Új Kelet, 1997. március (4. évfolyam, 51-74. szám)
1997-03-20 / 66. szám
1997. március 20., csütörtök Kormányülés*előzetes MTI ________________ A büntetési tételek felülvizsgálatáról is tárgyal csütörtöki ülésén a kormány. A kabinet a Büntető törvény- könyv felülvizsgálata során arra törekszik, hogy a büntetési tételek arányosak legyenek az egyes bűncselekmények társadalmi veszélyességével. így például az életfogytig elítéltek legkorábban 15 év után lennének feltételes szabadságra bocsáthatók, de ha olyan bűn- cselekményt követtek el, amelynek büntethetősége nem évül el, akkor ez az időtartam akár 30 év is lehet. A kormány várhatóan jóváhagyja azt a jelentést, amelyben a parlamentet tájékoztatja az Európai Unióval kötött társulási megállapodás végrehajtásáról, illetve arról, hogy miként haladnak az előkészületek a csatlakozási tárgyalásokra. Tavaly 8,25 milliárd dollár volt az Európai Unióba irányuló magyar kivitel, ami 2.1 százalékos növekedést jelent 1995-höz képest. A behozatal 9,68 milliárd dollár volt, és ez 1,8 száazlékos emelkedés. Összességében az EU tagállamai mintegy 1,5 milliárd dollárral több árut adtak el Magyarországon, mint amennyit onnan importáltak. Létrehozza a kormány a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítványt. Közelebb Európához Új Kelet-információ A Magyar Államvasutak Részvénytársaság már az elmúlt évben is számos területen vezetett be új, az utasok igényeihez jobban alkalmazkodó szolgáltatásokat. Ennek is köszönhető, hogy 1996-ban a vasúton utazók száma meghaladta a 155 milliót. 1997-ben már több mint 156 millióan utazhatnak a naponta közlekedő 2400 vonaton. Mindezeket dr. Magos György, az rt. általános vezérigazgató-helyettese mondta tegnap az Utazás ’97 Kiállítás MAV-standjá- nak megnyitóján. A MÁV a turistaforgalom színvonalasabb kiszolgálása érdekében - elsőként a magyar közlekedési vállalatok közül - belépett a MATUR tagjai sorába. Az erről szóló okiratot dr. Lengyel Márton, a Magyar Turisztikai Egyesület elnöke és Szilvási Csaba, a MÁV személyszállítási szakigazgatója írta alá. A MÁV a vonatot választó turisták szervezett és folyamatos kiszolgálása érdekében alakította meg utasszolgálatát, melynek 1997- ben már országszerte 29 irodája és negyven, házhoz is hívható ügynöke van. A szolgálat munkatársai kész programcsomagokkal keresik fel az oktatási, kulturális, és sportintézményeket, illetve alkalmi csoportokat azért, hogy ismertethessék a kedvező utazási lehetőségeket, kedvezményeket, és hogy segítsenek a teljes program megszervezésében. Az Utazás ’97 Kiállítás MÁV-standjának különlegessége, hogy az egész országra kiterjedő vasúti szolgáltatást a különböző régiók utasszolgálati irodáinak tevékenységén keresztül mutatja be. 1996-ban a közkedvelt 24 pár InterCity járaton csaknem 3 millióan utaztak. A MÁV 1997. június 1-jétől tovább bővíti ezt a hálózatát, így már naponta 30 pár IC-vonat közlekedik majd a nagyvárosok között. A telefonon rendelhető MÁV-mi- nibuszok kedvező tarifával szállítják az utasokat a pályaudvarok és a megadott cím között. A Bartók EuroCity vonat Budapesten, Miskolcon, Nyíregyházán és Debrecenben is megáll, elősegítve ezzel a térség kapcsolatát az európai országokkal. A legtöbb nemzetközi járat kocsijaiban a MÁV légkondicionáló bemdezéseket szerelt fel. Júniustól a Budapest—Hegyeshalom közötti vonalon befejeződő beruházás eredményeként 140-160 kilométeres sebességgel haladhatnak Bécs felé a vonatok. A menetrendváltozás után Budapest Keleti pályaudvar és Bécs Westbahnhof között két és fél órára csökken a menetidő. A MÁV felújítja a mellékvonalakon közlekedő járműveit: fejtámlás, szövettel bevont székek, szellőzőberendezés, jobb fűtés szolgálja majd az utasok kényelmét.- Szegény legény, előbb fizesd be a tébénél az 1800 forintos egészségügyi hozzájárulást, mert három kívánságodat már csak így teljesíthetem... Hazai krónika Blokadkorkép az országutakról Pető Iván: két párt a háttérben Újabb szakaszához érkezett a kormány és a gazdák viszálya. A Mezőgazdasági Termelők Érdekvédelmi Szövetségének vezetői - Kosa Gyula elnök és Zsikla Gyula alelnök - a kiskőrösi kibővített ülés után kijelentették; amennyiben nem születik megállapodás 72 órán belül a kormánnyal, a METÉSZ megkezdi az országhatárok és a fővárosba vezető utak lezárásának megszervezését. Döntésük oka az volt, hogy továbbra sem értenek egyet a kormánynak a termelők adómentességét érintő javaslatával, és a „nyereségszámítást” is elfogadhatatlannak tartják. A Magyarországi Gazdakörök Országos Szövetsége nem támogatja a METÉSZ akcióját, mert bízik a tárgyalásos rendezés lehetőségében. Palotai István (Új Kelet) A Belügyminisztérium államtitkára, Világosi Gábor egyik laptársunknak kijelentette: „Ha a gazdák a büntető törvénykönyvbe ütköző módon akarnak bármilyen megmozdulást végrehajtani, a Btk. ide vonatkozó passzusa szerint az útelzárás a közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény, ami ellen a rendőrség fel fog lépni...” Rózsa András, az ORFK szóvivője kijelentette, hogy a rendőrség szigorúan jogalkalmazó szerv, politikai kérdésekkel nem foglalkozik. Amennyiben a bejelentett tüntetés módja törvényt sértene, azt a rendőrség nem engedélyezheti. Ez nem mérlegelés kérdése, hiszen a gyülekezésről szóló törvény pontosan fogalmaz. Amennyiben engedély nélkül is teljes útelzárást alkalmaznának, a rendőrség a törvény szerint járna el. Először felszólítaná a demonstrálókat a távozásra. Bűncselekmény? Amnesztiát! A Csongrád megyei gazdák felháborodva értesültek azokról a nyilatkozatokról, amelyek kilátásba helyezik a kemény rendőri fellépést abban az esetben, ha a várható demonstrációkat antidemokratikusnak minősítik.- Még hivatalosan be sem jelentettük szándékainkat, máris rendőri erőkkel fenyegetnek minket - mondották, és az elhangzottakat diktatórikus fenyegetésnek minősítették. Mindenesetre elszántságuk kemény, és kitartanak álláspontjuk mellett: ha a kormány nem enged, megkezdik a demonstrációkat. Farkas Tibor, a Csongrád megyei gazdakörök demonstrációt szervező bizottságának tagja szerint igenis meg fogják találni a módját, hogy demokratikus eszközökkel, de a kijelölt útszakaszokra vonuljanak. Arra a kérdésre, hogy nem félnek-e a rendőri retorziótól, azt felelte, legvégső esetben közkegyelmet kémek a köztársasági elnöktől, mint ahogy azt a taxisblokád alatt tették.- Nagyon reméljük, hogy a gazdákat legalább olyan állampolgároknak tartj a Göncz A rpád, mint a taxisokat, mert ha nem, akkor mindenki számára bizonyossá válik, hogy az utóbbiak miért részesültek közkegyelemben -jelentette ki Farkas Tibor. Mivel a demonstráció az állítólagos tervek szerint az országhatárokra is kiterjedne, nem érdektelen figyelembe venni Krizsán Attilának, a Határőrség Országos Parancsnokságának keddi szóvivői nyilatkozatát:- A Határőrség feladata a határok és a határátkelők rendjének biztosítása. Föl sem tételezem, hogy a gazdáknak eszükbe jutna a határátkelők rendjének megzavarása. Nyilván ők is jól tudják, hogy a határállomások munkájának közvetlen akadályozása nemzetközi bonyodalmakat is okozhatna. Szlovéniában, Spanyolországban, Franciaországban és Ausztriában is voltak útelzárásos demonstrációk, de azok természetesen nem közvetlenül a határon történtek. Ha itt is hasonló fordulna elő, mi tájékoztatnánk a beutazókat a közlekedési helyzetről, az útelzárások pontos helyéről. Semmilyen erőszakos módszerrel nem kívánunk élni. Az a híresztelés vagy feltételezés, hogy az újonnan beszerzett BTR 80-as páncélozott harcjárműveinket tömegoszlatásra akarjuk használni, egyszerűen agyrém! Magyarország jogállam, ahol a Honvédség vagy a Határőrség bevetéséhez szükségállapot elrendelése szükséges. Ez pedig az Országgyűlés kompetenciája - jelentette ki Krizsán. Arra az újságírói kérdésre; mi a véleménye a kis fizetésű rendőri állomány erős szimpátiájáról a gazdák és követeléseik iránt, illetve hogy a határőrök hasonlóképpen rokonszenvez- nek-e velük, azt a választ adta; erről még nem készíttetett felmérést... „Szereptévesztő” államtitkár A Független Rendőrszakszervezet főtitkára, Fábián Ágota meglepődve fogadta Világosi Gábor (SZDSZ) belügyi államtitkár nyilatkozatát.- Világosi államtitkárnak semmiféle jogosítványa nincs arra, hogy utasítást vagy parancsot adjon. Az államtitkár úr valószínűleg a vágyait fogalmazta meg, amikor a tüntető gazdák elleni rendőri fellépésről beszélt. A rendőr kizárólag az országos, illetve a területi parancsnokok parancsának köteles engedelmeskedni. Bár a parancsnak mindig eleget kell tenni, a magyar rendőr a lelke mélyén semmiképp sem akar a tüntető parasztság ellen vonulni. Ennek egyebek mellett az az oka, hogy itt, a rendőrségnél is komoly egzisztenciális nehézségek vannak, a rendőrök java része a létminimum környékén él, az átlagfizetés körülbelül harmincháromezer forint. A magyar rendőr nagyon is megérti a magyar paraszt panaszait! Az Ötvenhatos Magyarok Világszövetségének elnöksége megdöbbenve vette tudomásul, hogy a magyar gazdák polgári engedetlenségének hírére a Belügyminisztérium illetékese a médiában fenyegetőző nyilatkozatot tett. A Világszövetség „nem ajánlja”, hogy az elégedetlenkedő polgárok ellen a BM erőszakot alkalmazzon - tette közzé nyilatkozatában Bátonyi Sándor ügyvezető elnök és Vödrös Csaba főtitkár. A demonstráló parasztság mellett tette le a voksát Ko- pátsy Sándor, a magyar közgazdászok közismert doyen-je, aki elsősorban azt sérelmezi, hogy a kormány előkészítetlen, meggondolatlan törvényjavaslatokkal borzolja folyamatosan a közvélemény idegeit.- A kormány „csőlátásban szenved” - jelentette ki Ko- pátsy. Az SZDSZ országos elnöke szinte azonnal reagált a belügyi államtitkár nyilatkozatára, és kijelentette, hogy Világosi Gábor (azon bizonyos fenyegetésnek vehető) kijelentéseit nem mint az SZDSZ tagja, hanem mint a BM dolgozója tette... Pető Iván nyilatkozata Mivel Pető ezen megnyilvánulása elvileg akár azt is jelentheti, hogy a kisebbik koalíciós párt elhatárolja magát a kormány vonatkozó politikájától, leghelyesebbnek tartottuk ezt tőle személyesen megkérdezni.- Elnök úr! Hogyan kell értelmezni azt, hogy Világosi államtitkár mint BM-dolgozó nyilatkozott, s nem mint SZDSZ-es?- Nem szükséges értelmezni. Az Alkotmány egyértelműen fogalmaz. A gyülekezési szabadság addig érvényes, amíg mások szabadságát nem sérti.- Ki az, aki ezt meghatározza?- A tüntetéseket azért kell bejelenteni a rendőrségen, hogy az mérlegelhessen. A múlt héten három gödöllői diák le akarta zárni az M3-as autópályát. Természetesen nem kaptak rá engedélyt. Elvégre a tiltakozó megmozdulások társadalmi támogatottságát is figyelembe kell venni...- Ön érzett fenyegető hangot Világosi nyilatkozatában?- Nem fenyegetett, hanem felhívta a figyelmet a törvényes keretek betartására, az engedélyeztetési eljárás fontosságára.-Akkor miért volt szükség arra, hogy Ön azonnal reagáljon?- Semmiképpen sem az elhatárolódás. A társadalmi mozgásokat nem szabad figyelmen kívül hagyni. A demonstrációk csökkenő tendenciát mutatnak, és úgy tűnik, hogy csak kevesek szándéka már a fokozott blokád megvalósítása. A Gazdakörök Országos Szövetsége is tárgyalásos úton kívánja immár rendezni a problémákat. Egyértelműen azoknak kell vállalniuk a felelősséget a történtekért, akik erőltetik a demonstrációt.- Ezek szerint egy keveseket képviselő felelőtlen csoport a felelős?- Nem akarnám minősíteni „így helyből” őket. Nem ismerem a pontos helyzetet. Egy biztos, hogy két párt látszik az események mögött állni.- Nevesítené?- A Független Kisgazdapárt és a MIÉP. Azt azonban, hogy van-e valóban közvetlen szerepük a jelen eseményekben, nem tudom. És őszintén szólva, nem is érdekel... Utána vagy helyette? Kézy Béla (Új Kelet) Nemrégiben egy sajtótájékoztatón a kiadott programtól eltérően váratlanul megjelent Vagy Frigyes földművelésügyi miniszter. Igaz, csak néhány percig tartózkodott a sajtó munkatársai körében, s a dolog apropóját az jelentette, hogy másnap indult a nemzeti Agrárprogam vitája. A miniszter elmondta, hogy a program célja „fejlett, polgári jólétet adó mezőgazdaság létrehozása”. Hozzátette mindezekhez; nagyon fontosnak tartja, hogy előre vitatkozzanak törvényeken, ne pedig utólag, és nem az utcán kell tárgyalni, hanem a javaslatokat normális körülmények közt kell megvitatni az érintettekkel. Messzemenően egyetértek a miniszterrel, azt azonban már nemigen értem, hogy ennek felismertetéséhez miért kell először az utcára menni azoknak, akikkel előzőleg lehetett volna, mi több, illett volna tárgyalni. A kormány sértődötten duzzog, amikor gőggel vádolja az ellenzék. Pedig, sportnyelven szólva, az ellenzék nem tesz mást, mint leüti azokat a magas labdákat, amelyeket a kabinet felad. Azaz, kihasználja azt a társadalmi elégedetlenséget, amelyet a sorozatos át nem gondolt és következményeket számba nem vevő intézkedések hoznak, s amelyekről a kormányzópártok képviselői is gyakorta megállapítják, hogy enyhén szólva elhamarkodottak. Ezek után igazán nincs mit csodálkozni azon, hogy a kiskőrösiek vérszemet kapnak, és az átgondolatlanságra, arroganciára, tárgyalási csűrés-csavarásra ők is átgondolatlan és a következményekkel nem számoló blokáddal fenyegetőznek. Ha ehhez még az a parlamenti párt is a nevét adja, amely nemcsak a magas labdákat szokta leütni, de még az öngólnál is az ellenfélre hárítja a felelősséget, akkor talán nem túlzás azt állítani, hogy a választások előtt oly gyakran ígért szakértői kormány nemcsak az egyes szakterületeken mutatja az ama- törizmus jeleit, de gyakorta a politikában is dilettánsnak mutatkozik. Más kérdés persze, hogyan lehetne az ország valóban nem könnyű helyzetét igazán szakértő módon megoldani, s van-e ma Magyarországon olyan erő, amely ezt a problémát a lehető legkevesebb konfliktussal és óhatatlan veszteséggel tudná feloldani? Én mindenestere szimpatikusnak találom a gazdakörök mértékletességét - szemben a kiskőrösiek túlzásaival - demonstráció ügyben, hiszen most készek arra, hogy az agrárprogramot és saját követeléseiket összevetve tárgyaljanak. Remélem, hogy a miniszter úr és csapata velük is és minden érintettel valóban döntés előtt akar vitázni és közös álláspontra jutni.