Új Kelet, 1997. március (4. évfolyam, 51-74. szám)
1997-03-22 / 68. szám
Interjú 1997. március 22., szombat Jakab Ferenccel a tüntetésekről, az agrárprogramról, a Gazdatanácsról Vitéz Péter (Uj Kelet)- Svédország századokon keresztül barbárnak tartott ország volt. Ennek ellenére az 1850-es évektől folyamatosan stabilizálta a gazdaságát és az államszervezetét, hogy ma már példa értékű a produkált fejlődése. Ez a mezőgazdaság tekintetében különösen kimagasló volt. Az általunk megtekintett különböző területeken lévő családi gazdaságokon találkoztunk olyan farmerral, aki már tizenegyedik generációsként műveli a több mint kétszázötven éves birtokot!- Milyen Svédország mezőgazdasági szektorának struktúrája, hogy több száz éves stabil fejlődést tudott megvalósítani?- A magyartól eltérően a svéd mezőgazdaság alapvetően más berendezkedésű. Ott nincs kamarai hálózat, a kormánnyal és egymással viaskodó megannyi érdekvédelmi szervezet, nincs megosztottság. Rendkívül szervezett körülmények között dolgoznak a termelők. Egyetlen egy képviselet létezik, a Svéd Nemzeti Farmerszövetség, az LRF, amely közel másfél ezer helyi szervezetén, huszonöt régióközpontján keresztül 130 ezer gazdálkodónak nyújt szolgáltatást. Az érdekképviselet, az érdekérvényesítés 94 százalékos termelői, feldolgozói, értékesítői szervezettségű! A hazai szakemberapparátusnál lényegesen több, megközelítőleg három és fél ezer szakértővel dolgoznak. Ennyi emberre azért van szükség, mert a szervezet a termeltetéstől a feldolgozáson keresztül az értékesítésig bezárólag szervezi és koordinálja a piacot. Az LRF által nyújtott szolgáltatások kiterjednek a termelési, tenyésztési, technológiai szolgáltatásokra, gazdasági tanácsadásokra, jogi képviselet biztosítására, könyvelésre. Ez Európában egyedülálló struktúra.- Egy jól felépített érdek- védelmi és -érvényesítési szervezet mellett hogyan viszonyulnak a mezőgazdaságból élők a társulási formákhoz?- A termelők hozták létre a szövetséget, valamint azokat a szövetkezeteket is, amelyek a termelést, a feldolgozást és az értékesítést végzik. Egy-egy családi gazdaság tagja lehet háromnégy, különböző feladatra megalakított szövetkezetnek. Egyben viszont profiltól függetlenül megegyeznek a társaságok: az ott képződő profitnak legalább az ötven százalékát visszajuttatják a szövetkezeti tagoknak, a beszállító gazdáknak. Ezzel megteremtik a közös érdekeltséget arra, hogy évről évre egyre korszerűbb, egészségesebb és piacképesebb terméket állítsanak elő.- A magyar átlaggazda fülének idegen hangzású és értelmű problémák, mint a szilárd lábakon álló érdek- védelem, a szövetkezés mellett létezik egy harmadik tényező is: a kötött mennyiségű termelés és a támogatott, jövedelmező méretű gazdaság...- Mivel Svédország ma már az Európai Unió tagja, a mező- gazdasági termelést szigorú kvótarendszer határozza meg. Egy vágóhíd-szövetkezet például ezer-ötezer tenyésztő érdekében alakult. Egy-egy állattartásra berendezkedett gazdaság 70-75 jószágot nevel nem éppen a legkorszerűbb - rövidállásos - tenyésztési követelmények szerint, de magas minőségben. A vágóhíd mérete, kapacitása a gazdák által tartott állatok fejlődési ciklusosságához méretezett. A vágóhídra beszállított állatokat a szövetkezet értékesítésre előkészíti, de azt már egy erre a célra létrehozott szövetkezet végzi el. A családi birtokok méretét a kvóták és a gazdaságosság szabja meg. Egy farm 15-70, az erdőbirtokok 15-30 hektárosak, általában egy gazda nem tart 40-45 darabnál több fejőstehenet. A farmokon ezenkívül megtalálható 3—5 középkategóriájú erőgép, amivel dolgoznak. Ezzel szemben a vállalkozási formában alapított nagyüzemek például 15 ezres sertésállománnyal, 14-15 ezer tojótyúkkal, 150-200 növendékmarhával, 3-500 hektáros termő- földterülettel rendelkeznek.- Milyen az élet a családi farmokon?- A családi birtokokon szinte csak a háziak, a szülők és a gyermekek, néhány alkalmazott dolgozik, valamint az LRF szaktanácsadói. A nyolcéves gyermeknek a tanuláson kívül ugyanúgy megvan a napi munkabeosztása, mint a felnőtteknek. Általában jól gépesítettek a farmok, de például az intenzív állattartás miatt egy tehenészetben a napi háromszori fejés mellett kilencszer kell etetni. Emellett a svédek borzasztóan odafigyelnek a környezetvédelemre. A vágóhida- kon nem termelődik hulladék! Az állati maradványokkal, valamint a hulladékkal szennyezett vízből kivonnak minden szerves anyagot - a víz ivóvíz minőségben kerül ki a szabadba -, azt magas hőfokon szárítják, porítják, s az komposzt- alapanyagként, kiegészítőként a termőföldekbe kerül.-A szervezett, ellenállóképes svéd mezőgazdaság hogyan élte meg az európai uniós csatlakozást?- Az európai uniós csatlakozási kérelmet 1991-ben nyújtotta be a svéd állam. A három évvel későbbi népszavazáson kapott 53 százalékos támogatottsággal 1995. január elseje óta teljes jogú tagja a közösségnek Svédország. A mező- gazdasági szektor szervezettségére és hatékonyságára jó példa volt, hogy az európai uniós csatlakozás után mindössze négy százaléknyi idegen áru került be Svédországba. Nemcsak a termelők, a gyártók és a forgalmazók készültek fel az egyesülésre, hanem a fogyasztók is, akik a hazai áruk mellett tették le voksukat a saját gazdaságuk erősítése miatt. A svédek számára pedig egy óriFényévnyire a svédektől A Magyarországi Gazdakörök Országos Szövetsége (MAGOSZ) két éve azon fáradozik, hogy a lehető legtöbb információt megszerezze az Európai Unió mezőgazdasági elképzeléseiről. Létrehozták a Közép- Kelet-Európai Gazdatanácsot, de itthon is kiállnak a termelőkért úgy, hogy tárgyalásos úton keresik a szektor fejlődéséhez szükséges lehetőségeket. Szervezik az egységes érdekvédelmi szervezet kialakítását, de ha kell, demonstrációt is hirdetnek. A szövetség képviselői legutóbb a svéd mezőgazdasági rendszert tanulmányozták. Jakab Ferenccel, a MAGOSZ megyei vezetőjével beszélgettünk itthon is hasznosítható tapasztalatairól, valamint arról, hogyan tehető versenyképessé, hatékonnyá és ellenállóvá a magyar mezőgazdaság. ási piac megnyílt, ahol kelendők és versenyképesek voltak termékeik. A svédek szármára rendkívül pozitív volt az EU- csatlakozás, több termék - a tej, az állati termékek, a gabona, valamint a cukor - esetében jelentősen megnőtt a profit és a jövedelmezőség.-Az európai, valamint a svéd állam milyen segítséget nyújtott a termelőknek, feldolgozóknak, kereskedőknek a felzárkózáshoz?- Természetesen megkapták a szektor résztvevői az összes lehetséges anyagi segítséget, de politikai alkukat is szükséges volt kötniük. Kemény csatákat vívtak Brüsszelben a számukra is kedvező kvóták, régiószabályozás, állategészségügyi, környezetvédelmi szabályok, az export-import támogatások és a védővámrendszer kieszközölése miatt. Ezzel párhuzamosan munkahelyteremtő javaslattal szolgált a svéd állam a mezőgazdaságból élők részére. Akik vállalták, hogy családi gazdaságot alakítanak ki, önmaguknak létesítenek munkahelyet, azok struktúratámogatás címen foglalkoztatási célokra 200 ezer svéd koronás (több mint 4,5 millió forintos), egy összegű támogatást vehettek fel. A kiegészítő tevékenységként is felfogható falusi turizmus-szolgáltatás minőségjavítására 150-300 ezer korona (3,5-6,5 millió forintnyi) támogatás volt igényelhető. Ezen felül a közös európai kasszából infrastrukturális fejlesztési támogatás is lehívható volt mintegy 1,7 millió hektár terület nagyságra...-A támogatások, a hatékony termelés és a jövedelmezőség van a mérleg egyik oldalában, a másikon az állami elvonások helyezkednek el. Milyen a svéd agrárszféra szereplőinek közteherviselése?- A svéd állam azt a Magyar- országon is megfogadható adóztatási politikát követi, hogy csak a megtermelt profit után kell adót befizetni. A járulékok mértéke - ugyanúgy, mint hazánkban - viszonylag magas. Egy gazdaságnak 200 ezer koronás éves profitig 26 százalékos adót és 20 százalékos társadalombiztosítási járulékot kell fizetnie. A 200 ezer koronát meghaladó jövedelemre rakódik csak rá az extra adó, amely a felettes jövedelem 25 százalékát jelenti.- A magyar mezőgazdaság számára eszményinek tűnik az északi ország gyakorlata. A honi agrárszektorban kicsúcsosodott válság központi problémája az adó- és a tb-jog- szabályok megváltozása volt. A felgyorsult eseményekkel párhuzamosan a kormány elkészítette a Nemzeti Agrárprogram tervezetét. Emellett a MAGOSZ képviselőit tárgyalóasztal mellé invitálta Nagy Frigyes miniszter...- Váratlanul ajánlotta a miniszter a tárgyalási lehetőséget. Ezen szóba került a Nemzeti Agrárprogram megvitatása és alaptéziseinek megbeszélése. A MAGOSZ vezetősége azt az álláspontot képviselte; túlságosan rövidre szabott az az idő, hogy a tervezetből április közepére nemzeti program válhasson. Ennyi idő alatt a fennálló napi problémák kezelése nélkül nem valósulhat meg még egy alapszintű terv megszületése sem. Úgy látjuk, hogy a napi követelések kedvező elbírása nem tartozik a Nemzeti Agrárprogram kérdéskörébe, ellentétben a miniszter úr által hangoztatott véleménnyel. Itt konfliktusátfedésről van szó, s a miniszter ezt egy kalap alá szeretné vonni a hosszú távon sokkal markánsabb kérdésekkel. Nehezményezzük, hogy így és ilyen körülmények között vetődött fel ez a kérdés. Az MSZP mező- gazdasági munkacsoportjával történt megbeszélésen elhangzott, hogy az agrárdemonstráció kialakította helyzetet, valamint a szektorfejlesztési tervet külön ülésen kell megbeszélni. Ezt támogatta például az MSZP megyei képviselője, Kiss Gábor is, aki mindemellett kifejtette a közös megbeszélésen, hogy támogatja a gazdakörök azon elképzelését, hogy a mezőgazdasági szektor élvezzen pozitív diszkriminációt a többi gazdasági szektorral szemben.- Milyen reményekkel néz a gazdakörök szövetsége az újrainduló tárgyalások, valamint a parlamenti törvénymódosítások elé?- Optimistán. Nagyon sokat várunk mindkettőtől, mert hosszú évek óta rendezetlenül hagyott, mondjam úgy, hogy ugaroltatott volt a magyar mezőgazdaság, a problémák halmozódtak, és ez vezetett ahhoz, hogy az emberek az utcára mentek. Úgy gondoljuk, hogy a parlament elé kerülő törvénymódosító csomag, amely az adó- és a társadalom- biztosítási járulékok mértékének megváltoztatását tartalmazza, pozitív hatású lesz, s nemcsak a kormányzati elképzeléseket fogja magába foglalni, hanem a gazdakörök javaslatait is beleépíti. Gyógyírnak kell lennie a megszülető szabályzónak, különösen a tb-befizetésekkel kapcsolatban.- A termelők szemére vetették, hogy ki akarnak bújni a közteherviselés alól, ellenben az érdekképviseletek csak a terhek átmeneti mérséklését hangoztatják...- Azzal mindenkinek tisztában kell lennie, hogy befizetéseket csak bevételből lehet megoldani. Fontosnak tartjuk, hogy január elsejéig visszamenőleg rendezni kell a kérdést, mert azóta hatalmas és megfizethetetlen bírságtételek halmozódhattak fel. Az egészségbiztosításon belül a mai napig rendezetlen kérdés, hogy kiket kell tb- fizetőknek minősíteni. A közmunkaprogramban résztvevők, azok, akik önmaguktól nem képesek munkahelyet teremteni, állami intézkedéssel jutnak munkához, s a munkáltató fizeti meg állami pénzből a tb-t. Emiatt tarthatatlannak ítéltük, hogy azok, akik kényszervállalkozókként arra kényszerülnek, hogy önmaguknak teremtsenek munkahelyet és megélhetést, s munkájukat a mezőgazdaságban, rendkívül nehéz körülmények között végzik, nem részesülhetnek kedvezményben. Ezt a kormányzatnak alaposan át kell gondolnia.- Egy svéd típusú magyar érdekvédelemtől, egyelőre úgy tűnik, fényévnyire vagyunk, s a kormány képviselőinek bevallása szerint ezt ki is használták.- A termelői érdekképviseletek között csak látszólag nincs összhang, viszont sajnos a valóságban mértékbeli különbözőségek léteznek. A kiskőrösi termelők érdekvédelmi szervezete teljes blokádot hirdetett, viszont erről a MAGOSZ csak egy nappal később értesült, holott a két szervezet vezetősége együttműködési megállapodást írt alá a mérsékelt nyomásgyakorlásról, a forgalomlassító demonstrációkról. Kialakulóban van az egységes mező- gazdasági érdekvédelem, ha máshogy nem, akkor a csatlakozási kényszer fogja egy platformra terelni az érdekelt szervezeteket.-Az érdekvédelem mellett számtalan feltétel egyidejű jelenlétére van ahhoz szükség, hogy versenyképessé, hatékonnyá váljon az agrárszektor.- A csatlakozás előtt komoly tőkeberuházásra van szükség, valamint szerkezet- átalakításra. Nem mind állami feladat, de a támogatási rendszer átalakításával elérhetővé válhat, hogy a termelők is segítséget kapjanak, a termelőalapok és berendezések is megújuljanak. Mindennek célja a versenyképesség kialakítása. Ez nagyon hosszú ideig tart, amíg mindezek mellett a jogharmonizáció is megtörténik. A tárgyalások már talán jövőre elkezdődnek, s jó ideig el fog tartani az egyeztetés. így elegendő idő áll rendelkezésre, hogy felkészüljön az ország. Az unió valamennyi országának gazdaságát, szerkezetét, hozzáállását meg kell ismernünk ahhoz, hogy partnerként elfogadják Magyarországot.- A gazdakörök szövetsége a fejlődés mellett voksolt, amelynek az egyetlen útja az unió irányába vezet. Milyen lépéseket tett a szervezet a tagság érdekében?- Az első lépésen valóban túl vagyunk. Két éve tanulmányozzuk az uniós országok mezőgazdaságát, különös tekintettel a minket leginkább érdeklő családi farmergazdaságokra. A csatlakozás előkészítésére és a csatlakozás lehetőség szerinti egyidejűsége érdekében létrehoztuk az Közép-Kelet- Európai Gazdatanácsot, amelynek Csehország, Magyarország, Lengyelország és Szlovákia a tagja. Ezzel azt szeretnénk elérni, hogy az országok figyelemmel kísérjék egymást, figyeljék az európai agrárpolitika változását, azt, amihez majdan alkalmazkodnunk kell. A szövetség előnye egyrészt az lehet, hogy közel azonos feltételekkel léphessünk az unióba, másrészt önvédelmi célokat szolgál, hogy ne legyünk egymás ellen kijátszhatók.
