Új Kelet, 1997. március (4. évfolyam, 51-74. szám)

1997-03-17 / 63. szám

1997. március 17., hétfő Primagáz'közgyűlés Hazai krónika Csurka nem akar forradalmat MTI ____________ A Prímagáz Hungária Ipari és Kereskedelmi Részvény- társaság április 18-án délu­tán tartja meg évi rendes köz­gyűlését - adta hírül a cég. A fórum napirendre tűzte a társaság 1996-os üzleti évé­ről szóló jelentés megtárgya­lását, a mérleg- és az ered­ménykimutatás elfogadását, valamint az osztalék megál­lapítását. A társaság igazga­tósága a február 18-iki, a felügyelőbizottság pedig a február 28-iki ülésén a mér­leget és az eredménykimu­tatást már elfogadta, és az igazgatóság részvényen­ként 175 forint osztalék kifi­zetését fogja javasolni a köz­gyűlésnek. A nemzetközi számviteli szabályok szerint készült a Prímagáz Hungária Rt. bevé­telei 1996-ban 17,629 milli­árd forintot tett ki. Adózás előtti eredménye 2 milliárd 0,43 millió forint, adózás utá­ni eredménye pedig 1,57 milliárd forint. A Magyar Sajtó Bora MTI ____________ A m agyar szőlő- és borkul­túra népszerűsítésére rende­zett pécsi borhetek program­jához kapcsolódva az idén először választották meg a Magyar Sajtó Borát. A pécsi Aranykacsa étteremben ren­dezett borbírálaton a helyi és az országos médiumok húsz újságírója kilenc hazai törté­nelmi borvidék huszonhét fehér-, desszert-, rozé és vö­rösborát minősítette. A sajtó képviselői a fehérborok kö­zül a siklósi Bajor pince 1995-ös évjáratú Muscat Cuvee-jét, a desszertborok kategóriájában a Disznókő Rt. 1992-es Tokaji aszúját, a rozék közül a siklósi Fonti Bt. Zweigelt rozéját, a vö­rösborok kategóriájában a Tiffán Rt. Villányi Caberriet Sauvignonját ítélték a legki­válóbbnak. Ez utóbbi bor kapta a sajtó nagydíját is. Kötelező jegybanki alap Az Alkotmánybíróság hétfőn és kedden teljes ülést tart. Az első napon a testület megtárgyalja azt az in­dítványt, amely sérelmezte, hogy az úgynevezett ügy- nökbírákkal kapcsolatos munkáltatói jogokat az Or­szággyűlés elnöke gyakorolja. MTI_______ Me gvitatják azt az indít­ványt is, amely szerint alkot­mányellenes^ hogy az ügyész azonnal felfüggesztheti a közerkölcsöt vagy mások személyiségi jogát sértő saj­tótermék nyilvános közlését. Szerepel a napirenden az az indítvány is, amely azt kifo­gásolta, hogy a köztiszt­viselő felmentése esetén a végkielégítést nem az átlag- kereset, hanem az illetmény alapján számolják. Egy in­dítványozó azokat a rendel­kezéseket támadta, ame­lyek meghatározzák, hogy mikor lehet a fegyveres erőknél eltöltött szolgálati időt a korkedvezményes nyugellátásra jogosultság szempontjából figyelembe venni. Kedden az alkotmánybí­rák megvitatják azt az indít­ványt, amely a kötelező jegy­banki tartalékalapról szóló rendelkezéseket kifogásolta. Egy indítványozó szerint az alaptörvénybe ütköznek a kárpótlási törvény azon sza­bályai, amelyek az elszenve­dett kár és az ennek alapján járó kárpótlás mértékét hatá­rozzák meg. Egy másik indít­ványozó a titoktörvénynek az államtitokköri jegyzékkel kapcsolatos szabályait kérte megvizsgálni. A testület elé kerül az az indítvány is, amely szerint sérti az alkot­mányt, hogy a munkáltató a közalkalmazotti jogviszonyt felmentéssel akkor szüntet­heti meg, ha jogalkotói dön­tés következtében a közal­kalmazott további foglal­koztatására nincs lehetőség. Az „ellenzők" tüntetése Az „ellenzők”, a „kirekesztett nemzet” nevében kö­vetelt műsoridőt a Duna Televízió elnökétől a Ma­gyar Múltban Magyar Jövő Alapítvány az intézmény székháza előtt rendezett szombati demonstráción. MTI Álláspontjuk szerint az ál­taluk tervezett, május 1-től induló, heti háromszor tíz perces magazinműsor egy re­ményteli jövőképet, egy jobb Magyarországot mutat­na be a tévénézőknek, alapos történeti és szakmai háttérrel. A „pályázat” elnevezésű do­kumentumot Sára Sándor nevében Dayka Balázs, a Duna TV Elnöki Hivatalának vezetője vette át. A gyűlésen beszédet mondott többek között Király B. Izabella, a szervezet alapító tagja, Gidai Erzsébet egyetemi tanár, valamint Kunszabó Ferenc, a Hunnia című folyóirat főszerkesztője. Király B. Iza­bella felszólalásában hang­súlyozta: a hatalom valódi birtokosa a média, amely kormányokat képes megbuk­tatni, gazdasági válságot idézhet elő, és alapjaiban befolyásolja a népek, nemze­tek tudatát. Az alapítvány alternatívát kínál az Európai Unióhoz, illetve a Nato-hoz való csatlakozással szemben, és javaslatot dolgozott ki a pénzügyi gondok megoldá­sára is. Ennek az „ellenzői” nézetnek is meg kell jelen­nie a közszolgálati televízi­ókban, amelyeket jelen pil­lanatban az „európai uniós és a nátós lobby ural” - tette hozzá. A nemzeti összefogás szükségességéről beszélt Csurka István szombaton a MIÉP március 15-i ünnepi nagygyű­lésén a Hősök terén. A pártelnök a több tízezres tömeg előtt kifejtette: a jelenlegi rezsim ideje lejárt, képviselői ezért most azzal próbálkoznak, hogy viszályt keltsenek a magyarok között, szélsőségesként próbálják beállíta­ni őt és pártját. A szervezők által népgyűlésnek, illetve nemzetgyűlésnek nevezett demonstráció résztvevői köz- felkiáltással nyolcpontos követelést fogadtak el. MTI _____________ Am ennyiben ezeket a kor­mányjúnius 27-ig - Szent Lász­ló napjáig - nem teljesíti, ak­kor újra összegyűlnek, és a pol­gári engedetlenség minden esz­közét bevetve addig lesznek az utcán, amíg a hatalom a helyén marad. Csurka ugyanakkor mindenkinek értésére adta: nem akar forradalmat, mert az - Albániához hasonlóan - vér­ontásba és anarchiába taszíta­ná az országot. A MIÉP elnöke szerint a je­lenlegi kormány már gyenge, ők viszont még nem rendelkez­nek elegendő erővel. Ezért a legnagyobb ellenfél - tette hozzá - a társadalom jelentős részére jellemző közöny, a nyo­mor és a meghunyászkodás. Csurka amellett a nemzeti pár­tok bomlasztásával vádolta a kormánypártokat, elsősorban az SZDSZ-t. Megfogalmazása szerint fizetett ügynököket építettek be minden nemzeti erőbe. Az idegen érdekekkel szemben az egyetlen mérce az lehet, hogy ki a jobb magyar - jelentette ki. Egyben csatlako­zásra hívott fel „minden mű­velt, tehetséges, rátermett ke­resztény magyart”. A közfelkiáltással elfogadott határozatban a,demonstráció résztvevői ragaszkodnak az utakra kivonult gazdák köve­teléseinek haladéktalan teljesí­téséhez, az egészségügyben dolgozók, a tanárok, a rend­őrök, a tűzoltók, a vasutasok és a honvédek megígért bérköve­teléseinek kielégítéséhez, vala­mint a privatizáció felfüggesz­téséhez, az energiaszektor el­adásának berekesztéséhez. Kö­vetelik Medgyessy Péter pénz­ügyminiszter és Surányi György MNB-elnök azonnali lemon­dását, mindkettőjük számára megtiltanák az ország elhagyá­sát és a bankszakmában való működést. A határozat olyan igényt is megfogalmaz, hogy tájékoztassák a társadalmat a bevándorlás mértékéről, nem­zetiségi összetételéről, illetve az idegenek tulajdonszerzé­séről. Szorgalmazzák a reális létminimum megállapítását, az iskola- és kórházbezárások le­állítását, a kis- és középvállal­kozások, valamint a magyar kultúra támogatását és a bűnö­zés elleni keményebb hatósági fellépést is. A demonstrálok nagy ová­cióval fogadták G. Nagyné Maczó Ágnest, az Országgyű­lés és a Független Kisgazdapárt alelnökét, aki közölte: nem ma­gánemberként, hanem a nem­zetnek elkötelezett, felelős magyar politikusként jött el. Maczó bírálta az Európai Ke­resztény Demokrata Unió elnö­két, aki állítása szerint úgy vi­selkedik, mintha a tegnapi Moszkvából jött volna, utasít- gatja a KDNP elnökét, amivel beavatkozik a magyar belpoli­tikai életbe. Mint ismeretes, Csurka Ist­ván meghívta rendezvényére Giczy Györgyöt is. A KDNP el­nöke végül nem jelent meg, pártját Báthori Gábor alelnök képviselte. O - csatlakozva Maczó Ágnes szavaihoz — biz­tosította az egybegyűlteket: nincs szükségük külső tanács­ra, a KDNP magyar akar marad­ni, és a nemzetet akarja szol­gálni. Úgy vélekedett, hogy ma a Habsburgok helyett az IMF és a Világbank ül a magyar nép nyakán, az ő követeléseiket túllihegő kormánynak pedig le kell mondania. Nem szűnt meg a nacionalizmus Szent-lványi István Magyarország külkapcsolatairól Szabolcs-Szatmár-Bereg vendége volt március 14-én, pénteken dr. Szent-lványi István (SZDSZ), a Külügymi­nisztérium politikai államtitkára, aki találkozott dr. Zila­hi Józseffel, a megyei közgyűlés elnökével és gazdasá­gi szakértőkkel. A kerekasztal-beszélgetésen az állam­titkár elmondta, hogy e térség jelentősége felértékelődött, és ezt Nyugaton is érzik. K. Z. (Új Kelet) _______ A PHARE a kormányzati tá­mogatás mellett több mint egy- millárd forintot ad 15 projekt megvalósítására a keleti régió­ban. Májusban elkezdődik a csengersimai határátkelő bőví­tése, amely jövőre már a nem­zetközi teherforgalom részt­vevőit rs fogadja. így teher­mentesülhet a záhonyi és a biharkeresztesi állomás, és rész­ben olcsóbbá válik a szállítás. A kormány jegyzékben kérte ukrán partnerét, hogy április 1- jétől Beregsurány is a nemzet­közi forgalom része legyen. Egyelőre válasz még nem érke­zett, csak kitérő megjegyzése­ket kaptak. Az ukránok arra hi­vatkoznak, hogy a kamionok áthaladására Beregszász nem készült fel, az elkerülő út csak évek múlva épülhet meg. A PHARE-pénzek felhasználása azonban átnyúlhat a határokon, és közös elhatározással meg­oldható a probléma. Dr. Szent-lványi István ki­emelte, az ország vezetői figyel­met fordítanak arra, hogy a gaz­dasági szakemberekkel ha­zánkba látogató magas rangú politikusok a keleti térség adta előnyökkel is megismerkedje­nek. Utalt az osztrák kancellár debreceni és a német államfő nyíregyházi látogatására. Foly­tatják a keleti megyék nyugati országokban való bemutatását, májusban Bajorország lesz a há­zigazda. Lapunk munkatársá­nak azon felvetésére; miszerint Romániában csökkenni látszik a magyarellenesség, az államtit­kár azon véleményének adott hangot, hogy korai még a naci­onalizmus megszűnéséről be­szélni. Mondhatni mindezt an­nak ellenére, hogy állami szin­ten e jelenség nem tapasztalha­tó. Romámban sok minden függ a gazdaság és a politika sikerétől és annak tartósságától. Desta- bilizációs tényező lehet, ha ke­leti szomszédaink a súlyos gaz­dasági gondokat nem tudják fel­számolni. Tartós válság esetén újra elszabadulhatnak a magyar- ellenes indulatok. Szabálytalan, de előnyös MTI A MÁV Rt.-nek nem szár­mazott milliárdos nagyság- rendű kára azokból a Ples Rt.- vel folytatott barter-ügyle- tekből, amelyek révén a vas­úttársaság az ócskavas­ként nyilvántartott teherko­csik ellenében korszerű va­gonokhoz jutott. A leselej­tezett tehervagonok cseréje során viszont történtek ügy­rendi szabálytalanságok — állapította meg a MÁV Rt. igazgatósága legutóbbi ülésén. Ugyancsak eljárási hibá­kat fedezett fel az igazgató­ság a kamionok és konténe­rek szállítására alkalmas, úgynevezett kosaras vasúti kocsi szabadalmának és hasznosítási jogának meg­vásárlása ügyében. Az igaz­gatóság egyetért azzal, hogy folytatódjon a MÁV-tulaj- donban lévő kosaras vasúti kocsik licencének a haszno­sítása. Domokos Lajos sajtó­főnök az MTI-nek elmond­ta: a szlovákiai gyár hama­rosan megkezdi a kosaras vasúti kocsik gyártását. Azok értékesítésből megté­rül a licenc-vásárlásra köl­tött 70 millió forint. A költségvetés az állam- MAV szerződés alapján meg­rendelt vasúti szolgáltatáso­kért járó összeg kisebb há­nyadát az orosz államadós­ság terhére fizeti meg a MÁV-nak. Az igazgatóság megállapította, az ügyletet bonyolító Ples Rt. és a MÁV Rt. között tavaly kötött szer­ződés szabályos. A végrehaj­tás során számviteli szabály­talanság nem történt. Az igaz­gatóság úgy foglalt állást, hogy amíg a költségvetés nem képes közvetlenül fi­nanszírozni a MÁ V-nál meg­rendelt szolgáltatások egy ré­szét, addig indokolt és a MÁV számára előnyös a szer­ződés további teljesítése. Kirekesztve az ellenzékből Új Kelet-infromáció A Magyar Demokrata Néppárt (MDNP) vezetői - Szabó Iván elnöktől kapott tájékoztatás alapján - sajná­lattal veszik tudomásul, hogy a külföldi állam- és kormányfők budapesti láto­gatásuk alkalmával csak há­rom parlamenti ellenzéki párt képviselőivel találkoz­nak. A tárgyalásból kimarad az ellenzék legnagyobb párt­ja, az FKGP és a legkisebb, az MDNP. A néppárt tagjai elfogadják, hogy a találko­zók szervezésekor az illeté­kesek figyelembe veszik a külföldi vendégek kívánsá­gait. Szükségesnek tartják, az előkészítésekben részt vevő protokollszakemberek hív­ják fel a külföldi vezetők fi­gyelmét arra, hogy a pártok közötti megkülönböztetések a mai magyar belpolitikai helyzetben feszültségeket keltenek. Természetes az, ha a látogatók hazájuk valamely magyar testvérpárt vezetői­vel kívánnak találkozni. Ezeket az eszmecseréket azonban el kell különíteni az állami protokolltól.

Next

/
Thumbnails
Contents