Új Kelet, 1997. március (4. évfolyam, 51-74. szám)

1997-03-20 / 66. szám

1997. március 20., csütörtök Kormányülés*előzetes MTI ________________ A büntetési tételek felül­vizsgálatáról is tárgyal csü­törtöki ülésén a kormány. A kabinet a Büntető törvény- könyv felülvizsgálata során arra törekszik, hogy a bünte­tési tételek arányosak le­gyenek az egyes bűncselek­mények társadalmi veszé­lyességével. így például az életfogytig elítéltek legko­rábban 15 év után lennének feltételes szabadságra bo­csáthatók, de ha olyan bűn- cselekményt követtek el, amelynek büntethetősége nem évül el, akkor ez az időtartam akár 30 év is lehet. A kormány várhatóan jó­váhagyja azt a jelentést, amelyben a parlamentet tá­jékoztatja az Európai Unió­val kötött társulási megálla­podás végrehajtásáról, illet­ve arról, hogy miként halad­nak az előkészületek a csat­lakozási tárgyalásokra. Ta­valy 8,25 milliárd dollár volt az Európai Unióba irányuló magyar kivitel, ami 2.1 szá­zalékos növekedést jelent 1995-höz képest. A behoza­tal 9,68 milliárd dollár volt, és ez 1,8 száazlékos emelke­dés. Összességében az EU tagállamai mintegy 1,5 mil­liárd dollárral több árut ad­tak el Magyarországon, mint amennyit onnan importáltak. Létrehozza a kormány a Magyarországi Zsidó Örök­ség Közalapítványt. Közelebb Európához Új Kelet-információ A Magyar Államvasutak Részvénytársaság már az el­múlt évben is számos terüle­ten vezetett be új, az utasok igényeihez jobban alkalmaz­kodó szolgáltatásokat. En­nek is köszönhető, hogy 1996-ban a vasúton utazók száma meghaladta a 155 mil­liót. 1997-ben már több mint 156 millióan utazhatnak a naponta közlekedő 2400 vonaton. Mindezeket dr. Magos György, az rt. általá­nos vezérigazgató-helyette­se mondta tegnap az Utazás ’97 Kiállítás MAV-standjá- nak megnyitóján. A MÁV a turistaforgalom színvonala­sabb kiszolgálása érdekében - elsőként a magyar közle­kedési vállalatok közül - belépett a MATUR tagjai sorába. Az erről szóló okira­tot dr. Lengyel Márton, a Magyar Turisztikai Egyesü­let elnöke és Szilvási Csaba, a MÁV személyszállítási szakigazgatója írta alá. A MÁV a vonatot válasz­tó turisták szervezett és fo­lyamatos kiszolgálása érde­kében alakította meg utas­szolgálatát, melynek 1997- ben már országszerte 29 iro­dája és negyven, házhoz is hívható ügynöke van. A szolgálat munkatársai kész programcsomagokkal kere­sik fel az oktatási, kulturá­lis, és sportintézményeket, illetve alkalmi csoportokat azért, hogy ismertethessék a kedvező utazási lehetősé­geket, kedvezményeket, és hogy segítsenek a teljes program megszervezésében. Az Utazás ’97 Kiállítás MÁV-standjának különle­gessége, hogy az egész or­szágra kiterjedő vasúti szol­gáltatást a különböző régi­ók utasszolgálati irodáinak tevékenységén keresztül mutatja be. 1996-ban a közkedvelt 24 pár InterCity járaton csak­nem 3 millióan utaztak. A MÁV 1997. június 1-jétől tovább bővíti ezt a hálóza­tát, így már naponta 30 pár IC-vonat közlekedik majd a nagyvárosok között. A tele­fonon rendelhető MÁV-mi- nibuszok kedvező tarifával szállítják az utasokat a pálya­udvarok és a megadott cím között. A Bartók EuroCity vonat Budapesten, Miskolcon, Nyíregyházán és Debrecen­ben is megáll, elősegítve ez­zel a térség kapcsolatát az európai országokkal. A leg­több nemzetközi járat kocsi­jaiban a MÁV légkondicio­náló bemdezéseket szerelt fel. Júniustól a Budapest—He­gyeshalom közötti vonalon befejeződő beruházás ered­ményeként 140-160 kilomé­teres sebességgel haladhat­nak Bécs felé a vonatok. A menetrendváltozás után Bu­dapest Keleti pályaudvar és Bécs Westbahnhof között két és fél órára csökken a menetidő. A MÁV felújítja a mellékvonalakon közlekedő járműveit: fejtámlás, szövet­tel bevont székek, szellő­zőberendezés, jobb fűtés szolgálja majd az utasok ké­nyelmét.- Szegény legény, előbb fizesd be a tébénél az 1800 forintos egészségügyi hozzájárulást, mert három kí­vánságodat már csak így teljesíthetem... Hazai krónika Blokadkorkép az országutakról Pető Iván: két párt a háttérben Újabb szakaszához érkezett a kormány és a gazdák viszálya. A Mezőgazdasági Termelők Érdekvédelmi Szövetségének vezetői - Kosa Gyula elnök és Zsikla Gyula alelnök - a kiskőrösi kibővített ülés után kijelentették; amennyiben nem születik megállapodás 72 órán belül a kormánnyal, a METÉSZ megkezdi az országhatárok és a fővárosba vezető utak lezárásának megszervezését. Döntésük oka az volt, hogy továbbra sem értenek egyet a kormánynak a termelők adómentességét érintő javaslatával, és a „nyereségszámítást” is elfogadhatatlannak tartják. A Magyarországi Gazdakörök Országos Szövetsége nem támogatja a METÉSZ akcióját, mert bízik a tárgyalásos rendezés lehetőségében. Palotai István (Új Kelet) A Belügyminisztérium ál­lamtitkára, Világosi Gábor egyik laptársunknak kijelentet­te: „Ha a gazdák a büntető tör­vénykönyvbe ütköző módon akarnak bármilyen megmozdu­lást végrehajtani, a Btk. ide vonatkozó passzusa szerint az útelzárás a közlekedés bizton­sága elleni bűncselekmény, ami ellen a rendőrség fel fog lép­ni...” Rózsa András, az ORFK szó­vivője kijelentette, hogy a rendőrség szigorúan jogalkal­mazó szerv, politikai kérdések­kel nem foglalkozik. Amennyi­ben a bejelentett tüntetés mód­ja törvényt sértene, azt a rend­őrség nem engedélyezheti. Ez nem mérlegelés kérdése, hiszen a gyülekezésről szóló törvény pontosan fogalmaz. Amennyi­ben engedély nélkül is teljes útelzárást alkalmaznának, a rendőrség a törvény szerint jár­na el. Először felszólítaná a demonstrálókat a távozásra. Bűncselekmény? Amnesztiát! A Csongrád megyei gazdák felháborodva értesültek azokról a nyilatkozatokról, amelyek ki­látásba helyezik a kemény rendőri fellépést abban az eset­ben, ha a várható demonstráci­ókat antidemokratikusnak mi­nősítik.- Még hivatalosan be sem je­lentettük szándékainkat, máris rendőri erőkkel fenyegetnek minket - mondották, és az el­hangzottakat diktatórikus fe­nyegetésnek minősítették. Mindenesetre elszántságuk kemény, és kitartanak állás­pontjuk mellett: ha a kormány nem enged, megkezdik a de­monstrációkat. Farkas Tibor, a Csongrád megyei gazdakörök demonstrációt szervező bizott­ságának tagja szerint igenis meg fogják találni a módját, hogy demokratikus eszközökkel, de a kijelölt útszakaszokra vonul­janak. Arra a kérdésre, hogy nem félnek-e a rendőri retorziótól, azt felelte, legvégső esetben közke­gyelmet kémek a köztársasági elnöktől, mint ahogy azt a ta­xisblokád alatt tették.- Nagyon reméljük, hogy a gazdákat legalább olyan állam­polgároknak tartj a Göncz A rpád, mint a taxisokat, mert ha nem, akkor mindenki számára bizo­nyossá válik, hogy az utóbbiak miért részesültek közkegyelem­ben -jelentette ki Farkas Tibor. Mivel a demonstráció az állí­tólagos tervek szerint az ország­határokra is kiterjedne, nem ér­dektelen figyelembe venni Krizsán Attilának, a Határőrség Országos Parancsnokságának keddi szóvivői nyilatkozatát:- A Határőrség feladata a határok és a határátkelők rend­jének biztosítása. Föl sem téte­lezem, hogy a gazdáknak eszükbe jutna a határátkelők rendjének megzavarása. Nyil­ván ők is jól tudják, hogy a határállomások munkájának közvetlen akadályozása nem­zetközi bonyodalmakat is okozhatna. Szlovéniában, Spa­nyolországban, Franciaország­ban és Ausztriában is voltak útelzárásos demonstrációk, de azok természetesen nem köz­vetlenül a határon történtek. Ha itt is hasonló fordulna elő, mi tájékoztatnánk a beutazókat a közlekedési helyzetről, az út­elzárások pontos helyéről. Semmilyen erőszakos mód­szerrel nem kívánunk élni. Az a híresztelés vagy feltételezés, hogy az újonnan beszerzett BTR 80-as páncélozott harc­járműveinket tömegoszlatásra akarjuk használni, egyszerűen agyrém! Magyarország jogál­lam, ahol a Honvédség vagy a Határőrség bevetéséhez szük­ségállapot elrendelése szüksé­ges. Ez pedig az Országgyűlés kompetenciája - jelentette ki Krizsán. Arra az újságírói kérdésre; mi a véleménye a kis fizetésű rend­őri állomány erős szimpátiájá­ról a gazdák és követeléseik iránt, illetve hogy a határőrök hasonlóképpen rokonszenvez- nek-e velük, azt a választ adta; erről még nem készíttetett fel­mérést... „Szereptévesztő” államtitkár A Független Rendőrszak­szervezet főtitkára, Fábián Ágota meglepődve fogadta Világosi Gábor (SZDSZ) bel­ügyi államtitkár nyilatkozatát.- Világosi államtitkárnak semmiféle jogosítványa nincs arra, hogy utasítást vagy paran­csot adjon. Az államtitkár úr valószínűleg a vágyait fogal­mazta meg, amikor a tüntető gazdák elleni rendőri fellé­pésről beszélt. A rendőr kizá­rólag az országos, illetve a te­rületi parancsnokok paran­csának köteles engedelmes­kedni. Bár a parancsnak mindig eleget kell tenni, a magyar rendőr a lelke mélyén semmi­képp sem akar a tüntető paraszt­ság ellen vonulni. Ennek egye­bek mellett az az oka, hogy itt, a rendőrségnél is komoly eg­zisztenciális nehézségek van­nak, a rendőrök java része a lét­minimum környékén él, az át­lagfizetés körülbelül harminc­háromezer forint. A magyar rendőr nagyon is megérti a ma­gyar paraszt panaszait! Az Ötvenhatos Magyarok Világszövetségének elnöksége megdöbbenve vette tudomásul, hogy a magyar gazdák polgári engedetlenségének hírére a Belügyminisztérium illetéke­se a médiában fenyegetőző nyi­latkozatot tett. A Világszövet­ség „nem ajánlja”, hogy az elégedetlenkedő polgárok el­len a BM erőszakot alkalmaz­zon - tette közzé nyilatkozatá­ban Bátonyi Sándor ügyvezető elnök és Vödrös Csaba főtitkár. A demonstráló parasztság mellett tette le a voksát Ko- pátsy Sándor, a magyar köz­gazdászok közismert doyen-je, aki elsősorban azt sérelmezi, hogy a kormány előkészítetlen, meggondolatlan törvényjavas­latokkal borzolja folyamatosan a közvélemény idegeit.- A kormány „csőlátásban szenved” - jelentette ki Ko- pátsy. Az SZDSZ országos elnöke szinte azonnal reagált a belügyi államtitkár nyilatkozatára, és kijelentette, hogy Világosi Gá­bor (azon bizonyos fenyegetés­nek vehető) kijelentéseit nem mint az SZDSZ tagja, hanem mint a BM dolgozója tette... Pető Iván nyilatkozata Mivel Pető ezen megnyilvá­nulása elvileg akár azt is je­lentheti, hogy a kisebbik koa­líciós párt elhatárolja magát a kormány vonatkozó politiká­jától, leghelyesebbnek tartot­tuk ezt tőle személyesen meg­kérdezni.- Elnök úr! Hogyan kell értel­mezni azt, hogy Világosi állam­titkár mint BM-dolgozó nyilat­kozott, s nem mint SZDSZ-es?- Nem szükséges értelmezni. Az Alkotmány egyértelműen fogalmaz. A gyülekezési sza­badság addig érvényes, amíg mások szabadságát nem sérti.- Ki az, aki ezt meghatároz­za?- A tüntetéseket azért kell bejelenteni a rendőrségen, hogy az mérlegelhessen. A múlt héten három gödöllői diák le akarta zárni az M3-as autópá­lyát. Természetesen nem kap­tak rá engedélyt. Elvégre a til­takozó megmozdulások társa­dalmi támogatottságát is figye­lembe kell venni...- Ön érzett fenyegető hangot Világosi nyilatkozatában?- Nem fenyegetett, hanem felhívta a figyelmet a törvényes keretek betartására, az engedé­lyeztetési eljárás fontosságára.-Akkor miért volt szükség arra, hogy Ön azonnal reagáljon?- Semmiképpen sem az elha­tárolódás. A társadalmi mozgá­sokat nem szabad figyelmen kívül hagyni. A demonstráci­ók csökkenő tendenciát mutat­nak, és úgy tűnik, hogy csak kevesek szándéka már a foko­zott blokád megvalósítása. A Gazdakörök Országos Szövet­sége is tárgyalásos úton kíván­ja immár rendezni a problémá­kat. Egyértelműen azoknak kell vállalniuk a felelősséget a tör­téntekért, akik erőltetik a de­monstrációt.- Ezek szerint egy keveseket képviselő felelőtlen csoport a felelős?- Nem akarnám minősíteni „így helyből” őket. Nem is­merem a pontos helyzetet. Egy biztos, hogy két párt lát­szik az események mögött állni.- Nevesítené?- A Független Kisgazdapárt és a MIÉP. Azt azonban, hogy van-e valóban közvetlen sze­repük a jelen eseményekben, nem tudom. És őszintén szól­va, nem is érdekel... Utána vagy helyette? Kézy Béla (Új Kelet) Nemrégiben egy sajtótájé­koztatón a kiadott program­tól eltérően váratlanul meg­jelent Vagy Frigyes földmű­velésügyi miniszter. Igaz, csak néhány percig tartózko­dott a sajtó munkatársai kö­rében, s a dolog apropóját az jelentette, hogy másnap in­dult a nemzeti Agrárprogam vitája. A miniszter elmond­ta, hogy a program célja „fej­lett, polgári jólétet adó mezőgazdaság létrehozása”. Hozzátette mindezekhez; nagyon fontosnak tartja, hogy előre vitatkozzanak törvényeken, ne pedig utó­lag, és nem az utcán kell tár­gyalni, hanem a javaslatokat normális körülmények közt kell megvitatni az érintettek­kel. Messzemenően egyetér­tek a miniszterrel, azt azon­ban már nemigen értem, hogy ennek felismertetésé­hez miért kell először az ut­cára menni azoknak, akikkel előzőleg lehetett volna, mi több, illett volna tárgyalni. A kormány sértődötten duz­zog, amikor gőggel vádolja az ellenzék. Pedig, sport­nyelven szólva, az ellenzék nem tesz mást, mint leüti azokat a magas labdákat, amelyeket a kabinet felad. Azaz, kihasználja azt a tár­sadalmi elégedetlenséget, amelyet a sorozatos át nem gondolt és következménye­ket számba nem vevő intéz­kedések hoznak, s ame­lyekről a kormányzópártok képviselői is gyakorta meg­állapítják, hogy enyhén szólva elhamarkodottak. Ezek után igazán nincs mit csodálkozni azon, hogy a kiskőrösiek vérszemet kapnak, és az átgondolatlan­ságra, arroganciára, tárgyalá­si csűrés-csavarásra ők is át­gondolatlan és a következ­ményekkel nem számoló blokáddal fenyegetőznek. Ha ehhez még az a parlamen­ti párt is a nevét adja, amely nemcsak a magas labdákat szokta leütni, de még az ön­gólnál is az ellenfélre hárítja a felelősséget, akkor talán nem túlzás azt állítani, hogy a választások előtt oly gyak­ran ígért szakértői kormány nemcsak az egyes szakterü­leteken mutatja az ama- törizmus jeleit, de gyakorta a politikában is dilettánsnak mutatkozik. Más kérdés persze, ho­gyan lehetne az ország va­lóban nem könnyű hely­zetét igazán szakértő mó­don megoldani, s van-e ma Magyarországon olyan erő, amely ezt a problémát a lehető legke­vesebb konfliktussal és óhatatlan veszteséggel tudná feloldani? Én mindenestere szimpa­tikusnak találom a gazdakö­rök mértékletességét - szem­ben a kiskőrösiek túlzásai­val - demonstráció ügyben, hiszen most készek arra, hogy az agrárprogramot és saját követeléseiket össze­vetve tárgyaljanak. Remé­lem, hogy a miniszter úr és csapata velük is és minden érintettel valóban döntés előtt akar vitázni és közös ál­láspontra jutni.

Next

/
Thumbnails
Contents