Új Kelet, 1997. március (4. évfolyam, 51-74. szám)

1997-03-21 / 67. szám

1 Komoly változások a szociális juttatásokban Munkatársunktól Néhány héttel ezelőtt, március 1-jével lépett életbe a szociális ellátásokról szó­ló legújabb rendelet Nyír­egyházán. Arról, hogy mik a legalapvetőbb változások, dr. Illésné Erdős Judit, a szo­ciális iroda vezetője beszélt.- A leglényegesebb válto­zás az, hogy a törvény -újra­szabályozza a rendszeres szociális segély megállapí­tásának feltételeit. Ennek ér­telmében rendszeres szociá­lis segélyben részesülhetnek azok a hatvanhét százalék­ban rokkantak, vak személyi járadékosok és a hatvanket­tedik életévüket betöltötték, akiknek a családjában a jö­vedelem nem éri el a törvény által meghatározott össze­get, ezek az igénylők egyben alanyi közgyógyellátásra válnak jogosulttá. Ezen túl rendszeres szociális segély­ben részesülhetnek azok, akik jövedelempótló támoga­tást kaptak, és a támogatási jogosultságot kimerítették, és az elmúlt három évben leg­alább két éven át együttmű­ködtek a Munkaügyi Köz­ponttal, és semmilyen ellátás­ban nem részesülnek. A törvény változtatott a lakásfenntartási támogatás rendszerén is. A jogszabá­lyok hatályba lépésével la­kásfenntartási támogatás fű­tési támogatásként is megál­lapítható akkor, ha egyéb, rendeletben meghatározott feltételek esetén a fűtési költ­ség eléri vagy meghaladja a család jövedelmének húsz százalékát. Amennyiben a fűtési költség húsz százalék alatti, de az egyéb lakásfenn­tartási kiadások együttes összege eléri vagy megha­ladja a család összjövedel­mének harmincöt százalékát, lakásfenntartási támogatás állapítható meg. A fűtési tá­mogatás egy fűtési szezon­ra, azaz hat hónapra, míg a lakásfenntartási támogatás egy évre állapítható meg. A rendelet a gyermekintéz­ményi térítési díjkedvez­ményt is szabályozza. A ked­vezmény a szülő kérelmére, illetve az intézmény kezde­ményezésére adható. Ebben a támogatásban azok a nyír­egyházi lakosok részesülhet­nek, akiknek gyermeke nap­közbeni étkeztetésben része­sül, normatív étkezési ked­vezményre nem jogosult, és a kiskorúak rendszeres neve­lési támogatása feltételeinek megfelel. Változott a közgyógyellá­tásban részesülők köre is. A rendelet alapján viszonylag magas jövedelemmel rendel­kezők is kaphatnak köz- gyógyellátási igazolványt, de ehhez harminc-negyven százalékos gyógyszerköltsé­get kell igazoltatniuk. Módo­sult az átmeneti támogatásra vonatkozó rendelkezés. Át­meneti segély csak előre nem tervezhető, nagyobb anyagi kiadással járó helyzet esetén állapítható meg. Félévente egy alkalommal szociálisan rászoruló családban élő, nap­pali tagozatos hallgató részé­re is megigényelhető ez a se­gítség. Átmeneti támogatás gyógyszertámogatásként is adható annak, aki közgyógy- ellátási igazolvánnyal nem rendelkezik, de hirtelen be­tegsége miatt megemelkedik a gyógyszerkiadása, és így szociálisan rászorulttá válik. Havi rendszerességgel járó átmeneti támogatás csak azon személy részére állapít­ható meg, aki állandó ápo­lásra, gondozásra szoruló hozzátartozóját saját háztar­tásában ápolja, és ezért nem kap külön ápolási díjat. A törvény szabályozza az egész- ségügyi szolgáltatásokra való jogosultságot is. Esze­rint a polgármester a tb egész­ségügyi szolgáltatásainak igénybevételére jogosító igazolványt állít ki annak a szociálisan rászorult ember­nek, akinek egy főre eső jö­vedelme nem haladja meg a tizenegyezer-ötszáz forintot, aki nem biztosított, nem minősül biztosított eltartott hozzátartozójának, és aki egyéb jogon sem kap egész­ségügyi ellátást. Az igazol­vány kiadása mentesíti a jo­gosultat a havi ezernyolc­száz forintos egészségügyi hozzájárulás megfizetése alól. Az igazolvány kiállítá­sához a kérelmet a polgár- mesteri hivatal szociális iro­dájára kell benyújtani. A temetési segély összegé­ben is történt változás, amely a jogszabályok hatályba lé­pésétől a mindenkori öregsé­gi nyugdíjminimum összegé­vel azonos. Az ápolási díj összege szintén változott, ennek legkisebb összege azo­nos a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíjjal, legma­gasabb összege pedig a mini­málbérrel. A gyermekélelmezési kedvezmények is változnak Fotó: Csonka Róbert Nyíregyháza 1997. március 21., péntek Szabad iskola pszichológus szemmel A gyermek fejlődése és a Waldorf-pedagógia címmel dr. Vekerdi Tamás pszicholó­gus tartott előadást Nyíregy­házán, a sóstói Waldorf isko­lában az érdeklődő szülőknek és szakembereknek. Egy ná­lunk újnak számító iskolatípus legfontosabb kérdéseit kötöt­tük csokorba. Hatházi Andrea (Új Kelet) A módszer igazodik a tanulókhoz- Négy gyermekem közül kettő „Waldorf-nevelés”, a másik kettő hagyományos is­kolába járt, így saját családom­ban is tapasztaltam a módsze­rek közötti különbséget. Míg nagyobb gyermekem úgy jött haza az iskolából, hogy gyű­löli azt, s a betűk tanulásakor könnycseppéivel áztatta el a sűrűn vonalkázott irkáját, a másik ugyanebben a korban hatalmas csomagolópapírt te­rített maga elé, és vidáman su­hintotta apró markában tartott viaszkrétájával a íveket, vona­lakat. Miért történt így? A gye­rekek keze 7-8 éves korukban válik alkalmassá ceruza vagy toll, azaz vékony írószers/ám fogására. A Waldolf-módszer a gyerek ismeretéből, életkori sajátosságaiból indul ki, alkal­mazkodik hozzá, és ezeket kí­vánja fejleszteni. A legtöbb is­kola azzal csábítja az első osz­tályába a kicsiket, hogy kará­csonyra, sőt, novemberre meg­tanítja olvasni őket, emiatt ren­geteg gyermek kerül stressz­helyzetbe, ami dislexiás, dis- graftás (olvasás- és írászavar­ban szenvedő) állapothoz ve­zet. A Waldorf-pedagógia az elhúzott idő módszere mellett voksol. A gyerekek úgy kerül­nek egy osztályba, hogy több hónapos életkori különbségek lehetnek közöttük. Hogyan gondolhatnánk, hogy ettől függetlenül ugyanakkorra sa­játítanak el bármit is?! így te­hát az első két évet jelölték ki arra, hogy mindenki megtanul­jon olvasni, írni a Waldorf is­kolákban. A 7-8-9 év a memo­riterek időszaka, mert az értel­mi tevékenység alapelve a gyűjtés. Ekkor elkezdhető akár két idegen nyelv tanulása is, de csak direkt módon, minden for­dítás, nyelvtan nélkül, hason­lóan az anyanyelv megtanulá­sához, csak az ismétlésre ala­pozva. A kamaszkor sajátossá­ga a lustaság - a hagyományos iskolatípusban ekkor kell a legtöbbet produkálni, hiszen továbbtanulás előtt állnak a tanulók -, de a meglévő isme­retek rendszerezésére, törvé­nyek, szabályok keresésére a legmegfelelőbb. Az oktatási módszer különlegessége- Az oktatás depohális (kor­szak) módszer szerint történik, amely azt jelenti, hogy nem heti két történelemórája van egy osztálynak, hanem kétszer három hét történelem, amikor is a fő oktatás idején - az első két órában - történelemmel foglalkoznak. Hogyan lehet kibírni ezt a két órát egyben? Nagyon jól, mert közben annyi dolog történik, énekelnek, verselnek, tehát nem unatkoz­nak. Három nagy blokkba cso­portosulnak az órák: művésze­tek, kézimunka-kézügyesség, közismereti tantárgyak. Vala­melyik foglalkozáson biztos, hogy ügyesen dolgoznak. Van, aki kiválóan farag, köt, furulyá­zik, énekel vagy fest, így biz­tosan szerez sikerélményt. Nin­csenek tankönyvek, mert eze­ket a gyerekek készítik magya­rázó ábrákkal, színezik, szabá­lyokat írnak bele. Olyan pon­tos ismereteket kell hogy tar­talmazzanak, melyeket az érett­ségire való felkészülésnél is tudnak majd használni. Ezek az epohális füzetek. A szülők szerepe- A Waldorf iskola olyan Magyarországon, mint egy vál­lalkozás. Nagy hasznot hozhat, de benne van a rizikó is. Csak külföldi, több évtizedes, ked­vező tapasztalatok állnak előt­tünk, de erre nálunk nincs ga­rancia. A szülők az egész rend­szer mozgatórugói. Ők lobbiz­zák, szervezik meg az iskolák létesítését. Részt vesznek szü­lői esteken - nem szülői érte­kezleteken —, ahol ugyanazt megfestik, elmozogják, amit a gyerekek az iskolában már megtettek, belekóstolnak abba, amit az apróságok nap mint nap végeznek. Ők tartják fenn az iskola gazdasági, építési bizott­ságát, együtt működtetik a pe­dagógusokkal az iskolát. Ter­mészetesen nem lehetne a Waldorf iskola a szabadság is­kolája, ha ez kötelező lenne, de általában ezt mindenki kötele­zőnek érzi. A pedagógusok szerepe- Már sokan megállapítot­ták, hogy a kisiskolások nem a tantárgy, hanem a tanító néni miatt tanulnak. Egy német fel­mérés szerint életünk 20 szá­zalékára van hatással csak az iskolában tanult ismeret, 80 százalékát az érzelmi intelli­gencia fejlettsége befolyásol­ja, amelybe beletartozik a művészetek ránk gyakorolt ha­tása, viszonyunk szociális kör­nyezetünkhöz. Képzeljük el a festőt, mikor festés közben az esztétikakönyvet bújja! Ha­sonló a helyzet, ha a tanárt könyvből akarnánk megtaníta­ni a gyerekekkel való bánás­mód apró részleteire. A jó ta­nár módszerei között az első helyen az emberismeret áll. A gyerekek között, az osztályban rögtönöznie kell. Nincs lehe­tőség a konkrét problémahely­zetben azon töprengeni, hogy a gyermek életkori sajátossá­gairól mit tanult, s milyen módszerek vezethetnek a meg­oldáshoz. Kreatív gondolatok szükségesek minden helyzet­ben. Intuíció és improvizálás, ez a két legfontosabb. Értékelés, fegyelem- Ebben az iskolatípusban nincs osztályzat, de természe­tesen van értékelés. A gyere­kek vállalják a feladataikat, ők döntik el, hogy például egy kiadott témáról két- vagy ti­zenkét oldalas fogalmazást akarnak készíteni. Szerintem a hagyományos iskolában is ha­sonlóan különböző mennyisé­gű feladatot végeznek el a gye­rekek. A fegyelmezés teljesen másképpen történik, mint a hagyományos keretek között. Megalázás, megszégyenítés nélkül, embertől emberig tartó viszonylatban. Erre egy német iskolából hoznék érdekes tör­ténetet: a gyerekeknek fogal­mazást kellett készíteniük, óra előtt senki nem jelentette, hogy nem oldotta meg a fel­adatot, és a tanár felolvastatta néhány tanulóval az osztály előtt az írásukat. A harmadik­nak felszólított diák ekkor je­lentette, hogy otthon hagyta a füzetét. A tanár kérdésére, hogy ha most hazamenne érte, el tud­ná-e hozni, nem volt válasz. Erre a tanár nem kezdett el szit­kozódni, kiabálni - mint ha­sonló esetben lenni szokott -, pedig egyértelmű volt, hogy el sem készült az anyag, hanem azt mondta, hogy egy hét múl­va hallgatja meg. Minden nap lehetősége lett volna az osz­tálynak meghallgatni a fogal­mazást, a gyerek már másnap ott topogott a tanár körül, hogy elkészült, de csak azt a választ kapta: egy hét! Átjárhatóság, iskola- váltás- Dunakeszin, ahol lakom, történt az eset, hogy waldorfos gyerekek érkeztek egy hagyo­mányos általános iskolába, ahol kitört a pánik: biztosan nehezen kezelhető, sőt, írni, olvasni sem tudó tanulókat kapnak. Nagy volt a csodálko­zás, amikor osztályelsőkké vál­tak, pedig ez a régi iskolájuk­ban nem volt jellemző rájuk. A másik irányú váltásnál vi­szont az a jellemző, hogy a gyerekek néhány hónapig le­állnak, kifújják magukat, élve­zik a szabadságot, de természe­tesen idővel felveszik ennek a módszernek a tempóját, tehát tökéletesen beilleszkednek. Magyarországon a legidősebb waldorfosok is még csak kilen­cedikesek, úgyhogy továbbta­nulási tapasztalataink nincse­nek. A német példák alapján viszont megállapíthatjuk, hogy az ilyen rendszerben végzett diákok felnőttként megtalálják a helyüket az életben. Rudolf Steiner, a módszer atyja figyelt arra, hogy harmadik, hatodik, kilencedik osztályokban a gyerekek a közismereti tár­gyakból ugyanazon a szinten legyenek, mint más módszer szerint tanuló társaik. Németh Lászlótól való a mondás, hogy az iskola milyensége az iskola elvégzése után húsz évvel dől csak el. Wesselényi* hét az iskolában Új Kelet-információ Mező Imre nevét letéve, hosszú éveken át csak szá­ma volt Nyíregyháza egyik szakmunkásképző intéze­tének. Mára azonban egy rendelet az iskolák számo­zását eltörölte, s az egy­kori 107. Számú Ipari Szak- középiskola és Szakmun­kásképző Intézet Wesse­lényi Miklós Szakközép- iskola és Szakiskola né­ven van nyilvántartva. Az intézmény azonban a név- változtatás ellenére sem szakított a régi hagyomá­nyokkal. Egy héten át az idén is megrendezték az iskolahetet, ami csütörtök délelőtt Wesselényi-hét néven nyitotta meg kapu­it a diákok és az érdeklő­dők előtt. Március 20-án a „ruhaiparisok” mutat­koztak be. A gép- és kel­lékbemutatók mellett já­tékos szakmai vetélkedőt is tartottak. A napot este hat órakor a középiskolák zenekarjainak hangverse­nye zárta. Pénteken a fő hangsúlyt a sport kapja. A tizenkét órás kosárlabda­meccsen kívül Wesselé- nyi-futásra és játékos sport- bemutatókra is jelentkez­hetnek a mozgás szerel­mesei. Az iskola focicsa­pata még néhány hónap­pal ezelőtt meghirdetett egy bajnokságot, melynek döntőjét ezen a napon játsszák a csapatok. Azok sem maradnak érdekesség és látványosság nélkül, akik nem szeretik rúgni a labdát. A tanműhelyek­ben Harasztiné Bodó Már­ta szövött és Szenlák Bé- láné gépi hímzett munká­iban lehet gyönyörködni. A fiatalság legnagyobb örömére este diszkó is lesz. Hétfőn folytatódik a sportnap, majd a mozgás után a ruhaiparis tanulók a diákegyenruha-terveket mutatják be társaiknak. Készítsd magad! elneve­zéssel az iskola tanműhe­lyeiben a diáksereg saját elképzelései szerint ké­szíthet ajándékot szerette­inek. Minden szükséges hozzávalót megkapnak, a többi egyéni fantáziájuk­ra van bízva. Kedden délelőtt a má­sod- és harmadéves fodrá­szok mutatják be, mit tud­nak alkotni egy-egy haj­koronából. A ruhaipariak ezen a napon sem marad program nélkül, hiszen szinte egymást érik majd a szakmai előadások és bemutatók. Délután a fő­szerep a versmondóké lesz, akik megyei szavalóver­seny keretében mondják el a választott műveket. A szavalatok után ismét a sport jut szerephez, meg­kezdődik a tizenkét órás fociprogram. Szerdán a bőripar helyzetéről hall­gathatnak meg előadá­sokat az érdeklődők, majd két tanműhely is várja az ügyes kezűeket. I Dr. Vekerdi Tamás

Next

/
Thumbnails
Contents