Új Kelet, 1997. március (4. évfolyam, 51-74. szám)
1997-03-26 / 71. szám
Egyedülálló gombafaj Bátorligeten Tudományos kutatások színtere az ősláp Új Kelet-információ ___ Ma gyarországon egyedülállóan védett természeti érték a bátorligeti ősláp. A harmincas években dr. Béréi Soó Rezső botanikus irányította rá a figyelmet, majd dr. Simon Tibor professzor kutatásai tárták fel a területet. A bátorligeti ősláp történetiségében, fejlődésében magában hordozza az Alföld kialakulásának, szerveződésének változásait. Tavaly újabb kutatások kezdődtek a nyírbátori erdészeti igazgatóság kezelésében lévő térségben. Dr. Lenti István mikrobiológus kezdeményezésére a terület gombafajtáit tanulmányozták a kutatók. A professzor mellett Rimóczi Imre, a Kertészeti Egyetem tanszékvezetője, Gáborjányi Richárd és Leránth Judit, a Magyar Tudományos Akadémia növényvédelmi kutatóintézetének munkatársai és Máiké János, a nyíregyházi mező- gazdasági főiskola tanára dolgozott a gombafajták feltérképezésén. A kutatócsoport egy év alatt 346 nagygombafajt jegyzett fel, ami négyszer több, mint az eddig ismert fajtavariáció. Találtak olyan fajt, amely ez idáig ismeretlen volt Magyarországon. A vizsgálatról elkészült jelentés megállapította, hogy a gombászat tekintetében is egyedülálló természetvédelmi terület az ősláp. Akácmag toimaszám Kelendő exportcikk a szaporítóanyag Új Kelet-információ A baktalórántházi erdészet területéről kerül ki az ország akácvetőmag-szük- ségletének több mint 70 százaléka. Az igazgatóság szakemberei úgy tapasztalják, hogy a magas genetikai értékű^ első osztályú tulajdonságokkal bíró akác iránt fokozatosan nő a vásárlói kereslet. A belföldi szükségletet meghaladóan egyre több külföldi vásárló érdeklődik a szaporítóanyag iránt. Baktalórántházán található egy 137 hektáros törzskönyvezett akácmagtermelő erdő, amelyből évente mintegy 80 mázsa vetőma-' got gyűjtenek be a szakemberek. Emellett az erdészet rendelkezik két, összesen 69 hektáros csemetekerttel, ahol akác-, nemesnyár- és tölgy-szaporítóanyagot állítanak elő. Az akáctelepen tíz, államilag elismert fajtát, öt fajtajelöltet, ezenkívül hetven féle saját válogatott kiónt, valamint klónössze- állítást kínálnak. Rendkívül gyarapodott a nyugat-európai érdeklődés a minősített akácmagvak iránt, legutóbb 45 mázsa szaporítóanyagra érkezett megrendelés. Orvul vadászva Megnőtt az erdészek jogköre Új Kelet-információ A Szabolcs-Szatmár-Be- reg és Hajdú-Bihar megyék területén fekvő, megközelítőleg 55 ezer hektáros erdőségben évente többmil- liő forintos kárt okoznak az orvvadászok. Válogatás nélkül kilövik a genetikailag értékes állományt ugyanúgy, mint a borjas őzet vagy a szarvastehenet. Eljárásuk súrolja a vandalizmus határát, mert időnként a kegyelemdöfést sem adják meg a leterített állatnak. A rutinszerű erdészeti ellenőrzések alkalmával általában jól behatárolhatók azok a területek, amelyeket az orvvadászok előnyben részesítenek. Legutóbb horogra akadt egy olyan illetéktelen vadász, aki az erdőben közel húsz hurkot helyezett ki az apróvadak számára. Megrendelésre dolgozott, s a fizetség általában egy-egy üveg bor volt. Ezek az orvvadászok általában jelentéktelen kárt okoznak, de tettük törvény- ellenes. Az orv vadászat elleni harcban összefogott az erdészet akciócsoportja és a rendőrség. Pontos figyelőrendszert, telefonos és rádiókapcsolatot alakítottak ki. Egy-egy rajtaütés szerű akció után kiderül: a törvénysértők méregdrága terepjáróval közlekedtek, s nem kimondottan megélhetési bűnözést folytattak. Vadász szemmel tisztességtelenül, éjszakai vakító keresőlámpával dolgoztak. A tetten érést követően a házkutatás során előkerülnek a bizonyítékok: vadhús, trófeák, engedély nélküli és tiltott fegyverek. Ilyen például az úgynevezett kínai puska, amely csak sebet ejt a vadon, de nem teríti le. Az erdészek véleménye szerint az orvvadászok alattomosak, veszélyesek és kiszámíthatatlanok. Gyávaságuk miatt tetten éréskor - adott esetben gondolkodás nélkül - tüzet nyitnak. Az erdészet munkatársai márciustól kibővült jogkörrel látják el ellenőrző munkájukat: közfeladatot ellátó hivatalos személyeknek minősülnek. Gazdaság » 1997. március 26., szerda Ar, minőség, megtérülés Gázmérleg keleten Takarmánytörvény és az Európai Unió A Szabolcs Gabona Rt. 1993-ban jött létre, mint a Sza- bolcs-Szatmár-Bereg Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat jogutódja. A cég a társasággá szervezés után állami tulajdonban volt, majd a privatizációt követően döntő többségben a munkavállalók tulajdonába került. Munkatársunktól A társaság alapvetően élelmiszer-ipari tevékenységet folytat: gabonafeldolgozás, őrlés, és az utóbbi időben az állattenyésztés is bekerült a cég profiljába. Kisvárdán vásárolt a cég egy sertéstenyésztő telepet, amely a Rákóczi Termelő- szövetkezeté volt, s országos hírű tenyésztőtelepként funkcionált. Emellett mintegy százszázhúszezer pulyka hizlalásával is foglalkozik a vállalat a megye különböző pontjain. Az ilyen altevékenységek mellett szolgáltatásuk gabonafeldolgozás, tárolás és szállítás. A fő tevékenységek közül a takarmánygyártás mindinkább előtérbe kerül. Magyarországon valamenyi haszonállat hizlalására készít a cég megfelelő takarmányokat, az állatok hasznosítási irányának megfelelő összetételben. A készítmények a tenyésztési célok biológiai igényeit kielégítik, de természetesen az állattenyésztők azok, akik eldöntik, hogy mivel etetik a jószágaikat. A takarmányozási kultúra megyei gyakorlatában is hamarosan változás fog bekövetkezni. Az Európai Unióhoz való csatlakozás miatt a hústermelésre is kötött szabályzás fog vonatkozni, ugyanis nemcsak húsra, hanem jó minőségű húsra lesz szükség. A jövő hétköznapi valósággá válik. Emiatt a tenyésztői igényeknek és céloknak megfelelően a Új Kelet-információ Az elmúlt évben rendkívüli mértékben megszaporodtak a falopások. Szervezett csapatok, teherautókkal felszerelve jelentek meg az erdőkben, s kocsira- kományszám vitték el a szakszerűtlenül kivágott fákat. Az erdészet a rendőrséggel közörészvénytársaság két típusú takarmánysort állít össze á január elseje óta hatályos magyar takarmánytörvény szellemében: a tápot és a takarmánykeveréket. A törvény előírja az állat korcsoportokra, állatfajtákra a minimális táplálóanyagszintet, s amely takarmány ezt nem tudja garantálni, az nem lehet táp. Az elméleti ismeretek és a gyakorlati tapasztalatok alapján a legmegfelelőbb összeállítású és béltartalom mindkét takarmánycsoport. A táp intenzív tenyésztést tesz lehetővé, az állatok genetikai szükségleteinek megfelelően kialakított, igényesen összeállított béltartalommal rendelkezik, ami ahhoz szükséges, hogy a legrövidebb idő alatt a legnagyobb fejlődést eredményezze. A takarmánykeverék a tápos neveltetéstől eltérő tenyésztési feladatokra alkalmas, az előbbitől teljesen eltérő tenyésztői kör számára készül. Ez az állatok háztáji nevelésére kiválóan alkalmas abban az esetben, ha nem intenzív jellegű a tenyésztés. A tápokkal a nevelési szint csak hosszabb idő alatt érhető el a keverékkel. A táp és a takarmánykeverék között a fehérje- és a vitaminszintben van különbség, s emiatt az árban is eltérések vannak. A mai piaci körülmények között három domináns tényezővel kell számolni: az árral, a minőséggel, valamint a megtésen megkezdte a rendszeres közúti ellenőrzéseket. A legutóbbi razzia során a megye területén öt helyen - Vásáros- naménynál, Berkeszen, Bak- taklórántházán, Aranyosapátiban és a 4. számú főúton - állítottak fel vizsgálati pontot. A leintett nyolcvanegy jármű közül többnek a pilótája nem rülési idővel. Emiatt fontos a tenyésztőknek eldönteni, hogy táppal vagy takarmánykeverékkel inevelik az állataikat. Az állattartás napi gondjait a cég maga is megtapasztalja kisvárdai sertéstelepén. A tápokkal és i a takarmányokkal egy megfelelő genetikai háttérrel rendelkező állomány ese- t ebien pozitív eredményeket lehet felmutatni. A kisvárdai telepen a magyar nagyfehér fajta esetében 432, a magyar lapálynál 454 pontos egyede- ket sikerült tenyészteni. A tenyésztői munkát hosszú idp óta Papp László irányítja. A magyar lapály fajtára sajnálatosan csökkent a vásárlói, tenyésztői kereslet, a nagyfehér sertés viszont továbbra is alkalmas arra, hogy a háztáji tartásra jó minőségű kocákat állítsanak be. A fajta jól alkalmazkodik a környezethez, megfelelő szaporaságú és malacnevelő képességű. Az állomány továbbtenyésztésére az elért eredmények miatt 15 ezer forint támogatás - állomány- csere vagy állományfejlesztési segítség - vehető igénybe a kocasüldőkre. A kisvárdai telepről fontos tudni, hogy négyes mentes, azaz a törvényben foglalt három legsúlyosabb, valamint a PRLS új fertőző betegségtől is mentes. A tartási körülmények hagyományosak, a legolcsóbb típusúak, s bárki által megtekintő az ott alkalmazott technológia. A tenyésztési kísérletekhez nélkülözhetetlen, hogy saját teleppel rendelkezzék a cég. Ez a szakmai munkához, a folyamatos állomány-, valamint a táp- és takarmánykeverékteszteléshez, fejlesztéshez elengedhetetlenül szükséges. tudta igazolni faszállítmánya eredetét, valamint hiányos okmányokkal rendelkezett. A rendőrség megkezdte a tapasztalt szabálytalanságok felderítését, s az előzetes tervek szerint havonta néhány alkalommal, különböző helyeken újabb razziákat szerveznek az erdészettel közösen. Munkatársunktól Az Italgas csoporthoz tartozó Tigáz Rt. dr. Eugenio Lancellotta elnökletével mérlegzáró ülést tartott Hajdúszoboszlón, a társaság központjában. A megbeszélés célja a Tigáz első - magántársaságként üzemelő - évének értékelése volt. A beszámolóban elhangzott főbb számadatok alapján kiderült, hogy emelkedett mind az eladott gáz mennyisége, mind a fogyasztói létszám. A társaság az elmúlt évben közel 2 800 millió köbméter, az 1995-ös évhez viszonyítva 13 százalékkal több gázt értékesített, emellett a fogyasztói létszám nyolc százalékkal gyarapodott, így túlszárnyalta a 844 ezret. A gázszolgáltatással ellátott települések száma elérte a 830-at, tavaly 62 uj települést kapcsolt be a társaság a hálózatba. A gazdasági eredmények tekintetében háromszázalékos gyarapodást: tudott felmutatni a Tigáz, a termelési érték megközelítette a 47 milliárd forintot. A rendelkezésre álló lehetőségeket kihasználva közel 5,2 milliárd forintos beruházást hajtott végre a vállalat mintegy 614 millió forintos külső hozzájárulással. Összességében a cég nyeresége meghaladta az egymilliárd forintot, szemben a megelőző évben kimutatott 201 millió forintos veszteséggel. A társaság vezetősége a minimális nyereség okaként nehezményezte az októberre tervezett gáz fogyasztói ár emelkedésének elmaradását. A díjszabás mértékének rendezésére csak tavaly év végén került sor az Ipari, Kereskedelmi és Idegen- forgalmi Minisztérium rendeletének megjelenésével, s közel 18 százalékos áremelést hagyott jóvá a szaktárca. Az engedélyezett áremelés a cég vezetőségének meglátása szerint nem ad fedezetet a költségekre, valamint nem garantálja a kormány által meghatározott nyolcszázalékos jövedelmezőséget. Ugyan az igazgatóság elismerte a kormány által tett erőfeszítéseket, de elégtelennek tartja a lehetséges áremelést az ágazatban tevékenykedő, vállalatok számára, s a rendelkezés nincs összhangban a privatizációs törvényben foglalt kötelezettségekkel. Falopás és közúti ellenőrzés ■BHHiB Fotó: Bozsó Katalin
