Új Kelet, 1997. március (4. évfolyam, 51-74. szám)
1997-03-01 / 51. szám
1 Jeruzsálem Kelet-Jeruzsálemben a 170 ezer főnyi zsidó lakosság létszáma máris meghaladja a palesztin lakosság 155 ezer fős lé- lekszámát, s a különbség tovább nő az újabb, immár tizenegyedik zsidó lakóteleppel, amelynek építését a Netanjahu-kor- mány szerdán jelenti be hivatalosan. A zsidó, a keresztény és a mohamedán vallás hívei által egyaránt szent városnak tekintett Jeruzsálem 400 éves török fennhatóság után a XX. század elején két évtizeden át Palesztina brit mandátumterület székhelye volt, majd 1948-ban az első izraeliarab háború után a város nagyobb, nyugati fele Izrael, kisebb, keleti fele Jordánia része lett. A keleti részt Izrael 1967-ben elfoglalta, s az egyesített Jeruzsálemet 1980-ban fővárosává nyilvánította, amit az ENSZ elítélt. A héberül Har Homa, arabul Dzsebel Abu Gneim néven ismert területen épülő újabb lakótelep 6500 lakása további mintegy 25 ezer fővel növeli majd a keleti városrész zsidó lakosságát. Az izraeli hatóságok 1967 óta a telkek kisajátításának gyakorlatát folytatják - írta az AFP -, s a lakásügyi minisztérium támogatásával azóta 38 ezer, kizárólag az izraelieknek szánt lakás épült, míg a Jeruzsálem összlakosságának 28 százalékát kitevő palesztinok összesen 600 lakás építéséhez kaptak támogatást. Merőn Benvenisti szociológus, a város egykori alpolgármestere szerint az izraeliek nem csupán elvették a területet a palesztinoktól, hanem emellett erősen korlátozták a palesztinok számára megmaradt területeken kiadható építési engedélyek számát. Benvenisti egyszerűen „óriási blöff’-nek minősítette azt az állítást, amely szerint a Har Homa-i munkálatokkal párhuzamosan fel szándékoznak építeni 3000, palesztinoknak szánt lakást is. „Minden új lakótelep-építés megkezdésekor elmondják a nemzetközi közvélemény elnémítása végett... hogy a palesztinoknak is fognak építeni. Ebből azután semmi nem valósul meg” - idézte fel azt, hogy néhány éve nagy hírveréssel bejelentették: 7500 palesztin család számára lakótelepet terveznek a város északi, Beit Hanina nevű részére. (A tervek papíron maradtak.) Az izraeli hatóságok elismerték a város 1948-as kettéosztása előtt a keleti részben szerzett zsidó ingatlantulajdonokat, de nem ismerik el a nyugati részben korábban szerzett arab tulajdonokat. A Jeruzsálemhez közeli palesztin falvak bekebelezése és a Jordán folyó nyugati partján végrehajtott építkezések eredményeképp megháromszorozódott a jeruzsálemi ön- kormányzat kezében lévő terület. Máriapócsi évértékelő Sikli Tímea (Új Kelet) Az elmúlt esztendő is mozgalmasnak bizonyult Mária- pócson a görög katolikusoknál. Egymást érték az események, melyről dr. Mosolygó Marcell görög katolikus paró- kus segítségével adunk egy kis összefoglalót. Az év első történése Vízkereszt ünnepéhez kapcsolódik. Ezen a napon majdnem minden házban fogadták a lelkészeket a városka hívő emberei egy közös imádságra. A körút során az atyáknak módjukban állt olyan embereket is megismerni, akik, bár hívő katolikusok, mégis ritkán jutnak el a templomba. Ez az út döbbentette rá az egyház helyi vezetőit arra is, mennyi a szegény és nélkülözni kénytelen ember. Új dolog volt 1996-ban, hogy a nagyböjt szerdáin és péntekjein is végezzenek Előszenteltek Liturgiáját elmélkedéssel. Halottak szombatján száztizenöt család elhunytjairól emlékeztek meg. Március 28-30. között a nagyböjti lelki gyakorlaton a híveknek több mint egytizede végzett húsvéti gyónást. Ugyanezen hónap harmincadik napján, Lázárszombaton egyházközösségi lelkinapot tartottak. Ezen az estén a templomban Pirigyi István történész az Unióról és a 300 évvel ezelőtti könnyezésről tartott előadást a híveknek. Március 31-én, Vi- rágvasámap a Pápa térre vezető utat az önkormányzat a boldog emlékű parókusról, Bacsóka Pálról nevezte el, halálának első évfordulóján. Az áprilisra eső húsvét vasárnapon három szentelést tartottak, melyeknek végén összesen 195 pászkás kosarat számoltak össze. Április 23-án Amerikában élő görög katolikusok köszöntötték Máriapócson a Szűzanyát püspöki vezetésével az unió ünnepségén. Májusban az a negyvenöt kisiskolás tett sikeres hittanvizsgát szüleik jelenlétében, akik az év során odaadással készültek erre az alkalomra. A következő hónapban az önkormányzat szervezésében a helyi egyházvezetők Máriazellbe zarándokoltak, ahol felvették a kapcsolatot a helyi polgármesteri hivatallal, majd hazafelé jövet a bécsi Szent István dómban imátkoztak a pócsi kép előtt. Júliusban első alkalommal volt közös zarándoklata a hónap utolsó vasárnapján a Nyír- egyháza-Debrecen római katolikus egyházmegyének. Dr. Bosák Nándor püspök úr hívására a papság háromnegyed része és több tízezer hívő együtt adott hálát e jubileumi esztendőben. Augusztus 17-én görög katolikus egyházi kórusok adtak csodálatos hangversenyt a belső tábori oltárnál. Az esztendő legfényesebb ünnepe augusztus 18-án volt, amikor a rádión és a tévén keresztül az egész ország Máriapóccsal ünnepelhetett a pápalátogatás ötödik és a könnyezés háromszázötvenedik évfordulóján. Szeptember elején a város adott otthont az Európai Búcsújáróhelyek vezetői konferenciájának. A konferencia érdekessége, hogy az előadókat és a vendégeket a Vatikánba jelölték ki. Október második hetében a Gödöllői Premontrei Gimnázium egyik osztálya lelkigyakorlatot tartott a templomban. A fiatalok nagy érdeklődést mutattak a keleti liturgia és a szinte egyedinek számító ikonosz- tázionok története iránt. 1696. november 4-étől december 8- áig könnyezett először Máriapócson az Istenszülő ikonja. Erre emlékezve 1996. november 4-5-én kétnapos történelmi konferenciát tartottak Nyíregyházán, a Hittudományi Főiskola szervezésében. December szinte teljes egészében az ünnep hangulatának jegyében telt el. Templomjáró A nyírbátori református templom S. T.(Uj Kelet) Az 1479-es kenyérmezei fényes győzelem után Báthory István vajda Nyírbátorban országos jelentőségű építkezésbe kezdett. 1484- ben Geréb László erdélyi püspök a mezőváros tized- jövedelmét átengedi a vajdának és az általa alapított, Szent Györgyről elnevezett plébániatemplomnak. Ez az oklevél az épület déli bejárata fölött elhelyezett, 1488- as évszámot mutató Báthory- cúnerrel és a szentély lábazatába vésett 1494-es évszámmal együtt világosan bizonyítja, hogy a mai hatalmas késő gótikus templom a század nyolcvanas éveiben épült. Az egyetlen hatalmas teremből álló, keskeny, magas épület délnyugati sarkához kis méretű, négyszögű torony simul, északkeleten pedig emeletes sekrestye. A szentély sokszögű. A karcsú arányokat a merészen égre törő támpillérek, a közöttük nyíló, gyönyörű csúcsíves ablakok és a meredek tetőzet hatásosan fokozzák. A nemesvértű déli kettős kapu a századforduló legszebb reneszánsz alkotásai közé tartozik. Az épület egyszerű, rézsűs lábazata a kapu két oldalán még gótikus módra, merőleges lefutással végződik, és keretezi a gazdag tagozatú kaput, amelynek gyöngy- és szívsorral díszített, félköríves lunettáját fenn akantuszvirág zárja le. Két szerényebb kivitelű reneszánsz ajtó vezetett a hajdani sekrestyébe, illetve toronyba. Ezeknél sokkal magasabb művészi színvonalat képvisel a szentély déli falába felállított hármas papi ülőfülke és az északi falba mélyedő szentségfülke. A Báthory-család síremlékei közül csak kettő maradt meg. A hajdani oltár helyére került István vajda vörös márványból faragott sírlapja. Rajta fekszik a sodronyinges, életnagyságú férfialak. Feje brokát párnán nyugszik, jobbjában pallost tart. A mai református templom sok tekintetben egyedülálló értéket jelent, mégsem áll elszigetelten az egykorú hazai művészetben. Mind térkialakításában, mind részleteiben szorosan kapcsolódik a XV-XVI. század fordulójának ferences építészeti gyakorlatához. A templom délnyugati sarka közelében 1640 körül épült a hatalmas fa harangtorony. A sűrű gerendaszerkezetet a zsindelyhéjazat sátorszerűen borítja. A gerendák 1-16 számmal jelzett összeillesztései jól láthatók. Fenn oszlopos tornác fut körül. Mellvéddeszkái, váltakozó pikkelydíszes ívei, könyöklői a magyar építészeti fafaragás legidősebb és legszebb emlékei közé tartoznak. A négyfiatomyos sisak karcsúsága meglepő ellentétben áll a torony zömök testével. Az Alföld keleti szegélyén és Erdélyben elterjedt harangto- ronytípus e legnagyobb és legjelentősebb példája Wield György epeijesi mester feliratos és évszámos harangját őrzi. Hosszú évek óta ez a református templom ad otthont a nyírbátori zenei napok jelentősebb hangversenyeinek is.
