Új Kelet, 1997. március (4. évfolyam, 51-74. szám)
1997-03-21 / 67. szám
1 Komoly változások a szociális juttatásokban Munkatársunktól Néhány héttel ezelőtt, március 1-jével lépett életbe a szociális ellátásokról szóló legújabb rendelet Nyíregyházán. Arról, hogy mik a legalapvetőbb változások, dr. Illésné Erdős Judit, a szociális iroda vezetője beszélt.- A leglényegesebb változás az, hogy a törvény -újraszabályozza a rendszeres szociális segély megállapításának feltételeit. Ennek értelmében rendszeres szociális segélyben részesülhetnek azok a hatvanhét százalékban rokkantak, vak személyi járadékosok és a hatvankettedik életévüket betöltötték, akiknek a családjában a jövedelem nem éri el a törvény által meghatározott összeget, ezek az igénylők egyben alanyi közgyógyellátásra válnak jogosulttá. Ezen túl rendszeres szociális segélyben részesülhetnek azok, akik jövedelempótló támogatást kaptak, és a támogatási jogosultságot kimerítették, és az elmúlt három évben legalább két éven át együttműködtek a Munkaügyi Központtal, és semmilyen ellátásban nem részesülnek. A törvény változtatott a lakásfenntartási támogatás rendszerén is. A jogszabályok hatályba lépésével lakásfenntartási támogatás fűtési támogatásként is megállapítható akkor, ha egyéb, rendeletben meghatározott feltételek esetén a fűtési költség eléri vagy meghaladja a család jövedelmének húsz százalékát. Amennyiben a fűtési költség húsz százalék alatti, de az egyéb lakásfenntartási kiadások együttes összege eléri vagy meghaladja a család összjövedelmének harmincöt százalékát, lakásfenntartási támogatás állapítható meg. A fűtési támogatás egy fűtési szezonra, azaz hat hónapra, míg a lakásfenntartási támogatás egy évre állapítható meg. A rendelet a gyermekintézményi térítési díjkedvezményt is szabályozza. A kedvezmény a szülő kérelmére, illetve az intézmény kezdeményezésére adható. Ebben a támogatásban azok a nyíregyházi lakosok részesülhetnek, akiknek gyermeke napközbeni étkeztetésben részesül, normatív étkezési kedvezményre nem jogosult, és a kiskorúak rendszeres nevelési támogatása feltételeinek megfelel. Változott a közgyógyellátásban részesülők köre is. A rendelet alapján viszonylag magas jövedelemmel rendelkezők is kaphatnak köz- gyógyellátási igazolványt, de ehhez harminc-negyven százalékos gyógyszerköltséget kell igazoltatniuk. Módosult az átmeneti támogatásra vonatkozó rendelkezés. Átmeneti segély csak előre nem tervezhető, nagyobb anyagi kiadással járó helyzet esetén állapítható meg. Félévente egy alkalommal szociálisan rászoruló családban élő, nappali tagozatos hallgató részére is megigényelhető ez a segítség. Átmeneti támogatás gyógyszertámogatásként is adható annak, aki közgyógy- ellátási igazolvánnyal nem rendelkezik, de hirtelen betegsége miatt megemelkedik a gyógyszerkiadása, és így szociálisan rászorulttá válik. Havi rendszerességgel járó átmeneti támogatás csak azon személy részére állapítható meg, aki állandó ápolásra, gondozásra szoruló hozzátartozóját saját háztartásában ápolja, és ezért nem kap külön ápolási díjat. A törvény szabályozza az egész- ségügyi szolgáltatásokra való jogosultságot is. Eszerint a polgármester a tb egészségügyi szolgáltatásainak igénybevételére jogosító igazolványt állít ki annak a szociálisan rászorult embernek, akinek egy főre eső jövedelme nem haladja meg a tizenegyezer-ötszáz forintot, aki nem biztosított, nem minősül biztosított eltartott hozzátartozójának, és aki egyéb jogon sem kap egészségügyi ellátást. Az igazolvány kiadása mentesíti a jogosultat a havi ezernyolcszáz forintos egészségügyi hozzájárulás megfizetése alól. Az igazolvány kiállításához a kérelmet a polgár- mesteri hivatal szociális irodájára kell benyújtani. A temetési segély összegében is történt változás, amely a jogszabályok hatályba lépésétől a mindenkori öregségi nyugdíjminimum összegével azonos. Az ápolási díj összege szintén változott, ennek legkisebb összege azonos a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíjjal, legmagasabb összege pedig a minimálbérrel. A gyermekélelmezési kedvezmények is változnak Fotó: Csonka Róbert Nyíregyháza 1997. március 21., péntek Szabad iskola pszichológus szemmel A gyermek fejlődése és a Waldorf-pedagógia címmel dr. Vekerdi Tamás pszichológus tartott előadást Nyíregyházán, a sóstói Waldorf iskolában az érdeklődő szülőknek és szakembereknek. Egy nálunk újnak számító iskolatípus legfontosabb kérdéseit kötöttük csokorba. Hatházi Andrea (Új Kelet) A módszer igazodik a tanulókhoz- Négy gyermekem közül kettő „Waldorf-nevelés”, a másik kettő hagyományos iskolába járt, így saját családomban is tapasztaltam a módszerek közötti különbséget. Míg nagyobb gyermekem úgy jött haza az iskolából, hogy gyűlöli azt, s a betűk tanulásakor könnycseppéivel áztatta el a sűrűn vonalkázott irkáját, a másik ugyanebben a korban hatalmas csomagolópapírt terített maga elé, és vidáman suhintotta apró markában tartott viaszkrétájával a íveket, vonalakat. Miért történt így? A gyerekek keze 7-8 éves korukban válik alkalmassá ceruza vagy toll, azaz vékony írószers/ám fogására. A Waldolf-módszer a gyerek ismeretéből, életkori sajátosságaiból indul ki, alkalmazkodik hozzá, és ezeket kívánja fejleszteni. A legtöbb iskola azzal csábítja az első osztályába a kicsiket, hogy karácsonyra, sőt, novemberre megtanítja olvasni őket, emiatt rengeteg gyermek kerül stresszhelyzetbe, ami dislexiás, dis- graftás (olvasás- és írászavarban szenvedő) állapothoz vezet. A Waldorf-pedagógia az elhúzott idő módszere mellett voksol. A gyerekek úgy kerülnek egy osztályba, hogy több hónapos életkori különbségek lehetnek közöttük. Hogyan gondolhatnánk, hogy ettől függetlenül ugyanakkorra sajátítanak el bármit is?! így tehát az első két évet jelölték ki arra, hogy mindenki megtanuljon olvasni, írni a Waldorf iskolákban. A 7-8-9 év a memoriterek időszaka, mert az értelmi tevékenység alapelve a gyűjtés. Ekkor elkezdhető akár két idegen nyelv tanulása is, de csak direkt módon, minden fordítás, nyelvtan nélkül, hasonlóan az anyanyelv megtanulásához, csak az ismétlésre alapozva. A kamaszkor sajátossága a lustaság - a hagyományos iskolatípusban ekkor kell a legtöbbet produkálni, hiszen továbbtanulás előtt állnak a tanulók -, de a meglévő ismeretek rendszerezésére, törvények, szabályok keresésére a legmegfelelőbb. Az oktatási módszer különlegessége- Az oktatás depohális (korszak) módszer szerint történik, amely azt jelenti, hogy nem heti két történelemórája van egy osztálynak, hanem kétszer három hét történelem, amikor is a fő oktatás idején - az első két órában - történelemmel foglalkoznak. Hogyan lehet kibírni ezt a két órát egyben? Nagyon jól, mert közben annyi dolog történik, énekelnek, verselnek, tehát nem unatkoznak. Három nagy blokkba csoportosulnak az órák: művészetek, kézimunka-kézügyesség, közismereti tantárgyak. Valamelyik foglalkozáson biztos, hogy ügyesen dolgoznak. Van, aki kiválóan farag, köt, furulyázik, énekel vagy fest, így biztosan szerez sikerélményt. Nincsenek tankönyvek, mert ezeket a gyerekek készítik magyarázó ábrákkal, színezik, szabályokat írnak bele. Olyan pontos ismereteket kell hogy tartalmazzanak, melyeket az érettségire való felkészülésnél is tudnak majd használni. Ezek az epohális füzetek. A szülők szerepe- A Waldorf iskola olyan Magyarországon, mint egy vállalkozás. Nagy hasznot hozhat, de benne van a rizikó is. Csak külföldi, több évtizedes, kedvező tapasztalatok állnak előttünk, de erre nálunk nincs garancia. A szülők az egész rendszer mozgatórugói. Ők lobbizzák, szervezik meg az iskolák létesítését. Részt vesznek szülői esteken - nem szülői értekezleteken —, ahol ugyanazt megfestik, elmozogják, amit a gyerekek az iskolában már megtettek, belekóstolnak abba, amit az apróságok nap mint nap végeznek. Ők tartják fenn az iskola gazdasági, építési bizottságát, együtt működtetik a pedagógusokkal az iskolát. Természetesen nem lehetne a Waldorf iskola a szabadság iskolája, ha ez kötelező lenne, de általában ezt mindenki kötelezőnek érzi. A pedagógusok szerepe- Már sokan megállapították, hogy a kisiskolások nem a tantárgy, hanem a tanító néni miatt tanulnak. Egy német felmérés szerint életünk 20 százalékára van hatással csak az iskolában tanult ismeret, 80 százalékát az érzelmi intelligencia fejlettsége befolyásolja, amelybe beletartozik a művészetek ránk gyakorolt hatása, viszonyunk szociális környezetünkhöz. Képzeljük el a festőt, mikor festés közben az esztétikakönyvet bújja! Hasonló a helyzet, ha a tanárt könyvből akarnánk megtanítani a gyerekekkel való bánásmód apró részleteire. A jó tanár módszerei között az első helyen az emberismeret áll. A gyerekek között, az osztályban rögtönöznie kell. Nincs lehetőség a konkrét problémahelyzetben azon töprengeni, hogy a gyermek életkori sajátosságairól mit tanult, s milyen módszerek vezethetnek a megoldáshoz. Kreatív gondolatok szükségesek minden helyzetben. Intuíció és improvizálás, ez a két legfontosabb. Értékelés, fegyelem- Ebben az iskolatípusban nincs osztályzat, de természetesen van értékelés. A gyerekek vállalják a feladataikat, ők döntik el, hogy például egy kiadott témáról két- vagy tizenkét oldalas fogalmazást akarnak készíteni. Szerintem a hagyományos iskolában is hasonlóan különböző mennyiségű feladatot végeznek el a gyerekek. A fegyelmezés teljesen másképpen történik, mint a hagyományos keretek között. Megalázás, megszégyenítés nélkül, embertől emberig tartó viszonylatban. Erre egy német iskolából hoznék érdekes történetet: a gyerekeknek fogalmazást kellett készíteniük, óra előtt senki nem jelentette, hogy nem oldotta meg a feladatot, és a tanár felolvastatta néhány tanulóval az osztály előtt az írásukat. A harmadiknak felszólított diák ekkor jelentette, hogy otthon hagyta a füzetét. A tanár kérdésére, hogy ha most hazamenne érte, el tudná-e hozni, nem volt válasz. Erre a tanár nem kezdett el szitkozódni, kiabálni - mint hasonló esetben lenni szokott -, pedig egyértelmű volt, hogy el sem készült az anyag, hanem azt mondta, hogy egy hét múlva hallgatja meg. Minden nap lehetősége lett volna az osztálynak meghallgatni a fogalmazást, a gyerek már másnap ott topogott a tanár körül, hogy elkészült, de csak azt a választ kapta: egy hét! Átjárhatóság, iskola- váltás- Dunakeszin, ahol lakom, történt az eset, hogy waldorfos gyerekek érkeztek egy hagyományos általános iskolába, ahol kitört a pánik: biztosan nehezen kezelhető, sőt, írni, olvasni sem tudó tanulókat kapnak. Nagy volt a csodálkozás, amikor osztályelsőkké váltak, pedig ez a régi iskolájukban nem volt jellemző rájuk. A másik irányú váltásnál viszont az a jellemző, hogy a gyerekek néhány hónapig leállnak, kifújják magukat, élvezik a szabadságot, de természetesen idővel felveszik ennek a módszernek a tempóját, tehát tökéletesen beilleszkednek. Magyarországon a legidősebb waldorfosok is még csak kilencedikesek, úgyhogy továbbtanulási tapasztalataink nincsenek. A német példák alapján viszont megállapíthatjuk, hogy az ilyen rendszerben végzett diákok felnőttként megtalálják a helyüket az életben. Rudolf Steiner, a módszer atyja figyelt arra, hogy harmadik, hatodik, kilencedik osztályokban a gyerekek a közismereti tárgyakból ugyanazon a szinten legyenek, mint más módszer szerint tanuló társaik. Németh Lászlótól való a mondás, hogy az iskola milyensége az iskola elvégzése után húsz évvel dől csak el. Wesselényi* hét az iskolában Új Kelet-információ Mező Imre nevét letéve, hosszú éveken át csak száma volt Nyíregyháza egyik szakmunkásképző intézetének. Mára azonban egy rendelet az iskolák számozását eltörölte, s az egykori 107. Számú Ipari Szak- középiskola és Szakmunkásképző Intézet Wesselényi Miklós Szakközép- iskola és Szakiskola néven van nyilvántartva. Az intézmény azonban a név- változtatás ellenére sem szakított a régi hagyományokkal. Egy héten át az idén is megrendezték az iskolahetet, ami csütörtök délelőtt Wesselényi-hét néven nyitotta meg kapuit a diákok és az érdeklődők előtt. Március 20-án a „ruhaiparisok” mutatkoztak be. A gép- és kellékbemutatók mellett játékos szakmai vetélkedőt is tartottak. A napot este hat órakor a középiskolák zenekarjainak hangversenye zárta. Pénteken a fő hangsúlyt a sport kapja. A tizenkét órás kosárlabdameccsen kívül Wesselé- nyi-futásra és játékos sport- bemutatókra is jelentkezhetnek a mozgás szerelmesei. Az iskola focicsapata még néhány hónappal ezelőtt meghirdetett egy bajnokságot, melynek döntőjét ezen a napon játsszák a csapatok. Azok sem maradnak érdekesség és látványosság nélkül, akik nem szeretik rúgni a labdát. A tanműhelyekben Harasztiné Bodó Márta szövött és Szenlák Bé- láné gépi hímzett munkáiban lehet gyönyörködni. A fiatalság legnagyobb örömére este diszkó is lesz. Hétfőn folytatódik a sportnap, majd a mozgás után a ruhaiparis tanulók a diákegyenruha-terveket mutatják be társaiknak. Készítsd magad! elnevezéssel az iskola tanműhelyeiben a diáksereg saját elképzelései szerint készíthet ajándékot szeretteinek. Minden szükséges hozzávalót megkapnak, a többi egyéni fantáziájukra van bízva. Kedden délelőtt a másod- és harmadéves fodrászok mutatják be, mit tudnak alkotni egy-egy hajkoronából. A ruhaipariak ezen a napon sem marad program nélkül, hiszen szinte egymást érik majd a szakmai előadások és bemutatók. Délután a főszerep a versmondóké lesz, akik megyei szavalóverseny keretében mondják el a választott műveket. A szavalatok után ismét a sport jut szerephez, megkezdődik a tizenkét órás fociprogram. Szerdán a bőripar helyzetéről hallgathatnak meg előadásokat az érdeklődők, majd két tanműhely is várja az ügyes kezűeket. I Dr. Vekerdi Tamás
