Új Kelet, 1997. március (4. évfolyam, 51-74. szám)

1997-03-26 / 71. szám

1997. március 26., szerda Figyelik a polgármestert? Az ebédszünetet követően az Országgyűlés rátért az azon­nali kérdések, az interpellációk, valamint a kérdések meg­tárgyalására. Az azonnali kérdéseket megnyitva Torgyán József (FKGP) arról faggatta a belügyminiszteri, hogy a rendőrség miért figyeli hosszabb ideje a tápiószelei polgár- mestert, s miért készít jelentést mozgásáról, tevékenységéről. A kisgazda honatya azt is szóvá tette, hogy a rendőrség Pest megyében videofelvételeket készített a március 15-ei meg­emlékezések résztvevőiről. Kuncze Gábor beszámolt arról, hogy a polgármester minderről már levélben tájékoztatta a Pest megyei főkapitányt is, aki megkezdte az ügy kivizsgá­lását. Annak eredményéről tájékoztatják majd a Házat. A miniszter egyúttal cáfolta, hogy a Pest megyei rendőrség akciócsoportja bárhol is felvételeket készített volna. Ki termeli meg a tartozást? Rusznák Miklós (KDNP) azt firtatta, hogy az állami válla­latoknak hány milliárd forint köztartozásuk van, s azt miért az agrártermelőkkel akarja megfizettetni a kormány. Akar László pénzügyminisztériumi államtitkár megvilágította, hogy semmiféle összefüggés nincs az állami cégek hátralé­kai és a gazdákra háruló közterhek között. Majd részletesen elmondta, hogy az összes adó- és társadalombiztosítási tar­tozások 7 százalékát „jegyzik” a tartósan állami érdekeltsé­gű vállalatok. Amennyiben kifizetnék hátralékaikat, a pénz visszakerülne az államkasszába; a központi büdzsében te­hát nem lenne több pénz a tartozás törlesztésével sem. A kérdés ehelyett az, hogy jól működnek-e az állami cégek. Ha így lenne, az módot adna az általános adó- és járulékter­hek mérséklésére. - Ami pedig a gazdákat illeti: nekik jelen­leg is relatíve kisebb közterhet kell vállalniuk, mint a társa­dalom más csoportjainak - tudatta az államtitkár. Vád és végkielégítés Az Agrobank bűnvádi eljárás alá volt elnökének, Kunos Péternek a 44 milliós végkielégítését tette szóvá Kosa La­jos. A fideszes politikus ironikusan „gratulált” a kormány­nak ahhoz, hogy miután azt hirdette: fellép a magas összegű végkielégítések ellen, s miután a bankkonszolidációt a pénz­intézetek kétes kihelyezési gyakorlata miatt kellett végre­hajtani, most 44 millióval megjutalmazza Kunost. Akar Lász­ló válaszában hangsúlyozta, hogy a kormány nem akart fi­zetni az Agrobank volt vezetőjének. A kabinet arra hivajkp- zott, hogy Kunos Péter elvesztette jó üzleti hírnevét, a bíró­ság azonban nem adott helyt az érvelésnek, és jogerős vég­zésben kötelezte a kormányt a pénz megfizetésére. - Ettől azonban - tette hozzá az államtitkár - a büntetőeljárás még folytatódik az ex-bankelnök ellen. Módosított törvények Akar László részletesen szólt a tervezett változtatásokról. A módosító javaslatok egyik fő eleme az, hogy az őstermelői termékkört a kormányzat kibővíti a saját gazdaságban előállított élelmiszertermékekkel, valamint a bortermelés­sel évi 4 millió forintos, illetve a virág- és dísznövény-ter­mesztéssel évi 250 ezer forintos árbevételig. Változás az is, hogy az említett termékekre — kivéve a virág- és dísznö­vény-termékeket - egységesen, bevételhatártól függetlenül az áfa rendszerében alkalmazhatják a kistermelők a kom­penzációs felárat is. A törvényjavaslat egyszerűsíti az őstermelői igazolvány kialakított rendszerét is. Emellett az őstermelői igazolványba az értékesítés esetén, a felvásárlás helyén az őstermelő is beírhatja a bevételi adatokat. Jelentős könnyítésnek számít, hogy a családi típusú őstermelés segí­tésére a törvényjavaslat választást tesz lehetővé, és bevezeti a közös őstermelői igazolvány kiváltásának lehetőségét, amely az együttlakó és együttdolgozó családtagoknál jelentősen mérsékli az adminisztrációt. Befektetőt keresnek ; MTI _______________ j A Postabank körüli pánik i nem hiúsította meg a külföl- i di stratégiai partner bevoná- ; sát és a tervezett tőkeemelést j a banknál - mondta el Mu- * rányi Róbert, a Postabank \ vezérigazgató-helyettese kedden az MTI-nek. A szak­ember egyben cáfolta, hogy a pénzintézet esetleg állami tőkeerősítést kapna. Murányi Róbert hangsú­lyozta, hogy a bank ugyan­kkor számít az állami segít- j s< e, amelynek egyik eleme J volt a jegybanki tartalékolás alóli felmentés is. Erre ápri­lis 15-éig kapott haladékot a pénzintézet. A további álla­mi segítségről azonban még konkrét megállapodás nem született. A vezérigazgató-helyettes elmondta azt is, hogy a kül­földi stratégiai partner bevo­násával megvalósuló tőke­emelés az előre elhatározott menetrend szerint folyik. A befektető kiválasztására - amely a tervek szerint 15-40 százalékos részesedést szerez­ne a pénzintézetben - két hete kötöttek megállapodást a Swiss Bank Corporation-nel. Hazai krónika 01 tt Mi 1 Kukucskált a „titkosszolgálat”! (Folytatás az 1. oldalról) A történtekről dr. Kiss Gábor országgyűlési képviselő, az MSZP megyei elnöke elmondta:- Nem vitatjuk annak a jogos­ságát, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatal munkatársai a törvényes keretek között indokolt esetben vizsgáljanak bizonyos szemé­lyeket, esetleg képviselőket. A hangsúly a törvényes kereteken van. Az említett esetben az en­gedély nélküli adatgyűjtés a tör­vényes működést kérdőjelezi meg. Követeljük, hogy a Nem­zetbiztonsági Hivatal vezetője mondja el, volt-e megfigyelés, ha igen, kik voltak az érintettek, és gyűjtöttek-e terhelő adatokat. Ha a megfigyeltek „tiszták”, kérje­nek tőlük bocsánatot, adjanak nekik elégtételt. Egy élet tisztes­ségét nem szabad ilyen aljas módon lejáratni. Sikerült elérnünk Juhász Fe­renc szocialista országgyűlési képviselőt is, aki a parlament honvédelmi bizottságának az alelnöke, a szocialista frakció honvédelmi és nemzetbiztonsá­gi munkacsoportjának vezetője.- Hétfőn reggel, amikor tudo­mást szereztünk a dologról, sze­rettünk volna azonnali kérdést feltenni a nemzetbiztonságot fel­ügyelő tárca nélküli miniszter­nek, dtNikolits úr külföldön tar­tózkodik, ezért ettől elálltunk.- Hogy lehet az, hogy Ön, aki ez ügyben úgymond bennfentes, nem tudott előzőleg a dologról?- Éppen ez a probléma. Szó sincs ugyanis arról, hogy képvi­selőkről nem lehet adatokat gyűjteni, hiszen ma Magyaror­szágon bárkiről kiderülhet, hogy vét a törvények ellen. Az adat­gyűjtésről azonban előzetesen tájékoztatni kell a Ház elnökét és a nemzetbiztonsági bizottság tagjait. Nos, ez nem történt meg. Emiatt pedig már törvényellenes az adatgyűjtés.- Milyen módszerekről van szó?- Nem a szó szoros értelmé­ben vett titkosszolgálati módsze­reket használtak, hanem informá­ciókat gyűjtöttek. Ezek közé az is belefér, hogy „hallotta a pia­con vagy a szomszédtól”. Az ilyen adatokat leírták, és tudo­másunk szerint jelentős mennyi­ségű anyagot gyúrtak belőle.- Hol van most ez az anyag, tudják-e, mit tartalmaz?- Még a bizottság sem ismeri, mert lefoglalta a katonai ügyész­ség. Információink szerint ab­szurditások is vannak benne, olyanok például, hogy egy ha­tár menti falucska kocsmájában X képviselő több millió forintot vett át egy üzletembertől. Gon­dolja, ha volnának is ilyen ügy­letek, azokat kocsmákban bo­nyolítanák le?- Miért éppen a szabolcsi kép­viselőket érinti kellemetlenül a dolog?- Az adatgyűjtőknek, tehát az információs hivatal munkatársa­inak az a feladatuk, hogy az ál­lamérdekeket sértő ügyeket fel­tárják. Ezek közé tartoznak az orosz, ukrán vagy a szerb maf­fiakapcsolatok is. Egy határ men­ti megyében kézenfekvő ezután nyomozni.- Említette, hogy különböző sajtótermékekben különböző képviselők nevei jelentek meg...- Erről az a véleményem, hogy ezek a sajtó feltételezései, hiszen az anyagokat a bizottsági tagok sem látták, így ezek találgatások lehetnek, a megfigyeltek igazi lis­táját csak néhány ember ismeri.- Felteszem a klasszikus kér­dést: kinek az érdeke?- Kétségtelen tény, hogy ma, amikor megrendülőben van a bizalom a politikában és az in­tézményrendszerben, ez nagyon rosszul jön azoknak, akiknek a neve felröppent, és rossz a párt­nak is. Nem hiszem, hogy köny- nyű feldolgozni az érintettek­nek, mert akit valamilyen ügy­ben hírbe hoztak, annak már na­gyon nehéz bizonyítani azt, hogy semmi köze hozzá. Kónya Imre (MDNP) ország- gyűlési képviselő, a nemzetbiz­tonsági bizottság elnöke el­mondta: Nincsenek újabb fejlemé­nyek, viszont bizonyos tanulsá­gok már levonhatók. Végig kell vinni a megkezdett vizsgálatot, őszintén ki kell mondani, ha jog­ellenesség történt, és megnevez­ni azokat, akik elkövették. Azt viszont, hogy történt-e jogelle­nesség, vagy nem, szeretném, ha a bizottság mondaná ki.- Ki fogja mondani?- Igen. A vizsgálat befejezté­vel mindenképpen. És én magam is... A titkosszolgálatok fölött kétféle civil ellenőrzés érvénye­sül. Az egyik a kormányé, a má­sik a bizottságé, amelynek ráadá­sul ellenzéki a vezetője. A kor­mány jelzését elfogadtuk, de ki is vizsgáljuk a lehető legalapo­sabban. Addig, amíg ez nem történik meg, nem akarom azt a látszatot kelteni, hogy jogsértés történt. Pártsemleges módon kell elle­nőrizni a történteket, a történtek jogszerűségét. Azt a helyzetet persze el kell kerülni, hogy a „titkosszolgák” megijedjenek, ha egy politikus kerül a képbe, és automatikusan leálljanak.- Tehát lesz konkrét ered­mény?- ígérem! Csak kicsit még vár­ni kell... Palotai István (Új Kelet) Torgyán József, a Független Kisgazdapárt országos elnöke nyílt levélben fejezte ki örö­mét , hogy Szekeres Imre nyil­vános vitára hívta ki az Ország- gyűlés plénuma előtt. Torgyán megjegyzi, hogy az ülésteremben tett indítványt azonnal nyugtázta, és ott, a helyszínen elfogadta a kihí­vást, azaz vállalta a nyílt vitát. „Annál is inkább örömöm­re szolgál a frakcióvezető úr felajánlása, mert az Ön bátor kiállásával bizonyos mérté­kig semlegesíti bennem ab­ból fakadó csalódásérzése­met, hogy az MSZP elnöke Bányász János né (MSZP) or­szággyűlési képviselő:- Érzékelt Ön valamit abból, hogy figyelik?- Nem tudom. Mindenesetre az ember ilyenkor elkezd gon­dolkozni. A magam részéről csak a sajtóból értesültem az esetről, és ezeket olvasván úgy értelme­zem, hogy sem követés, sem le­hallgatás nem történt, csak adat­gyűjtés. Azért van a bizottság, hogy kivizsgálja az ügyet, és megbüntesse azt, aki hibázott. Addig pedig nem akarok senkit sem megsérteni. Bajor Tibor (MSZP) ország- gyűlési képviselő:- Három megjegyzésem len­ne. Egy: engem egyáltalán nem zavar, ha figyelnek. Legalább amikor távol vagyok az ottho­nomtól, valaki odafigyel, ránéz a családomra. Engem ez meg­nyugtat. Kettő: nekem papírom van róla, hogy nem vettem részt semmilyen feketeüzletben. El­végre a sajtó már megírta, hogy megalapozatlan bejelentések alapján történt, ami történt. A sajtót pedig papírra íiják. Három: meg vagyok győ­ződve róla, hogy ez az egész hercehurca már a választási kampányhoz tartozik. Csak meg kell nézni, hogy kiket vet­tek célba: Baja miniszter urat, Kiss Gábort, az MSZP megyei elnökét és engem, aki a záhonyi Különleges Gazdasági Övezet létrehozója vagyok. A körze­temben a munkanélküliség ará­nya jelenleg már csak 9,2 szá­zalék, így - mivel választási ígéretemet teljesítettem - már csak ilyen blődségekkel tudnak támadni. Horn Gyula miniszterelnök úr többszöri nyílt vitára történt ki­hívásom elől is meghátrált...” - írja a kisgazda elnök. Torgyán József a továbbiak­ban azt ajánlja Szekeres Imré­nek, hogy a vita színhelye a szocialista frakcióvezető vá­lasztókörzetében lévő legna­gyobb település legyen. „Tekintettel a várható rend­kívüli érdeklődésre, a nyílt vita helyszínéül szabad teret (sport­pályát, parkot, közteret) javas­lok kiválasztani. A kiválasztott tér behangosítási költségeinek felét a Kisgazdapárt természe­tesen magára vállalja... Tekintettel arra, hogy dr. Gál Zoltán házelnök úr „párt­KI fizet? Új Kelet-MTI ________ Sz ilágyiné Császár Teré­zia, a KDNP megyei elnöke a következő kérdést intézte a művelődési és közoktatási miniszterhez. „Még a mai nap is sok a bizonytalanság abban, hogy miből finanszírozzák a felső- oktatási intézmények a pe­dagógusok kötelező bér­emelését. A hírek szerint mintegy 60 felsőoktatási intézmény nem tudja saját erőből előterem­teni a szükséges forrásokat; támogatásokat kér és vár. A Szabolcs-Szatmár-Be- reg megyei három felső- oktatási intézmény is elké­szítette azokat a kimutatáso­kat, amelyek kimutatták, hogy mennyi pénzre lenne még szükségük központi forrásokból a bérek kifizeté­séhez, illetve intézményük zavartalan működésének biztosításához. A hiányzó összeg mintegy 50-60 mil­lió forint a három intéz­ményben, amelyet saját erőből nem képesek kigaz­dálkodni. E hír megjelent megyei la­punkban is, amely a kor­mány, a minisztérium és az intézmények közötti feszült­ségeken túl félelmet ébresz­tett a diákokban és azok szü­leiben is, hogy esetleg a gyer­mekek tanulásához a zavar­talan feltételek biztosításá­ból még hiányzó forrásokat valamilyen formában nekik kell megfizetniük. Kérdezem ezért Miniszter urat, ki fogja finanszírozni a hiányzó forrást: a közpon­ti költségvetés, amire teg­nap a miniszterelnök úr ga­ranciát vállalt, a felsőok­tatási intézmények, vagy a diákok szülei?” A kérdésre válaszoló Sza­bó Zoltán államtitkár el­mondta: az említett három intézményből kettő kihe­lyezett karként működik, így ők anyaintézményük költségvetésében szerepel­nek. A béremelési kötele­zettségnek - a saját bevéte­lek mellett - az idén 32 szá­zalékkal megnövelt műkö­dési támogatás a fedezete. A kiegészítő támogatások­ról jelenleg is folynak a tár­gyalások. - Több intézmény igénye azonban egyelőre összegezhetetlen - hang­súlyozta. - A diákokra és szüleikre egyébként csak a tandíj terhelhető - tette hoz­zá -, ami nem használható fel működési célokra. semleges” vitavezetési mód­szereit az ország közvélemé­nye már részletesen ismeri, javaslom, hogy válasszunk ki egy vitavezetésben jártas, minden szempontból elfogu­latlan vitavezetőt... Javaslom - írja továbbá -, hogy mind­ketten egy-egy órát egy­befüggően beszéljünk, majd ezt követően a vitát fórum­szerűvé alakítva, a hallgató­ság soraiból is tehessenek fel egy órán át kérdéseket, az időt pedig sakkórával mér­jük... Ezek után reményét fejezi ki, hogy az időpontban és a helyszínben a két titkárság ha­marosan meg tud egyezni. Torgyán nyílt levele Szekereshez Az Országházból jelentjük ____________________________________:____________

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents