi a gépnek, a hozzá tartozó fél­éves Internet-előfizetéssel együtt. A fődíjat az ELKISZ TRIO Kft. ajánlotta fel, míg az előfizetési díj szponzora a Szabinet Kht. ■ Dr. Illés József I Magyar Péter

Next

/
Thumbnails
Contents