Új Kelet, 1997. március (4. évfolyam, 51-74. szám)
1997-03-01 / 51. szám
Mennyi jut a családi kasszából... A háztartások kiadásának szerkezetváltozása 00% ; J ■ <0 20% 10% 1970 1980 1990 1993 1994 ■ Egyéb 11 Szolgáltatások ■ Tartós fogyasztási cikkek □ Lakásfenntartás □ Ruházkodás ■ Élvezeti cikkek ■ Élelmiszer 1995 A Magyar Divat Intézet a Központi Statisztikai Hivatal adataira támaszkodva megvizsgálta, hogy mennyi jut manapság a családi kasszából ruházkodásra. Az 1970-es évvel indította a felmérést, mikor is a háztartások kiadásainak közel 35 százaléka élelmiszerre, 15 élvezetei cikkekre, 4-4 lakás- fenntartásra és tartós fogyasztási cikkek vásárlására, 30 a szolgáltatások és egyéb kiadások finanszírozására szükségeltetett, így közel 12 százalék jutott a ruházkodásra. Tíz év múlva, azaz 1980-as adatok szerint 5 százalékkal kevesebbet költöttünk élelmiszerre, valamelyest nőtt az élvezeti cikkekre és szolgáltatásokra fordított összeg, de ruházkodásra is kevesebbet költöttünk, már csak az összkiadás 9 százalékát. Az 1990-es adatok szerint tovább csökkent az élelmiszerre fordított összeg, de már élvezeti cikkekre is kevesebb jutott, ruházkodásra is már csak 5,5 százalék, de vagyonkánk több mint 50 százaléka a szolgáltatások, lakásfenntartás kifizetésére fordítódott. A 1993-94-es évben tovább csökkent az étkezésre, ruházkodásra szánt összeg - utóbbi már csak 4,5 százalék-, meghaladták viszont már az 50 százalékot a szolgáltatásokra, lakásfenntartásra szánt kiadásaink. 1995 fordulópont volt. Ekkor már többet szántunk - szánhattunk ?- élelmiszerekre (az összkiadások 32 százalékát), sőt, a ruházkodásra is már 6 százalékát költ1 hettük „vagyonkánknak”. Kevesebb pénz adtunk ki tartós fogyasztási cikkekre (6-7 százalék), szolgáltatásokra majdnem a felét költöttük ez előző évinek. Bizánc divatja A kelet-római birodalom fővárosa, Bizánc kulturális és gazdasági centrum volt i. sz. 300-i. sz. 1400- ig. A kor építészeti stílusa is gazdagságot és hatalmat reprezentált. Jellemzők voltak a boltívek és kupolák, valamint a színpompás mozaikok, amelyekkel a hatalmas templomok belsejét díszítették. A ruházat fényűző, merev viseletté alakult, amely beburkolta és eltakarta a test természetes formáit, alakját. Az uralkodó réteg kedvelte a súlyos, tarka selyemanyagokat és brokátokat, amelyeket nemesfémekkel és gyöngyökkel gazdagon hímeztek. Az egyszerű nép viszont a szerény gyapjú- és lenanyagokat hordta. Még ma is a bizánci öltözetre emlékeztetnek az egyházi ornátusok (hivatalos öltözet), sőt, a világi uralkodók koronázási omátusa is erre emlékeztetett. Női viselet Alsóneműként szolgált a bokáig érő, fehér selyemből készült tunika, amely hosz- szúujjú volt és övvel hordták. A felső ruházat, a hosszúvagy rövidujjú stóla eleinte földig ért, később rövidült, és láttatni engedte a bokáig érő alsóneműt. Az anyag súlyától függően viselték övvel vagy lazán kiengedve. A paenula, kerekre szabott zárt köpeny alsó szegélyét elöl gyakran visszahajtották és hátravetették a vállakon. Az uralkodóházhoz tartozók köpenyt borítottak magukra, amelyet dekoratív ruhacsattal kapcsoltak össze a jobb vállon. Férfiviselet A hosszúujjú, térdig vagy bokáig érő tunikát többnyire övvel hordták, hossza, bősége, színe és anyaga a rang és a társadalmi pozíció szerint változott. Általában szűk nadrág felett viselték. A dalmatika, azaz a hosszú, öv nélküli bő ujjas tunika csak az uralkodók s a magas méltóságok felsőruházata volt. Színes hosszanti csíkok, aclavik díszítették az elejét, hátulját és az ujjak szegélyét. A köpenyt, amelynek téglalap, illetve legömbölyített alakja volt, elöl vagy a jobb vállon fibulával (ékszerül szolgálló csat, kapocs) összekapcsolták. Egy mellmagasságban felvarrott agyagapplikáció, a tablion szolgált rangjelzésként. Ez az uralkodó köntösén arany- és gazdagon díszített, magas hivatalnokoknál bíborszínű volt. A zárt köpeny, a paenula, egyházi omátussá alakult és miseruha (kazula) lett belőle. Kellékek A hölgyek hajukat körben felcsavarva fésülték és diadém- mal (homlokpánt, korona) díszítették, amelyre fátylat rögzítettek. Az ezüstös vagy arany hálófonatokból készült fejkötők mellett kedvelték a turbánhoz hasonló sapkát is. (A Magyar Divat Intézet Öltözködéstörténet című kiadványának alapján) NMNNBHMHNHHi XII. Budapesti Divatnapok Alkalmi ajánlat hölgyeknek is a szmoking, különböző sötét tónusokban. Lila, bordó, zöld és természetesen fekete (fent) A nyárra is gondolva: egy- és kétrészes fürfőruhákban fe- hérben-feketében, de akár narancs-, kiwi-, és tengerkék, színben is divatosak lehetünk (jobbra) Az oldalt írta és összeállította, a fényképeket készítette Hatházi Andrea Hazánkban sokáig az volt az általános, hogy a ruházati termékek többsége forgalmazás előtt vizs- ; gáltatási kötelezettség alá esett, napjainkban ez szin- , te teljes egészében megszűnt. Érdekességnek tekint- „ hető, hogy noha sok ala- i csony minőségű termék van jelen a hazai piacon, a reklamáció mennyisége ' számottevően nem emel- | kedett, igaz, nem is csők- | kent. Ennek magyarázata az is lehet, hogy az üzletekben rugalmasabban kezelik a vásárlói kifogásokat, mivel már erre lehetőség van a boltoknak. A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelethez kizárólag az olyan eseteket kell továbbítani, ahol az üzlet és a vásárló között műszaki szempontból vita merül fel. A textil- és ruházati termékek között a legtöbb kifogást a farmertermékekre, szabadidő-ruházatra, pulóverekre nyújtották be. A kifogás legtöbbször a színtartósság, szakítószilárdság, kopásállóság miatt érkezik. Gyakoriak a konfekcionális hibák, me- ) lyeknél a nem megfelelő varrat és öltés csökkenti a termék hordhatóságát. Kevés gyártó és forgalmazó veszi figyelembe azt a rendeletet, miszerint csak olyan termék hozható forgalomba, amely vásárlási tájékoztatóval van ellátva. A ruházati termékek teljes egészére vonatkozik ez a szabály, melynek része a használati-kezelési útmutató és minőségtanúsítás. A vásárlói tájékoztatóról belföldi termékeknél a termelő, import termék esetén az importáló a forgalmazóval együttműködve köteles gondoskodni. Őszre is, tavaszra is alkalmasak a kétrészes kosztümök, akár különféle hosszúságú szoknyákkal, nadrággal. A blézerek változatossá tehetők különféle - de az alapanyaggal harmonizáló kiegészítő szövetekkel, paszpólokkal (lent) a ym vásárló ^ védelmében
