Új Kelet, 1997. március (4. évfolyam, 51-74. szám)
1997-03-24 / 69. szám
Mezőgazdaság 1997. március 24., hétfő A búza gyomirtásáról Az eredmény a szakszerűségtől függ Az előző évben végbement privatizáció - ami Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megyében az országos átlagtól is nagyobb mértékű volt - megosztotta a búzatermesztők táborát. A kisgazdaságok tőkehiánya végigvezethető a termesztéstechnológiai elemek szinte mindegyikén. A talajelőkészítés, a tápanyag-utánpótlás, a növényvédelem milyensége nagymértékben befolyásolja a búzatermesztés gazdaságosságát. Az e téren tapasztalható „megtakarítás” a gyomosodás- ra is hatással van. Új Kelet-információ ______ A gyomosodás mértékét, a gyomok fejlettségét döntően befolyásolja a talajelőkészítés minősége, a vetés ideje, valamint az időjárás. Tavaly, a szeptemberi és az október eleji átlagostól jóval nagyobb csapadék- mennyiség nem tette lehetővé a megfelelő talajelőkészítést, az optimális időben történő vetést. Különösen a szatmár-beregi kötöttebb talajokon késtek a vetésekkel a termelők. Emiatt a búzafejlettségi fokozatok igen változatosak, a 2-3 levelestől az 5-6 levelesig, sőt helyenként bokrosodó búzával is találkozhatunk. A kedvezőtlen téli időjárás, a hosszan tartó jégréteg ellenére a búzák a vártnál jobban teleltek. Az időben elvetett táblákon a megfelelő nedvesség hatására már ősszel megindult a gyomok kelése - a téli fagymentes napokon folytatódva -, a február végi, március eleji átlagostól jóval enyhébb időjárás hatására a gyomnövények rohamos fejlődésnek indultak. A ga- laj március közepére elérte a 2-3 levélörvös méretet (helyenként találni ennél is fejlettebbet, 4-5 levélörvöst), a tyúkhúr pedig a virágzásig is eljutott. A homokosabb területekre jellemző nagy széltippan is fejlettebb az ilyenkor megszokottól. Az ellene alkalmazható készítmények (IP FLO, Arelon 75 WP, 500 FW, Protugan 50 SC-I. forgalmi kategória) csak a gyökérváltásig nyújtanak biztos, jó hatást. A búzában engedményezett II. forgalmi kategóriás készítmények a következők: Buvirex 240 EC, Lentagran WP, Pardner, Bromotril 40 EC, 25 EC. E készítmények kontakt, perzselő hatásúak, tartós hatásuk nincs. Az időzítésnél törekedjünk arra, hogy a kultúrnövény minél kevésbé árnyékolja a gyomokat. A Buvirex 240 EC-t (0,40- 0,081/ha) a búza háromleveles fejlettségétől bokrosodás végéig kell kijuttatni. A megkésett kezelés a búzán mérgezési károsodást okozhat. Galajon kívül hatásos árvacsalán, pipitér, viola, veronika keresztesvirágúak ellen. A Lentagon WP (1,5-2,0 kg/ha) a búza háromleveles korától szárbaindulás kezdetéig alkalmazható. Ez a magról kelő kétszikű gyomnövények elleni kezelésre használható. Többek között jó hatást nyújt a galaj, napraforgó árvakelés, disznó- paréj, libatop ellen. A Pardner, Bromotril 25 EC (1,0-1,51/ha és a Bomot- ril 40 FC (0,8-0,91/ha) a búza kétleveles fejlettségétől zászlós levél megjelenéséig használható. A magról kelő kétszikűek ellen hatásos. Napraforgó árvakelés esetén meg kell várni, amíg az ösz- szes napraforgó kikel, és a Miért morog a gazda? A Magyar Demokrata Néppárt véleményét kérdeztük A pártok többsége már hallatta hangját az agrárium feszültségeivel kapcsolatban. Többen szóltak a demonstrációkról és azok okairól, elemezve a feszültségek okait. Az MDNP azonban eleddig hallgatott. Palotai István (Uj Kelet) Farkas Gabriellát, a Néppárt frakcióvezető-helyettesét kérdeztük, aki szakmájánál fogva egyben az MDNP mezőgazda- sági szakértője is.- Képviselő asszony! Ón hol látja a problémák gyökerét?- Sajnos azt kell hogy mondjam: nem egy gyökere van, hanem a legjobb esetben is legalább három. Elsősorban szeretném leszögezni, érthető az a törekvés, hogy átláthatóvá akarják tenni a mezőgazdasági termelés gazdasági viszonyait, csakhogy ehhez ebben az esetben egy szintén átlátható támogatási rendszer kellene hogy csatlakozzék! Ennyit a támogatásokról, amelyek tudvalevőleg ma nem töltik be kellőképpen szerepüket.- Mi a helyzet a leghektikusabb kérdések vonatkozásában?- Az egészben az az érdekes, hogy több olyan pont is van ebben a kérdésben, amelyre az ellenzék, és így a Néppárt is már egy évvel ezelőtt megadta a választ. A társadalombiztosítási alapok vonatkoztásában a Raskó-Pusztai törvénymódosítási javaslatban már tavaly elhangzott, hogy a tb-alapokat első lépcsőben a központi alapokból kell finanszírozni, és ezt évről évre lépésben és szakaszosan kell áthárítani a mezőgazdasági termelőkre, és csak azután leépíteni. Átmenetre lett volna szükség. Vagy itt van például egy másik eset. MSZP-s képviselőkkel közösen az MDNP (személy szerint jómagam) beadtunk egy módosító indítványt, hogy terjesz- szék ki az őstermelői jogosítványokat a bor-, a must-, a sa- vanyúkáposzta-termelőkre is. Sajnos mind a két javaslatot a parlament „csuklóból” elutasította. A dolog pikantériája az, hogy most a termelőkkel történt konfrontáció után a kormány ugyanezeket - mint saját ötletét - engedményként vitte be a törvényjavaslatba... — A parasztság nem szokott hozzá, hogy könyveljen. Nem is tud. Ki fogja őket megtanítani? Vagy újabb tehertételként még könyvelőket is kell majd tartaniuk?- Pontosan ezért volna szükség az Antall-kormány idejében életre hívott és a mostani kormányzat alatt legyöngített falugazda-, illetve gazdajegyzőrendszerre! A gazdajegyzők lassanként megtaníthatnák a falvak lakosságát a könyvelés Védekezés a szőlőfiloxéra ellen szikleveles állapoton túljut. Tilos olajat vagy tapadásfokozó anyagot hozzáadni! Galaj, ebszékfű a szerre csak közepesen érzékeny. A gyomirtások megkezdése előtt ellenőrizni kell a permetezőgépek keresztirányú szórásképének egyenletességét, a szórófejek teljesítményét. Ha a permetezőfejek teljesítménye tíz százalékosnál nagyobb eltérést mutatnak, akkor az azt jelenti, hogy a szórófejek kikoptak, ki kell cserélni azokat. A beállítások után próbapermetezéssel győződhetünk meg róla, hogy megfelelő per- metlémenny iséget juttat-e ki az adott területre. Gabonaféléknél a megfelelő fedettség megvalósítása érdekében a szükséges permetlé- mennyiség 200-400 1/ha hektáronként. A dózis meghatározása állománypermetezéseknél a gyomok fejlettségének függvénye. Fiatal, 2-3 leveles gyomok esetén az alacsonyabb, idősebb gyomok esetén a magasabb dózis válik szükségessé. Abban az esetben, ha két gyomirtó szert egyszerre, tankkombinációban juttatunk ki, annak ke- verhetőségéről előtte mindenképpen tájékozódni szükséges. Permetezés során arra kell törekedni, hogy a csatlakozó soroknál az átfedés minél kisebb legyen. Nagy átfedésnél károsodások, mérgezések jelentkezhetnek, ellenkező esetben pedig gyomirtatlan sávok maradhatnak. A szomszédos, az adott vegyszere érzékeny kultúrák védelme nagy körültekintést igényel a permetlé-elsodródásból adódó mérgezési károk elkerülése érdekében. Emellett fontos, hogy másodpercenkénti két méternél erősebb szélben nem szabad permetezni. Szél esetén a szórókeretet engedjük lejjebb, így kisebb az elsodró- dás veszélye. Érzékeny kultúrák mellett szükséges biztonsági sávot hagyni. Ha Nissan-t vesz, jól Ha Nissan Almera-t vesz, nagyon jól dönt! Legeslegjobban pedig akkor dönt, ha most vásárol„törésbiztos"* Almera-t! Hiszen akkor a kedvező árból alapismereteire... A helyzet azonban az, hogy ebben a kérdésben rengeteg a bizonytalanság. Az errevaló összegekkel kapcsolatban állandó kérdés, hogy jövőre egyáltalán egy fillér is megjelenik-e a költség- vetésben, vagy nem...- Hol a problémák „harmadik ” gyökere?- A mezőgazdaságból élők jövedelmeit nem lenne szabad azonos módon kezelni, mint a kereskedelemi és ipari téren tevékenykedőkét. Ugyanis a jövedelmi arányok az agrári- umban sokkal alacsonyabb szinten vannak, nem is beszélve a bizonytalansági tényezőkről és a kockázat nagyságáról! Ha a kormány hallgatott volna az ellenzék józan indítványaira, ha a valós helyzetre alapozva előkészítette volna a tör- vényjavaslatot, akkor most nem kellene ilyen feszültségekkel számolnia. Fekete Tibor (Uj Kelet) A filoxéravész hazánkban 1872-ben jelent meg először Pozsony környékén. A kötött és a félkötött talajokon rohamosan terjedt, és alig tíz év elteltével a hazai szőlőtermés a felére apadt. Először kéntartalmú vegyszerekkel kísérelték meg megállítani a fertőzés elterjedését, de ezzel is csak gyéríteni lehetett a szőlőgyökértetű fertőzését. Az akkori gazdák hamar rájöttek, hogy ha amerikai alanyba oltják a hazai nemes fajtákat, akkor a gyökér ellenáll a fertőzésnek, illetve azt is tapasztalták, hogy homokos talajon nem életképes a tetű lárvája. Végül - ennek is köszönhetően - az Alföldön nagy területen teijedt el a szőlőkultúra termesztése, és ekkor alakultak ki az ismert alföldi borvidékek. A fertőzés egyik biztos jele, amikor a levélen gubacsok alakulnak ki, és rövid idő alatt ellepik az egész növényt. Itt kel ki a lárva, és később a kifejlett jelentős engedményben részesül. •töréstent az Auto Bild 95/05/04. számában Az akció a készlet erejéig tart! NIS-SUN Bt. Nyíregyháza, Tóth Árpád u. 5. Telefon: 42/402-348 MINDEN RENDBEN kártevők a gyökérzeten megtelepedve szívják a számukra éltető nedvet. A kifejlett példányok közel másfél milliméter hosszúságúak, és évente 3-5- ször hoznak életképes szaporulatot. Igazi nagy veszélyt a faiskolák szőlőtelepeire jelentenek. A gyenge gyökérkezdeményeket könnyen megtámadják, és a vékony gyökérhártyát hamar elpusztítják a kifejlett kártevők. Ahol várható a filoxéra megjelenése, ott elengedhetetlen a tél végi lemosó permetezés. A gu- bacsokban áttelelő példányokat csak így lehet kipusztítani. Időjárástól függően május közepén vagy végén jelenik meg az első populáció. Védekezésre használhatjuk a már jól bevált régi szereket, mint a BI-58, vagy a Decis, illetve a Chinet- rint és a Dimecron 50-est is. Ha a szőlőben köztes művelésben zöldségféléket is termesztenek, akkor a szer kiválasztásánál vegyék figyelembe az élelmezés-egészségügyi várakozási időt. Józan belátás Fekete Tibor (Új Kelet) Sokan temetik manapság a magyar mezőgazdaságot. Az utóbbi évtizedek agrárválsága a nyolcvanas évek végén kezdődött a sokat szidott, mások által dicsért szocialista nagyüzemi gazdaságok felbomlásával. Akik akkor közel álltak a tűzhöz, vagy elég gyorsak és ügyesek voltak, azok hasznot húztak az Antall-kormány „fellazító” politikájából. A rendszerváltás utáni felelős magyar kormány teljes mellszélességgel fordult a „szocializmus vívmányai” ellen, csak azt felejtették el, hogy amíg jobb nincs helyette, addig nem szabad semmilyen gazdasági termelési rendszert megszüntetni. A KGST összeomlott, és volt piacaink jelentős részét politikai okok miatt feladtuk (feladták). A nyugati termelők és befektetők már nem voltak ennyire finnyásak, és azon nyomban elfoglalták helyünket a keleti régióban. Ókét nem érdekelte, melyik országnak milyen a politikai beállítottsága, vagy éppen milyen párt van hatalmon. Őket tisztán az üzlet érdekelte, és a befektetések megtérülése. Megint sikerült valamit alaposan elszúrnunk. A bumerángütés-szerű sokkból felocsúdó mező- gazdaság jövedelmezősége kritikán aluli. A gazdák többsége „nadrágszíjparcellá- kon” gazdálkodik, amiből nem lehet megélni. A termények többségénél a felvásárlási ár még a költségeket sem fedezi, nemhogy jövedelmet adna. Ebben nemcsak az elhibázott exportpolitika, de az elavult technológia és a maradi fajtaválasztás is hibás. Jó példa erre a szabolcsi alma. Ä néhai Szovjetuniónak nem számított, jonatán, delicsesz vagy starking, csak legyen, és sok legyen. Az almatermesztőket nem is izgatta különösebben a fajtaváltás, hisz semmi sem indokolta a komoly pénzt felemésztő beruházást. Amikor azután mind sürgetőbbé vált a jobban tárolható, ellenál- lóbb almafajták termesztésbeállítása, már nem maradt se pénz, se idő. Az alma négy-öt év után fordul termőre, és hat-nyolc év után kezd jövedelmet adni. Azonban addig is élni kell valamiből. Maradt tehát a léalma- gyártás és az első osztályú termés helyett a kilenc Pfenniges felvásárlási ár. Teljesen természetes, hogy ezek után sorra vágták ki az almás- kerteket. Mindezek ellenére azt mondom, nem kell temetni a magyar mezőgazdaságot. Átélt már ettől nagyobb krízist is, és talpon fog maradni. Csak az nem mindegy, milyen áron. Ezért is veszélyes minden olyan konfliktus, amelyik nehezíti ezt az átállást. Á kormánynak be kellene látni, hogy a tehenet is előbb etetik és csak utána fejik. A tüntető gazdáknak pedig abban kellene nagyobb megértést tanúsítaniuk, hogy a közteherviselésből nekik is kell egy picinyke részt vállalniuk. Csak bízhatunk a két fél józan belátásában.
