Új Kelet, 1997. március (4. évfolyam, 51-74. szám)

1997-03-14 / 62. szám

-»lljlíclet Növényorvosokra szükség van Munkatársunktól________ A nagyüzemi mezőgaz­dasági szövetkezetek és ál­lami gazdaságok ideje el­múlt. A végzett agrárszakem­berek nehezen találnak ma­guknak munkahelyet, pedig szaktudásukra égető szükség lenne. Várhatóan koncentrá­lódnak a termőterületek, és idővel egyre nagyobb táb­lákban gazdálkodnak majd. Csütörtökön egy nyíregy­házi tanácskozáson találkoz­tunk dr. Aponyi Lajos nö­vényorvos-szaktanácsadó­val, a Növényvédő Mérnö­kök Országos Szövetsége el­nökével. A szakembertől megtudtuk, a növényvé- dősök kamarába szeremének tömörülni, elsősorban érdek- védelmi szervezetként akar­nak működni. Sok szakmér­nök vállalkozó lett, és mind a szolgáltatásaik árának ki­alakításában, mind megren­delőik igényeinek kielégíté­sében összehangolt stratégi­ára van szükség. Ráadásul a megnövekedett környezet- védelmi kihívásoknak is meg kell felelni. Megyénkben 160 felső­fokú végzettségű növényvé­delmi szakember van, közü­lük 70-en tagjai a szövetség­nek. Az újsütetű gazdák közül nagyon sokan még a leg­alapvetőbb agrárismeretek­kel sem rendelkeznek. Töb­bek között emiatt is szigorí­tottak nemrég a növényvédő szerek forgalmazásának sza­bályain. Sok vegyszert, ami eddig szabadforgalmú volt, már csak szakvizsgával (en­gedéllyel) bíró személyek­nek szolgálnak ki, illetve a komoly mérgező hatású, ve­szélyes szereket csak diplo­más vagy technikus szakem­bereknek adnak. A heveny toxicitású szerek használata visszaszorulóban van. Ugyanakkor az új permetsze- rek sokkal alattomosabban mérgeznek, és fokozottab­ban kell ügyelni a biztonsá­gi előírások betartására. A felsőfokú növényvédel­mi végzettség megszerzése után a Keszthelyi Helikon Egyetemen háromszor egy- harmad éves képzés után növényorvosi képesítést szerezhetnek a jelentkezők. Ez a posztgraduális képzés jelenleg a legmagasabb szint, amit ezen a téren ha­zánkban el lehet érni. Ezek a doktorok komoly szerepet vállalhatnak a gazdaképzés­ben, amit a Földművelésügyi Minisztérium ötvenszázalé­kos költségtérítéssel támo­gat. A képzésre óriási szükség lenne. Mint azt Sallai Pál, a megyei növényvédő állomás vezetője elmondta, nagy a kuszaság a permetszerek for­galmazásában. Az elmúlt évben is többen keresték meg őket azzal, hogy leper­zselték a termő gyümölcsöst. Mint utólag kiderült, bi­zonytalan eredetű szert hasz­náltak, és a gombaölő vegy­szerben Glialka gyomirtó is volt. A másik típushiba, ami­kor nem tartják be az adago­lási utasításokat. Ha túl híg­ra sikerül az oldat, akkor nem fejti ki jótékony hatását, az erős szer pedig leperzseli a növényt. A nagy földterüle­ten gazdálkodóknak megér­né szakemberre bízni a nö­vényvédelmet, de a legtöb­ben közülük még azzal sin­csenek tisztában, mi az ő igé­nyük. Addig pedig nehéz raj­tuk segíteni. Almaszimpózium Munkatársuktól _________ Ke let-magyarországi al­maszimpózium volt csü- törökön a nyíregyházi székhelyű Szabolcs-Szat- már-Bereg Megyei Nö­vény-egészségügyi és Ta­lajvédelmi Állomáson a Dow Elanlo növényvédő- szer-forgalmazó cég szer­vezésében. A tanácskozá­son a Növényvédő Mérnö­kök Országos Szövetségé­nek elnöke, dr. Aponyi La­jos adott tájékoztatást a szervezet elmúlt évi mun­kájáról, valamint az ez évi feladatokról. Rávilágított arra, hogy a mai tapasztalatok szerint hatalmas igény jelentkezne a növény-egészségügyi szakértők munkájára, vi­szont nincs rá fizetőképes kereslet. Dr. Szabó Tibor, az újfehértói kutatóállomás munkatársa a legújabb al­makutatásokról és a kikísér­letezett fajokról tartott előadást. Balogh Lajos, a Dow Elanlo cég képvi­selője két, újonnan kifej­lesztett, nagyhatású nö­vényvédő szert mutatott be, s ismertette az érdeklő­dőkkel a Dow Elanlo 1997. évi vállalati stratégiáját, amelynek egyik fontos cél­kitűzése a környezetvé­delmi szempontok érvé­nyesítése. Kiskert 1997. március 14., péntek Hétről hétre a kiskertekben Lefagy vagy nem fagy le? Fekete Tibor (Uj Kelet) Mint ahogyan a farkas sem eszi meg a telet, úgy a korai jó időnek is megvan a maga böjt­je. A hét végére a meteorológi­ai intézet komoly lehűlést jó­sol, és ezzel együtt kemény éj­szakai fagyok várhatók. Akik február végén elveteményez- tek, azok most izgulhatnak. A dughagyma még mínusz négy­öt fokos hideget is elvisel, de a leveszöldségfélék vagy a bor­só már sokkal érzékenyebb a fagyra. Ne higgyük azt, hogy a föld alatti gyenge csíra nem sínyli meg a hideget. A korán felmelegedett talajban hamar kihajtanak a magvak, és mí­nusz öt fok alatt már nem csak a talaj felszíne fagy meg. A fagykárok elhárításának egyik leggyakoribb módszere a füstölés, de nehéz megolda­ni, hogy napi tíz-tizenkét órán át folyamatosan őrködjünk a tűz felett. Többre megyünk, ha éjszakára egy- vagy kétrétegű agrofóliával (nejlonnal) védjük a veteményt. Ennek a célnak a tavalyi használt, de még nem túl szakadt fólia is megfelel. Amikor hétvégén kime­gyünk a kiskertbe, ne feledjük, tűzgyújtási tilalom van ér­vényben. Igaz, hogy magánte­rületekre nem vonatkozik a til­tás, de itt is legyünk nagyon elővigyázatosak. A tűz helyé­hez közel ne legyen gyúlé­kony anyag, különösen szeles időben kell az óvatosság. Mindig legyen kéznél egy vö­dör víz, lapát, ásó. Ha nem sürgős, inkább várjunk a gaz elégetésével. Legalább kiszá­rad, és a füstje nem bosszantja a szomszédokat. A rózsa kitakarásán már túl vagyunk, lehet metszeni. Elő­ször a tavalyi száraz ágakat vagy virágmaradványokat vágjuk le, majd a bokorrózsá­kat 2-3-4 szemre metsszük vissza. A futórózsánál se akar­junk egy év alatt csodákat el­érni. Legfeljebb egyméteres futást hagyjunk meg. A túl hosszú hajtást úgysem bírja el­látni vízzel és tápanyaggal. Különösen a gyenge vagy fia­tal tövek sínylik meg az erőltetett növekedést. A fák rügyei még mindig nem pattantak ki, de virágzik a mogyoró és más barka is. A méheket kicsalogatta a meleg nap, ezért vigyáznunk kell a permetszerek kiválasztásával és keverési arányaival. Ame­lyik kert közelében méhészet vagy méhkaptárok vannak, ott már ne használjunk téli tö­ménységű lemosó permetezést. Különösen a kéntartalmú sze­rekkel legyünk nagyon óvato­sak. Az igazi kertészek szere­tik a méhecskéket, mert nélkü­lük nem lenne beporzás. Vi­gyázzunk rájuk! A dísznövények is igénylik az ápolást. A száraz, beteg ága­kat a bokrokról is le kell vág­ni. A tujafák ágai lehajlanak a hótehertől. A csúnyán kiálló ágakat kötözzük a törzshöz, néhány hónap alatt visszanye­ri eredeti formáját. Bokomövé- nyeink alatt is fel kell lazítani a talajt, de ne ásózzunk. A gyö­kerek magasan vannak, inkább csak sarabolókapával frissítsük a földet. Nyári hígítású szerek­kel a dísznövényeket is perme­tezhetjük. Legalább elpusztít­juk az áttelelő kártevőket. Ha most vetünk borsót, ak­kor a hétvégi fagy még a föld­ben éri a magot. Legalább egy hétbe telik, míg nedvességgel megszívja magát, addigra re­mélhetően megszűnik a fagy­veszély, és lehet, hogy néhány héttel korábban szedhetjük le a telt csöveket. Kísérletképpen vethetünk néhány sor cseme­gekukoricát is. Nagy a kocká­zat, mert a tengeri fagyérzé­keny, de 15-20 szállal próbál­kozhatunk. Hátha sikerül. Most kell verni a hónapos ret­ket, de előzetes talajfertőt­lenítés nélkül nem érdemes vele foglalkozni. Ma már annyira fertőzött a feltalaj, hogy szinte biztosan férges lesz a gumó. Ne feledkezzünk meg a vetés utá­ni locsolásról! Amíg elég ned­ves a talaj, nincs is baj, de a lan­gyos szél hamar kiszárítja a termőföld tetejét, és az éppen félig kicsírázott mag idővel ki­szárad. Ilyenkor ne a fémzárolt vetőmagvakat hibáztassuk. Közös érdek Munkatársunktól ______ A m ezőgazdaságban be­következő változások, a mezőgazdasági kisterme­lők, egyéni vállalkozások előtérbe kerülése miatt igen bonyolult a növényvédel­mi károsítók helyzetére vo­natkozó információk eljut­tatása a termelőkhöz. Mindezek miatt a Sza- bolcs-Szatmár-Bereg Me­gyei Növény-egészségügyi és Talajvédelmi Állomás - az előző évek hagyománya­inak megfelelően - a jö­vőben is segíteni kíván a termelők, a mezőgazda­sághoz szorosan kötődők munkáját. Az állomás szak­emberei levélben megke­restek minden egyes polgár- mesteri hivatalt, s együtt­működésüket ajánlották fel. Ebben kifejtették, hogy szakértői szolgáltatásuk ki­terjedne a fontosabb ká­rosítók megjelenésének, fejlődésének előrejelzésére, az ellenük való védekezési tanácsokra, valamint az ép­pen aktuális növény-egész­ségügyi problémák felis­mertetésére a megyében honos legfontosabb gazda­sági növénykultúrák köré­ben. A növényvédelmi szak­emberek meglátása szerint az önkormányzati hivata­lok közreműködésével a termelők széles körét be le­hetne vonni az információs rendszerbe, kialakítva egy hatékonyan működő meg­előző-segítő hálózatot. Agrár­támogatások Új Kelet-információ A Földművelésügyi Mi­nisztérium legfrissebb ösz- szesítése szerint az agrártá­mogatási pályázati rend­szeren belül - a rendelke­zésre álló rövid idő ellené­re - sikert aratott a március 1-jei beadási határidővel lezárult tavaszi ültetvény- telepítésekkel kapcsolatos kérelembenyújtás. A jelentések szerint or­szágosan összesen 287 pá­lyázatot nyújtottak be a gazdálkodók. Az előzetes adatok szerint a telepítésre tervezett összes ültetvény­felület meghaladja az 1100 hektárt. Ebből több mint 800 hektár a szőlőtele­pítési és 300 hektár a gyü­mölcstelepítési pályázat. A mintegy 2,2 milliárd forin­tos bekerülési költségű ta­vaszi telepítések összes tá­mogatási igénye közel egymilliárd forint. Á pályázatelkészítési idő rövidsége ellenére a mi­nisztérium szakértői úgy tapasztalják, hogy az idei ültetvénytelepítési kedv arányaiban hasonló a tava­lyihoz, viszont a termelők komoly problémaként ve­tették fel, hogy a megfelelő mennyiségű és minőségű szaporítóanyagban hiány mutatkozik. Az agrártámogatások igénylésének legközelebbi J fontos dátuma április 1-je lesz. Ekkorra kell benyúj­tani az építési és az őszi ültetvénytelepítési pályá­zatokat. Fotók: Bozsó Katalin

Next

/
Thumbnails
Contents