Új Kelet, 1997. március (4. évfolyam, 51-74. szám)
1997-03-26 / 71. szám
1997. március 26., szerda Riport rmnmm A színház „bolondja” Óriási sikert arattak szombat este Nagykállóban a németországi Metzingen városából érkező diákszínjátszók. James M. Barrie Peter Pan című darabját adták elő. Csodálatos játékkal, díszlettel és technikai megoldásokkal nyűgözték le a német nyelven értő közönséget. A zsebekben tűnt el az ország Kozma Ibolya (Új Kelet) A darabot Horst Laubner rendezte. Jóval túl a hatvanadik évén még fiatalos, lendületes. Élete, szenvedélye a színház. Az előadás után a művelődési ház nézőterében ültünk le beszélgetni, miközben a technikai stáb és a kis színészek zokszó nélkül, fegyelmezetten pakolták a kellékeket.- Szinte hihetetlen, hogy egy amatőr társulat, melynek tagjai fiatal diákok, képes összcfogottan, fegyelmezetten bemutatni egy nehéz darabot...-Ok hozzám hasonlóan szeretik a színházat, szenvedélyükké vált. Nem kényszerből, hanem kedvtelésből foglalkoznak színjátékkal. Általában fél évig foglalkozunk a darab kiválasztásával, a szerep- osztással. Majd tíz napon át egyfolytában próbálunk. Két napot ajándékba kapnak a diákok, s feláldozzák az egyhetes szünetüket, hogy próbálhassunk. Ez áldozatot kíván minden gyerektől, s persze tőlem is, hiszen már jó ideje nem utazhattam el sem a húsvéti, sem a pünkösdi szünetben...- Mit szól ehhez a családja?- Csak későn kezdtem el színházzal foglalkozni, amikor már a gyermekem felnőtt. Azelőtt teológiával foglalkoztam, misztikus dolgokról tartottam előadásokat egy egyetemen. A feleségem is elfoglalt, egy hivatalt vezet. Őt is leköti a munkája, így nem tudjuk megunni egymást. Természetesen azért néha a fejemhez vágja, hogy sosem vagyok otthon, s a színház „bolondja” vagyok! Ez így is van!- Említette, hogy fél éven át választják a darabot és foglalkoznak a szereposztással...- A választás a legnehezebb dolog. Sajnos, a gyerekek az ismert darabokhoz ragaszkodnak, hiszen ezek a népszerűek. De újat, mást is szeretnénk bemutatni, ezért több forgatókönyvet olvasunk el, hogy bővebb legyen az ismeretük, és sok darabból döntsenek a megfelelő mellett. A Peter Pant egyébként a kis társulat is el akarta játszani. Látványos előadás, hiszen kalózok, indiánok egyaránt szerepelnek benne. Az álomvilágot és a valóságot csak egy átlátszó függöny választja el egymástól.-A Peter Pan olyan értéket képvisel, amely példa lehet a fiataloknak...- Valóban. Peter Pan az elesettek, az árvák védelmezője, a szegények bátorítója. Arra törekedtünk, hogy bemutassuk azt is, hogy az álomban is van küzdelem, kegyetlenség, szomorúság, mint a való világban. Ezért nem kell feltétlenül álmodozni, jobb ha a realitás talaján maradunk.- Az álmok gyakran valóra válnak, hiszen Önök most itt vannak Nagykállóban...- Nagykálló és Metzingen között kiváló a kapcsolat. Élő, igazi testvéri viszony. Nagyra értékeljük, hogy a közös programokon a nagykállói vendégek németül beszélnek. Azt azonban sajnáljuk, hogy mi nem tudunk magyarul. Legalább egy kicsit szeretnénk megtanulni. Biztos vagyok abban, valós álom az is, hogy a káliói diákszínjátszók jönnek Metzin- genbe. A jövő évben megrendezendő színjátszó fesztiválunkra már meghívtuk barátainkat. Tavaly a Harmadik keresztes háború című zenés darabbal mutatkoztak be, amellyel óriási sikert arattak. Természetesen a társulat németül adta elő színdarabot... Tervünk, hogy a két csoport két nyelven, közös előadást adjon. Belinszki József tanár úr, aki a káliói színtársulat vezetője, írja majd a darabot, s közösen fogjuk rendezni. Egyébként magyar kollégámmal nagyon jól megértjük egymást, egyetlen akadályozó van közöttünk, a nyelv! Egyébként azonosak az elveink, az elképzeléseink. A nyíregyházi Móricz Zsig- mond Színház rendszeresen tartott Művészköre sohasem unalmas vagy érdektelen. Természetesen ez elsősorban a meghívott vendégeknek köszönhető, azonban a vendéglátó, a meghívó szerepe sem elhanyagolható, hiszen az jön, akit invitálnak. Palotai István (Új Kelet) Verebes István remek házigazda, kiváló beszélgetőpartner. Humora közismert, intelligenciája szintúgy, most lenyűgöző politikai tájékozottságáról is tanúbizonyságot tett. A Kónya Imre-Kutrucz Katalin politikus házaspárral folytatott beszélgetése mindvégig feszes és izgalmas volt. Bevezető kérdésére - Miért fogadták el a meghívást és miért tettek neki eleget (holott Magyarországon ez nem szokás)? - Kónya Imre, a Néppárt országos vezetőségének tagja, országgyűlési képviselő válaszolt.- Elsősorban egyáltalán nem volt mindegy a meghívó személye sem. Hívhatott volna olyan személy is, akinek nemet mondtam volna... Másodsorban egy politikusnak kutya kötelessége, hogy gyűjtse a voksokat! A Néppárt (MDNP) hátrányos helyzetén is javítani kell, fokozni kell ismertségét. A személyes kapcsolatnak külön varázsa van...- Az emberről úgyis annyi mendemonda jár - veszi át a szót Kutrucz Katalin, aki szintén a Magyar Demokrata Néppárt országgyűlési képviselője. - Ha mindig a parlamentben ülünk, képtelenek vagyunk eloszlatni azt a sok hülyeséget, ami körülleng minket. Hogy egy példát is mondjak, azt terjesztik, hogy a győri Gardénia Textilgyár, a Soproni Sörgyár, és még néhány ilyen kaliberű üzem tulajdonosai vagyunk. Sajnos, be kell jelentenem, hogy ebből egy szó sem igaz...- Bár a sörgyárnak éppenséggel örülnék — veti közbe Kónya nevetve...- Bizony jó, de az az igazság, hogy egy tizenegy lakásos társasházban lakunk, ami ugyan jó helyen van, de még a rendszerváltás előtt vettük. A férjem - mint akkori ügyvéd - szervezte... Verebes István ezek után arról faggatta a volt belügyminisztert, hogy miért változott meg politikusi karaktere, hiszen a Nemzeti Kerekasztal idején csendes, nyugodt ember volt, majd mint az MDF hajdani frakcióvezetője, már élesebb hangot használt.- Nekem sokkal jobban feküdt a kerekasztal korszakának stílusa, azaz az egyeztető szerepkör. Mint ügyvéd is sokkal inkább törekedtem az egyezségek megteremtésére, mint a balhéra. Aztán frakcióvezetőként roppant nehéz helyzetbe kerültem, mert egy frusztrált frakciót kellett a nyugodt kormány mögött fölsorakoztatnom. Igaz, ez is egyeztetés volt, de hol volt már a nyugalom... A frakcióvezető szerepe olyan, mint a férj szerepe egy olyan családban, ahol a felesége és az édesanyja utálják egymást. Az országos rokonszenv, ami a kerekasztal korában mint a Független Jogászfórum képviselőjét övezett, már rég a múlté volt, dehát nem volt mit tenni, ez volt a vállalt feladatom, amelyet Antall József bízott rám. Különben én nem akartam a nagypolitikában részt venni. Szabad Gyuri bácsi beszélt rá egy éjszakán keresztül, és annak az érvnek, hogy a kerékasztal során gyakorlatot szerzett politikusoknak kutya kötelességük kormányzati vagy pártfunkciót végezni, hiszen a másik oldalon olyan emberek ülnek majd, akik ebben profik — igazat kellett adnom... Belügyminiszterként viszont nagyon jól éreztem magam. Szokatlan volt eleinte - de módfelett kellemes -, hogy amit mondtam, azt azonnal megcsinálták... A parlament légköre és hangvétele a rendszerváltás óta folyamatosan durvul. Pedig a politika csak akkor fogja visszakapni a hitelét, ha az ellenségeskedés megszűnik, a hangnem normalizálódik - mondotta Kónya Imre, majd Kutrucz Katalin vette át a szót.- A parlamentben én mindig én magam vagyok. (Az csak huszadrangú kérdés, hogy Kónya Imre a féljem.) Nem vagyok hajlandó szerepet játszani. Reggelente szeretek a tükörbe nézni, és nyugodt lenni ugyanúgy, mint amikor péntekenként- amikor tanítok a Jogi Egyetemen - a diákjaim szemébe nézek. így is rengeteg probléma van, sok a csúsztatás és a ferdítés. Csak a példa kedvéért mesélem el, hogy amikor a Carlos- ügy terítéken volt, és a segítőit kutatták hazánkban, felhívott egy újságíró és megkérdezte, hogy elfogásuk és bizonyítottság esetén mennyit és mit kaphatnak a többszörös gyilkos terrorista magyarországi segítői? Akkoriban még a halálbüntetés érvényben volt, és én mint a parlament jogi bizottságának elnöke, elmondtam neki a tényeket, a vonatkozó büntetési tételeket, magyarán a törvény szavát. Ő tisztességesen le is írta lapjában. Erre másnap megjelenik egy vezércikk egy másik országos napilapban, hatalmas szalagcímmel: „Kutrucz Katalin akasztatna! ’’Hát ennyit a csúsztatásokról... Ugyanakkor van a dolognak humora is. Nagyon furcsa ország vagyunk. Például, amikor a terrorizmus elleni törvény életbe lépett, az első eset, és így az első terrorista egy transzvesztita volt, aki bevette magát a Szépművészeti Múzeumba, és azzal fenyegetőzött. hogy ha az állam nem operáltatja át őt a saját költségén nővé, akkor összehasogatja a képeket... Kónya Imre ezek után a politika és a politikusok pszichológiájáról beszélt. Szólt arról a belső izgalomról és feszültségről, ami mind a mai napig terheli a politikai életet.- A higgadt politikai bírálat nálunk egyelőre szinte ismeretlen. Itt csak „árulók” és „idióták” vannak. A Néppárt normális hangnemet szeretne meghonosítani a Tisztelt Házban, megszüntetni az érzelmi alapon történő politizálást és a gyűlölködést. Bennem nem hagynak „haragnyomot” a viták, de sajnos ezzel a tulajdonságommal meglehetősen magam vagyok. Nagy kár, mert a gyűlölködés taszítja az embereket. Ezt követően az MDF kettéválásáról, az MDNP megalakulásáról esett szó.- Elöljáróban csak annyit, hogy mi, néppártiak ott állunk, ahol álltunk. Az MDF farolt ki alólunk, és tért el az antalli úttól. A Néppárt megalakítása ezért logikus lépés volt... A választási vereség után az MDF vezetősége úgy döntött, hogy széles körű nyitásra van szükség a társadalom felé. Boros Péter és társai ezt élesen ellenezték, és markáns nemzeti pártot akartak, a mi véleményünk viszont az volt, hogy a nép nem ezt várja tőlünk... Természetesen az ember nehezen szakít, nehezen jön el, de van az úgy, hogy meg kell tennie... A kiválás és az MDNP megalakítása így egyaránt morális és gyakorlati jellegű lépés volt. Ha meg tudjuk erősiteni ezt a CDU-szerű középpártot, akkor ez számomra legalább akkora siker lesz, mint az Ellenzéki Kerekasztal létrehozása volt hajdanán.- Beszéljünk a jelenről és a jövőről - javasolta a házigazda, Verebes István. - Az emberek belefáradtak a politikába.- Véleményem szerint pedig csak a hatpárti struktúra veszítette el a bizalmat. Az újnak igenis van esélye! Mi azokat az embereket szeretnénk meggyőzni, akik most még nem akarnak szavazni... Nem teátrá- lis eszközökkel, nem az indulatok szításával, hanem normális, okos érveléssel.- Az emberek a szinte naponta kipattanó botrányok miatt is megkeseredtek. Milliárdos csalások, lopások, sikkasztások terhelik a politikai élet becsületét - vetette közbe Verebes. - A kommunisták húsz-huszonöt éve nem tudtak ennyit lopni, hiszen szereztek egy lakást, egy nyaralót, egy autót, elmentek helikopterrel és géppisztollyal Gemencre vadászni és ennyi. Milliárdos tőkét nem gyűjthettek, nem volt mire, nem volt hová... Most pedig a zsebekben tűnik el az ország...- Ez igaz, de azt hiszem, a helyzet ma sem ilyen tragikus - legalábbis a nemzet gazdaságának szempontjából. Sok hülyeséget csinál a kormány, az tény, az ellenzék is tragikusan reagál rá, az emberek viszont okosak. Nem balhét akarnak, hanem sokkal inkább nyugalmat és biztos, emberi megélhetést... - jelentette ki Kónya Imre, majd a választási esélyekről beszélt, és sejteni engedte, hogy pártja a FIDESZ-t tartja önmagához a legközelebb, és a jelenlegi konstellációban elveti az együttműködés lehetőségét a kisgazdákkal és a kereszténydemokraták Giczy-vezette szárnyával. Szólt arról is, hogy a pártok végleges és teljes polarizációja még nem következett be, és még várható a keresztény- demokrata párt, az SZDSZ, valamint leginkább az MSZP szétválása is.- Ha mindez megtörténik, akkor alakulhat majd csak ki a végleges felállás... Ha az MDNP kormányzati pozícióba kerülne, akkor a tisztességes, egyenes beszéd és a valós szakértelem nyerne teret. Szlogenünk: „Alkotó ember, emelkedő nemzet”. Nem szabad azzal ámítani a választókat, hogy az új kormány egy pár rendelettel megoldja az ország problémáit. Az embereket hagyni kell dolgozni. Kiszámíthatóságra van szükség. Például az adórendszert a ciklus legelején átalakítanánk, és garanciát adnánk rá, hogy négy évig így is marad. Az adórendszer stabilizációja létszükséglet a vállalkozások megszilárdítása érdekében, nem is beszélve a beáramló tőkéről! Bizonyos terheket levennénk az emberek hátáról .... Kónya I mre és Kutrucz Katalin a Művészkörben Fotó: Csonka Róbert K M k] m 8 ft'oro i wjjTm] a ímTj] ilfJ fZ] | j jnTqafl