Új Kelet, 1997. március (4. évfolyam, 51-74. szám)

1997-03-21 / 67. szám

Hazai krónika 1997. március 21., péntek A kormány üléséről MTI A kormány csütörtöki ülé­sén a Mezőgazdasági Terme­lők Érdekvédelmi Szövetsé­gének hétfői felhívásával kapcsolatban ismét leszö­gezte, hogy lezártnak tekin­ti a tárgyalásokat az adó- és a társadalombiztosítási tör­vénymódosítások ügyében. Csütörtökön délelőtt egyéb­ként az Országgyűlés költ­ségvetési bizottsága befejez­te a már benyújtott módosí­tások megvitatását, tehát a parlamenti munkában tech­nikai lehetőség sincs a to­vábbi kiegészítő javaslatok megtételére és megtárgyalá­sára - jelentette be Kiss Ele­mér miniszterelnökségi ál­lamtitkár a kormányülést követő sajtóértekezleten. Hozzátette: minden alapot nélkülöz a felhívás azon megállapítása, hogy a kor­mánynak nem áll szándéká­ban tárgyalni, hiszen koráb­ban a három megbeszélt ta­lálkozón éppen az agrár­termelők képviselői nem je­lentek meg. Kiss Elemér a továbbiak­ban beszámolt arról, hogy a kormány kezdeményezi a Büntető törvénykönyv szi- gorításátA javaslat szerint az eddiginél szigorúbban szank­cionálnák például a bűnszö­vetkezet tagjaként elkövetett bűncselekményeket, s a 12 éven aluli gyermek ellen el­követett nemi erőszakot. A jövőben büntetni fogják a házasságon belüli nemi erő­szakot is. Tárgyalt a kormány a rendőrség hosszú távú fejlesztéséről is. A gépjármű- ellátás javítására, az informa­tikai fejlesztésre és a fűtés­korszerűsítésre három évre összesen 5 milliárd forintot irányzott elő. Ugyancsak döntött a rendőrség 4,3 mil­liárd forintos adósságának rendezéséről. Csütörtöki ülésén határo­zott a kormány arról, hogy április 25-éig ki kell dolgoz­ni az alkalmi munkavégzés terheit csökkentő jogszabá­lyokat. Egyelőre nem jönnek albán menekültek Kangúr Tibor A debreceni menekülttá­borban járt tegnap dr. Vilá­gosi György, a Belügymi­nisztérium politikai államtit­kára. A tábörbejáráson az MDF és az MNDP kivételé­vel valamennyi parlamenti párt képviselője részt vett. A látogatás célja - hangzott el a délutáni tájékoztatón - az volt, hogy az új menedékjo­gi törvény parlamenti vitája előtt a képviselők minél job­ban megismerhessék a mene­kültügy hátterét, arról minél megalapozottabb véleményt alkossanak. A szakemberek olyan tervezetet akarnak a kormány elé terjeszteni, amely valamennyi parla­menti párt véleményét tük­rözi. Ezt az is indokolja, hogy a menedékjogi törvény elfogadása kétharmados többséget igényel. A tör­vénytervezet valószínűleg az első félévben a parlament elé kerül, azután 1998 janu­árban hatályba is lép. Világosi Gábor a mene­kültüggyel kapcsolatban el­mondta: Magyarországon először 1988-ban a románi­ai események miatt jelentke­zett problémaként a menekül­tek kérdése. 1989 márciusá­ban hazánk csatlakozott a kérdést szabályozó Genfi egyezményhez, de azt csak bizonyos területi korlátozás­sal fogadta el. Hazánkat emi­att egyre több kritika éri, ezért az új menedékjogi tör­vény valószínűleg eltörli ezt a korlátozást. Magyarországon 1989 óta 2500-2600-an kaptak mene­kült státuszt, de közülük csak körülbelül 10 százalék ka­pott állampolgárságot is. Je­lenleg 4500 menedékes - olyan személy, aki nem akar tartósan itt letelepedni - tar­tózkodik hazánkban. Ezek 25-30 százaléka családok­nál, a többiek a három - a debreceni, a bicskei, a békés­csabai - menekülttábor egyi­kében élnek. A polgárháború miatt eset­leg Magyarországra mene­külő albánokkal kapcsolat­ban az államtitkár elmondta: a kormánynak kell eldönte­nie, hogy beenged-e albán menekültet. Hozzátette: je­lenleg azonban nem vetődik fel problémaként az albán menekültek Magyarországra érkezése. Hemofília Egyesület MTI A vérzékeny betegek ellá­tása a hazai egészségügy, ezen belül a hematológia si­kerágazata lehetne, ha az or­vosok és a betegek jogilag tisztázott körülmények kö­zött végezhetnék az úgyne­vezett Kontrollált Otthoni • Kezelést (KOK). Étről a témá­ról rendez nyilvános fórumot az Országos Egészségbizto­sítási Pénztár székházában szombaton 10 órai kezdettel a vérzékeny betegek érdek- védelmi szervezete, a Ma­gyar Hemofüiás Egyesület. A szervezet elnöke, Pelyhe Ta­más csütörtöki tájékoztatása szerint a rendezvényen elő­térbe szeretnék állítani a kor­szerű gyógyszerekkel és az elavult módszerekkel vég­zett gyógykezelés ellentmon­dásait. A KOK lényege, hogy a beteg a vérzéseit saját maga kezeli a gondozóközpont irányítása alapján. A kezelés vénás injekció beadását je­lenti, amelyet az érvényes jogszabályok orvosi tevé­kenységnek minősítenek. A fórumon elhangzottakkal újabb érveket szeretnének szolgáltatni a jogszabály mielőbbi módosításához. A nyilvános fórumon német és svéd előadók is beszámolnak az otthoni kezelésről szerzett több évtizedes tapasztalata­ikról és az ottani betegek éle­tére, állapotára gyakorolt előnyeiről. Csak a környezetet tisztogatják MTI A Környezetvédelmi és Te­rületfejlesztési Minisztérium határozottan visszautasítja a tárcát ért politikai tisztogatás­ról szóló vádakat, amelyek a területi szervek vezetői állása­inak megpályáztatása kapcsán hangzottak el. A minisztériu­mot ért kifogások a pályázatok törvénytelen befolyásolására, a köztisztviselők megfélemlíté­sére tett kísérlet, melynek célja a politikai zavarkeltés - szöge­zi le a KTM közleménye, ame­lyet csütörtökön juttattak el az MTI-hez. A közlemény szerint a mi­nisztérium személyzeti munká­jában a „politikai megbízható­ság”, a politikai vagy lelkiis­mereti meggyőződés, a pártbe­li hovatartozás nem képezi megfontolás tárgyát. A munka értékelésének alapja a szakmai teljesítmény, a vezetők eseté­ben pedig a vezetésre való al­kalmasság. Politikai kötődése miatt kor­mányváltáskor vagy azt köve­tően - eltérően a korábbi gya­korlattól - egyetlen vezető megbízását sem vonta vissza a tárca. A minisztérium közigaz­gatási államtitkára, helyettes államtitkárainak és főosztály- vezetőinek túlnyomó többsége az 1994-es választások előtt is vezető beosztású köztisztvise­lőként dolgozott. A minisztérium felhívja a fi­gyelmet arra, hogy a tárca mun­katársainak pártállásáról nem vezetnek nyilvántartást. A kör­nyezetvédelmi törvény végre­hajtási rendeletéi és az 1996- ban elfogadott természetvédel­mi törvény új követelményeket támaszt a hatósági szervezetek vezetőivel szemben. Mivel a területi szervek jelenlegi veze­tőinek többségét hat évvel ezelőtt nevezték ki, ezért a jogszabályalkotási, irányítási és működési kérdések áttekin­tését követően a minisztérium indokoltnak tartotta a területi szervek vezetői állásainak megpályáztatását. Az eddigi hét megpályázta­tott környezetvédelmi felügye­lőség közül ötnél pályázott a korábbi vezető is, minden eset­ben sikerrel. A további állások­ra kiírt pályázatok benyújtási határideje március 18. volt, és elbírálásuk még meg sem kez­dődött. Te vagy az anyja, mondd meg neki te, hogy a diszkontban már megint drágább lett a bébi­étel! Elmarasztalták a Pénzügyminisztériumot MTI Az Állami Számvevőszék több pontban is elmarasztalta a Pénzügyminisztériumot a Nemzetközi elszámolások feje­zet pénzügyi-gazdasági ellen­őrzésekor feltárt hiányosságok miatt — derül ki az ÁSZ-jelen- tésből, amely a napokban ké­szült el. A számvevőszék ellenőrzése alapvetően a PM Állami Költ­ségvetési Főosztályának a nemzetközi elszámolásokkal összefüggő tevékenységére, il­letve a jegybanknak e felada­tot ellátó területeire terjedt ki. Az ellenőrzés célja egyebek közt az volt, hogy kiderítsék, vajon az érvényes törvényi előírásokkal összhangban va- lósult-e meg a nemzetközi pénzügyi szervezetektől és pénzintézetektől felvett hite­lek intézése 1993 és 1995 kö­zött. Választ kerestek a vizsgá­lódók arra is, hogy a megho­zott döntések ebben az idő­szakban célszerűek és indokol­tak voltak-e. A számvevőszék megállapí­tása szerint a pénzügyi tárca nem állította össze a Nemzet­közi elszámolások fejezet szak­mai tartalmának meghatáro­zására, az előirányzatok terve­zésére és a zárszámadás össze­állítására kiterjedő szabályza­tot, bár ennek szükségességét éveken át több alkalommal is megfogalmazták. Egyeztetési és ellenőrzési mulasztás miatt a központi költségvetés külföl­di adósságállományáról 1996- ban, szerkezetéről pedig 1992- től folyamatosan az Ország- gyűlés pontatlan tájékoztatást kapott. A központi költségvetés ál­tal az 1989 és 1992 között fel­vett, és az MNB-nél devizabe­tétként elhelyezett kormányhi­telek ellenőrzését hátrányosan befolyásolta, hogy a hitelszer­ződések magyar nyelven sem az MNB-nél, sem a PM-ben nem álltak rendelkezésre. A Nem­zetközi elszámolások fejezet szakmai feladatainak ellátásá­hoz sem a tárca, sem más szer­vezetek nem határoztak meg szakképesítési követelményt. Bajának semmi baja Palotai István (Új Kelet) Szerdán reggel szerencsés kimenetelű közúti balesetet szenvedett Baja Ferenc kör­nyezetvédelmi és területfej­lesztési miniszter, az MSZP nyíregyházi országgyűlési képviselője. Éppen csak hogy elindultak a Hortobágyra, ahol a Terület- fejlesztési Konferencia meg­nyitó beszédét tartotta volna, amikor az M3-as autópályán haladva Gödöllő magasságá­ban a rossz út- és látási viszo­nyok következtében meg­csúsztak és az árokba fordul­tak. A baleset oka lehetett a vá­ratlanul leesett és Pest térségé­ben majd, térdig érő hó is, azonban az is tény, hogy a mi­niszter úr késésben volt, tehát sofőrje valószínűleg sebeseb­ben hajtott, mint ahogy az aján­latos lett volna.- Az úton álló latyak még csak-csak elment valahogy, de azon a szakaszon, ahol az eset történt, sajnos a latyak alatt jég is lapult - mondta a miniszteri sofőr. Az eset kimondottan sze­rencsés véget ért, hiszen sem Baja Ferencnek, sem sofőr­jének nem történt semmi baja, és a nagy értékű gépkocsin is csak egy futóműállítást kel­lett végrehajtani.- Akár folytathattuk is volna utunkat, azonban úgy találtuk, hogy az egyik első kerék kissé lazán lötyög, és nem akartunk kockáztatni, ezért visszafordultunk - je­lentette ki a gépkocsivezető. Tanulmány­kötet MTI Lényegesen több, egy­két éves szakfőiskolai vég­zettséget szerző szakem­berre lesz igény 2010-ben a munkáltatók véleménye és a nemzetközi tendenci­ák elemzése alapján. Töb­bek között ezt állapítja meg a csütörtökön a Munka­ügyi Minisztériumban be­mutatott kétkötetes tanul­mány. A munkaerő-kereslet és -kínálat összefüggéseit tárgyaló elemzés több mi­nisztérium és egy világban­ki program segítségével készült. A feltételezések szerint 2010-ben a gazda­ság mintegy 185 ezer szak- főiskolai végzettségű pá­lyakezdőt igényel. A leg­többre, 61 ezerre az üzleti világnak, illetve a kereske­delemnek lesz szüksége, s feltehetően 46 ezret igé­nyel majd a műszaki terü­let. Ez a képzési forma vi­szont csak most indul. Ha­gyományos főiskolát vég­zetteket kevesebben fog­lalkoztatnának, az ez irá­nyú igény 58 ezer fő. Az egyetemi képzés esetében a gazdaság igényei és a mostani képzés fő vonala­iban összhangban van, vi­szont egyes szakterülete­ken jelentősek az eltérések, így például 18 ezer hallga­tó készül agrármérnöknek, miközben csupán 1400-ra lesz szükség a felmérések szerint, a 38 ezer pedagó­gushallgató jó esélylyel ta­lál majd munkát, mert az igény legalább 60 ezer lesz. A tanulmány 1994 és 2010 közötti évi 1,7 százalékos GDP- és hasonló termelé­kenységnövekedéssel szá­molva 2010-re 4 millió foglalkoztatottat és 375 ezer munkanélkülit feltéte­lez. Egy másik változat sze­rint évi 4 százalék közeli, valamint három százalékot meghaladó GDP- illetve termelékenység növeke­désnél több mint 4,5 mil­lió lehetne a foglalkozta­tottak száma így alig 100 ezren maradnának munka nélkül. Kórházi hulladék Új Kelet-információ A General Finánc Hol­ding Rt. elnök-vezérigaz­gatójától, Herceg Viktortól kapott tájékoztatás szerint a Környezetvédelmi és Te­rületfejlesztési Minisztéri­um hulladékértékelő bi­zottságának tagjai megad­ták az engedélyt, hogy cé­gük az országban a mikro­hullámú és gőzalapú veszé­ly eshulladék-sterilizáló berendezéseit forgalmazza. A gépek a jövő alternatív technikáját jelentik a ha­gyományos hulladék el­égetéséhez képest, hiszen az ártalmatlanítás után lehetőség van arra, hogy az értékes alapanyagokat - üveg, papír, fémek - újra feldolgozzák. A korszerű berendezések nem szeny- nyezik a környezetet, nem bocsátanak ki káros anya­gokat a levegőbe és a talaj­ba.

Next

/
Thumbnails
Contents