Új Kelet, 1997. március (4. évfolyam, 51-74. szám)
1997-03-10 / 58. szám
líclct Megyénk, a fehér folt Előttem a megyei Statisztikai tájékoztató, tele adatokkal, térképekkel. Megyénk fehér folt ezeken a térképeken. Itt a legkevesebb a társas vállalkozások száma, csekély az egy lakosra jutó külföldi befektetés, mérsékelt a búza termésátlaga. Két esetben vörösük Szabolcs-Szatmár- Bereg megye: a munkanélküliségi ráta nagyságát nézve és a lakásépítéseket tekintve. Gazdaság 1997. március 10., hétfő 5 Nagybani sertésár-felverések Nyíregyházi országos állatvásár Kozma Ibolya (Új Kelet) A Központi Statisztikai Hivatal adatait nézve az első gondolatom, hogy el kell költözni a térségből. Nincs remény a felemelkedésre, az egzisztenciális és anyagi javak megteremtésére. Diplomás fiataljaink előtt is két út áll: iskoláik befejezése után nem térnek haza a fővárosból, a Dunántúlról, vagy szülőfalujukban kényszerülnek munkanélkülisegélyre, esetleg minimális jövedelmet nyújtó egyszerű munkára. A megyeszékhely és néhány kisváros maroknyi jól működő üzeme nem tud minden szakembert foglalkoztatni, még akkor sem, ha szükség lenne rájuk. A gazdasági növekedés mindössze egy százalékos, s bármennyire is szeretnénk, az áhított fejlődés még mindig várat magára. Már számba vettük értékeinket, prioritásokat fogalmaztunk meg, több szakember szakított a „sírás-módszerrel”, s végre megpróbálják a régió értékeit bemutatni. Mindazt, amire büszkék lehetünk. Szép kivitelű, többnyelvű kiadványokat készítettünk a megyéről, hogy ezekkel is csalogassuk a nyugati tőkét. Mégsem tolonganak a külföldi befektetők. Bizonyára van valami taszító a térségben, amiről mi nem tudunk... Csekély vigasz, hogy az ipari termelés csökkenése megállt, 1992 óta ez volt az első év, amikor a termelékenységet sikerült növelni. A szomszédos Hajdú-Bihar megyében négy százalékkal növekedett az ipari termelés, míg Jász-Nagykun-Szol- nok megyében ugyanennyivel csökkent, Győr-Moson- Sopron megyében viszont tizenhét százalékkal növekedett. A nyugati területek természetesen nem hasonlíthatók a keleti megyékhez. Sokak szerint ott az osztrák példa egyfajta húzóerőként szolgál, és serkenti a határközeli régiók fejlődését. A romániai, ukrajnai települések viszont bennünk látják gazdasági fejlődésük mintáját. Egyik ismerősöm mesélte, hogy valójában nem történik más, mint egyre nyugatabbra költöznek az emberek. Biztosabb jövőt, kedvezőbb állást és lehetőséget keresve. Az a nyíregyházi virágárus, aki Sopronba készül, s vállalja, hogy az ingatlanügyletek befejezéséig albérletben él, valójában a megyében is tisztességes vagyont szerezhet. Mégis úgy gondolja, sokkal eredményesebb lehet egy olyan közegben, ahol nem fehér hollónak számít, hanem egyik hatékony vállalkozás a sok közül. Ott, ahol egymást gerjesztik a gazdasági társaságok, és van lehetőség a ténykedésre, szemmel látható, dinamikus fejlődésre. Igaz, ezek a dolgok is viszonylagosak, hiszen az a román állampolgár, aki Nyíregyházán telepedett le, elsősorban munkáért jött, csakúgy, mint az ukrán asz- szonyok, akik Kótajban vagy más kis faluban próbálnak napszámosként kevéske jövedelmet szerezni. A fiatal ukrán lányok álma egy magyarországi férj, beházasodni egy magyar családba, s megszabadulni a nyomortól, a nélkülözéstől. Nekik ez ugrásszerű javulást jelenthet életkörülményeikben. A megybeli ifjak jó autóról, lakásról és luxuscikkekről ábrándoznak, de kevésbé bíznak a nyugatiakkal kötött házasságokban. A statisztikai adatok alapján a növekvő lakásépítési kedv biztatónak tűnik. Sokan vették igénybe a szociálpolitikai kedvezményeket, többen csak a második, harmadik gyerek megszületése után gondolhattak új lakásra, akkor is egy ravasz vállalkozó segítségével, aki kifizette a fennálló adósságokat és indulótőkét adott, amit könyörtelenül vissza kellett fizetni. A lakások állagát, állapotát és felszereltségét senki sem vizsgálja. Mint ahogy azt sem, hogy mennyi házat bontottak le, s ugyanabból az alapanyagból hányat építettek fel újra és újra. Hiába akarjuk mi a székes- fehérvári vagy a budapesti példát megismételni. Nem fog sikerülni. Azt ott, azon a helyen, és csak abban a közegben lehetett létrehozni. Ahol autópálya van, osztrák hatás és valós vonzóerő, ahol érdemes befektetni, tőkét vinni és fejleszteni. Talán a csendességhez szokott szabolcsi emberek nem is vágynak erre. Valószínűleg ezért vannak, ezért maradnak itt. Az bizonyos, hogy elviselhetőbb viszonyokat és munkát követelnek. A lokálpatriotizmusnak is van határa. A hazához, az otthonhoz éhes gyomorral nehéz ragaszkodni. A térséget azonban nem a fővárosba költözött szakemberek fogják kihúzni a gödörből, csak azok, akik itt maradnak. Többnyire jobban is értenek szakmájukhoz, mint a Budapestről „lejövő”, ott köny- nyen érvényesülni tudó harmadik vagy negyedik vonalbeli vezetők. Várni kell és keresnünk a lehetőségeket. Azt már tudjuk, hogy maguktól nem fognak ránk találni a „tőflfcs” befektetők. Talán nem multinacionális cégekre kell várnunk, hanem egyszerűbb, de biztosan működő vállalkozásokra. Nem feledve a megyei jellegzetességeket, szépségeket, hanem kiaknáznunk azokat. Munkatársunktól _________ Az elmúlt hétvégén újra emelkedtek a sertések eladási árai. Hatalmas volt a megye- székhelyen a kereslet-kínálat, és minden eddigi rekordot megdöntött a forgalom is. A hízók kilogrammonkénti ára 195-200 forintig, az 50-55 kilogrammos süldők darabja 9000, a 70 kilogrammos állatok vételi ára 12 ezer forintig emelkedett. A 15-16 kilogramAdó ’97 Új Kelet-információ __ Az adózási szabályok idén, január elsején hatályba lépő módosításáról lesz szó azon a nyírbátori előadáson, amelyet a megyei kereskedelmi és iparkamara szervez március 11-én, kedden. A tájékoztatást az APEH megyei igazgatóságának szakértője tartja 15 órai kezdettel, a városi polgármesteri hivatalban. MTI____________ A g azdasági élet etikájának kérdéseit vitatják meg a Fiatal Közgazdászok Országos Találkozóján, mely szombaton kezdődött Pécsett, A több mint félezer ifjú ökonómus - zömük még egyetemi hallgató - kétnapos tanácskozásának megnyitóján Terták Elemér, a Magyar Közgazdasági Társaság főtitkára a gazdasági etika társadalmi megítéléséről szólva kifejtette: a közvélemény a hazai gazdaságban elenyészőnek tartja az etika jelenlétét, ugyanakkor a többség szerint éppen az etikátlanság, a korrupció és a jogsértés a gazdaságra és a demokrácia egészére leselkedő legfőbb veszély. Kovács Árpád, az ÁPV Rt. igazgatótanácsának elnöke hangsúlyozta: a privatizáció üzlet, nem pedig a szociális kérdések megoldásának eszköze, s képtelenség is lenne egymásnak ellentmondó célokat egyszerre kitűzni. Kifejtette: a magyar privatizáció annyira volt tisztességes, amennyire a politikai rendszerváltás folyamata megengedte azt. Óriási hibának nevezte, hogy a privatizációs szervezet korábban azt a látszatot keltette, mintha jogköre nagyobb volna a törvényben foglaltaknál. A „mindent mos jószágokért a kereskedők 5-6 ezer forintot is elkértek, s a 15-20 kilogrammos állatokat csak 6 ezer forint feletti összegek kifizetése után lehetett hazavinni. Az állatvásártér szakembereinek véleménye szerint a kirívóan magasra felvert árak a közelben lévő, Hajdúdorogon keddre jelzett nagybani felvásárlásnak tudhatok be. Az információk szerint ott legalább 200 darab 7-13 kilogrammos MTI __________ Az Év biogazdája cím odaítélésével szombaton befejeződött az 5. Országos Biokultúra Találkozó Kecskeméten. A kitüntető címet a tiszacsegei Thsege Biofarm gazdája, Bodnár György kapta meg. Az egyesület ellenőrző szerve, a Biokontroll Hungária javaslatait is fiszabad, amit a törvény nem tilt” szabadságával önkorlátozó módon lehet és kell élni - vélekedett az ÁPV Rt. vezetője. A gazdasági átalakulás legfontosabb etikai feltételének az állam kiszámítható viselkedését, a jogkörük határait betartó tisztviselők tisztességét nevezte, és nem zárta ki az etikus lobbizás szerepét a gazdasági életből. Kérdésre válaszolva elmondta: a privatizációs bevétel alkalmazotti részesedés céljára szánt húsz százalékát a törvény és a lehetőségek szerint még ebben a félévben megkapják a jogosultak. Nem fizetnek azonban azoknak, sőt a jog eszközével lépnek fel azokkal szemben, akik korábban lemondtak erről, mert ingyen jutottak állami vagyonhoz, utólag azonban a gazdasági erőfölénytől való fenyegetettségre hivatkozva mégis igényt támasztanak a részesedésre. Antal László közgazdász előadásában kifejtette: éppen a szabályok változása szorította háttérbe az etikát. Furcsa azonban - vélekedett -, hogy azok kérik számon a gazdaság etho- szát, akik korábban nem háborodtak fel azon, hogy a társadalom többet rendelt, mint amennyire futotta volna, s a fizetőpincért a jövő generációihoz küldte a számlával. sertést meg akarnak venni a kereskedők, mégpedig 350 fo- rint/kg körüli árért. Mindemellett a 25-50 kilogrammos sertések élősúlyáért 220 Ft/kg forintot fognak várhatóan fizetni. A szarvasmarha-felhozatalból szombaton hiányzott a tejelő tehén, viszont annál több bikát hajtottak ki gazdáik a vásártérre. A tíznapos bikák 15, a három hónaposak 30, a hét hónaposak 40, a tíz hónaposak 50 ezer forintot értek. Egy magas genetikai értékű, 2,5 hónapos Fríz-fajtáért a tulajdonosa 35-40 ezer forintot kért. A lovak száma is szépen megszaporodott a legutóbbi állatvásár óta. A kínálatban volt egyéves kanca 140, kétéves csak 130, hároméves, hasas 200, ötéves csődör 300 ezer forintért. Egy másfél és egy hároméves kancát a gazdája együtt kínált 500 ezer forintért. A vásár legfiatalabbja egy öt hónapos, sodrott csikó volt, amelyet a tulajdonosa 85 ezer forintért adott el. gyelembe véve, a bíráló bizottság olyan jelöltek közül választotta ki a legjobbat, akik gazdaságukat teljesen átállították a biotermelésre. A Biokultúra Egyesület kétnapos rendezvényét a tapasztalatokat összegző zárófórumon a résztvevők - termelők, forgalmazók, illetve a mozgalom elkötelezettjei és szimpatizánsai — egyaránt eredményesnek minősítették. Fekete Tibor (Új Kelet) A reprezentáció az üzleti vendéglátás (étel, ital), az ezen felül nyújtott szolgáltatások (szállás, utazás), az üzleti ajándékozás, vagy az évfordulókhoz kötődő üzemi megemlékezések költségei. Ha az ilyen ünnepi alkalmakkor jutalmat vagy ajándékot adnak a dolgozóknak, és az alkalmazottak, vagy a munkáltatók megfizetik a 44 százalékos adóelőleget, akkor nem minősül reprezentációnak, és költségként elszámolható. A reprezentációs keretet az utóbbi években jelentősen csökkentették. Jelenleg egyéni vállalkozó a bevétele 0,5 százalékát fordíthatja erre a célra, és nem haladhatja meg az évi 100 ezer forintot. A reprezentációt úgy is el lehet számolni, hogy a boltban vásárolt kávét, italt vagy süteményt üzleti vendéglátásra használják. Természetesen ezt is számla ellenében lehet elkönyvelni. Az egyéni vállalkozó, vagy valamelyik beosztottja elmehet üzleti útra is. Ilyenkor az utazásra és a szállásra fordított összeg igazolás nélkül is elismert költség. Heti Ipartner- szolgáltatás Új Kelet-információ Az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium (IKIM) által működtetett, Ipartner fantázianevű telefonszolgálaton e héten az alábbi három támakör- ben várják a tárca szakértői a lakossági, vállalkozói kérdéseket: Március 11-én, kedden az osztrák kereskedelmi és gazdasági kapcsolatokról ad felvilágosítást a szaktárca olyan kérdésekkel kapcsolatban, mint például a partner- és üzletfél-közvetítés, bármunka, munkavállalási lehetőségek, közúti fuvarozás szabályai. Március 12-én, szerdán a kis- és középvállalkozói export finanszírozásról, külkereskedelmi hitellehetőségekről, az Eximbank hitelkonstrukcióiról, a gazdasági célelőirányzat kedvezményeiről, a német START-hitelről kapnak felvilágosítást az érdeklődők. Március 13-án, csütörtökön az energiatakarékosság-beruházási programokat segítő támogatási formák lesznek a nap fő témái. Az IKIM forródrótjainak számai: 1/269-3703 (16-17 óráig üzenetrögzítőként üzemel), 1/111- 9669, valamint az 1/131- 4375. A telefonkészülékek mindhárom napon 14-16 óra között hívhatók. Nehezen bizonyítható az ide vonatkozó kormányrendelet azon pontja, mely szerint nem számolható el költségként az igazolhatóan nem csak üzleti célt szolgáló út. Az mondjuk egyértelmű, hogy valaki családjával elsősorban nem üzletkötés céljából tölt el két hetet a spanyol tengerparton, de egy háromnapos budapesti kirándulásról nehéz eldönteni, hogy annak mi volt a valós célja. A költségek jelentős csoportja még a lízingdíj. Erre lízingszerződést kötnek, melynek tartalmaznia kell, hogy kizárólag üzleti célt szolgál. A tárgyi eszközöknél nincs is gond, mert például egy esztergagépet nem is lehetne másra használni. Egy személygépkocsi azonban családi célokat is szolgálhat és munkavégzésre is használhatja a vállalkozó. Szintén nehéz bebizonyítani, hogy a futott kilométerből mennyi volt a vállalkozásé, mennyi a családé. Amikor a lízingelt eszközt, például az esztergagépet értékesítik, az értékesítés időpontjáig még el nem könyvelt értékcsökkenést költségként el lehet számolni. Az év biogazdája Fiatal Közgazdászok Országos Találkozója Költségelszámolás III.
