Új Kelet, 1997. március (4. évfolyam, 51-74. szám)

1997-03-21 / 67. szám

1997. március 21., péntek Világkrónika Magyar Távirati Iroda NEMZETKÖZI Csehországi politikai körökben, tekin­tettel a legutóbbi szlovákiai fejleményekre, erősödik az a meggyőződés, hogy Vladimír Meciar szlovák kormányfő áprilisra tervezett prágai látogatását el kell halasztani - ál­lítja címoldalán a csütörtöki Mladá Fronta Dnes. A lap idézi Jan Rumi cseh belügyminisztert, aki a szlovák rendőrség színészek elleni fellépése kapcsán kijelentette: „amennyi­ben Szlovákiában tovább fokozódna a feszültség, akkor kér­dések merülhetnének fel, hogy kívánatos-e ebben az időben Meciar útja”. Rumi a szlovákiai belpolitikai helyzetet „rend­kívül komolynak” nevezte. Václav Klaus kabinetjének egyik, magát megnevezni nem kívánó tagja szerint Meciar látogatása valószínűleg felháborodást váltana ki a csehországi művészeti és értelmiségi körökben. Az olasz San Giusto hadihajó csütörtök reggel kimentett 350 albán menekültet egy kereskedelmi hajó­ról, amely szerdán került bajba még az albán partok közelében. A San Giusto fedélzetén lévő olasz tengerészgyalogosok így partra léptek Dürres albán kikötővárosnál: partraszállító kétél­tű járműveikkel ők vitték a szárazföldre az albánokat. Az albán hajón lévő menekültek kimentésében az olasz hadihajók mel­lett az amerikai haditengerészet két egysége is részt vett. Japán értesülések szerint a Pemi kormány hajlandó néhány, börtönben lévő gerillát szabadon bocsáta­ni a limai japán rezidencián fogva tartott túszok elengedése fejében. Erről a perui kormányfő tájékoztatta a japán kor­mány különleges megbízottját. A hír fordulatot jelez Latin- Amerika eddigi leghosszabb túszválságában, a perui kor­mány ugyanis mindeddig elzárkózott attól, hogy a Tupac Amaru szélsőséges szervezet mintegy 450 bebörtönzött ge­rillája közül bárkit is elengedjen. Erről a szándékról a perui vezetők már tájékoztatták a túszszedőket, akiket a hírek sze­rint nem elégít ki az engedmény. A romániai szászok és svábokérdekképvi seleti szervezetét, a Német Demokratikus Fórumot meglepetés­ként érte a román tájékoztatási miniszter nyilatkozata arról, hogy Románia visszavárja a korábbi években Németországba kitele­pült szászokat és svábokat, mert különben eltűnik az országból ez a kisebbség, amelynek hozzáértésére, tapasztalatára nagy szükség van. Radu Boroianu azt ígérte, hogy a visszatelepülök megkaphatják korábbi vagyonukat, házaikat és földtulajdonu­kat. Németországban több mint félmillió, a kommunista kor­mányzat idején kitelepült szász és sváb él, akik megkapták a német állampolgárságot. A Ceausescu-rezsim idején az NSZK „fejpénzt” fizetett a kitelepülőkért. Romániában a két németaj­kú népcsoporthoz tartozók száma ma már nem éri el a százezret, java részük az idősebb korosztályhoz tartozik. Izraeli repülőgépek csütörtökön Libanon terü­letére mélyen berepüíve, feltételezett Hezbollah-állásokat támadtak megtorlásul a muszlim fegyveres szervezet szerdai rajtaütéséért, amelyben egy izraeli katona életét vesztette és három megsebesült. Az izraeli repülők négy rakétát lőttek ki Baalbektől 55 kilométernyire északra, a szír határtól mind­össze tíz kilométernyire lévő célpontokra. Szemtanúk sze­rint a támadás helyszínén hagy füstfelhő gomolygott, és mentőautókat láttak odasietni. Ellentmondó vélemények Gdanskról Rendkívüli ülést tart a Szolidaritás A Gdanski Hajógyár ügye nem más, mint a posztkom­munisták szörnyű és gálád politikai játszmája - jelen­tette ki csütörtökön a lengyel közszolgálati rádió műso­rában Lech Walesaexállamfő. A politikus szerint a kor­mány szándékosan húzta az időt és hitegette a dolgo­zókat, mivel valódi szándéka kezdettől fogva az volt, hogy az elkeseredett munkásokat különféle zavargá­sokra késztesse. MTI ___________ „Wlodzimiez Cimoszewicz miniszterelnöknek igaza van, amikor azt mondja, hogy a mi­nisztérium szerdai elfoglalásá­val a tiltakozók törvényt sértet­tek, de arról mélyen hallgat, hogy ezt a kormány tudatosan provokálta ki. A kommunisták ugyanis egyrészt el akarják ken­ni múltbeli bűneik nyomait, másrészt demonstrálni kívánják kormányzási stílusuk hatékony­ságát” - szögezte le Walesa.- A Gdanski Hajógyár saját vezetőinek köszönheti csődjét, mivel hosszú éveken át egyet­len lépést sem volt képes tenni a szerkezetátalakítás irányába - jelentette ki külföldi újság­írók előtt Marek Belka pénz­ügyminiszter. A politikus ha­misnak minősítette azt a beál­lítást, miszerint a hajógyártás­ban jelenleg uralkodó kon­junktúra lehetővé tette volna a gdanski üzem fennmaradását. Egyedül az európai élvonalhoz tartozó Szczecini Hajógyárnak van esélye arra, hogy fel tudja venni a versenyt a koreai és kí­nai vetélytársakkal - tette hoz­zá Belka. „Persze, ha a közelgő országgyűlési választások oltá­rán feláldoztunk volna minden gazdasági racionalitást, akkor rákényszeríthettük volna vala­melyik bankot a hitelnyújtásra és a biztos veszteségre. Ezt azonban nem tettük meg” - fej­tette ki a pénzügyminiszter. A lengyel fővárosban csütör­tökön rendkívüli ülést kezdett a Szolidaritás szakszervezet or­szágos bizottsága, amely a til­takozás további formáiról hiva­tott dönteni. „Szó lehet általá­nos sztrájk meghirdetéséről is, bár a legjobb megoldásnak azt tartanám, ha az őszi parlamenti választásokon az emberek nem a posztkommunistákra, hanem a Szolidaritásra szavaznának. Garantálom, hogy a demokra­tikus választásokon szerzett győzelmünket követően min­den bűnükért el fogjuk számol­tatni a kommunistákat” - hang­súlyozta Marian Krzaklewski, a szakszervezet vezetője. A munkásvezér egyúttal bejelen­tette, hogy Gdanskból és a szi­léziai bányavidékről már elin­dultak az autóbuszok a fővá­rosban csütörtök délutánra meghirdetett tüntetésre. Az ülés résztvevői egyhan­gúlag elítélték a tiltakozók el­leni szerdai rendőrségi fellé­pést, Alekszandr Lukasenko fe­hérorosz elnökhöz hasonlítva a beavatkozást elrendelő len­gyel kormányfőt. Olasz katonai beavatkozás? MTI A csütörtöki olasz lapok sze­rint minden készen áll arra, hogy az olasz haditengerészet korlátozott méretű katonai ak­ciót hajtson végre Albániában. Lamberto Dini olasz külügy­miniszter sem zárta ki a kato­nai akció lehetőségét, mint mondta „valódi szükséghely­zet esetén Olaszország kész arra, hogy különleges kérések­nek is eleget tegyen”. Az olasz lapok írásaikban azt hangsúlyozták, hogy az esetleges akcióhoz szükséges katonák, hadieszközök felvo­nultatása már megtörtént. Az albán partok közelében tartóz­kodik a San Giusto hajó, amelynek éppen a partraszál­lások végrehajtása a katonai feladata. A San Giusto fedél­zetén tartózkodik a San Marco hadosztály 300 tengerészgya­logosa. Mellettük ejtőernyő­sök is készenlétben állnak. A hajó, mielőtt mostani útjára indult volna, Brindisi kikö­tőjében páncélozott csapat- szállító járműveket, dzsipeket is berakodott. Az albán partok elé vezé­nyelték a Vittorio Veneto cir­kálót, mely a Garibaldi repülő­gép-hordozó vízre bocsátásá­ig az olasz haditengerészet zászlóshajója volt. A Vittorio Veneto harci helikoptereket visz magával. Az olasz lapok szerint a kor­látozott méretű katonai be­avatkozás célja az lenne, hogy Dürres kikötőjében olyan hu­manitárius folyosót alakítsa­nak ki, amelyen át megérkez­hetnek a segélyszállítmányok Albániába. Emellett az olasz haditengerészek segítséget nyújtanának a lakosság le­fegyverzéséhez és a helyi rend- fenntartó erők felállításához. Beniamino Andreatta olasz védelmi miniszter vasárnap még úgy fogalmazott, hogy a katonai beavatkozás nagyon kockázatos; Olaszország egye­dül semmiképp nem hajt vég­re katonai akciót, csak nemzet­közi fellépés keretében küld katonákat Albániába. Lam­berto Dini külügyminiszter szerdán - miután Rómában tárgyalt az albán külügymi­niszterrel, illetve az Albániá­ban járt európai küldöttséggel - már nem zárta ki annak lehetőségét, hogy Olaszország egymaga is lépjen. Dini azt hangsúlyozta, hogy Róma továbbra is az Európai Unió közös fellépé­sét szorgalmazza. Az idő azon­ban nagyon sürget, hamaro­san valódi vészhelyzet ala­kulhat ki Albániában. Az EU naptára szerint viszont a kül­ügyminiszterek legközelebb csak hétfőn foglalkoznak az albán válsággal. Tiz év alatt eltűnnek a trópusi betegségek Meglepő, új állítás a Palme-ügyben Királygyilkosság is szerepelt a tervek között? MTI-Panoráma Betegenként minimális költséggel a világ 2007-ig négy trópusi betegségtől sza­badulhat meg, köztük a lep­rától. Az Egészségügyi Világ- szervezet tájékoztatása sze­rint most reális történelmi lehetőség kínálkozik a beteg­ségek megszüntetésére. A négy betegség:- Az úgynevezett Chagas- kór, amely évente 45 ezer embert öl meg, főként Latin- Amerikában. A Trypanosoma cruzi által okozott betegséget szárnyas poloskák teijesztik. A rovarparazitákkal teli szék­lete okozza a fertőzést, amely után a férgek elárasztják a szer­veket. A beteg végül szív­elégtelenségben hal meg.- Folyami vakság - főként Afrikában és Latin-Ameriká- ban szedi áldozatait: évente mintegy 18 millióan fertő­ződnek. A kifejlett férgek tíz éven át is a testben élhetnek, évente lárvákat bocsátanak ki, amelyek a szembe vándo­rolnak, s kezelés nélkül vak­ságot okoznak.- Lepra — évente mintegy, egymillió embert érint, a fertőzöttekkel való kapcsolat útján terjed.- Lymphatikus filariázis - a moszkitók által terjesztett betegség a trópusi öv orszá­gaiban elterjedt, mintegy 120 millióan szenvednek benne. A paraziták a nyirok­mirigyekben élnek, s a beteg­ség a mirigyduzzanatok mi­att hatalmasra puffadt vég­tagokkal jár. A rovarirtásban és a beteg­ségek terápiájában elért ered­mények és felfedezések lehe­tővé teszik a betegségek kiir­tását tíz éven belül. Ez azon­ban - figyelmeztetnek a szak­értők - igen kemény munka eredménye lehet csak, s ter­mészetesen nem jelentheti azt, hogy például a rovarok által terjesztett betegségeknél egyedi esetek azután is nem fordulhatnak elő. MTI Egy jónevű svéd ügyvéd az­zal az állítással hökkentette meg csütörtökön hazája köz­véleményét, hogy ismerte a Palme-gyilkosságra megbízást adó személyt. A Svenska Dag­bladet című svéd lap csütörtö­ki számában közölt nyilatko­zata szerint a felbujtó az or­szág királyát, XVI. Károly Gusztávot is meg akarta ölet- ni. Az állítólagos megbízó, egy bizonyos Lars Tingstrom, aki időközben elhunyt, ügyfele volt az ügyvédnek. Tingstrom életfogytiglani börtönbünte­tését töltötte két pokolgépes merényletéért, amikor átadta az ügyvédnek végakaratát, amelyben feltárta a Palme-gyil- kosságban játszott szerepét. Kikötötte azonban, hogy a jo­gász leghamarabb a gyilkosság tizedik évfordulóján hozhatja nyilvánosságra a történetet. Ez áll legalábbis az ügyvéd elő­adásában. A megbízó Christer Petter- sont nevezte meg végrendele­tében a gyilkosság végrehaj­tójaként. Pettersont 1989-ben bűnösnek találta egy bíróság a gyilkos merényletben, de később a fellebbviteli bíróság megváltoztatta az ítéletet, mert elégtelennek találta a bizonyí­tékokat. „A gyilkosság után Petter- son ivásra és kábítószerezésre adta a fejét, és egyszerűen kép­telenné vált a megbízás másik felének teljesítésére, ezért ma­radt el a tervbe vett királygyil­kosság” - magyarázta Ting­strom egykori védője. Ebből a nyilatkozatból csak annyi derült ki Tingstromról, hogy ellenségesen tekintett az állami intézményekre. Számos részlet homályban maradt, pél­dául az, hogy mikor, hogyan adta a megbízást régi isme­rősének, Pettersonnak, és mit ajánlott neki a merényletek végrehajtása fejében. A beszámoló szerint Ting- stromot valami tárgytalan bosszúvágy vezérelte elhatá­rozásában: az egész társadal­mon és az igazságszolgáltatás rendszerén akart bosszút állni. Azonkívül „ambíciója volt bekerülni a bűnügyi történe­lembe”. Az ügyvéd állítólag azt is tudja, hova lett a rend­őrök által hasztalan keresett gyilkos fegyver. A svéd igazságügyi hatósá­gok óvatos tartózkodással fo­gadták a feltűnő bejelentést. Jan Danielsson főügyész csak annyit mondott első hallatára, hogy megvizsgálják az állí­tást. Olof Palme svéd kormányfőt, a számos nemzetközi misszió­ról is ismert neves államférfit Stockholm egyik főutcáján lőtték le 1986 február 28-án. A Palme-gyilkosság felderí- tetlensége sokféle feltételezést szült világszerte. A múlt ősszel például felmerült egy olyan változat is, amely szerint dél­afrikai kém végzett a svéd mi­niszterelnökkel. Palotai István (Új Kelet) Hajdanában, a „nagy és legyőzhetetlen” Szovjet­unió, valamint a Mao Ce Tung Kínája közötti testvé­ri acsarkodás idején az a fáma járta: Hruscsovék nem is a kínai haderőtől tarta­nak - legalábbis nem an­nak hadi potenciáljától -, hanem attól, hogy a kínai hadsereg csak úgy besétál a határon és megadja ma­gát. A harminc-negyven millió hadifogoly pontosan elegendő lett volna a szov­jet gazdaság pár nap alatti összeomlásához. E félelem miatt zárták le az oroszok aztán úgy a kínai határt, hogy még a légy is csak diplomata-útlevéllel repül­hetett át rajta. Európa adekvát rémüle­te tehát nagyon is érthető, hiszen a humanitárius okokból nyitva tartott ha­tárokon át sokszor ömlik be a menekültek hulláma, márpedig a menekülteket etetni, szállásolni és rend­őri, belügyi szempontból kezelni kell. Jelenleg Itália a soros. Az egy-két hét alatt becsődült mintegy tízezer albán me­nekült olyan kavarodást okozott, hogy kihirdették a szükségállapotot, amit általában természeti ka­tasztrófák okán szoktak bevezetni. Olaszország fogadótábo­rait a szocialista blokk összeomlása után gyakor­latilag felszámolták, pon­tosabban kapacitásukat a minimálisra csökkentették. A hajdani Latina-i mene­külttábor, amely akár tíz- tizenötezer menekült el­szállásolására is alkalmas volt, megszűnt létezni. Róma mindössze 3500 al­bánra számított, és tízezret kapott. Ráadásul a menekülő al­bánok jó része vissza sem küldhető, hiszen nyugati munkavállalási engedél­lyel rendelkezik, csak ép­pen nincs pénze, hogy „ál­lomáshelyére” utazzék, nem is beszélve kérelmük jogosságáról, hiszen való­ban háború-veszélyeztette zónából jönnek. A plusz nehézséget az okozza, hogy tranzitme­nekültekről van szó, akik­nek az esetében nem alkal­mazható a régi, jól bevált módszer: az elhárítás ellen­őrzése után a karitatív szer­vezetek segítségével ki- vándoroltatni őket. A Caritas, az IRC, a WRC és az egyéb vallási segélyszer­vezetek így aztán képtele­nek szétszórni a világban az embereket. Olaszország ugyanabba a pácba került, mint hazánk a boszniai ese­mények idején. A rémült akció - a szük­ségállapot bevezetése - kézzel fogható magyaráza­ta tehát annak, hogy a fej­lett világ miért inkább a helyben történő segélye­zést részesíti előnyben, pél­dául Eszak-Koreában is, mintsem hogy Európára szabaduljon húszmillió koreai menekült...

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents