Új Kelet, 1997. március (4. évfolyam, 51-74. szám)

1997-03-11 / 59. szám

I * Vilidet QJ Városlátogató 1997. március 11., kedd Újraindult a mezőgazdasági tiltakozó akció. Hétfőtől már nem elszigetelt jelenségekről van szó, hanem az ország 19 megyéje csatlakozott a gazdakörök felhívásához. Csak Szabolcsban tíz helyen akadá­lyozzák a gazdák a folyamatos közlekedést. Járó­kelőket kérdeztünk Vásárosnaményban, hogy mi a véleményük a sorozatos tüntetésekről?- Teljesen egyetértek a til­takozókkal, mondja Nagyon sok az elvonás. Mi, nyugdí­jasok is alig tudunk megél­ni, de aki valamilyen vállal­Szökocs Andrásné: kozásba fog, attól annyiféle jogcímen vonják el a kerese­tét, hogy neki magának szin­te semmi sem marad. A fiam nem a mezőgazdaságban dolgozik, de vállalkozó. Lá­tástól vakulásig dolgozik, mégsem tud egyről a kettőre jutni. Én tudom a legjobban, milyen nehezen fizeti ki a különféle adókat. Azt hi­szem, nem csak a mezőgaz­dasági dolgozók érdeke, hogy ez a helyzet megváltoz­zon, minden dolgozónak, vállalkozónak, sőt még ne­künk, nyugdíjasoknak is meg kellene szívlelni a gaz­dálkodók kijelentéseit. Nagy László és felesége:- Sok rokonom gazdálko­dik. Pontosan tudom, mibe kerül egy hektár gyümölcsös telepítése. Igaz, a kormány is ad hozzá valamit, de a költ­ségek nagyobb hányadát a gazdálkodó állja, és ki tud­ja, mikorra fordul majd az újonnan ültetett almás ter­mőre. A frissen telepített gyümölcsös évekig csak vi­szi a pénzt, de ugyanolyan gondosságot vagy még töb­bet igényel, mint a termő. Ha azt számolom, hogy évente legalább tizenötször kell permetezni, hogy metszeni, gyointalanítani kell, akkor százezeres nagyságrendű az a költség, amit a termesztő­nek előlegezni kell. És egyál­talán nem biztos, hogy ez a pénz valaha is megtérül, hi­szen az idén sem tudták a ro­konaim rendes áron eladni az almájukat. Valamit ebben az ügyben tenni kellett, és elég nagy baj az, hogy a kormány csak a tiltakozások hatására volt hajlandó amolyan tes- sék-lássék engedményeket tenni a gazdálkodók felé. Varga János és felesége:- Egyáltalán nincs ér­telme ennek a tüntetés­nek. Ebben a szép idő­ben már régen a földe­ken kellene dolgozni­uk, de csak a kedélye­ket borzolják. Azzal kellene foglalkozniuk, ami a megélhetést je­lentheti számukra. Úgysincs semmi értel­me a tiltakozásnak. Nem lesz attól semmi­vel se jobb az élet, még jó, ha rosszabb nem lesz. Jó volna, ha megegyeznének. Azt se tudni, kinek az érde­keit képviselik. Az egy-két holdas kistermelőkét? A nagy- gazdákét? Azokét, akik Budapesten ülnek a párnázott székekben, és vá­lasztási kampányt csinálnak a kisember nyomorúságá­ból? Nem jól van ez, kérem, sehogyse, mert igazából mindenki kimehetne az ut­cára, és akkor mi lenne az or­szágból? Csak a káosz meg az ellenségeskedés. Öregek vagyunk már, szeretnénk még egy-két békés eszten­dőt, de ha a gazdálkodók nem térnek jobb belátásra, az akár szörnyű katasztrófához is vezethet. Az oldalt írta: Berki Antal fényképek: Bozsó Katalin A vásárosnaményi és a fehér- gyarmati kórházak egyesítése körül kirobbant politikai viha­rok közepette dolgozik a Vásá­rosnaményi mentőállomás. A Szatmár-Bereg Kórház létreho­zásával az állomás munkája sok­rétűbbé vált. Eddig is negyven- ötezer ember, a huszonnyolc be­regi település betegeinek szük­ség szerinti, biztonságos kórház­ba juttatása volt a feladatatuk, ami különösen télvíz idején kí­vánt szinte emberfeletti munkát, de most a két kórház közötti szál­lítást is vállalták, ami ha nem is jelentősen, de azért megnövelte feladataikat. Filep Sándorral, a mentőállomás főápolójával be­szélgettünk a megnövekedett feladatokról, arról, hogyan dol­gozik egy mentőállomás a kele­ti határszélen.- Öt kocsival végezzük mun­kánkat. Két kocsi állandóan hu­szonnégy órás szolgálatot lát el, három pedig napközben szállít­ja a betegeket. Az állomás kocsi nélkül nem marad, de ha mégis, mert teszem azt, éjszaka mind a két kocsink úton van valame­lyik faluba, akkor segítséget tu­dunk kérni Kisvárdáról, Fehér- gyarmatról vagy Szálkáról. For­dított esetben mi is segítünk kol­légáinknak.-Lánya a beregi térség legtá­volabbi települése. Onnan mennyi idő alatt tudják a bete­get kórházba juttatni?- Attól is függ, hogy mi a baja a betegnek. Ha súlyos, infarktu­sos helyzet van, akkor nem is mi megyünk, hanem valamelyik közeli állomásról esetkocsit ké­rünk, és a mentést az bonyolítja le. Ha megfelelőek az útviszo­nyok, viszonylag gyorsan kór­házba tudjuk juttatni a beteget, télen nehezebb a dolog, de gép­kocsivezetőink kitűnően kép­zett szakemberek, PAV 1-es vizs­gával rendelkeznek, és mindent elkövetnek, hogy a lehetőségek­hez képest gyorsan, de baleset nélkül juttassák kórházba a rá­szorulót. Óvatosan kell vezetni, mert télidőben az utak jószeri­vel járhatatlanok, és a könnyel­mű vezetés a betegen kívül még a személyzetet is életveszélybe sodorhatja. Most még nincs esetkocsink, de reményeink sze­rint hamarosan itt, a naményi ál­lomáson is lesz ilyen. Az eset­kocsi telepítése kicsit bonyolul­tabb dolog, nem elég az Orszá­gos Mentőszolgálat segítőkész­sége, szükség van városi segít­ségre is, hiszen az ilyen kocsik személyzete magasan képzett, diplomás szakemberekből áll, akiknek letelepedését Vásáros­naményban önerőből nem tud­juk megoldani. A közeljövőben még két mentőautót kapunk, és azzal zökkenőmentesen tudjuk majd ellátni a mentést, a beteg- szállítást és a két kórház közötti szállítást.- Hányán dolgoznak az állo­máson?- Harmincán vagyunk, ebből 12 gépkocsivezető, tizenhat ápoló és két, más munkát végző alkalmazott. Az gondolom, hogy szakképzettségben, lét­számban állomásunk megfelel a követelményeknek...- És orvos? —Természetesen rendszeresen konzultálunk a naményi kórház­zal, ha súlyosabb az eset, akkor a kórház segítségünkre van, és szükség esetén orvos is megy a helyszínre, de ez inkább csak akkor fordul elő, ha a szomszé­doknál nincs szabad esetkocsi.- A két kórház közötti szállí­tást hogyan oldják meg?- A forgalom nagy részét je­len pillanatban mi bonyolítjuk le a kórházak között, most még ez nem jelent számottevő igény- bevételt, de valószínű, hogy a jövőben több munkát jelent a két kórház közötti forgalom el­látása. Azért is kértünk plusz kocsikat, hogy adott esetben ne maradjunk anélkül itt az állomá­son. Úgy látom, hogy állomá­sunk minden különösebb gond nélkül képes lesz eleget tenni a ránk váró feladatoknak. Vásárosnamény Önkormányzati hírek Évente negyven-hat­van embert foglalkoztat a város közhasznú munkás­ként. Egy-egy munkavál­lalót általában három hó­napos időtartamra alkal­maznak. A közhasznú munkások feladata a vá­ros parkjainak, útjainak tisztán tartása, az intéz­mények környékének rendbe tétele. A 90 napos foglakoztatottság jogo­sulttá teszi a munkaválla­lót különböző segélyek igénybevételére. Az idén pályázat segítségéve] ezt a létszámot 100 főre sze­retnék emelni. * * * Vásárosnamény idei leg­nagyobb beruházása Vitka szennyvízhálózatának ki­építése. Ha a 214 millió forint értékű beruházás el­készül, akkor a város kom­munális ellátottsága tel­jessé válik. A telefon, a gáz, a vezetékes víz után teljes lesz a szennyvízhá­lózat is. * * * Az idén is megrendezik a Beregi Ünnepi Hetek rendezvénysorozatát. A hagyományoknak meg­felelően ezúttal a határon túli Beregszászon zajla­nak az események. Már­cius 9-én, vasárnap, a beregszászi ünnepélyes megnyitón Hegedűs An­tal, Vásárosnamény pol­gármestere köszöntötte az egybegyűlteket. A Bereg biztonságáért dolgoznak Nincs könnyű helyzetben a keleti végeken tevékeny­kedő rendőrkapitányság. A környéket a munkanélküli­ség hatványozottan sújtja, ami melegágya a nemrégi­ben tanult, úgynevezett megélhetési bűnözésnek. Vásárosnamény három ál­lamhatár közelében fekszik. Három közeli ország mel­lett, ahonnan nemcsak tu­risták, hanem bűnözők is érkeznek. Évek óta a leg­nagyobb gondot okozza a kapitányság dolgozóinak a tranzitbűnözés. Tóth Amb­rus rendőrőrnaggyal, a vá­rosi kapitány bűnügyi he­lyettesével beszélgettünk a bűnözés elleni harc mód­szereiről, az 1996-os esz­tendő eredményeiről.- Közepes kapitányság a mi­énk, de tavalyi teljesítményünk tükrében nem végeztünk rossz munkát. A megye nyolc kapi­tánysága között másodikok let­tünk, ami körülményeinket, működési területünket ismerve kifejezetten jó eredménynek számít. Területünkön nagyon sok munkanélküli él. Elszapo­rodtak a megélhetést lehetővé tevő lopások, de nagyon sok a fiatal pályakezdő munkanélküli is, akik szintén veszélyeztetet­tek, hiszen a semmittevés is le­het oka a bűnöző életmódnak. A Tisza gyakorlatilag végigkí­séri területünket, és ez nemcsak nyáron, turistaszezonban okoz problémát, de télen is. Sok ví- kendházat feltörnek, amiben a tulajdonosok is ludasak, hiszen mi értelme van értékes haszná­lati tárgyakat az őrizetlen házak ban hagyni? Huszonnyolc tele­pülés nyugalma fölött őrkö­dünk, ez hozzávetőlegesen negyvenezer embert jelent. Ke­vesen vagyunk ahhoz, hogy mindenütt ott legyünk,de lehe­tőségeinken belül mindent megteszünk, hogy a lakosság biztonságban érezze magát. Sajnos, nem a legjobb techni­kai feltételek mellett végezzük feladatainkat. Nem szeretek pa­naszkodni, de jó lenne, ha leg­alább a teljesen leromlott La­dánkat ki tudnánk cserélni va­lamilyen normális autóra.- Vannak a területen rendőr­őrsök?- Most avattuk fel a nyír- madai őrsöt, ami nagyon sok terhet levesz a vállunkról. Fon­tos dolog ez a rendszer, már csak azért is, mert a helybéli emberek nagyobb bizalommal vannak a „saját” rendőreikhez, mint az idegenekhez. A közel­jövőben újabb őrsöt avatunk, Csarodán, de jó lenne má- tele­püléseken is létesíteni ilyen bázist.- Mennyire tudják féken tar­tani a kishatárforgalomban közlekedő csempészeket?- Mindent elkövetünk, hogy ne legyen környékünk a csem­pészek eldorádója. Szorosan együttműködünk a határőr­séggel, és azt hiszem, komoly eredményeket értünk el az elle­nük vívott küzdelemben. Persze, máshogy kezeljük az öreg nénit, aki kis motyóját akaija pénzzé tenni, hogy valami ennivalót vehessen az unokájának, és máshogyan azokat, akik nagy­ban űzik az ipart. Itt is lénye­gesen egyszerűsödik majd a dolgunk, ha a határőrség is megkapja a nyomozati jog­kört, mert akkor a rájuk tarto­zó ügyekben teljes joggal fog­nak tudnak eljárni. Jók a kap­csolataink az ügyészséggel, a bírósággal. Általában gyorsí­tott eljárással intézzük a kül­földiek jogellenes belföldi tar­tózkodásának ügyeit. Délelőtt előállítjuk az elkövetőt, dél­után már bíróság elé áll, meg­születik az ítélet, este kiszál­lítjuk a határra, és mehet haza Isten hírével.- Van-e a körzetben pol­gárőrség? Kapnak-e segítsé­get a lakosságtól?- Igen. Csak a legnagyobb elismeréssel szólhatok azok­ról a lakosokról, akik szabad idejüket feláldozva éjszakán­ként velünk együtt járőröz- nek, és segítenek nekünk a bűnözök semlegesítésében. Érdekeink megegyeznek, és ha összefogunk, ha a lakos­ság rokonszenvét, segítőkész­ségét magunk mögött tudjuk, akkor hiszem, hogy előbb- utóbb úrrá leszünk az állam­polgárok életét megkeserítő bűnözési hullámon. ^Mentőállomás Mstm

Next

/
Thumbnails
Contents