Új Kelet, 1997. március (4. évfolyam, 51-74. szám)
1997-03-20 / 66. szám
Ezúttal egy témáról tettünk fel két kérdést embereknek, akiket véletlenszerűen választottunk ki a csengeri járókelők közül. A téma, amely alaposan felkavarta az országot, a mezőgazdasági termelők adóterheinek drasztikus emelése nyomán kirobbant demonstrációk, forgalomlassító útlezárások ügye. Arról kérdeztük három alkalmi interjúalanyunkat, mit szólnak a tiltakozó akciókhoz, és mi az, ami miatt az utcára vonulnának, más szóval ők miért tüntetnének? Osváth Sándor nyugalmazott tanár ígéretek. A parasztokban benne volt a föld utáni vágy, hiszen korábban a létet és nemlétet az határozta meg, hogy volt-e földje az embernek. Most kaptak földet, de a földosztásban is csak szélsőségek voltak. Vagy nagyon kevés, vagy nagyon sok jutott, ezért nem lehet mindenkire egyforma terheket kiróni. Egyetértek azokkal, akik tisztességes szándékkal mentek ki az utakra tüntetni, mert a kormány a fejük fölött, a megkérdezésük nélkül döntött a dolgaikról. Láttam az út szélén álló tüntetőket, és sajnáltam őket azért, mert erre kényszerültek. Ha kimennék az utcára, én is azért tüntetnék, hogy mindenki a jövedelmének megfelelően adózzon, és megkérdezzék a véleményünket, mielőtt a sorsunkkal kapcsolatos dolgokról döntenének. Farkas Áronná eladó- Nekünk nincs földünk, ezért nem érint közvetlenül a dolog, de azt hiszem, az őstermelői igazolványok bevezetése elhamarkodott dolog volt. Ha valakinek van a két kis meggyfájáról egy vödör meggye, az fizessen az igazolványért, meg adót, mert különben levonják a százalékot az átvételi árból? Adózzon mindenki, de csak jövedelemarányosan! Ha utcára mennék tünteni, az áremelések, a csökkenő életszínvonal ellen tiltakoznék. Nagyon érezzük a nehézségeket. A férjemnek csak nemrégen sikerült elhelyezkedni, én a gyerekeim miatt csak négy órában dolgozom a boltban, de megyünk, hogy meg tudjunk élni. Egyre drágább minden, az áram, a gáz, a ruha, az ennivaló. Azon csodálkozom, hogy a fővárosban és a nagyobb városokban emiatt még nem voltak nagyobb megmozdulások. Szántó Lajos gépkocsivezető- Az agrároldallal nem foglalkoztak a kormányok, nem ösztönözték a termelést, csak a terhek nőttek, ezért azt hiszem, a gazdáknak igazuk van. Most például 8-9 forintért vesznek meg egy kiló krumplit. Hol van ebben benne a termelési költség? Másfelől régen az urak a kilencedet és a tizedet betakarítás után szedték be, ezt most sem lenne szabad másképp csinálni. Megvan rá az okuk a tüntetőknek, hogy kimentek az utakra. Fizetnek ők ha kell, de csak betakarítás után, mert akkor van pénzük, és ez jogos igény. Útjaim során találkoztam a tüntetőkkel, és azt tapasztaltam, hogy kulturáltan, művelten, úriember módjára viselkednek, korrektül, a forgalmat a lehető legkevésbé zavarva juttatják mindenki tudomására, hogy problémájuk van. Én nem vagyok tüntetős típus, de ha nem lesz munkám, nem fogok tudni megélni, akkor kimegyek az utcára. Még van munkahelyem nekem és a feleségemnek is, de mégis nehezen tudunk két gyermeket felnevelni. A Horthy-világban a férfi becsületesen el tudta tartani a családját egyedül is, de sajnos ez ma már nem így van.- Van, aki csúnya dolognak tartja a mezőgazdasági tüntetéseket, de ez csak szemlélet kérdése. Az talán csúnya, hogy az emberek kinn állnak, a forgalmat akadályozzák, de én nem ítélem el, ha azt megfelelő célért teszik. Nem zárják le az utakat, csak lassítják a forgalmat, mert nem teljesültek az Az oldalt írta és a felvételeket készítette: Dojcsák Tibor Városlátogató 1997. március 20., csütörtök Családsegítő közösségi ház 7 Csenger Iskolaélet Az Ady Endre Gimnázium, Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet jövőre induló három osztályába eddig 69 gyerek jelentkezett. A gimnáziumi j osztály egyik fele német j nyelvet, a másik számítás- I technikát és angolt fog emelt ! óraszámban tanulni. Indul i még pedagógiai szakkö- I zépiskolai, valamint cipőfelsőrész-készítő szakmunkásNevet változtatott a Zöld Levelek együttes Nevet változtatott a csengeri Zöld Levelek cigány hagyományőrző együttes. A név, amelyet 1992 őszétől viseltek, terhes lett számukra, mert egy másik cigányegyüttes is felvette, ezért március 1-jétől Csengeri Magyar Cigányok Hagyományőrző Együttese néven működnek. Az Almási téri szabadidőközpontban februárban rendezett kisebbségi fesztiválon még a régi nevükön léptek fel, és végeztek az első helyen. A zsűri döntése a szakmai elismerésen túl 25 ezer forint támogatást is jelentett az együttesnek - tudtuk meg Teiffel Ferenciül, a csengeri cigány kisebbségi önkormányzat vezetőjétől és Teiffel Ferencnétől, az együttes vezetőjétől. A művészeti csoport dolgain kívül a kisebbségi önkormányzat ez évi terveiről, a csengeri cigányok kilátásairól is kérdeztük őket.- A fesztivál után több ajánlatokat is kaptunk fellépésekre, de ezeket anyagi okok miatt nem tudtuk elfogadni. Szükség lenne fellépőruhákra, hangszerekre, de még az úti költséget sem tudjuk előteremteni. Az együttes egyes tagjai iránt is érdeklődtek művészeti vezetők, de nincs pénz képzésükre. Pályáztunk alapítványi támogatásokra, tavaly például 8 alkalommal, de egyet sem nyertünk el. Nem hiszem, hogy bennünk van a hiba. Jó kapcsolatunk volt, és van Csenger város vezetőségével, ezért nem akarjuk őket megbántani, de fáj nekünk, hogy évek óta hiába kérünk anyagi segítséget. Az együttes él, de sajnos beszorult a város határai közé. Tudjuk, hogy Csengemek kevés pénze van, de szomorúan látjuk, hogy Budapesten és más nagyobb városokban gond nélkül tudnak az önkormányzatok komoly támogatást adni a kisebbségnek, akkor is, ha nincs olyan színvonalú cigány kulturális életük, mint a mienk. Munkahelyteremtő beruházás cigányoknak A csengeri cigány kisebbséghez 1300 ember tartozik. Teiffel Ferenctől a helyi cigányság kilátásairól, ez évi terveiről érdeklődtünk.- Milyen munkája van év elején a kisebbségi önkormányzatnak?- Szociális helyzetüket személyenként és családonként minden év elején felmérjük mi öten, a kisebbségi önkormányzat tagjai. Egyre nagyobb nehézséget okoz, hogy a képviselők tiszteletdíj nélkül végzik munkájukat, hiszen ez idő alatt pénzt is kereshetnének. Az a fő problémánk, hogy a kisebbségi önkormányzatnak nincs anyagi és jogi mozgástere. A cigányok azt kérdezik, miért vagyunk, ha nem tudunk segíteni?! Szervezőmunkánkat nem fogják értékelni, amíg a városi önkormányzat nem tud a cigányokon segíteni. De hogy szép dolgokról is szót ejtsünk, úgy tűnik, a Családsegítő Szolgálat sikerrel pályázott cigány közösségi ház kialakítására.- Milyen célokra fogják a házat használni?- Itt próbál majd a hagyományőrző együttes, de újra indulhatna az egy éve szünetelő bábszakkör is. Ez utóbbiban cigány népmeséket adtak elő nagy sikerrel, és tagjai nyertek már első díjat ukrajnai és budapesti fesztiválon is. Szeretnénk egészségügyi felvilágosító előadásokat szervezni, helyet adni hitoktatásnak, varrótanfolyamnak, és kulturált szórakozási lehetőséget nyújtani a cigány fiataloknak. Sakk, rexasztal, tévé, videó, időnként pedig diszkó várná őket, hogy inkább a közösségi házban jöjjenek össze, mintsem csavargásra fordítsák energiájukat.- Idejük pedig biztosan sok van, hiszen a munkanélküliség súlyos gondja a csengeri cigányoknak!- Remélhetőleg már nem sokáig, mert ha a terveink valóra válnak, idén teljesen felszámoljuk a cigányok között Csenger- ben a munkanélküliséget. Útépítést és szeméttároló-égető építését tervezi a városi önkormányzat, ennél a két beruházásnál fog- lalkoztatják majd a szabad munkaerőt. Ezek, és a többi tervezett nagy beruházás évekre megoldaná az állástalanok gondjait. Bízunk benne, hogy a munkahelyteremtő beruházások javítják a cigányok körében a kisebbségi önkormányzat megítélését, és idővel a „nagy” önkormányzat is talál lehetőséget a cigány képviselők és kulturális kezdeményezéseink támogatására. Költözött az ügyelet Az egészségügyi központ mögé, egy frissen tatarozott és átalakított épületbe költözött az orvosi ügyelet Csengerben. Az ügyelet dolgozói már lakályosan berendezték új helyüket, csak a bejárat előtti kis park szépítésével kell megvárni a jó időt. A rendelőben március 10. óta fogadnak betegeket, hétköznap este héttől reggel hétig, hétvégén pedig szombat reggel 8-tól hétfő reggel 8 óráig képző osztály. A szükséges létszám már megvan, de még mindhárom osztályba tudnak jelentkezőket fogadni. Ötödik évfolyam is indul érettségizetteknek, egy ősz- j tály, ahol pedagógiai asz- szisztensi, vagy gyermekfel- ! ügyelői képesítést szerez- : hetnek a tanulók, valamint | tervezik szintén érettségizet- ; tek számára a kiskunfélegy- | házi Szintézis Modem Tudó- i mányok Iskolája kihelyezett tagozatának indítását. Ez utóbbiban a kisvállalkozások gazdasági ügyintézőjének munkájára készülhetnek fel a diákok. A képzés középfokú állami szakképesítést nyújt, egy tanéves, németvagy angolnyelv-oktatással kapcsolva. A kollégiumi helyek száma minden igény kielégítésére elegendő. Április 8-án, kedden diák- és sportnapot rendeznek az Ady Endre Gimnáziumban. A tervezett program: fordított nap, játékos vetélkedők és a tornateremben, vagy jó idő esetén a szabadban tanár-diák focirrjeccs. Szintén játékos és sportvetélkedők, valamint egy előzetes városjárásra épülő helytörténeti verseny lesz a programja az április 25-26-27-én rendezendő „végvári játékoknak”. E találkozóra a csenge- riektől meghívást kaptak Fehéigyarmal, Vásárosnamény és Nyírbátor középiskolai kollégiumainak diákjai. A hagyományoktól eltérően ezúttal tavasszal, április 9-én tartják az Ady-sza- valóversenyt a gimnáziumban. Ezzel egy időben bírálják el a középiskolásoknak kiírt, március 31 -éig benyújtható pályázatokat, amelynek témája vagy egy esszé Az én Ady-képem címmel, vagy Ady magyarságszemlélete sajátosságainak bemutatása a költő néhány művének értelmezésén keresztül. Az első helyezett 15, a második 10, a harmadik helyen végző pályázó 5 ezer forint jutalmat kap. A kiírásra a szavalóversenyre meghívott intézmények diákjainak munkáit várják. Ezen intézmények közé tartozik a balassagyarmati, két szlovákiai, valamint megyénk számos középiskolája mellett az erdélyi Zilah Ady líceuma is. A szavalóversenyre jelentkezőknek egy szabadon választott és egy Ady-verssel kell készülniük. r T
