Új Kelet, 1997. március (4. évfolyam, 51-74. szám)

1997-03-22 / 68. szám

I A tavaszi fáradtság A hosszú kemény tél alaposan próbára tett mind­nyájunkat, és tökéletesen kimerítette vitamintarta­lékainkat is. Mikor a tavaszi Nap első sugarai megjelennek, a lel­kiismeretes háziasszonyok aggodalmas gondosság­gal fognak hozzá, hogy otthonukban felszámolják a por, piszok utolsó maradványait is. Az emberi szer­vezet szintén megkívánja éppen így bensőnkben az alapos nagytakarítást. Ennek figyelmeztető jele a különböző formában jelentkező tavaszi fáradtság. Sajtószolgálat^ ____ Re ggeli ébredésnél úgy érezzük, hogy most térnénk nyugovóra, napközben vég­tagjainknak ólomsúlya lesz, álmosság, depresszió, rossz hangulat szintén a tavaszi fáradtság jelei. Hatványozottan jelentkez­nek ízületi fájdalmaink. Szer­veink működése lényegesen lelassul. Táplálékaink egyre vitaminszegényebbek, ez jelentős mértékben hozzájá­rul életerőnk csökkenéséhez. Ilyenkor jelentkezik a nátha, a légcsőhurut és az összes gyulladásos folyamat iránti hajlam, mely szintén a vita­minhiánynak tudható be. Kü- \ Ionosképpen az A-vitamin- ban dús táplálkozással segít­hetünk, lehetünk túl mielőbb a problémán, de mivel tél fi végét írunk, a szabadban ter­melt paradicsom-és paprika­félék szinte elérhetetlenek, j Egy okkal több, hogy figyel­mükbe ajánljuk a sárgarépát, ; melynek magas az A-vita- min-tartalma. Törekedjünk arra, hogy naponta együnk sárgarépa-salátát, vagy igyunk ; sárgarépalevet. A másik igen fontos vitaminbomba a C-vi- tamin. Minden vadon termő gyümölcs sok C-vitamint, ezenkívül nagyon sok értékes gyümölcscukrot is tartalmaz. A tavasszal vadon termő sa- , láták is nagyon hasznosak le­hetnek számunkra, amikor I előbújnak a földből. Gondoljunk csak a gyer- ' mekláncfűből, a csalánból, a i vízitormából, a medvehagy­ma zsenge hajtásaiból össze- I állított saláták kedvező hatá­sára. Gyakran ilyen jelenték- '' télén dolgokkal lehet hatéko- ’ nyan befolyásolni vitaminhi- i ányunkat. Az a tény, hogy a tavaszi fáradtságot részben a jiff vitaminhiány és a fontos ás­ványi anyagok hiánya okoz- ;;; za, feltétlenül szükségessé te­lj szi a friss zöldségeken kívül a ; tavaszi salátafélék fogyasztá- j sát is. Hasznos segítség lehet I a savanyú káposzta-különö­li sen lilahagymával -, de he­il lyetteigenjóanyersfehérká- poszta-saláta is, amit citrom- ■ lével kell savanyítani. A tavaszi fáradtság befo- I lyásolható légzést elősegítő jjf gyakorlatokkal, tornával, I gyakori verejtékezéssel; I erőteljes járással vagy futás­I sal kell serkentenünk a bőr aktivitását, ezzel elősegítve a szervezet méregtelenítését, hogy ezáltal megszabadul­hassunk a felgyülemlett sa- _f lakanyagoktól. Az izzadást '/ fokozhatjuk gőzfürdőzéssel I vagy szaunázással is. Ha a |j salakanyagok a bőrön át tá- I voznak, lehetővé tesszük I szervezetünk megtisztulását I és méregtelenítését. A kü- I lönböző friss, tavaszi leve- ! lekből összeállított teák igen | gazdagok ásványi anyagok- I ban, amint kihajt a málna, a I szeder, a galagonya, a csip- 8 kebokor és a zsenge szamó- I ca, gyűjtsük össze leveleiket, ■j hogy teát készítsünk belőlük. 1 A csalán zsenge hajtásait ap- I róra vágva tegyük naponta I fogyasztott ételeinkbe, példá- I ul sóskába. A tavaszi fáradtság testünk egészségét, annak dinamikus egyensúly-felborulását jelzi, mindez a vitaminok hiánya mel­lett- főként magnéziumhiány esetén - ingerlékenység, ideges­ség, izomremegés, depresszió formájában jelentkezik. Magné­ziumban bő élelmiszerek: a szó- jaliszt, búzacsíra, kukoricaliszt, mák, pörkölt mogyoró, dió, mandula, szárazbab, borsó, len­cse és végül, de nem utolsósor­ban gazdag magnéziumforrás a korpa, a rozs, a grahamkenyér. A Viroma és a Diviroma szörp magnéziumsóval és C-vi­taminnal dúsított csipkebogyóié bőven tartalmaz magnéziumot. A tavaszi kúra csak úgy ér­heti el igazi célját, ha kitisztít­juk a beleket a tél folyamán fel­halmozott zsíroktól, nehéz szén­hidrátoktól. A téli disznótorokon és ünnepi lakomákon elkövetett bűneinktől mindenképpen böj­töléssel szabadulhatunk meg. A méregtelenítésnek igen sok hasznos változata van: elsők között említhetjük a csalánkú­rát, mely hat héten át reggel éh­gyomorra rendszeresen elfo­gyasztott egy csésze, 3-4 deci­liter langyos csalántea kortyon- kénti elfogyasztásával érhető el. Ez bőven tartalmaz vitamino­kat, főleg C-vitamint, tisztítja a beleket, és megszabadíthat a nehéz érzésektől. A fehérmus­tármaggal szintén jó eredményt érhetünk el. Hat héten át min­den reggel éhgyomorra egy ká­véskanálnyi mustármagot fo­gyasztunk, melyet 1 deciliter üres teával vagy vízzel próbá­lunk lenyelni. A kocsonyás ál­lományú magvacska a bél falá­ra tapadva az emésztés folya­mán magával sodoija a bél fa­lain lerakodott rothadó zsíros anyagokat, ezáltal segít megsza­badulnunk a méreganyagoktól. Fogyasszunk bőven gyógyte- ákat, naponta legalább két litert, például: menta, citromfű, ánizs, édeskömény keverékét minden ízesítés nélkül, ezek célja a test­nedvek megtisztítása és megújí­tása, mely segíti az anyagcserét, és a szerveink normális műkö­dését eredményezi. Ha okosan, ésszerűen végez­zük a kúrát, nemcsak egészsé­gi állapotunkon javítunk, ha­nem állóképességünk és ener­giánk is megnövekedhetnek. Megéri tehét a fáradságot, köz­érzetünk feltétlen javulni fog. Doktoraink, a méhek Sajtószolgálat ___________ Ke vesen tudják, hogy egy csodálatos bioétel, a méz az az életet adó táplálék, melyet egyetlen termék sem helyette­síthet. Az emberi szervezet szükségleteit, a legfontosabb nyomelemeket a méz majdnem teljesen fedező mennyiségben tartalmazza. A méz vasat, rezet, mangánt, szilíciumot, klórt, meszet, káliumot, nátriumot, foszfort, alumíniumot és mag­néziumot is tartalmaz. Miután a méz a természet tö­kéletes produktuma, magától értetődő, hogy vitaminok is megtalálhatók benne. Számos növény virágpora több C-vita- mint tartalmaz, mint a legtöbb gyümölcs, zöldség vagy főze­lékféle. Természetes, hogy mi­nél magasabb a méz virágpor­tartalma, annál értékesebb C- vitamin-forrás. A méz tartal­mazza mindazokat a vitamino­kat is, amelyek az élelmezés­sel foglalkozó tudósok szerint nélkülözhetetlenek a szervezet egészséges fenntartásához. Ez a csodálatos termék el­pusztítja a kórokozó baktériu­mokat, tehát igen sok betegség megelőzésére is alkalmazható. A méz olyan hasznos energia- forrás, ami nemcsak ízletessé teszi táplálkozásunkat, hanem igen gyorsan ható energiát köl­csönöz mindenki számára ah­hoz, hogy napi feladatait kellő­en ellássa. A mézben minden megtalál­ható, amire az embernek szük­sége van. Rendkívül sokoldalú a gyógyító hatása. Ajánlott felső légutak megbetegedései­re, tüdő-, szív-, gyomor-, bél-, máj-, vese-, idegrendszer- és bőrproblémákra is. A méznek a cukorral szem­ben nagy előnye, hogy a leg­gyorsabban hat. Ez magas szőlőcukor-tartalmában rejlik, így igen ajánlott reggelenként éhgyomorra, főként iskolás gyerekeknek egy evőkanál mézet fogyasztani, mert rövid időn belül bekerül a véráram­ba, frissíti a szervezetet, aktív energiát kölcsönöz. Álmatlan­ság ellen gyermekeknek - ép­pen úgy mint felnőttek számá­ra - egy csésze langyos mézes tej igen jó hatással van az ide­gekre, és a legjobb altató. A testizmok, főként a láb görcsei igen gyakoriak, ezektől is úgy szabadulhatunk meg, ha min­ókori görögök is elismerték. A mai tudomány szintén igazolta a propolisz sokoldalú hatékonyságát. Mindez a propurtermé- kekben fellelhető. Bak­tériumölő, szaporodást gát­ló és vírusölő is. Emellett kimutatták a propolisz an­tibiotikumok hatását foko­zó tulajdonságát. A propo­lisz ötszázalékos alkoholos oldata immunrendszert erősítő hatású, gyulladás- csökkentő, sebgyógyító, fájdalomcsillapító. Érzés­telenítő hatása nagyon jól kiegészíti a gyulladáscsök­kentő antibakteriális ha­tását. A propolisztinktúra gá­tolja a rosszindulatú daga­natok növekedését, bőr­betegségeknél, főleg nyi­tott ekcémánál igen jól al­kalmazható. Klimax és magas vérnyomás esetén szintén hasznosan al­kalmazzák. Gyomor- és nyombélfekély esetén reg­gel éhgyomorra egy ká­véskanállal, meleg tejben fogyasztva hozhat gyó­gyulást. A tinktúrát minden olyan betegségnél, bajnál meg lehet próbálni, ahol egyéb természetes orvosságok vagy gyógyszerek nem használtak. A propolisznak kiváló bőrregeneráló ké­pessége van, miután ser­kenti a mellékvesehormon termelését, így a kozmeti­kaiparban is sikeresen al­kalmazzák. A méhészeti termékek nem csodaszerek, de biz­tosak lehetünk abban, hogy teret hódítanak az egészség megőrzésében, és sikeresen alkalmazha­tók a betegségek gyógyí­tásában. Fogyasszuk minél gyakrabban, így megta­pasztaljuk majd, hogy ez a csodálatos natúr táplálék megsokszorozza az ember energiáit, szinte újjászüle­tünk tőle. Élettevékenységünk legnagyobb része megszokásra vezethető vissza: az is, ahogyan táplálkozunk. Az embe­rek többsége csak most kezd rájönni, hogy rendszere­sen fogyasztott táplálékainkból hiányoznak az ásványi elemek, miután hozzászoktunk a feldolgozás következ­tében vitaminszegény élelmiszerekhez. Holott minden élő szervezetnek elengedhetetlen szüksége van az úgyne­vezett nyomelemekre és ásványi anyagokra. Éppen ezért meg kell állapítanunk, milyen elemek hiányoznak szoká­sos táplálékainkból, és azokat hogyan lehet pótolni. den étkezésnél két kávéskanál mézet elfogyasztunk. Felszíni bőrégés esetén alkalmazva meg­szünteti a fájdalmat, elősegíti a seb gyógyulását. A méz magas kalóriatartalma következtében igen fontos szerepet tölt be be­tegség utáni lábadozás esetén mindnyájunk számára, a leg­komplexebb energiaforrás. Ugya­nakkor kellemes, jóízű, és igen sokoldalúan alkalmazható. Süte­mények, ételek ízesítésére szin­tén megfelelő, hiszen semmi­lyen utóízzel nem rendelkezik. A népi gyógyászat és több, tudományos méhészeti termé­kekkel foglalkozó szaklap előszeretettel említi, hogy a méz rendszeres fogyasztásával elkerülhetjük és megelőzhetjük az ízületi fájdalmakat. Mivel az emberi szervezet az aminosavak közül csupán né­hányat képes kitermelni, a töb­bihez táplálék révén kell hoz­zájutnunk, erre mindennél al­kalmasabb a méhek által gyűj­tött virágpor. Rendszeres napi fogyasztásától érezhetően javul az egészségi állapot, csökken a fáradtság, kimerültség, vissza­tér a jó testi-lelki közérzet, fo­kozódik a munkakedv, az élet­öröm, megkönnyebbülést, nyu­galmat, kiegyensúlyozottságot hoz. A virágpor jótékony hatás­sal van a máj működésére és a vérkeringési zavarokra, ideg- rendszeri gyengeségekre, vér- szegénységre, a dülmirigy megduzzadásánál, hajhullás­nál, bőrbetegségeknél, nyálka­hártya-, kötőszövet-gyulladás­nál és arcüreggyulladásnál is. A legegyszerűbb naponta egy kis- kanál virágport üres teában fel­oldva elfogyasztani. Szintén méhészeti termék a propolisz. Gyógyhatását már az J öjjön hófergeteg, vihar, vagy csizmát szaggató sár, akkor is hazame­gyek, és gyalog, mint leg­többször. Az út hazáig hosszú is, meg nem is. Egyszer félórányi, másszor végtelennek tűnő. Csak lássam az öreg házunkat, csak halljam még a már botjá­ra görbülő anyámat, akár kor- holásait is.- Már megint gyalog jöttél, te? Ilyen időben, amikor a ku­tya sem kívánkozik ki? Ott tá­madnak meg egyszer a veszett állatok vagy a rablók - mon­dogatja, miközben felvidul las­san az arca. Ha éjjel érkezem, ablakko- cogtatásomra úgy ugrik ki ágyából a kihűlt konyhában, mintha a túlvilágról jönnék vissza. Nekem mégis kibírha­tatlan végtelennek tűnik, míg kinyitja a rongyokkal leszige­telt ajtókat. Mindjárt tele is az asztal: van tegnapi vagy azelőtti tyúkpörkölt, vászonkendőbe göngyölt mákos kalács és pá­linka is. Ez utóbbival kezdem, mert szerinte nagyon megfáz­hattam, elfáradtam, talán meg is ijedtem. S megered a nyel­vem, elfelejtem az idegeit is kímélni, mert elárulom, hogy néhányszor elvágódtam ezen a vacak földúton. Aztán ő folytatja: azért fáj a dereka, még jobban a lába, azért nem bír már kimenni a kapuig sem, mert ő is nap mint nap gyalog járt ezen a földúton a Kistanyára, az egykori álla­mi gazdaságba szakácskodni. Ekkor aztán hajnalig nem fek­szünk le. Közben megigazgat­ja ágyamat, hogy bármikor le- fekhessek. S ez idő alatt én is vissza-visszarévedek azon a földúton a szomszédos tájaira, mert innen, ahonnan egykor elindultam, jobban esik, job­ban emlékezem. Innen más­képpen ítélem meg a Túr fo­lyócskát, melynek a partján lakom ma. Nagy, csodálatos, rejtelmes és életem egyik meghatáro­zója volt. Benne tanultam meg úszni, horgászni, part menti fáit varjúfészkekért megmászni. Vele szemben, a nagy istvándi legelőn még a csordavályuban is megfüröd- tünk árpaőrzés közben. Igazán akkor vettük hasznát virgonc lábainknak, merthogy a csor­dás majd hazáig kurgatott ben­nünket a kutyájával, míg a csó­ka nyugodtan lakmározott az Makay Béla Gyalog anyámhoz árpában. Jött is az agronó- mus lóháton, hogy hé, faszikáncsok, előttem fu­tásban vissza! S látom azt a kerek pata­kot, melyben akkor gólya­hírek sárgállottak, ahol vadkacsatojást keresve kés­tünk el az iskolából. S szegény Guszti bácsi is fel-feltűnik képzeletem­ben, a falumbeli tudós szántó-vető, amikor a Ka- bolya-tó hídján megyek át hazafelé. Tőle tudom, hogy hajdan a környék lakói e tó nádasában húzódtak meg az utolsó tatárbetöréskor. Az odvas ficfák mellett mindig lecsendesedve, őseim sorsán képzelődve haladok el. S látom, hogy anyám már szu­nyókál. Úgy, ülté­ben és ruhástól, mert reám vár, hogy betakargasson, amikor lefekszem.

Next

/
Thumbnails
Contents