Új Kelet, 1997. március (4. évfolyam, 51-74. szám)
1997-03-08 / 57. szám
Az oldalt Kozma Ibolya szerkesztette Óvodások a gimnáziumban A nagykállói Brunszvik Teréz Óvoda nagycsoportosai büszkén, boldogan készülnek a testnevelés foglalkozásokra. Télen és a hűvösebb napokon a szomszédos gimnázium tornatermében mozognak és játszanak. A hatalmas tornateremben furcsa, ismeretlen dolgokat láthatnak. Bordásfalat, szőnyeget, gyűrűt és kötelet. A legjobban a bordásfal nyerte el a nagycsoportosok tetszését. No persze, az is kivételes, hogy nem óvónénik tartják a foglalkozásokat, hanem Papp Laci bácsi, a gimnázium tanára, aki imádja a gyerekeket. Számára felüdülést jelent, hogy a tizennégy-tizen- hat évesek után három-hat évesekkel foglalkozhat. Ezeket az órákat hétfőnként tartják, s Laci bácsinak ezek az élmények adják a heti kezdő hangulatot. Tervei között szerepelt egy sportosztály indítása, ahol kiemelten foglalkoznának testneveléssel és a kisdiákok testkultúrájával. Ez az elképzelés sajnos meghiúsult, hiszen a városnak nincs sportcsarnoka, ami elengedhetetlen lenne nemcsak az oktatáshoz, hanem a meccsek levezetéséhez is. A kis- és középső csoportos óvodások is ellátogatnak a tornaterembe, ők végignézik a nagyobbak foglalkozásait, majd ha ennek vége, futkározhatnak, játszhatnak a hatalmas területen. Régi népszokások Húsvétkor Jézus feltámadását ünnepeljük. A természet ilyenkor újjáled, a rétek zöldülnek, virágok nyiladoznak, s a világ is feltámadni látszik. A régi időkben rügyező zöld ágat hoztak a lányok az erdőről, s azzal énekelve járták végig a falut. A Bújj, bújj zöld ág énekes játék így indult el hódító útjára. Húsvét hétfőn, vagy ahogy a régi öregek nevezték: vízbevető hétfőn most is mindenütt locsolkodnak a fiúk és a férfiak. Régebben nemcsak locsoltak, hanem vödörrel öntözték a lányokat, vagy bekergették őket a patakba. Bizony előfordult, hogy a gyengébb kislányok súlyosan megfáztak a kora tavaszi hűvösben. A kölnivíz már kellemesebb, hiszen nem hideg. A szaga viszont sokszor elviselhetetlen. A fiúk rá akarnak szolgálni a hímesre, ami ma már boltból vásárolt csokitojás. Az otthon készített hímes tojás kedvesebb ajándék. A hagymahéj levében, színes festéklében kell megfőzni a tojást, lehet erre is karcolni vagy festeni mintát. A régi módszer szerint a friss tojásra olvadt viasszal, lúdtoll segítségével zsinórszerű mintát rajzoltak, és ezután tették színes vízbe megfőni. A vízből kivéve lepattogott a viasz, s a helyén a fehér minta maradt. H ol volt, hol nem volt, volt egyszer egy nagy, kerek erdő. A nagy, kerek erdőben lakott egy vénöreg nagyapó. Majdnem olyan öreg volt, mint az erdő. Öreg nagyapónak volt egy kicsi, kíváncsi unokája. Nagyapó reggel kihajtotta az erdőre a teheneket: a fehéret, a feketét meg a tarkát, estére meg hazahajtotta őket. A kis unoka olyankor már leste-várta nagyapót, s ha meghallotta a tehe- j __________ ne k kolomp- ját, kiszaladt a szélső fáig. Messzebbre nem merészkedett, mert félt az erdei vadaktól.- Kivel találkoztál az Ezüsterdőben?- Egy tarka szarkával.- Mit mondott a tarka szarka? - nevetett a kis unoka, mert azt hitte, hogy ez valami tréfa.- Azt mondta a tarka szarka: „Itt ez a toll, tedd a kalapod mellé, vidd el a kis unokádnak!” Kihúzott egy tarka tollat a kalapja mellől, és odaadta a kis unokának. Reggel megint kihajtotta Erdei kalács Petrolay Margit-Jó estét,nagyapókám!-kiáltotta a kis unoka, mikor meglátta nagyapót a tehenekkel.- Jó estét, kis unokám! - felelte nagyapó, és megcsókolta a kis unokát.- Hol jártál, nagyapókám? - kérdezte a kis unoka, és kivette az ostort nagyapó kezéből.- Én? A Réz-erdőben - felelte nagyapó.- Kivel találkoztál ott, a Rézerdőben? - kérdezte a kis unoka.- Az erdei mókuskával - felelte nagyapó.- Mit mondott neked az erdei mókuska?- Azt mondta, hogy: „Itt ez a mogyoró, tedd a tarisznyádba, vidd el a kis unokádnak!” Azzal nagyapó kivett a tarisznyából egy szem mogyorót, és a kis unokának adta. Másnap megint kihajtotta nagyapó a teheneket, estére meg szépen hazahajtotta őket. A kis unoka ott várta őt a szélső fánál, és már messziről kiáltotta:- Jó estét, nagyapókám!- Jó estét, kis unokám!- Hol jártál ma, nagyapókám?- Az Ezüst-erdőben, drága kis unokám. nagyapó a teheneket, este szépen hazahajtotta őket. Várta őt a kis unoka a szélső fánál, és messziről kiáltotta:- Jó estét, nagyapókám!- Jó estét, kis unokám!- Hol jártál ma, nagyapókám?- Az Arany-erdőben, drága kis unokám!- Kivel találkoztál az Aranyerdőben?- Jaj, azt ne is kérdezd, mert én bizony egy nagy, loncsos medvével találkoztam!- Mit mondott a loncsos medve?- Azt mondta, hogy: „Brum- ma-brumm. Mit keresel te az én erdőmben?” A kis unoka összecsapta két kis kezét csudálkozva.- És te mit feleltél neki?- Én? Ijedtemben azt se, hogy: vaskalap! Elkezdtem szaladni, ahogy csak vitt ez a két öreg lábam.- És a medve mit csinált?- A medve meg utánam. Fújt, csörtetett a nagy tányértalpával, és egyre csak azt bömbölte: „Sárgarépa, mogyoró! Hova szaladsz, nagyapó?”- És te néki mit feleltél?- „Tiszán innét, Dunán túl, csak ne bántson, medve úr!”- És azután mi történt? Utolért a medve?- Hát majdhogy nem utolért. Az volt a szerencsém, hogy ott folyt a kis patak, ő meg sajnálta besározni a vadonatúj bocskorát. Leült egy nagy kőre, s míg a bocskorszíját fűzögette, egérutat nyertem.- És megmenekültél, édes nagyapókám?- Hát csak szép sorjában, drága kis unokám! Szalad-----------------^ tam, szaladtam, hát egyszer csak mit nem láttam? Ne m egyebet,------------------' mint egy ki dőlt-bedőlt kemencét.-Miféle kemencét?- Hát csak olyan erdei kemencét. A loncsos medve felesége épp akkor dugta be a lapátot, hogy kiszedje a pirosra sült kalácsocskát.- És mit mondott a loncsos medve felesége?- Megijedt, mikor meglátott, és elkezdett szépen kérni: „Sárgarépa, mogyoró, ne bánts engem, nagyapó!”- És te néki mit feleltél?- „Adjon nékem friss kalácsot, nem bántom az asz- szony ságot!”- És adott-e, nagyapókám? Nagyapó belenyúlt a tarisznyába, elővette az erdei kalácsot, és odaadta a kis unokájának. V olt nagy öröm! Mert ilyet még nem evett a kis unoka! Erdei kalácsot! Bele is harapott, meg sem várta, míg hazaér.- Hogy ízlik a kalács? - kérdezte nagyapó. - Jó volt- e az erdei kalácska?-Jó bizony! -felelte a kis unoka. - Szakasztott olyan, mintha a mi nagyanyókánk sütötte volna! K. I. (Új Kelet) A tavaszi szünetben lesz időd felkészülni a húsvéti ünnepekre! A locsolkodás hagyományai sok helyen ma is élnek, s bizonyára te is szívesen festesz tojásokat. Ezeket húsvéti fészekbe teheted, s ebből kínálhatsz a locsolóknak hímeseket. Készíts elő tizenkét dekagramm lisztet, hat dekagramm margarint, öt dkg cukrot, egy felvert tojás felét, fűszerkeveréket, ételfestéket, gyúrható cukormázat vagy fehér marcipánt. Szükséged lehet még egy nagy keverőtálra, szitára, fokhagymanyomóra, sodrófára, hat centiméter átmérőjű pogácsaszaggatóra, tepsire és tányérra. A felsorolt anyagokból állíts össze keksztésztát! A szaggatóval vágj ki hat centiméter átmérőjű kört, és óvatosan távolísd el a többi tésztát. Nyomd át a maradék Rizsnyuszi és varázsital tésztát fokhagymanyomón egy tányérra. A megcsavarodott szálakat a kerek lapok köré fonva készíts hat darab fészket. A képen láthatod, hogyan! Előmelegített sütőben (15-17 percig) süsd aranysárgára. Amikor kihűlt, tölsd meg marcipánból vagy cukormázból gyúrt, ételfestékkel színezett tojásokkal. Természetesen nem mindegy, milyen ételekkel várod vendégeidet! A húsvéti ünnepre ajánlok egy rizsnyuszi-re- ceptet! Ehhez tizenkét dkg nyers rizs, narancslé, öt dkg csemege kukorica, víz, egy fél tyúkhúsleveskocka, öt dkg főtt borsó és öt dkg apróra vágott sonka szükséges. Továbbá vegyél elő egy nagy tál, fél literes nyuszi alakú sütőformát, lábost, fakanalat, műanyag csomagolófóliát és egy nagy ovális tálat. Főzd meg a rizst, a főzőlé a narancsléből és egy fél leveskockából készül. Tedd hozzá a sonkát és a zöldségeket! A nyusziformát béleld ki a fóliával, és töltsd meg a rizskeverékkel. Jól nyomkodd meg! Figyelj arra, hogy a füleket, az orrot és a farkat is megtöltsd! Kukorica helyett főzött zellert vagy brokkolit is használhatsz! Tíz perc múlva borítsd egy nagy tálra a nyusziforma tartalmát. Óvatosan húzd le a fóliát! Egy kivágott közepű uborkadarabba állított sárgarépaszálakkal tálalhatod. Fejessalátalevélből füvet tehetsz alája. Hidegen és melegen is fogyasztható. Természetesen üdítőitallal is kínálhatod a vendégeket. A varázsitalok recepte előtt néhány jó tanács: verj fel egy magas kancsóban kézi habverővel az összes hozzávalót, készítheted robotgéppel is, de ne vedd le a gép fedelét, amíg a gép teljesen le nem állt. A sűrű turmixokhoz vastag szívószálat használj! A turmix hí- gabb lesz, ha fagylaltot teszel bele és egy-két jégkockát. A megadott mennyiségekből egy felnőtt és két gyermek számára elegendő italt lehet készíteni. Vaníliaturmix: szükséges hozzá három deciliter tej, négy evőkanál vaníliafagylalt és negyed kávéskanálnyi vaníliaaroma. Nyomj a tetejére tejszínhabot, és egy szem cseresznyebefőttel díszítsd. Csokoládéturmix: ehhez is három deciliter tej, négy evőkanál csokifagyi és egy evőkanál kakaószirup szükséges. Tejszínhabbal és csokoládéreszelékkel díszítsd! A banánturmixhoz egy érett banán, három deciliter tej, négy evőkanál vaníliafagylalt és két kávéskanál méz kell.
