Új Kelet, 1997. március (4. évfolyam, 51-74. szám)

1997-03-17 / 63. szám

1 1997. március 17., hétfő Hétindító Lezsák és a 12 pont Létbiztonság, értékálló nyugdíj Fekete Tibor (Új Kelet) A megyei központi meg­emlékezés díszvendége Le­zsák Sándor, a Magyar De­mokrata Fórum elnöke volt. Az ünnepséget megelőzően alkalmunk nyílt egy rövid beszélgetésre.- Az MDF 149 évvel a forradalom győzelme után újra meghirdette a Mit kí­ván a magyar nemzet? című játékát. A történeti hűség kedvéért március 14-én ugyanazokon a helyszíne­ken, ugyanabban az idő­pontban állították össze a 12 pontot, mint korábban. Összesen mennyi javaslat érkezett a nemzet kívánal­mainak listájára?- Ötszáztizenheten küld­tek el teljes lajstromot, ezenkívül még legalább ugyanennyien tettek javas­latot a pontok összeállítá­sára. Akadt, aki tízoldalas levélben üzent és sorolta fel panaszait. Az ötleteket fel­dolgoztuk, és ez a tizenkét pont nemcsak az MDF óha­jait tartalmazza, hanem az egész magyar nép kívánsá­gai fogalmazódnak meg benne. Mondhatnám úgy is, ez a közakarat.- A Múzeum Kávéház­ban március 14-én este je­les közéleti személyek, is­mert színészek fogalmaz­ták meg a pontokat. Kiket hívtak meg erre a rendez­vényre?- Dobos Krisztinát, Csapodi Miklóst, Pongrácz Gergelyt, Bánffy Györgyöt, hogy csak az ismertebbe­ket említsem. A sajátos hangnemű találkozó leg­fontosabb üzenetének azt tartom, hogy nem lehet és nem szabad elszakadni a valóságtól. Keressük és jó­magam is keresem annak lehetőségét, hogyan lehet megjeleníteni a valóságot, és ebbe az ilyen játékos formák is beleférnek. Kü­lön örömünkre szolgált a javaslatok elolvasása után, hogy a levélírók milyen jól érzékelik a jelen kor problémáit, és milyen tisz­tán látják a hétköznapi gondokat. Sokkal tisz­tábban, mint némelyik, szakmáját gyakorló mi­niszter.- A felsorolt kívánalmak közül ön melyiket tartja a legfontosabbnak?- A negyediket. Munkát és létbiztonságot, értékál­ló nyugdíjat! Az elsze­gényedés megállítása, a munkahelyteremtés talán a legégetőbb probléma ma­napság. Úgy hiszem, itt, Szabolcs megyében ezt nem kell hangsúlyoznom. A csa­ládok milliói csak nagyon szűkösen és minden fillért beosztva tudtak eddig is élni, de az utóbbi két-há- rom évben tovább nehe­zedtek az életfeltételek. Flónap végén gondot je­lent a villanyszámla, a fű­tésdíj vagy a vízdíj kifize­tése. Ma a legtöbb ember­nek bizonytalan a munka­helye. Egy betegség, kiesés a keresőképességből felbo­rítja a család pénzügyi hely­zetét. Rendkívül veszedel­mes dolognak tartom, mert a bizonytalanság idegileg is megviseli az egész or­szágot. Mint ahogyan egy vízi erőművet sem lehet ál­landóan csúcsra járatni, ugyanúgy az emberi szer­vezetet sem lehet sokáig büntetlenül sarcolni. Idő­vel megromlik az emberek egészségi állapota, csök­ken a teljesítőképessége, és végül az egész ország tel­jesítménye alacsonyabb szintre süllyed. Rosszabb közérzet rosszabb hangu­latú közigazgatást ered­ményez, és egy általános kedélyállapot-romlás az eredmény. Emiatt a kül­földi tárgyalópartnere­inkkel szemben csökken­nek pozícióink. Olyan ez, mint az inflációs spirál. Az ország kedélyállapota mindenre kihatással van.- A nyugdíjak értéke min­denkor a gazdaság telje­sítőképességének függvé­nye. Hogyan ítéli meg a mai nyugdíjak értékálló­ságát?- Méltánytalannak és igazságtalannak tartom, hogy gyakran egy élet munkájáért ilyen alacsony összeget kapjanak nyugdíj gyanánt. Nagyon sokan ér­zik úgy, hogy az az állami vagyon, amit most kevés pénzért eladnak, az ő mun­kájuk eredménye is. Akik mindezt létrehozták, szin­te semmit sem kapnak vissza, legfeljebb egy meg­alázó fél százalékos nyug­díjemelésre futja a kor­mány erejéből.- Még bő egy év hátravan a legközelebbi parlamenti választásokig, de a pártok már most készülődnek a nagy eseményre. Kezdenek kirajzolódni a lehetséges választási koalíciók körvo­nalai is. Úgy tűnik, a két­pólusú ellenzéki tömörülés között a Kereszténydemok­rata Néppárt lehetne a ka­pocs. A KDNP betöltheti-e a híd szerepét?- Sajnálatosnak tartom, amikor egy párt belső ügyeit a bíróság előtt kell tisztázni. Remélem, rövide­sen sikerül elrendezni a belső viszonyokat, és ak­kor valóban összekötő ka­pocs lehet a jelenleg ellen­zéki padsorokban helyet foglaló pártok között. Megválaszolatlanul hagyott élet Néhány perc Hernádi Gyulával a művészetről, a halálról Talán kevesen tudják, hogy 1982 áprilisában Hernádi Gyula teljes egy hónapon át Nyíregyházán lakott. Akkori­ban készült a Friss Színház a Szép magyar tragédia be­mutatására. A pártállam ál­tal élesen támadott előadás - Jancsó Miklós rendezésé­ben - zseniálisra sikeredett, az elvtársak mégis leparan­csolták a műsorról. Az indok: nem felel meg a szocialista er­kölcs elvárásainak. A valóság azonban az volt, hogy a paj­zán színpadi akciók csak el- rejtették a kőkemény politikai kritikát! A kiváló szereposztás: Madaras József, Bárány Fri­gyes, Lakatos István, Szigeti András, Horinyeczky Erika és Hernádi Gyula folyama­tos jelenléte szinte csodákat művelt... Palotai István interjúja ___-M ost, 1997-ben is azt állít­ja, amit a Szép magyar tragé­dia utolsó mondatában: „Ma­gyarnak lenni liliom! Magyar­nak lenni rózsaerdő” ?- Tudja, mit jelent a rózsa­erdő? A hadifogságot... Három évet töltöttem orosz hadifog­ságban, és ebből egyet egy ha­talmas rózsakertben dolgoz­tam. Hatvanezer hold rózsa és negyvenezer hold levendula volt egymás mellett, és egy olajgyár. A kötelező norma napi hatvan kiló szirom volt, de legjobb esetben is csak tíz kiló volt teljesíthető. Persze „csak a szépre emlékezem”, de azt hiszem, érthető, miért kese- redek el, ha rózsáról hallok. A párhuzamról annyit, hogy Ma­gyarország hadifogságban van, és ugyanúgy, mint ahogy az emberek esetében, az ország is kezd leépülni. Elsősorban a kultúra, másodsorban a szexus pusztul és torzul. Nekünk sem jutott eszünkbe ott „a” nő, vagy egy Arany János-ballada. Maradt a puszta önfenntartás ösztöne. Hitek, elvek és meg­győződés nélkül. Egy szelet kenyér — az angol nyelvlecke, egy darabka hús -, a menedzser­iskola kitüntetéses bizonyítvá­nya volt a fennmaradás akkori és mai jelképei. A túléléssel vívott harcban romlott el min­den. Azt hittük, hogy a rend­szerváltással minden jobbra fordul, azonban ez nem követ­kezett be. Az egész halandzsa a NATO-val és az Európai Kö­zösséggel nem is szolgál mást, mint elfeledtetni azokat a belső retteneteket, amiket itt a kü­lönböző urak művelnek.-Ha az ország fogságban van, kik a fogvatartók? A bankok?- Őrből mindig akad renge­teg. A bankok, az uralkodó po­litika (a maga hetvenkét száza­lékával, ami arra is elég, hogy bármit keresztül tudjon hajta­ni, amit csak kifundál), még­hozzá egy látszatdemokráciá­ban. Ha kedvük szottyan, hol­napután megváltoztatják az al­kotmányt vagy a választási tör­vényt, természetesen úgy, hogy ez nekik kedvezzen. Persze az ember reménykedik. Az Alter­natív Kossuth-díj is ennek a modellje. Az egyéni és szak­szerű elismerés lehetősége, amely növeli a szabadságot, és szakmailag korrigál.- Van valamilyen „átjárás” vagy kapcsolat a két Kossuth- díj között?- Bár az állami Kossuth-dí- jat is egy kuratórium osztja, azonban a művészeti elismerést mérnökök ítélik oda, akiknek semmi közük a művészethez, így aztán működnek az „inten­ciók”, a .javaslatok” és a fülbe- suttogások. A Kossuth-díj at természetesen értékes emberek kapják, de teljesen esetlegesen. Ezért korrigál az alternatív díj, ezért több, mint a másik.- Ahogy elnézem ezt a kört, nekem roppantul hiányzik be­lőle Faludy György.- Ő már kapott Kossuth-dí- jat. Sajnos nem vagyunk annyi­ra gazdagok, hogy egy másikat is mellé tegyünk... Nobel-díjat sem adnak kétszer.- Más. Genetikai másolat készült egy birkáról. Valószí­nűleg az emberről is készül majd ilyen, hiszen a tudósok is gyarló emberek... Ön ezt a het­venes években már megjósolta, sőt az Elnökasszony című tévé- filmjében már egy „élő” szfinx is megjelent.- Ami az ember fantáziájá­ban megszületik, azt előbb- utóbb meg is valósítja. A baj csak az, hogy a fantáziálásnak árnyékai, negatív vetületei is vannak, amelyek az egésszel együtt szintén életre kelnek, és ebből születnek a legbotrányo­sabb dolgok. Lásd atombom­ba... Nem szeretnék pesszimis­ta képében feltűnni, de azt hi­szem, hogy az emberiség egy rontott fajta. Annak, amit a Jé­zus Krisztus-i szeretet képvisel, ritkaságértéke van... Az entró­pia az energia leépülését és szétzüllését, a negatív entrópia pedig a komplexszé válást és az egyre bonyolultabb struktú­rák felépülését jelenti. Az ent­rópia törvénye könyörtelenül végez mindennel, azonban időnként a történelem során ugyanúgy, mint a fizikában, felvillan a negatív entrópia, amelyre akár egy kozmikus etika is felépíthető, és ami akár az élet szikrájának is nevez­hető. Furcsa módon életel­lenes lehet az emberiség ilyen létszámú növekedése is. A technikai csodák is visszá- jukra fordulnak, és létrehoz­zák az egyre gyilkosabb fegy­verarzenált, olyanokat, ame­lyeket az akciófilmekben mu­togatnak...-Azt is minek...?- Bizony, azt is minek... Az ember csak áll és töpreng. Mi ez az egész? A nagy filozófu­sok Kanttól Leibnitzig és Aristotelestől Wittgensteinig egytől egyig mondanak va­lami részletet „valamiről”. Az „egész” értelme azonban fel­fedetlen marad... Az ember nem akar megszületni, és mé­gis megszületik, nem akar meghalni, és meghal - a kettő között pedig van hetven­nyolcvan, esetleg kilencven év (amikor a hamut is már mamunak mondja az ember), és közben folyamatosan azon gondolkodik, hogy mi ez, mi ez? De válasz soha nem érke­zik. Senkinek. És lám, mégis a pozitívumokat kell megél­ni! Ilyen roppant nehéz kö­rülmények között is a csodát várva próbálkozik az ember, a művész, a tudós, aki tehát etikus alkat, és ha talál olyan igaz embert, mint itt ennek az Alternatív Kossuth-díjnak a szponzora (Balogh Gyula - a szerk.), akkor rábólint, „igen, ez a negatív entrópia”, amely a keresett titok része! Hogy aztán honnan, melyik boly­góról jött ez az ember, azt nem tudom...- Talán már sokadik újjá­születés?- Igen, meglehet - moso- lyodik el Hernádi Gyula -, meglehet... Végtére is mind­egy, hiszen a lényeg az, amit képvisel a világban. Az éle­tet. A halál ugyanis maga a botrány! És aki nem az életet szolgálja, az örökre elvész... „Történjen meg a bolsevizmus trónfosztása” Az ország egyik legnagyobb ünnepi megemlékezését a Független Kisgazda Földmunkás- és Polgári Párt Deb­recenben tartotta március 15-én. A nagyszabású prog­ramban szerepelt népitánc-bemutató, tárogatómuzsika. Leleplezték Győrfi Lajos szobrászművész Petőfi-mell- szobrát, majd hatalmas ováció közepette Torgyán Jó­zsef, a párt elnöke lépett színpadra. Tudósítónktól __________ A közel 5000 fős tömeg előtt elmondott több mint egyórás be­széde első, helyzetértékelő részé­ben kiemelte: a Habsburg-házat ebben a városban fosztották meg trónjától. Ha az 1848. március 15- ei 12 pontot jelenlegi viszonyok­kal vetjük egybe, kiderül, hogy a magyar nép számos követelése közül sok máig nem teljesült. A követelések egyik csoportja a múlt században a polgárság létrehozása és a tulajdoni viszonyok megoldá­sa volt Nem az, hogy idegenek vegyék birtokba a magyar földet Torgyán József hangsúlyozta: az egyik legfontosabb feladat ma a mezőgazdaság talpra állítása, ami 60 milliárt forintból megold­ható. (Vesszen Pető, vesszen Horn! - skandálták néhányan eközben.) Az elnök szerint az in­tézkedés alapját az adhatja, hogy a forint csúszóleértékelésének megszüntetésével 300 milliárd, az infláció visszaszorításával 200 milliárd forint teremthető elő. Az országnak nemzeti kormány kell, amely a vidéket konszolidálja, mert ha a vidék tönkremegy, nincs újabb ezer éve a magyar­ságnak a Kárpát-medencében. Az FKGP programja szerint az ország lakosságának csökkené­se megállítható, ha alkotmány­ba foglalják a fiatalok első lakás­hoz és első munkahelyhez jutá­sának jogát. A társadalombizto­sítási díjak 10-15 százalékos csökkentése lehetővé tenné az 1848 óta máig meg nem való­sult igazságos közteherviselést. A párt kereszteshadjáratot hir­det a munkanélküliség ellen is. Ez - emlékeztetett a szónok - már 1995-ben megoldható lett volna, ha az akkori 430 milliárd forintos privatizációs bevételből 30 milliárdot munkahelyte­remtésre fordítottak volna. Az autópályák építésével kapcso­latban megjegyezte: ahol kon­cessziós autópálya épül, ott újabb vasfüggöny gördül le a magyarok számára. Az FKGP szerint a mainál ki­sebb, kétkamarás országgyű­lésre, a köztársasági elnök közvetlen megválasztására van szükség. Beszéde végén Torgyán Jó­zsef kiemelte: a választások első fordulójában az FKGP nem hajlandó politikai komp­romisszumot komi senkivel, de a kommunizmus legyőzése ér­dekében a választások máso­dik fordulójában az ellenzék javára hajlandók akár saját je­löltjeiket is visszaléptetni.

Next

/
Thumbnails
Contents